Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

PEST MM. YE 1984. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP — A Oil YIMCPOLITIKAIKÉRDÉSI! Kimozdulni a stockholmi holtpontról A Ifanéi Szerződés javaslata — A libunaui kibontakozás Együttélési kompromisszum Afrika déli részében Az Egyesült Államokban nagyobb sebességre kapcsol­tak a héten az elnökválasztá­si hadjáratban. .A demokrata párti táborban Hart szenátor újabb győzelme a vermonti előválasztáson növelte esé­lyeit, hogy ő legyen az újra­választásáért sorompóba lépett republikánus párti Reagan el­nök ellenlábasa a novemberi szavazáson. Mondale volt al- elnök azonban, aki már eddig is fantasztikus nagyságú pénz­összegeket fektetett be kampá­nyába, nem egykönnyen adja fel a küzdelmet: a soron kö­vetkező déli államokban le­zajló előválasztásokra össz­pontosít és bizakodó nyilat­kozatokat tesz arra, hogy ez­után a „papírforma” érvénye­sül majd a demokrata párti listákon. Egyébként mindhárom még „ringben levő” ellenzéki el­nökjelölt — Hart, Mondale és Glenn volt űrhajós — foly­tatja a frontális támadást Reagan elnök politikája ellen. Jelenleg a főtüzet a fegyver­kezési verseny miatt horribi­lissé növekedett költségvetési deficitre összpontosítják. Ki­mutatják, hogy a kormányzat kampánycélokból mesterséges módon gazdasági fellendülés jeleit reklámozza, holott 1935- ben a választás után újabb sú­lyos visszaesés következik majd be. Ugyancsak rendkí­vüli nyilvánosságot biztosíta­nak a Fehér Ház gazdasági főtanácsadójának megnyilat­kozásához, amely szerint az Egyesült Államok 1985 végére hitelező országból adós nem­zetté válik? s ez aláássa az Egyesült Államok nagyhatalmi tekintélyét, világpolitikai be­folyását. Ezzel szemben áll viszont a Reagan-tábor propagandájá­nak sikere. A jelenlegi elnök­kel szemben —1 sok kommen­tátor szerint — egyetlen de­mokrata párti politikusnak sincs esélye a győzelemre, ha az elnökválasztást most tar­tanák meg. A 73 éves politikus úgynevezett „népszerűségi in­dexe” magasabb, mint általá­ban szokott lenni egy három­éves elnöki ciklus után. A Newsweek című amerikai he­tilap szerint ez 58 százalék körül mozog, összehasonlítá­sul: hasonló időszakban a Fe­hér Ház urai alig haladták túl a 40 százalékot. S ha pedig közvéleménykutatások ered­ményeit összegezik, kitűnik, hogy Reagannel szemben, ha most tartanák meg az elnök- választást, egyetlen demokrata párti jelöltnek sem lennének 25—28 százaléknál magasabb esélyei. Vagyis: ha a Fehér Ház lakója most kerülne velük szembe a választáson, szinte toronymagasan győzelmet aratna... MILYEN VISSZHANGOT KELTETT NYUGATON A VARSÓI SZERZŐDÉS ÜJ JA­VASLATA? _______________ Ez t a visszhangot összefüg­géseiben kell vizsgálni. Min­denekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy Stockholmban kon­ferencia zajlik ezekben a na­pokban az európai biztonságot fokozó bizalomerősítő intézke­dések elfogadásáról. Ez a ta­nácskozás immár a hetedik hete tart anélkül, hogy előre­haladást sikerült volna elérni. Egyes nyugati kommentátorok — akik pedig nem reméltek gyors sikert — most valóságos holtpontról cikkeznek. Mint rámutatnak: nem elégséges csupán mérsékeltebb nyilat­kozatokat tenni és olyan ma­gatartást tanúsítani, hogy Nyugat kész a kompromisz- szumokra, ha hiányoznak az erre vonatkozó konkrét javas­latok. Köztudott, hogy a szocialis­ta közösség államai, javaslatok egész sorát dolgozták ki az el­múlt hetekben. Ezeknél nem­egyszer messzemenően figye­lembe vették a nyugati elkép­zeléseket. Az álláspontjuk ugyanis az, hogy „félúton kell találkozni”. A megegyezéshez nem egyoldalú diktátumek, hanem a másik fél biztonsági érdekeinek figyelembevétele szükséges. Ennek megfelelően dolgozták ki a vegyi fegyve­rek ügyében előterjesztett új javaslatukat, amely az ellen­őrzés problematikájában tel­jes egészében „bedolgozta” a nyugati indítványokat, mivel úgy tűnt, hogy ez a kérdéscso­port a kompromisszumos meg­állapodás létrejöttének legfőbb akadálya. Sajnálatos viszont, hogy nyugati részről néhány elismerő nyilatkozaton kívül nem történt konkrét előrelé­pés ezek után sem. Ahelyett, hogy a NATO-államok kapva kaptak volna az újonnan tá­madt megegyezési lehetőségen, „magyarázatok kérésével”, „tisztázások ügyével” halogat­ják a megállapodás kidolgo­zását. Éppúgy történt a stockholmi értekezleten is a bizalomerő­sítő intézkedések kérdéscso­portjában. A szocialista közös­ség államai már a megnyitó ülésen beterjesztették konst­ruktív indítványaikat. A má­sik oldal azonban elutasítás­sal válaszolt, és hiányoztak az ellenjavaslatai is. Most a sem­leges országok sok olyan meg­fogalmazást, amely eredetileg szerepelt a szocialista államok javaslatában, beillesztettek sa­ját közös indítványukba. S mi történt? A NATO-tagállamok, amelyek részt vesznek a kon­ferencián, máris jelezték: ezek az indítványok elfogad­hatatlanok számukra, pusztán azért, mert korábban nemle­ges választ adtak reájuk... Pedig, ha semleges európai ál­lamok ismétlik meg azt, amit a szocialista közösség orszá­gai korábban a realitások maximális figyelembevételé­vel javasoltak, ennek már el- gondolkoztatónak kellene len­nie ... Még inkább leleplezőbb a NATO-államok álláspontja a Varsói . Szerződésnek a héten elhangzott új javaslata ügyé­ben. Ez a fegyverkezési kiadá­sok csökkentésére dolgoz ki konkrét ütemtervet, oly mó­don, hogy lehetőséget nyújt az ellenőrzésre is, A nyugati hír- magyarázatok egyöntetűen azt hangoztatták, hogy a NATO természetesen nem utasíthatja el saját közvéleményére való tekintettel ezt a konstruktív indítványt. Jellemző azonban, hogy hallgatnak arról, hogy a szocialista államok javaslata tartalmaz ellenőrzési rendsza­bályokat is. Olyan képet igye­keznek saját közvéleményük elé festeni, mintha ilyen in­tézkedés nem lenne a javas­latban, s ezért ez valamiféle „csapda” volna a Nyugat szá­mára. A helyzet ismerői szá­mára minden érthető. Hiszen a Nyugat jelenleg a fegyver­kezési verseny új fordulójába bocsátkozott, s ezt keresztez­né, ha elfogadnák a Varsói Szerződés javaslatát. Felvető­dik azonban a kérdés — mint nem egy nyugati hírmagyará­zó rámutat —, meddig lehet meghamisítani vagy egysze­rűen elhallgatni a szocialista közösség javaslatainak való­ságos jellegét? MERRE FEJLŐDTEK A LIBANONI ESEMÉNYEK? A tavaly májusi izraeli— libanoni különalku felmondá­sa megnyitotta az utat a liba­noni kibontakozáshoz. Ezt a lépést — mint emlékezetes — TJzsemajel elnök múlt heti szíriai látogatása során végle­gesítették. Mi sem természete­sebb, mint hogy a sokoldalú libanoni rendezést elősegítő döntés, amely keresztezte a washingtoni és Tel Aviv-i ter­veket, ezekben a fővárosokban heves ellenállást keltett. Ki­tűnt azonban egyúttal az is, hogy mind Washington, mind pedig Tel Aviv egyfajta patt­helyzetben van, amikor ellen­lépést szeretne tenni a külön­alku felmondása miatt. Ami az Egyesült Államok kormányzatát illeti, mozgás- képességét erőteljesen korlá­tozza a mind erőteljesebben kibontakozó vá'asztási hadjá­rat. Mint hírmagyarázók meg­jegyzik, Reagan elnök aligha bocsátkozhatna veszélyes ka­landokba az oly távoli Liba­nonban, amikor demokrata párti ellénzéke éppen az ed­digi amerikai beavatkozás so­rán elszenvedett kudarcokat igyekszik a maga javára ki­használni. Ami pedig Izraelt illeti, belpolitikai válsága, amely párosul súlyos gazdasá­gi problémákkal, megnehezíti manőverező képességét. Hamarosan Svájcban újra összeül a megbékélési konfe­rencia, amelynek célja a li­banoni nemzeti egyságkor- mány létrehozása. Erre a ta­nácskozásra valamennyi liba­noni politikai erő bejelentette részvételét. Egy ilyen értekez­let sikeréhez azonban elenged­hetetlenül szükséges, hogy az országban a tanácskozás ide­jére hallgassanak a fegyverek és tűzszünet körülményei uralkodjanak. Sajnos azonban ez a feltétel aligha biztosít­ható: nem múlik el nap anél­kül, hogy ne jelentenének sú­lyos harcokat e sokat szenve­dett országból. A tűzszünet hiánya pedig kérdésessé teszi, hogy lehetséges lesz-e a sváj­ci megbeszéléseken elindítani az országot a kibontakozás irányába? VAN-E REMÉNY AZ EGYÜTTÉLÉSRE AFRIKA DÉLI RÉSZÉN? Ma még erre a kérdésre ne­héz egyértelmű választ adni. Az ügyben egyelőre túl sok a kérdőjel. Tény, hogy a dél­afrikai fajgyűlölők hadműve­letei szuverén szomszédaik — Angola és Mozambik — ellen kudarcot vallottak. Angola déli tartományainak elfoglalá­sa ellen világméretű tiltakozó akció bontakozott ki. S a na- míbiai szabadságharcosok te­vékenysége sem csökkent amiatt, hogy Pretoria megkí­sérelte elszigetelni őket Ango­lától, amelynek népi kor­mányzata anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott a fajgyű­lölő rendszer elleni küzde­lemhez. Csak az bizonyosodott be, hogy a SWAPO (a Dél­nyugat-afrikai Népi Szerve­zet), amely fegyverrel harcol Namíbia függetlenségéért, nem külső, hanem belső támo­gatásra építve éri el látványos sikereit. Ami pedig Mozambi- kot illeti, kitűnt, hogy Preto­ria minden segítsége kevés az általa átdobott zsoldoscsapatok felforgató tevékenységének eredményességéhez. A Samara Machel-kormányzat tarto­mányról tartományra haladva elszigetelte és felszámolta eze­ket a bandákat. így jött létre a realitások figyelembevételével Angola és Mozambik felé az új dél-afri­kai politika. Eszerint a kétol­dalú megállapodásokban részt vevők egyike sem támogat sa­ját területéről a másik ellen felforgató akciót. Hírmagyarázók nagy része fogadja azonban kétkedéssel és gyanakvással a történteket. Mint megírják: Dél-Afrikát belső feszültségeinek kiélező­dése készteti ilyen manővere­zésre. Másrészt arról is szó van, hogy az Egyesült Álla­mok kormányzata, amely Li­banonban súlyos külpolitikai vereséget szenvedett, valahol másutt „eredményt kíván fel­mutatni”. S a Pretoriára gya­korolt nyomással igyekszik legalább a választási hadjára­ta idejére „eredményt” elér­ni. Eszerint — ha valóban így lenne — a jelenlegi dél-afri­kai kompromisszumok csupán időleges jellegűek, s amint le­zajlik az amerikai elnökvá­lasztás, gyorsan elenyész­nek .., Árkus István Véget ért Usztyinov ináéi iútcgstdsa Szombaton hazaérkezett Moszkvába Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, honvédelmi miniszter, a Szovjetunió mar­sall) a. aki az indiai kormány meghívására tett hivatalos lá­togatást az ázsiai országban. Elutazása előtti nyilatkoza­tában hangsúlyozta: azt a szi­lárd meggyőződést visszük ma­gunkkal. hogy népeink és had­seregeink sok tekintetben egy­ségesek a béke és nemzetiközi biztonság iránti közös törek­vésükben, azon óhajukban, hogy a lehető legteljesebb mértékben erősítsék a köztük meglevő barátságot és együtt­működést. Bilim sági intézkedések Lcusanne-ban Hekap nyílik a konferencia A svájci hausanne-ban a hatóságok szinte ostromálla­pothoz hasonló biztonsági elő­készületeket tettek a libanoni nemzeti megbékélési konferen­cia színhelyének, a Genfi-tó partján levő Beau Rivage szállodának a védelmére. A hétfőn kezdődő konferenciára a hatalmas szállót mindenfe­lől szögesdrót akadállyal vet­ték körül, bizonyos részeit homokzsák emelvényekkel és a belátást elzáró lemezekkel vé­dik. Minden bejárat elé he­gyes fémeövek sorokat erősí­tettek, hogy megakadályozzák a bejrútihoz hasonló öngyil­Irck vegyi fegyvereket használ? ifibb teheránivádaskodás Pénteken az Irakhoz tarto­zó Madzsnun mesterséges szi­get és Bászra környékén vol­tak a leghevesebb összecsapá­sok az iraki—iráni háborúban Bagdadban közölték: az iraki csapatok 243 iráni katonát tet­tek harcképtelenné, lelőttek két iráni helikoptert