Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

GEE09LEDI xJútia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1984. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Smwetkezefa kereskedelem Á falvakban siőti a fcrgalam Vá!fózzanak ez érdekeltségi viszonyek / Rég elmúlt már az az idő, amikor a kis falusi boltokat Job- 4 bára csak sóért, paprikáért, élesztőért, más alapvető cikkekért á keresték fel a vevők. A mai faivak vásárlói lehetőség szerint V. helyben kíváhják beszerezni a bontott csirkét, a mirelit ké- £ szítményeket, de még a ruházati cikkeket vagy akár a hűtő- 4 szekrényeket is. dő tőkehús. A töltelékáru vá­lasztéka megrekedt az előző év színvonalán, a baromfiap- rólékokból több is elfogyott volna. A vegyes iparcikkek közül leginkább a Lehel hű­tőszekrényt, a színes televíziót, az automata mosógépet, a mélyhűtő szekrényt, a hőtáro­lós kályhát és a segédmotor­kerékpárokat keresték volna. A tüzalőeUátás — a lengyel szenek kivételével — kielégítő volt. Az építőanyagok forgal­ma emelkedett, bár cserépből, falazóanyagokból, ajtókból és ablakokból nem volt teljes a választék. A hálózatfejlesztés egyik legjelentősebb mozzanata a csemői ABC-áruház megnyi­tása volt Cegléden a már említett áruházi átalakítás kötött le nagyobb anyagi erőt. összesen 13 milliót for­dítottak fejlesztésre. Cegléd- bercelen házibolt nyílt, Tör­teién a vasüzlet költözött jobb helyre. Abonyban egy üveg­bolt helyén létesült élelmi­szerbolt. Figyelemre méltó a vendég­látóipari ágazat- több mint 10 százalékos felfutása, összesen 5200 személy, közülük 1600 gyermek közétkeztetéséről gon­doskodtak. Az ÉVIG konyhá­ja egyre eredményesebben te­vékenykedik, az üzemben a mozgóárusítást is megszer­vezték. Hidegkonyhai és cuk­rászati termékeket árusítanak. A felvásárlás az aszály miatt nem érhette el a várt szintet, kevesebbet vett át burgonyá­ból, kukoricából, almából, szilvából és görögdinnyéből, ennek ellenére eredményes év áll mögötte. Igényük jogosságát a fizető­képes kereslet igazolja. Így hát korántsem csoda, hogy ta­valy a Dél-Pest megyei Áfész kilenc környékbeli települé­sen és a városban másfélmil- liárd forintos forgalmat bo­nyolított le. Bizony sokszor nyitották, csukták a. boltajtó­kat, mire ez az összeg a kasz- szába vándorolt, és még csak nem is elégedettek az ered­ménnyel, mert 2 százalékkal nagyobb forgalmat reméltek. Javuló eredmény A nyereség viszont — a ru­galmasabb és átgondoltabb gazdálkodás révén — majd­nem ötmillió forinttal' túl­szárnyalta a vártat és 29,8 millióra rúgott. Mindez arra vall, hogy a szövetkezet meg­tette a kezdeti lépéseket a színvonalasabb és a mai kor követelményeihez jobban iga­zodó gazdálkodás útján. Erről adott számot Sárik Ferenc ügyvezető igazgató a napokban megtartott küldött- gyűiéSénj--atnőlyré a kétszáz küldöttön kívül az országos és megyei * irányítótestületek képviselői Is eljöttek. Az el­nökségben foglalt helyet dr. Kovács Sándor, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese, Vágvölgyi Jó­zsef, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese, Bállá Já­nos, a párt városi bizottságá­nak első titkára, Nagy Gábor, a MÉSZÖV elnökhelyettese és Fekete Antal, a városi tanács elnöke. A kiskereskedelmi forgalom Úgyan 7 százalékkal megha­ladta . az 1982-est, de alatta maradt a tervezettnek. A ru­hafélék iránt csökkent az ér­deklődés, a vegyes iparcikkek iránt viszont növekedett. A TÜZÉP-telepek forgalma emelkedett. A fentiekben vá­zolt eredményt úgy érték el, hogy az év során árubeszerzé­si gondjaik voltak, továbbá a városbeli áruház átépítése miatt megcsappant a forga­lom, A tapasztalat szerint a községekben többet, a város­ban kevesebbet vásároltak boltjaikban, mint korábban, összességében elmondhatták, hogy az alapellátást sikerült zökkenőmentesen megoldani, még akkor is, ha bizonyos árufélék beszerzése időnként gondot okozott. Sütőipari és tejipari termé­kekből az alapvető árufélék nem hiányoztak, volt elegen­Értékarányosan A hozzászólók elismerték, ami jó volt, de szűkebb lakó­helyükről saját — olykor, el­marasztaló — tapasztalataik­kal egészítették ki a beszá­molót. A jobb árubeszerzést, a gördülékenyebb felvásárlást, az ellátás színvonalának to­vábbi emelkedését óhajtották valamennyien. Vágvölgyi Jó­zsef, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese kedvező­nek ítélte az áfész tevékeny­ségét és szavaival a még jobb kereskedelmi munkára ösz­tönzött. Dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a hatékony­ság és az ellátás együtt javul, népgazdasági érdekeinkkel megegyezően. Most, amikor a Próbáltam száz trükkel elslisszan- ni. mégis utolért a kikeleti kór. Az inf­luenzáitól kótya- gosan. a kismotor nyergében igye­keztem az orvos­hoz. A híg sárral vert, nyálkás, sí­kos úton elegendő volt egyetlen rossz mozdulat, s máris oldalt csapódott, levegőbe emelke­dett a hátsó ke­rék, platty, a föld­re zuhantam. Lám. mennyire más így alulról szemlélve az utca. Hatalmas biciklikerekeket ösztökélő asszony­ság hajt el mel­lettem. — Jól csi­nálod — veti oda, minősítve az esést, Elsősegély hangjában oly mérhetetlen gúny­nyal, hogy serpe­nyőbe rakva' leg­feljebb egy mam- mut hozhatná egyensúlyba. Egy mukkot se szólok lentről, mert eset­leg még pofon is ütne. Úgy látszik, nem kíván haté­konyabb eszközö­ket latba vetni ráncba szedésemre, mert tovakariká- zik. Ám közneve­lésem ezzel még nem ért véget. Hárman a terem­tés koronái közül táncos lábakkal igyekeznek kifelé a Corso presszó­ból az intézmény előtt álló vállalati buszba. Közülük egy, akinek nyil­ván legfejlettebb a véleményalkotó képessége, kieresz­ti a hangját: — Na, mi van, ha­ver, adjak inkább egy biciklit? — s ízes röhejjel nyug­tázza önnön szel­lemességét. Most már bátran felállhatok, hiszen a jelek szerint senki sem kíván hozzászólni az esz­mecseréhez. Ke­zem. lábam nem törött épen úsz­tam meg a bal­esetet. Naná, ilyen elsősegély után! (v. s.) beruházási javak szűkében vagyunk, megnőtt a meglevő lehetőségek szerepe, a profil- módosítás, a piachoz való igé­nyesebb ,alkalmazkódás lehet a szövetkezet erénye. A fel­vásárlók a kistermelőkkel osz- szák meg a hasznot, de a kockázatot is. Fontos, hogy értékarányosan részesedjen a termelő, mert szorosabb együttműködés nélkül nem mennek sokra. Erre annál is inkább szükség van, mert a Dél-Pest megyei Afész-nál lassú a változás a belső ér­dekeltségi viszonyok terén, s ebben lépni kell, mert min­denki aszerint éljen, ahogy a maga mesterségét műveli. Tisztújítás A küldöttgyűlés újjáválasz­totta a szövetkezet igazgatósá­gát és bizottságait. Bejelentet­ték, hogy Balog Ferenc, az áfész korábbi elnöke nyugdíj­ba ment. Az igazgatóság el­nökévé Sárik Ferencet vá­lasztották, aki eddig ügyveze­tő igazgató volt, elnökhelyet­tes Nagy Imre, aki korábban is ezt a posztot töltötte be. Megválasztották az igazgató­ság tizenhárom tagját és a szö­vetkezetét a magasabb fóru­mokon képviselő küldötteket. T. T. Fogadóórák Március 14-én, szerdán dél­előtt 8-tól 12 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb- titkára fogadóórákat tart a városházán, hivatali szobájá­ban. Ollóval, méretre Haladók számára szabás- varrás tanfolyam indul a ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz­pontban. Az első foglalkozást március 12-én, hétfőn tartják. 17 órai kezdettel. A szépség titka A törteli művelődési ház kismamaklubjában dr. Dut- kay Lórántné március 13-án, kedden délután öt órakor a szépségápolásról tart előadást. A váci fúvósötös szerepel Cegléden, az Erkel Ferenc Ál­lami Zeneiskola hangverseny- termében március 26-án, 18 órai kezdettel. Raktár a tisztáson Innen könnyebb szállítani Az Alföld közepéről minden irányba A Kámáni erdő télen-nyá- ron igen csöndes. A Budai úti lakosok még emlékeznek vi­szont azokra a régi időkre, amikor ez a hely nyári ví­gasságok, kirándulások szín­helye volt. A kis erdőt most a Budai úti iskolások védik, vigyázzák a tisztaságát. A település széléről a kis erdőbe hepehupás út vezet, aszfaltborítását kikezdte az idő. Az út végén egy épület áll. A közeli Magyar—Szovjet Barátság Tsz csibenevelője Elemzik a termőtalajt Aranykorona trónfosztása A korszerűség jegyében ala­kítják, módosítják a földhiva­tali szervezetek munkáját is. E folyamat jelentős állomása­ként tartják számon az 1980 végére elkészült egységes in- gatlannyilvántartást. A hozzá szorosan fűződő országos tér­képészeti rendszer megvalósí­tásának első üterhe is lezárult. Pontos, az ingatiannyilvántar- táshöz nélkülözhetetlen térké­pészeti anyag látott napvilá­got. A jelen idő feladatai sem kisebbek azonban az elvégzet­teknél. A ceglédi földhivatal­ban nemrég elhangzott tájé­koztató szerint mostanában az újfajta földértékelési mód ki­dolgozásán fáradoznak. Mint kiderült, nemsokára megszű nik a talajadottságok arany­koronával való kifejezési for­mája, helyette egy nemzetkö­zileg elfogadott földminőség­kifejezést vezetnek be. A ter­mőhelyi értéket a nullától szá­zig terjedő számsor segítségé­vel fogják megadni. Az áttérés feltétele, hogy újból minősítsék a környék földtestjeit: a külterületeken, a nagyüzemi belterületeken és a zártkerti részeken. Ezt a munkát a ceglédi vonzáskör­zet három településén, Albert- irsán, Mikebudán és Dán- .szentmiklóson már el is vé­gezték, a többi községben ez év derekától kezdődnek a fel­mérések, Jászkarajenő és Kő­cser pedig a jövő esztendei ütemtervben szerepel. A munkálatok a földhivatal, a mezőgazdasági üzemek és a helybeli tanácsok együttműkö­désével zajlanak majd. Bi­Kesztyűk ez új verrosfáhéi A ceglédi Lenin Tsz munkavédelmi kesztyűket készítő részle­gének 4-es számú varrodájában a múlt év végén kezdték meg a kesztyűgyártást. Termékük keresett cikk nemcsak a hazai piacon, hanem külföldön is. Képünkön lengyel exportra indu­ló szállítmányt állítanak össze. Apáti-Tótb Sándor felvétele zony szükség lesz jó jármű­vekre, meg helyismerettel ren­delkező társakra. A szakem­berek 130—140 hektáronként jelölnek ki mintavételi gödrö­ket, csakis olyan helyeken, ahol a föld megbontásával a termésben kárt nem tesznek, s a környező talaj átlagminő­ségét meg tudják becsülni. A minősítést ‘végzők a kiásott mintát megvizsgálva a hely­színen megmondják a talaj- értékszámot, de valamennyi talajmintát a biztonság ked­véért Gödöllőre, a Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás­ra visznek, ahol tüzetes elem­zéssel állapítják meg a végle­ges termőhelyi értékszámot. Varga Sándor volt itt, ma is a tsz tulajdo­na, ám a házban már a Volán 23. Vállalat raktára van. Frigyest István raktárveze­tő nap mint nap Budapestről ingázik ide. Helyettese, Fritz Antal viszont Budai úti lakos. — Jó, hogy így vagyunk — mondja a raktárvezető —. mert én viszem, hozom a hí­reket, teendőket a pesti köz­ponttól, a kollégámat pedig bármikor itt találjuk, helyben. A vállalatnak raktárra volt szüksége. Megfelelőnek talál­ták ezt a helyet, az Alföld kö­zepén, innen sugaras irányba teríthetik a raktározott árui. A közelben országos főút és vasútvonal van. — Itteni raktárunk alapte­rülete ezernégyszáz négyzet­méter. A MEDICOR gyár több termékét tároljuk például itt, meg a Tiszántúli CHV cipőrengetegét. De külföldről is utazik ide lábbeli. Van olyan áru, lévén a raktár tranzit jellegű, ami reggel ér­kezik, s délután már újabb szállító járműre rakva utazik tovább, rendeltetési helyére. —* Van dolgunk, mind a hatunknak, ugyanis ennyien vagyunk a raktártelepen — mondja a vezető. Erdő, raktár, oda-vissza jö­vő-menő járműsereg. Talán nem is olyan igazán csöndes ez a Kámáni erdő ... G. Gy. Félidőnél a beszámolók sora Értő szóval a közügyéből A MEGHÍVÓKAT annak rendje s módja szerint időben eljuttatták minden házhoz, névre szólóan. Kikézbesítettek több száz darabot, értesítve a lakosságot, hogy ekkor meg ekkor, itt meg itt, sor kerül a tanácstagi beszámolóra. Az, hogy a város a múlt év során, megvalósuló terveivel hogyan jutott ötről a hatra, maga az illető tanácstagi körzet gyara­podott-e valamivel, lakói sze­rezték-e érdemeket a közös feladatok — a város fejlődését segítő társadalmi munkák — alkalmával, kit ne érdekelne? A beszámoló pedig épp az az összejövetel, ahol a legilleté­kesebbtől lehet sok mindent megtudni. Attól, aki a lakos­ság választása alapján kapta azt a felelősségteljes társadal­mi megbízatást, hogy képvi­selje körzetét, ha kell, legyen szószóló, hírhozó és hírvivő, ha kell, legyen szervező, má­sokért kiálló egyéniség. A beszámolók sorának fél­idejénél tartunk. Egy-egy ilyen eseményen hol többen, hol kevesebben képviselik a széksorokon helyet foglalva Cegléd lakosságát. Ügy fest, az idősebb korosztály ér rá job­ban. Jönnek, hallgatnak, szól­nak fiaik, lányaik helyett is, amikor arra kerül a sor. A Május 1. Ruhagyár ta­nácstermébe a 40. számú vá­lasztókörzet lakói voltak hiva­talosak. Olyan lakónegyed ez, ahol sok mindent lehet, s kell is tenni, a kényelmesebb, korszerűbb életkörülménye­kért. A terület széle: a város széle. Probléma pedig meg­annyi, amilyen csak lehet, ilyen területen. Gond a belvíz. Tavaszi olvadáskor, sőt most is, amikor a föld szinte csak ízelítőt kapott csapadékból, belvízről szólhatnak. Nem kell többet, csak egy-két ásónyo­mot leásni a kertben. Van, aki épp emiatt a portáján át víz­elvezető csatornát ásott magá­nak. A GERJE CSATORNA ar­ra húzódik. Jobb nem sorolni, mi minden kerül a medrébe az elvezetni való vízen kívül. Belenajígáltak gumiabroncso­kat, kimustrált, szétvert bú­torroncsot, gyerekkocsit. Az árkok? — Hát, vannak, ahol vannak. De, mint amivel egye­sek mentegetődznek, miért is lennének, ha egyelőre még nincs hová elvezetniük a vi­zet? Azért, hogy benne pang­jon, növény- és bogárregiment lakja? Ahol árok van, ott du­dákat kéne elhelyezni. Vagy ott vannak a hulladékgyűjtő konténerek. Egyelőre még, mi­vel nem olcsóak, nem tud a város annyit beszerezni, amennyi kellene. Viszont az szót érdemel, hogy azokat, amik kinn állnak az utcán egy-egy lakónegyedet szolgál­va, hogyan használják. Van­nak, akik ahhoz már nem elég erősek, hogy a tárolók tetejét kinyitva a mélyükbe süllyesz- szék a lomot, inkább mellé­teszik, kupacba, vagy fólia­zsákba tömve. A közvilágítás, a faültetés, járdaépítés, az út­test egyengetése mindennapi beszédtéma a lakosság köré­ben. A körzet tanácstagja, Sárik Jánosné, a városi tanács el­nökhelyettese szaporán jegyez­te beszámolója után mind­azt, amit a terület lakói a hal­lottakhoz hozzáfűztek. A szót kérők legtöbbje most is fel­ajánlotta segítségét, kétkezi munkáját egy-egy megoldandó feladathoz, elsősorban olya­nokhoz, amelyeket az itt élők kérnének, illetve elvárnának. A város közös gondjait, ame­lyek jóval túlnőnek a 40-es tanácstagi körzet határain, fi­gyelik, megértik. Elsősorban a körzet fejlődéséért készek tenni. Örömmel fogadták a hírt, hogy a G—2-es csatorna építése folytatódik, hogy az idén elkészül a művelődési központ színházterme, nagy munka lesz a Kossuth tér át­építése, ami a közlekedést te­kintve majd ezt a területet is érinti. Folytatódik a fásítás. ebben a lakosság sokat tud segíteni, nemcsak ültetéskor, hanem abban is, hogy gondját viseli a kis fáknak. A legszük­ségesebb helyeken folytatódik az átereszek lefektetése. AHÁNY TANÁCSTAGI KÖRZET, annyiféle feladat — ezt továbbra is el lehet mondani. Ám, ezeket a fel­adatokat összességében megér ­tetni, a megvalósítást majd kollektíván segíteni csak úgy lehet, ha a beszámolókon el­hangzottakról nemcsak a rész­vevő kevesek értesülnek, ha­nem mindazok, akiknek szól: az egész lakosság. Ha azok, akik jelen voltak, a hallotta­kat továbbadják a távolmara­dottaknak. Az igazsághoz tar­tozik, hogy még szebb, bizta­tóbb összkép alakulhatna, ha minden családot legalább egy személy képviselne ezeken a beszámolókon, amelveken a városról, a közös dolgokról esik szó. E. K. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents