Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
1984. MÁRCIUS 10., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 OUN/UnitTI -hru5ovi 8*AIISLAv1*8OZÚ OABÍIKOVOI VÍZLÉPCSŐ vízerotelíp hajá^silip^ torna kozutXiq mederkotrás VÉDELMI yj, UZtM;1 Koiao.i 0) t£»onmog70i6vói ti vor.yrj Duna-titergoi Komárom Oonoolmóv NAOVMAÍOSI VÍZLÉPCSŐ DUZZASZTÓMŰ VIZERÓTÉUP BUDAPESt DUNAMIiTi PUZZaSZTOmÍT MIDERSZABaIVOZAÍ CSULÄK ANDRÁS Alte •• Megőrizve a táj szépségét, értékeit Vízlépcső a Dunakanyarban KÖZÚTI HÍD MEDERKOTRÁS A gabeikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezett létesítményei Dunakanyar. A 2900 kilómé* tér bosszú foly nnak ez a kis szakasza sok százezer, talán több millió magyar ember szívének különösen kedves. Azoknak, akik mint jómagam is, itt töltötték gyermek- és ifjúkorukat. Jól ismerik a kisebb és nagyobb szigetek rejtelmeit, a forró homok simogatását, a csendes öblökben megbúvó halak útvonalát. Az itt őslakos polgárok mellett sok az olyan barátja is a vidéknek, akik vissza-vissza járnak ide megpihenni, a hétvégi ház kertjét művelni, a Pilis vagy a Börzsöny útjain barangolni, esetleg táborozni vagy felnőttként is iadiánosdit játszani. A folyó és környéke turista- paradicsom. De nemcsak az. Vízi út, amely összeköt a szomszéd népekkel, energiaforrás, melyet, ha megreguláznak turbinákat hajthat, villamos áramot termelhet. S a Duna mindent egybevetve, az ígéret, a kihasználatlan lehetőségek folyója is. son 1993-tól termel áramot. Ekkorra készül el a két hatalmas víztározó, mely nemcsak a hajózást teszi biztonságosabbá, de az árvizeknek is elejét veszi. S az erőmű, a gát egyszersmind egy új hidat is jelent a Dunán. A környezetbe illeszkedik Ma is kedvenc helye a turistáknak, az üdülőknek, de méginkább az lehetne, ha a természetes, báj mellett, megteremtődne a turizmus infrastruktúrája, olcsó szálláshelyek, korszerű, jól felszerelt strandok, utak, telefonok is segítenék a vendégfogadást. Mint vízi utat, akkor használhatnánk igazán, ha duzzasztással, fo- Iyamszábályozással emelhetnénk a néha egészen alacsonyra apadó vízszintet. S mint Ausztriában vagy a román—jugoszláv folyamhatáron a Vaskapunál, erőmű csapolná meg a Duna tartalékait. E sokirányú komplex hasznosítás gondolata évtizedek óta foglalkoztatja a magyar, s a szomszédos csehszlovák szakembereket. Negyedszázada annak is, hogy elkezdődött a Gabeikovo (Bős)—Nagymaros közötti szakasz vízlépcső rendszerének tervezése. A konkrét szerződést 1977. szeptember 16-án írta alá a két ország kormányának elnöke, s egy év múlva az államközi szerződésnek megfelelően elkezdődtek — először a szlovák oldalon és a felső szakaszon — az előkészítő munkálatok. Az eredeti tervek szerint ugyanis a gabeiko- vói erőmű első turbinájának 1986- ban, a nagymarosinak 1989-ben már munkába kellett volna állnia. A hazánkra is ható világgazdasági válság következtében azonban lelassult a beruházás tempója, sőt, az utóbbi években Nagymaros mellett tulajdonképpen teljesen leállt a munka. A két ország kormánya tavaly ismét. áttekintette a helyzetet, s döntés született: a beruházást folytatják, de a befejezési határidőket módosítják. E szerint Gabcikovóban az első turbina 1990-től, NagymaroMinderre természetesen még várni kell. A beruházás Nagymaroson csak 1986-ban kezdődik, s az első áramtermelő egység elkészülte után is jó néhány évig folytatódik. Most, amikor úgy tűnik, végleges döntés született az építkezés sorsáról, érdemes megismerkedni a Dunakanyar új panorámájával, a várható gazdasági haszonnal, s váíaszt kapni,- illetve adni azokra a kérdésekre, amelyek a természetet, a táj képét féltő fejekben fogalmazódtak meg. És most lássuk, milyen is lesz a bennünket elsősorban érintő nagymaros—visegrádi vidék? A vízi erőmű a község határa előtt épül, s ellentétben az aggályokkal, jól illeszkedik a környezetbe. A rendezett partszakaszok, a korábbinál szélesebb víztükör nem csökkenti, ellenkezőleg, emeli a Dunakanyar idegenforgalmi értékét. A vízlépcső három része a vízi erőtelep, a duzzasztómű és az ikerhajózsilip. A tervek szerint hat szovjet turbina fejleszti majd az áramot, a gáton híd vezet az egyik pontról a másikra. Való igaz, megváltozik a Duna eddigi arculata. De — állítják a szakemberek — nem lesz csúnyább, mint •eddig. Ehhez adalékul szolgálhatnak a folyó felső szakaszán Ausztriában működő erőművek. A hazai szakemberek arra vonatkozóan is szerteágazó kutatásokat végeztek, hogy vajon a vízszint emelkedése nem okoz-e helyrehozhatatlan környezeti ártalmakat a vidéken. Felvetődött például, hogy a duzzasztómű alatt csökken a vízszint, s ez veszélyezteti egyrészt Budapest, másrészt Szentendre és Vác vízellátását. Számítások igazolták, hogy ettől nem kell tartani. Az a veszély sem fenyeget, hogy az értékes fővárosi hévizek forrásai elapadnak. Sőt, javulni fog a vízminőség, mert a nagymarosi turbinás átbuktatás során oxigénnel dúsul a víz. Való igaz, a Szigetközben, s a Szentendrei-szigeten a csökkenő vízszint megnehezíti a növénytermesztést, de megfelelő vízpótló rendszer kiépítésével ez a hátrány is leküzdhető. hogy a vízlépcsőrendszer megoldja a napjainkban is oly sok kárt okozó hajózási nehézségeket.-A zavartalan vízi fuvarozás érdekében ugyanis 3 és fél méteres mélységet kell biztosítani a mederben, de ma néhány helyen még a rendszeres kotrás ellenére sem éri el a két métert. A legújabb tervek szerint 1990 körül nyílik meg az Északi-tengert a Feketetengerrel összekötő kék országút, a Duna—Rajna—Majna-csatorna, melynek ez a szakasz is része. A két ország beruházásában épülő vízlépcsőrendszer elejét veszi az árvizeknek, hiszen a víztározók — egészen rendkívüli eseteket kivéve —, szabályozhatják a vízszintet. A dráguló energiaelőállítási költségek egyre Jobban felértékelik a vízi erőművek termelte olcsó energiát. Igaz, ezeknek a beruházási igénye lényegesen nagyobb, mint a hőerőműveké, de, ha elkészültek szinte „ingyen” adják az áramot. Esetünkben a bennünket illető 430 megawatt évi 700 ezer tonna kőolajat vagy 2 millió tonna gyenge barnaszenet, illetve atomerőmű esetében 16 tonna dúsított uránt helyettesít egy-egy esztendőben. tér hosszú hídszerkezetet összeszerelni. Az építkezés, ahogy ez ilyenkor lenni szokott, átmenetileg nem kis felfordulással jár. A telephely — mintegy 250 hektárnyi területen — a nagymarosi oldalon lesz. A község északkeleti részén húzódnak majd a felvonulási épületek, amelyeket a vízlépcső elkészülte után lakásokká alakítanak át. Nagymaros is hasznát látja, hogy bővítik a helyi vízmüvet, szennyvíztisztítót és csatornát építenek. Ebbe a rendszerbe vezetik át a visegrádi szennyvizet is. Szintén a vízlépcső építése miatt korszerűsítenek néhány nagy forgalmú útszakaszt Visegrád és Dömös, Nagymaros és Zebegény, valamint lpolydamásd és Letkés között. Rendezik az Ipoly medrét, árvízvédelmi töltés épül Letkés mellett és Szobon, parti sétány Zebegényben. Átépítik a hajóállomásokat, felújítják a révátkelőhelyek épületeit. A vízlépcsőrendszer miatt. Pest megyében 500 hektár nagyságú területet kell kisajátítani, melyen 96 lakóház, 122 nyaraló, 184 ipari és egyéb épület található. Ugyanakkor 120, eddig rendszeresen elöntött területet töltenek fel. Az építők különös gondot fordítanak arra, hogy az új létesítmények harmonikusan illeszkedjenek a tájba. Nyilvános tervpályázatot írtak ki, melyre az ország legrangosabb építészei is jelentkeztek. A munkák előkészítése során az Országos Vízügyi Hivatal és az építést előkészítő vállalatok, tervező intézetek széles körűen tájékoztatják az érdekelt intézményeket és szervezeteket. Együtt gondolkodva tervpályázat Kétségtelen, hogy óriási munka árán. Csupán a nagymarosi duzzasztómű kivitelezése során majdnem 13 millió köbméter földet és sziklát kell megmozgatni, 850 ezer köbméter betont és vasbetont beépíteni, 600 méA közelmúltban a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága ismerkedett a tervekkel, korábban a Közép- Dünavidéki Intéző Bizottság elnöksége vitatta meg a beruházás részletkérdéseit. A munkálatok irányítói, rendszeres kapcsolatot kívánnak tartani a terület államigazgatási szerveivel, az illetékes tanácsokkal is, hogy valamennyi felmerülő kérdésre közösen, mindenki megelégedésére találjanak megoldást. Ez a közös gondolkodás lehet a záloga annak, hogy a gabeikovo— nagymarosi vízlépcső a nyolcvanaskilencvenes évek egyik legsikeresebb beruházása legyen. Olcsó energiát ad Vészkiáltás JV egy ven esztendeje, március *’ első napjaiban került az utcara a Békepárt lapja, a Béke és Szabadság. Azaz, nem az utcára került... A mindössze négyoldalas újságot titokban terjesztették, féltenyérnyire összehajtogatva egy-egy kézszorítással adták tovább. Az impresszuma egyetlen mondat: „Nyomatott a Békepárt nyomdájában, Budapesten”. Ennyi. Ma tudjuk, hogy az újságot Ságvári Endre szerkesztette. Két héttel azelőtt, hogy a német fasiszta megszállók ellepték az országot, a Béke és Szabadság szava már valóban nem juthatott el a tömegekhez, idő sem volt ahhoz, hogy ez a kiáltás összehangolt tettekre serkentsen egy nemzetet. „.. .ez a rendszer — olvasható , a Béke és Szabadság című lap vezércikkében — most készül, művére feltenni a koronát. A. háború határainkhoz közeledik, hónapok óta a várható légibombázások lidércnyomása alatt élünk, országunk hadszíntérré válhat, s mindenki tudja, hogy Hitler a háborút elvesztette. Történelmünk e legsúlyosabb válságában azonban a kormány nem a békés kibontakozást keresi, ami megmenthetné hazánkat a végső katasztrófától. Nem a külö nb é - k e megkötését szorgalmazza, hanem újabb és újabb hadosztályokat küld a keleti front poklába. ..” „Hogy azonban a nemzet elleni merényletet, amely nem más, mint közönséges hazaárulás, zavartalanul véghezvihesse, meg kell törnie a nemzet ellenállását, a demokratikus békemozgalom minden nap erősödő táborát. *.” Mert volt tábora ebben a hazában a demokratikus békemozgalomnak. „Nincs olyan hazája sorsáért aggódó magyar, nincs olyan szabadságra vágyó fia az országnak, aki békén hajthatná fejét éjjeli nyugalomra-..”- Ezt--* mát másik cikkében ír ja á lap, amelyben az elhurcoltak és meghurcoltak között együtt említi például Szakasits Árpád, Kállai Gyula, Marosán György, továbbá Kovái Lőrinc, Bálint György, Mód Aladár, a konferanszié Békeffi László és a könyvkiadó Cserépfalvi nevét. És beszámol arról, hogy Rózsa Ferencet halálra kínozták, hogy Schönherz Zoltánt felakasztották, hogy százával végezték ki a voronyezsi katasztrófából hazamenekült honvédeket, hogy hatvanezer zsidó munkaszolgálatost hajtottak ki Ukrajnába, hogy Ungváron ruszin szabadságharcosokat akasztottak... A lap egésze: kiáltás. Vészkiáltás. i „Lapunk életveszélyek közöl: j készül. Egy példánya sem me- ! hét veszendőbe! ADD TOVÁBB!' ' Életveszélyben voltak, akik írták, s életveszélyben volt az ország, amelyért íródott. Ha számbavettük a hatalmas beruházás esetleges hátrányait, mindenképpen szólni kell a vitathatatlan haszonról is. Ezek közé tartozik, A vízi erőmű elkészülte után ilyen lesz a Duna kanyar visegrádnál Folytatódik az építkezés