Bászrától keletre, az iraki légierő pedig iráni célpontokat támadott. Hírügynökségi jelentések szerint a teheráni rádió újfent vegyi fegyverek alkalmazásá­val vádolta lrakot, s pénteki adásában közölte: tizenkét iráni katona sebesült meg ilyen fegyverek alkalmazása következtében. Hasemi Raf- szandzsani, az iráni parlament elnöke azt mondotta, hogy Irak a konfliktus nemzetközi­vé szélesítésére törekszik Iráni részről egyébként azt közölték, hogy három nap alatt kétezernél több iraki katonát tettek harcképtelenné. Változatlanul élénk a válság megoldását célzó diplomáciai tevékenység is. II. klasszán marokkói király pénteken azonnali tűzszünetet sürgetett. Az uralkodó az iszlám konfe­rencia szervezetének elnöke­ként szólította fel a két orszá­got a háború befejezésére. Tö­rökország is kész közvetíteni, mint azt Vahit Halefoglu tö­rök külügyminiszter közölte .pénteken Teheránból hazatér­ve. kos teherautós robbantó kom­mandók erőszakos behajtását. A Lausanne-tól 70 kilomé­terre levő genfi repülőtérről védőőrizettel ellátott gépkocsi­oszlopok szállítják majd a résztvevőket a szállodába, ahol a műszaki berendezéseken kí­vül mintegy 300 rendőr vigyáz majd biztonságukra. Miközben Bejrútban és Da- maszkuszban az utolsó diplo­máciai előkészületek folytak a nemzeti megbékélési konferen­cia második fordulójára, pénte­ken Bejrutban és környékén még egész nap döröglek a fegy­verek a szembenálló poldtikai- katonad erők között. Az AFP megbízható bejrúti forrásokra hivatkozva jelen­tette, hogy Amin Dzsemajel libanoni elnök telefonmegbe­szélést folytatott Abdel Halim Haddam szíriai külügyminisz­terrel. A beszélgetés témája nem ismeretes, de feltételezik, hogy a svájci Lausanne-ban tartandó nemzeti megbékélési konferencia résztvevőinek bő­vítéséről volt szó. Előzőleg ugyanis a görögkeleti pátriár­ka panaszkodott, hogy a ke­resztény felekezeteket csak a maroniták képviselhetik az ér­tekezleten. A kén elfogadta a tűrök magyarázatot [kimúltakaz ellentétek Görögország és Törökország között pénteken este megszűnt a napok óta tartó feszültség. Jannisz Kapszisz görög kül­ügyminiszter-helyettes Athén­ban sajtóértekezleten bejelen­tette, hogy a török kormány kielégítő magyarázatot adott a tengeri incidensre, ezért a gö­rög kormány eltekint ankarai nagykövetének hazahívásától és nem kéri fel távozásra Tö­rökország athéni nagykövetét sem. A görög külügyminiszté­C::goszláv!a nsmzstközi kapcsolatai Jekaiés a képviselőháznak Jugoszlávia Tito halála után is következetesen folytatta az el nem kötelezettségi politikát, tevékeny szerepet vállalt a nemzetközi élet és kapcsola­tok minden területén — álla­pítja mag a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság elnökségének az ország nemzetközi helyzetéről és kül­politikájáról a szövetségi kép- viselőház elé terjesztett átfogó jelentése. A terjedelmes dokumentum kifejti a nemzetközi politikai, gazdasági helyzet jugoszláv értékelését, azt az álláspontot, amely szerint a nemzetközi kapcsolatok jelentős romlásá­nak oka „a nagyhatalmak, a tömbök politikája, az a tö­rekvése. hogy megőrizzék ki­vívott helyzetüket és bővítsék érdekövezetüket”. A jelentés megállapítja, hogy a Szovjetunióval való kapcsolatok széles körűen fej­lődtek a kölcsönös méltánylás, a barátság és egyenrangúság szellemében, a belgrádi és a moszkvai nyilatkozat ismert elvei'alapján. Függetlenül at­tól, . hogy egyes nemzetközi kérdéseket eltérő módon érté­kelnek, a két ország között meghonosodott a hasznos po­litikai párbeszéd gyakorlata. Kedvezően értékeli ezután a jelentés az Egyesült Álla­mokkal való kétoldalú együtt­működés fejlődését is, elisme­réssel állapítva meg, hogy Washington jelentős támoga­tást nyújtott a jugoszláv gaz- daságszilárdítási programhoz. A két ország között „a nem­zetközi helyzet megítélésében megnyilvánult közismert kü­lönbség ellenére folyamatos politikai párbeszéd alakult ki”. riumba berendelt török nagy­követ kifejtette, hogy a török hadihajók légvédelmi gyakor­latot tartottak, s nem tüzeltek a görög hajókra, csupán a le­vegőbe kilőtt lőszereik ma­radványai hullottak vissza a vízbe, s érhették a görög ha­jókat is. Kapszisz kijelentette, hogy a görög kormány elfo­gadja e magyarázatot és azt, hogy Törökország „nem akart veszedelmes incidenst provo­kálni”. A két NATO-tagország kö­zötti- kapesölátök' 'azönbiáft-”e pillanatnyi enyhülés ellenére sem felhőtlenek. Péntekén kö­zös közleményt adtak ki Szpi- rosz Kiprianu ciprusi elnök háromnapos athéni tárgyalá­sairól, s a közleményben a két fél Törökországot, a ciprusi török közösséget és részben az Egyesült Államokat teszi fele­lőssé a ciprusi válság megol­datlanságáért. A közlemény szerint Görögország és Ciprus Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár további erőfeszítései­be helyezi reményeit a prob­léma igazságos megoldását il­letően, míg Törökországot és a török ciprusiakat a főtitkár erőfeszítéseinek akadályozásá­val vádolta. Az engoki külügyminiszter nyilatkozata Kényszerű pretoriai lépés Az Egyesült Államok és a Dél-afrikai Köztársaság azon döntése, hogy tárgyal Angolá­val, semmiképpen nem jelen­ti. hogy megváltozott politiká­júik Afrika déli részén, hang­súlyozta Paulo Teixeira Jorge, Fzflett technológiát adnak ál lapén—amerikai együttműködés Abe Sintaro japán külügy­miniszter a hét végén parla­menti beszédében megerősí­tette, hogy országa kész kato­nai technológiát átadni az Egyesült Államoknak — je­lentette a TASZSZ. Csak röviden... PHENJANBAN közlemény­ben jelentették be, hogy életé­nek 74. esztendejében elhunyt Kim ír, a Koreai Munkapárt KB PB elnökségének tagja, a KNDK első alelnöke. A MEKONG, a legjelentő­sebb indokínai folyam haszno­sításának további feladatairól tartottak tanácskozást Phnom Penhben Kambodzsa, Vietnam és Laosz nemzeti Mekong-bi- zottságainak képviselői. Az ez­úttal már hetedszer megren­dezett háromoldalú Mekong- értekezleten áttekintették a hajózás és az öntözés lehető­ségeit bővíteni célzó intézke­dések tervét. Ezt a döntést — ellentétes lévén a japán kormány hiva­talosan hangoztatott, a fegy­verexportot tiltó állásfoglalá­sával — a külügyminiszter a két ország közötti „biztonsági megállapodás” hatékony meg­valósításéra hivatkozva pró­bálta megindokolni. A beje­lentéssel kapcsolatban a TASZSZ emlékeztet rá, hogy egy magas rangú japán kül- ügyminisztériumi szóvivő a közelmúltban kijelentette: az Egyesült Államokba irányuló fegyverszállításokat rdég ak­kor sem függesztik fel, ha idő­közben Washington a vietna­mihoz hasonló agresszív hábo­rúba kezd. Angola külügyminisztere az algíri el-Mudzsahid című he­tilapnak adott interjúban. Washington és Pretoria szá­mára ez kényszerű lépésnek minősül. Számolniuk kell ugyanis a világszerte kibonta­kozott, Angola és a szomszé­dos Namíbia melletti szolida­ritási kampánnyal és azzal a végzetes következménnyel, amit a Dél-afrikai Köztársa­ság gazdaságára gyakorol az Angola, Nozambik, Lesotho és Zimbabve elleni agresszív te­vékenység — mutat rá az an­golai politikus. Hangoztatta: az Egyesült Államok kormá­nya a közelgő elnökválasztá­sok előtt bármi áron szeretné megszépíteni külpolitikáját az amerikai választók szemében. Afrika déli részén a rende­zés két lépésben történik, mondotta a miniszter: minde­nekelőtt a Dél-afrikai Köz­társaságnak ki kell vonnia csapatait a megszállt angolai területekről. Második lépésben életbe kell léptetni az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435. szá­mú határozatát, amely előírja a namíbiai tűzszünetet, a dél­afrikai csaoatok onnan történő kivonását és ENSZ-felügyelet alatt megtartott szabad vá­lasztások megtartását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents