Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM jíra: 1,40 forint 1984. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP JÓ LENNE B izonyos, hogy legszebb álmainak egyikét mondta el a testületi ülésen — ahol akkor a ma­gánerős építés helyzetéről, az anyagellátás gondjairól esett szó — Pilis Nagyköz­ség Tanácsának tagja, ma­ga is építkező. Azt szeret­né, ha lenne egy olyan cég — sóhajtotta el az álmot, hozzátéve, fölkeresné ő az ilyet az ország túlsó részén is —, amely összekészítené a megrendelés alapján az építőanyagot éppúgy, mint a kazánt, a villanyszerelé­si anyagokat, a kerítéssod­ronyt, az oszlopokkal.., Folytassuk? Alom. Ma nem a megyében, hanem az or- ságban sincsen ilyen cég, s nem is lehet, mert egész egyszerűen a lehetetlenre vállalkozna. A mai anyag- ellátás mellett, az ipar szál­lítókészsége mellett ez a legjobb, a legügyesebb ke­reskedő számára is teljesít­hetetlen követelmény len­ne. De azért: jó lenne, ha lenne, azaz nem szabad megragadni ott, hogy ami ma álom, holnapra is az marad. Mert ha így gondol­kodunk, akkor az álmokról is leszokunk ... Jelentős erőfeszítések árán, az állami kereskede­lem mellett az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek napjainkra az ún. bázis építőanyag­telepek hálózatát alakítot­ták ki. Iia a térképen kö­vetjük nyomon, akkor lát« h'átjüK, elhélyezkedésük —• mások mellett Dabasnak, Taksonynak, Tahitótfalu- nak, Biatorbágynak, Tápió- szentmártonnak, Verőcema­rosnak, Túrának, Ócsának, Pilisnek, Tápiószelének, Sülysápnak van ilyen tele­pe — nagyjából megfelel az egy-egy körzetet ellátni követelményének. A tele­pek munkájában — az adott beszerzési lehetősé­gek mellett is — tetemesek a különbségek, azaz érzé­kelhető, hol dolgozik ügye­sebb, jobb kereskedő, s hol olyan, aki belenyug­szik, azt árul, ami éppen akad ... Amint azt is tük­rözi ezeknek a telepeknek a tevékenysége, mennyire követi nyomon napi mun­kájukat az Áfész vezetősé­ge, a tanács, a társadalmi szervezetek milyen mérték­ben ellenőriznek, gyakorol­nak egészséges, erkölcsös nyomást rájuk a jobb kí­nálat érdekében. Éppen azért, mert tete­mesek a különbségek, nem hisszük, puszta álom lenne — csupán jó lenne — an­nak igénylése, hogy ha las­sú léptekkel is, ha fokoza­tosan is, de bővüljön azok­nak a szolgáltatásoknak a köre, amelyek nagy segítsé­get adnának az építkezők­nek. Ilyen például a gép­kölcsönzés, az üvegek, a faanyagok méretre vagása, az elfogadható díjteteiű házhoz szállítás megszerve­zése — mert némely ma- ganfuvaros annyit kér, amennyit nem szégyell! —, de ide soroljuk a szakta­nácsadást, a típustervek árusítását, a halódó anyag- biztosítási megállapodások eietre keltését, s ezzel még nincs vége. Nincsen, mert bizony jó lenne az is, ami­re a bevezetőben említett álmodozó tanácstag célzott, hogy a telepeken — leg­alább az erre első lépés­ként kijelölteken — min­denhez hozzájuthasson a családi otthonát összekín­lódó, azaz szerelvényekhez éppúgy, mint kazánhoz, villanyszerelési anyagokhoz, kerítéselemekhez, udvari felszerelési tárgyakhoz ... Mert például manapság egy udvari, fagyálló csap megvásárlása sem tartozik az egyszerű feladatok kö­zé. Jó lenne azután az is — ha már álmodozik az ember, miért ne legyen merész ez az álom? —, ha a jelenleginél szorosabb kapcsolat szövődne az áfészek és a lakásszövetke­zetek között, tervszerű fel­táró munka eredményeként a helyi gyártási lehetősé­gek jobban kamatoznának az ellátásban — így a be­tonidomoknál, ajtó- és ab­laktokoknál, redőnyöknél stb. —, s talán az sem el­képzelhetetlen, hogy a te­lepek növeljék közvetlén, ún. művi anyagbeszerzé­seiket. K ívánságok irreális lis­tája? A mai állapo­tok között a rövid töprengéssel összeállított lista valóban irreális. Csakhogy: aki ma nem in­dul útnak, az holnap sem érkezik el sehová. Kevésbé képletesen szólva: a tiszte­letet érdemlő törekvések mellett — s ilyenek van­nak az állami építőanyag­kereskedelemben is — mintha túlzottan nagy hangsúly jutna arra, mit nem lehet, s a kelleténél, a lehetségesnél sokkal ki­sebb törődést kapna az, amit már ma lehet, amit már most kipróbálhatná­nak, aminek fokozatos, lé­pésről lépésre megteremt­hető a realitása. Meggyőző­désünk: téves az a felfogás, amely az építkezőknek nyújtott segítségként értel­mezi mindezeket, hiszen itt hatalmas üzleti lehetőség — árbevétel- és nyere­ségnövelési forrás — rejlik. Lehet, hogy az így szerez­hető pénz nem kell senki­nek? M. O. Iia 2 3. oldal: Mért oly bús 4 oldal. Hegyyen év — negyven könyv 6. oldal: Postabontás Szinte mindig foglaltat jelez 7 oldal: Döntetlen a visszavágón Bravó Bakosi! 8 oldal: Hol a fogszínező tabletta? Ittasan karambolozott Ibfesoff hazánkból m USZSC parlamenti kiil«íc»ffséfge Rainer Barzel Szentendrén Ismerkedés Szentendre jobbra): Rainer Barzel, városával és lakóival. Felvételünkön (balról Cservenka Ferencné és Rozgonyi Ernöné dr. Szombaton hivatalos láto­gatását befejezve elutazott Budapestről az NSZK szö­vetségi parlamentjének kül­döttsége, amely ßr. Rainer Barzelnek, a parlament el­nökének vezetésével a ma- íj gyár országgyűlés meghívá- ^ sára tartózkodott hazánk- ■/ ban. A magyar és az NSZK-beli parlamenti küldöttség megbe­szélése során tájékoztatták egy­mást munkájukról, áttekintet­ték a két ország törvényhozó testületéi közötti együttműkö­dés helyzetét, fejlesztésének további lehetőségeit. Az NSZK szövetségi parla­mentjének delegációja felke­reste a Medicor Műveket, ellá­togatott Varga Imre szobrász- művész műtermébe, és Szent­endre nevezetességeivel ismer­kedett. A dr. Rainer Barzel, a Bundestag elnöke által veze­tett delegációt útjára elkísér­Vezérlőpult eipertra A Ceglédi Vas-, Elektromos-, Műszeripari Szövetkezetben az idén tizennégy konzervgyári sterilizáló berendezés vezérlőpult­ját készítik el. Egy-egy egység mintegy 600 ezer forintba ke­rül, s ezeiset szocialista országokban értékesítik. Barcza Zsolt felvétele te Cservenka Ferencné, az or­szággyűlés alelnöke, s ott volt Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete is. A vendégeket a főtéren Rozgonyi Ernöné dr., az MSZMP városi bizottságának első titkára és Marosvölgyi Lajos tanácselnök fogadta. A képviselők ezt követően dr, Mailáth Imre, a Pest me­gyei Múzeumok Igazgatósága munkatársának kalauzolásá­val a Marx tér nevezetességei­vel ismerkedtek, majd a ven­dégek látogatást tettek a Görög templomban és a Kovács Mar­git Múzeumban. Dr. Mailáth Imre beszélt a vendégeknek a város történelméről, az utóbbi évek fejlődéséről, s elmondta azt is, hogy évről évre sok ezer turista keresi fel Szent­endrét; a vendégek zöme az NSZK-ból érkezik. A képviselők nagy érdeklő­déssel hallgatták a Kovács Margit Múzeumról szóló beszá­molót, a művésznő alkotásai rendkívül nagy tetszést arat­tak. A nyugatnémet parlament elnökének kérdésére a tárlat vezetője elmondta, hogy a mú­zeumban mintegy ötszáz mű látható, s hogy a kerámiák egy részét a művész 1973-ban ado­mányozta a városnak, míg a többi a halála után került a múzeum tulajdonába. Látogatás a Kovács Margit Mű- zeumban Hancsovszki János felvételei A vendégek a gyűjteményes kiállítás megtekintése után rö­vid sétát tettek Szentendre belvárosában, majd ellátogat­tak a Templom térre, ahonnan nemcsak a város központjára nyílik szép kilátás, de kissé távolabbra, a Felszabadulás la­kótelep modern házaira is. A városnézést követően Ma­rosvölgyi Lajos vett búcsút a vendégektől. Mint mondotta, e rövid látogatás nem volt ele­gendő ahhoz, hogy a képvise­lők teljes képet kapjanak Szentendre életéről, ahhoz sok­kal hosszabb időre lenne szük­ség. Ahhoz viszont a városban eltöltött kevés idő is hozzájá­rulhat, hogy a vendégek bepil­lantást nyerjenek a hétközna­pokba, megismerjék Szentend­re nevezetességeit. Ez pe- mindenképpen a két nép kö­zötti barátságot, a kölcsönös megbecsülést mozdítja elő. ★ A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke és Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. Brigádvezetők tanácskozása a Buda-flaxnál gyorsabb növekedési ütem Esztendőnként tgy, március táján tartják meg a budakalászi Buda-flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat brigádvezetőinek ta­nácskozását. Ssskosítstt gépjavítás aea a fawsszi indulásra A mezőgazdasági nagyüze­mekben az idén a szerelők jól kihasználták az egyre javuló műszaki feltételeket, és a ko­rábbi évekhez képest a leg­több helyen valamivel koráb­ban készítették elő a géppar­kot a tavaszi indulásra. Min­denekelőtt a legkorábban a földekre irányított gépeket újították fel. Egy esztendő alatt csaknem 80 ezer négyzetméterrel bővült a javítótér', számos üzemben átalakították a régi műhelye­ket és új gépüzemrészeket is átadtak. Mindenekelőtt a ja­vítás gépi feltételeit biztosítot­ták a korábbinál magasabb színvonalon, az elhasználódott alkatrészek felújítására külön­leges hegesztőberendezésekel szereztek be, és nagy számban vásároltak magyar gyártmá­nyú szervizberendezéseket is. A részegységek központi fel­újítását a termelési rendszerek keretében szakosították; a ki­jelölt üzemekben rendezked­tek be a motorok, kormány- berendezések, hidraulikus egy­ségek szerelésére. A munkaverseny tavalyi ér­tékelésére ezúttal tegnap dél­előtt került sor Budakalászon, a vállalati művelődési ház­ban. A vendégeket — köztük dr. Rozgonyi Ernőnét, az MSZMP Szentendrei Városi Bizottságának első titkárát, Szűcs Lászlót, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyet­tesét, Turáni Józsefet, a Tex­tilipari Dolgozók Szakszerve­zetének. titkárát, dr. Kallós Ödönt, a Kereskedelmi Kama­ra társelnökét —, Reketye Ká­roly vezérigazgató-helyettes köszöntötte. A tavalyi gazdasági mérleg­ről és a szocialista brigádok felajánlásainak értékeléséről. Beck Tamás vezérigazgató terjesztett jelentést a testület elé. összefoglalva a vállalati gazdálkodás tapasztalatait, el­mondta. hogy szinte minden területen kiemelkedő eredmé­nyeket értek el az elmúlt év­ben. A termelés növekedési üteme meghaladja az országos átlagot, s ebben nagy szerepe van a termelékenység emelke­désének is. A Buda-flax viszonylag sok alapanyagot importál, ezért — külkereskedelmi mérlege egyensúlyának fenntartása ér­dekében —, fontos, kiemelt feladatként kezelik az expor­tot. Tavaly csaknem 20 száza­lékkal több árut adtak el a Közélet Kapolyi László ipari minisz­ter hazaérkezett Prágából, ahol — mint a KGST rádiótechni­kai és elektronikai ipari állan­dó bizottságának elnöke — rgszt vett a bizottság 47. ülé­sén. Prágai tartózkodása alatt Kapolyi László tárgyalásokat folytatott Milan Kubát cseh­szlovák szövetségi elektro­technikai ipari miniszter­rel, Eduárd Saul kohó- és nehézgépipari miniszterrel, valamint Vlastimil Ehrenber- ger tüzelőanyag- és energia­ügyi miniszterrel a kétoldalú együttműködés aktuális kér­déseiről, továbbá találkozott Rudolf Rohlicek és Ladislav Gerle miniszterelnök-helyettes­sel. tőkés piacokon, mint két esz­tendeje, s ezzel 9 millió dol­láros bevételre tett szert a vállalat. A tanácskozás résztvevői megvitatták a vezérigazgató előterjesztését — amelyet vé­gül egyhangúlag elfogadtak —, s döntöttek arról is, mely brigádokat javasolják a szak­ma és a vállalat kiváló közös­sége cím elnyerésére. (Részletes beszámolónk a 3, oldalon.) Cipők, kellékek Sarkak, járófolíak, talpak, bő­rök, vagyis cipőkellékek nagy választékban, de kész cipők is kaphatók a solymári PEMÜ budapesti mintaboltjában. A fővárosiak lassan már kezdik megismerni az üzletet, ahol a cipőalkati eszek mellett főleg gyermekcipőket lehet kapni Tiencscnyi Zoltán felvétel« _ _ M a A címben íoglalt megállapítás persze nem új. De 11*211 S iSllffFJí ■ igazi értelmet akkor kap, ha tesznek is érte, hogy »í ÜllaBlJlí *J wtsll 6« miül ti • minél több legyen a fa. A dömsüűi Dózsa isi­ben a Leányvárt erdőnek nevezett területen találtak helyet új erdőrésznek. A képen látható borona csak így, alulról félelmetes. Ha a hatal más szögek leereszkednek a talajra, azonnal se­gítőkész társsá válnak, hogy mihamarabb elké szüljön a talaj a fatelepítéshez. Trencsényi Zoltán felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents