Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
1984. MÁRCIUS 10., SZOMB AT ,tf*6 if;#] 3 Részt vesznek a tervezésben Äz SIMT elnöksége előtt Figyelnek a kollektívák véleményére Mint aki félrebeszél ifjak szándéka titkos ösvényen Adottságai, képességei alapján leije meg a pályát Munkás akar lenni a srác. Igen, szegény feje bele- szerelmcsedett az aprócska szerszámkészítő műhely mikrovilágába, az ott dolgozó — nála ha tíz, tizenöt évvel idősebb — fiatalok töprengő hümmögésébe egy-cgy rajz láttán, a feszülten figyelő szemekbe, a gyorsan és mégis megfontoltan, pontosan mozduló kezekbe. Országgyűlési bizottság A hősprogramból Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a Győr- Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári üzemében tartotta pénteki ülését. A hústermelés helyzetéről Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a bizottság tagjait. Elmondta, hogy a húsprogram megvalósítása során a nagy- és a kisüzemekben egyaránt jelentősen növekedett a vágóállattermelés. Az állattenyésztés jövedelmezősége a hatodik ötéves terv eddig eltelt időszakában kielégítően alakult. A miniszter kifejtette: a nyereség a marha- hizlalás kivételével, minden ágazatban meghaladta a 10 százalékot. Különösen kedvező volt a sertéstartás és a tejtermelés jövedelmezősége. Az 1982. január 1-én bevezetett szabályozómódosítás főként a marhahízlalás fokozására ösztönöz. A húsexport növelése továbbra is népgazdasági érdek. Kedvezőtlen viszont számunkra, hogy a fő felvevő piacokon mérséklődött az érdeklődés, a vásárlási kedv, s az árak évek óta csökkennek. Ez a folyamat tavaly is folytatódott; azonos bevételért több árut kellett eladni. A miniszteri beszámolót élénk vita követte, amelyben részt vett Fodor István Pest megyei képviselő (15. vk.). Az Egészségügyi Minisztérium növelte az országos intézetek hatáskörét, önállóságát, így a felelősségét is. A tárca átszervezése révén lehetővé vált az egészségügyi ellátás megfelelőbb elvi és szakmai irányítása, ellenőrzése. Erről és az ezzel kapcsolatos teendőkről tartott sajtótájékoztatót Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter pénteken a Parlamentben. Elmondta; az egészségügyi ellátás korszerűsítésének részeként az év elejére csökkentették a minisztériumi főosztályok és osztályok számát, s funkciójukat, munkastílusukat a betegellátás fejlődő rendszeréhez, mai és holnapi követelményeihez igazították. Kialakították a területileg arányos egészségügyi hálózatot, a körzeti és szakrendelők, kórházak integrációja révén az egységes gyógyító-megelőző intézmény- rendszert. Létrejöttek a regionális központok, s az országos intézetek, egyetemi klinikák egyre nagyobb részt vállalhatnak a betegségek megelőzésében és gyógyításában. A régi szervezeti forma akadályozta a gyors érdemi döntéseket. A közigazgatásban végrehajtott A Bér- és Munkaügyi Tanács ülést tartott, amelyen megvitatta az Állami Eér- és Munkaügyi Hivatal előterjesztését az 1984. évi bérgazdálkodás és keresetkiáramlás szabályozására hozott intézkedésekről, valamiint a teljesítményékkel arányos bérezéssel kapcsolatos további feladatokról. Az idén a népgazdaságban a bérkiáramlás biztonságos szabályozásában és egyidejűleg az ösztönzőbb keresetszabályozást megoldások alkalmazásában előbbre kell lépni. A tanács szükségesnek tartja, hogy a gazdálkodó szervezetek olyan megfontolt, megalapozott bérpolitikát folytassanak, amely követelményeket támaszt és egyúttal ösztönöz is. A személyi iövedelmek csak a kollektív és egvéni több'ctteVcsítmémiekkel arányosan növekedjenek. A Bér- és Munkaügyi TaA vállalati tervek véleményezésének, az év indításának, a szocialista munkaverseny szervezésének tapasztalatairól tárgyalt tegnap Pataki Márton, az SZMT elnöke vezetésével a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége. Az eseményen részt vett Cselényi Dezső, az MSZMP Pest megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Mint a tanácskozáson elhangzott; előrelépés a korábbiakhoz képest, hogy több vállalatnál alternatív tervjavaslatokat készítettek, biztosítva ezzel a tényleges választás lehetőségét. A bizalmi testületek elé került anyagok rövidebbek, áttekinthetőbbek voltak, tartalmazták a leglényegesebb összefüggéseket. A vállalatok gazdasági vezetői felhívták a figyelmet a tervek kritikus pontjaira, pontosan megfogalmazták, hogy mit várnak a dolgozó kollektíváktól. A testületi üléseken általában 6—14 bizalmi szólt az anyagellátás gondjairól, a szociális ellátásról, a munka- és technológiai fegyelemről, a túlórákról, a teljesítménybérezésmódosítások ugyancsak indokolták az átszervezést. A minisztérium tehát az egészségpolitika megvalósításának legfőbb elvi és irányító, ellenőrző központja lesz a továbbiakban is, az operatív szakmai irányítást, ellenőrzést azonban az országos intézetekre, illetve a megyei és a városi kórházakra bízza. Megköveteli, hogy azok éljenek a közvetlen irányítás lehetőségeivel, a szakmai kollégiumok közreműködésével, s az eddigieknél rendszeresebben igényeljék a körzeti orvosok szakmai véleményét, például vonják be őket a konzíliumokba. A korszerűsítés még nem fejeződött be, további intézkedéseket hoznak a betegségek megelőzésére, leküzdésére. Az intézmények sürgős feladata a többi közt — mondotta —, hogy jobban megszervezzék a betegek vizsgálatát, kezelését, így megkíméljék őket a felesleges várakozástól, fáradságtól. Más tárcák és a társadalmi szervezetek tevékeny közreműködése is szükséges ahhoz, hogy az egészségügy ajánlásai megvalósuljanak. Csakis a megelőzéssel lehet jelentős nács fontosnak tartja, hogy a gazdálkodó szervezetek erőteljesen ösztönző belső érdekeltségi rendszert alakítsanak ki. Ehhez használják fel az új alapbérrendszer adta lehetőségeket. A vállalatok és szövetkezetek vezetői tekintsék kiemelt feladatuknak a bérszabályozás, illetve az új típusú kereset- szabályozási rendszerek által lehetővé tett ösztönzés fokozását, a többletbér-kiáramlás és a gazdasági eredmények közötti összhang biztosítását. A rugalmasabb keresetszabályozási formákban a vállalatok. szövetkezetek vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a teljesítmények javulása előzze meg a bérek növekedését. Másrészt annak a követelménynek is érvénvt kell szerezni, hogy a gazdálkodó szervezetek éljenek a bérrendszer adta nagyobb differenciálási lehetőségekkel. ről. Több helyen felvetették, hogy míg a vállalati gazdasági munkaközösségek számára a munkafeltételek minden esetben biztosítottak, addig a munkaidő alatti tevékenység folyamatosságát az anyag- és szerszámellátás gondjai gyakran akadályozzák. Külön témaként szerepelt a testületi üléseken a gazdasági vezetők tevékenységének véleményezése. A napi feladatok elvégzésén túl azt is értékelték, hogyan foglalkoznak a munkaversennyel, a szociálpolitikával, a doigozók gondjaival. Megfogalmazták azt is, hogy a jövőben mit várnak tőiük. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-felhívás- hoz a Pest megyei kollektívák túlnyomó többsége csatlakozott. Az elnökség megállapította, hogy a korábbi évekhez képest fejlődött a szakszervezet részvétele a vállalati tervező munkában. A gazdasági vezetők igényelték, s figyelembe is vették a kollektívák véleményét, javaslatait. Gá. J. mértékben csökkenteni a megbetegedések, halálozások számát, jobbítani a lakosság egészségügyi helyzetét. Az egészségnevelés rendszerét meg kell újítani — hangoztatta a miniszter. Kitért arra is, hogy felül kell vizsgálni az egészségügyi statisztika rendszerét is: a tapasztalatok szerint a számok sok esetben kedvezőtlenebb képet festenek a megbetegedési arányokról, mint amilyen a valóság. Az újságírók kérdéseire válaszolva a miniszter és vezető munkatársai a többi között elmondták: kialakult ugyan a gyógyintézetek s a regionális központok hatóköre, de ha a beteg érdekei megkívánják, eltekintenek a megyehatároktól, a beteget az állapotának megfelelő ellátásra, gondozásra képes intézményben kezelik. Fcldgömb exportra? Semegi Pál elnök még egy fontos dolgot említett a tegnapi közgyűlésen. Mint mondta, előbb kellett volna felismerni a tervszerű visszafejlesztés szükségességét, így megkímélhették volna magukat az olyan kellemetlen meglepetésektől, mint amilyet a műanyag-feldolgozó ágazat okozott tavaly: mindössze 57 százalékát teljesítette árbevételéből az 1982. évinek, s ezzel a szövetkezet sereghajtóinak egyike lett. Az utóbbi hónapokban azonban a gazdasági vezetés döntése alapján több gépet már eladtak, s árusításukat a jövőben is folytatják. Keresik annak a lehetőségét is, miként kerülhetne ki a bajból a szemléltető eszközNem az a baj Véletlenül került le a műhelybe, szünidős gyerekként kézbesített a gyárban, s egyszer oda is vitt valami iratot. Attól kezdve egyre többet látták ott. Odahaza bejelentette: szerszámkészítő leszek. Sejtette, mennydörgés lesz rá a felelet. Nem tévedett. Apja, anyja úgy nézett rá, mint arra, aki részegen félrebeszél. Először azt felelték, ugyan már. Később: mit képzel?! Majd végül: szó sem lehet róla. A papa dühöngése és a mama könnyei; munkás akar lenni. Nem több, csak ennyi, amikor a családban... no igen, a családban van jó néhány munkás, de az más. Az ö fiuk a gyárban?! Amikor ők a városban nem akárkik?! A kabaréba illő, de korántsem nevetséges jelenetet mostanában napról napra megismétli az élet némely családban; a továbbtanulási, pálya- választási döntések időszakát éljük. A nem több, a nem más, csak munkás minősítések olykor azotk ajkát hagyják el, akik maguk szintén műhelyben kezdték • az életpályát, s nem is az a baj, hogy gyermeküket tanult embernek akarják látni, hanem ott a bökkenő, hogy ezt nem tartják összeegyeztethetőnek a munkás fogalommal. A pálya- választásban többféle módon közreműködő osztályfőnökök elgaudolkbztató. tapasztalata: amíg az értelmiségi, a szellemi foglalkozásúak családjaiban a gyermek szakmunkás- tanulónak jelentkezését lesüllyedésnek fogják fel a szülők, addig a munkáscsaládokban úgy értékelik, mint a fel- emelkedés lehetőségének feladását. Ami igazán meghökkentő, az az, hogy az említett szülők ún. foglalkozási presztízse kisebb, mint gyermekük majdani kenyérkeresetéé — mivel a szülők szellemi munkája adminisztrátorság,' ügyintézői státus stb., más esetekben betanított vagy segédmunkások —, mégis, a hamis, de tagadhatatlanul létező értékrend alapján tévesen ítélik meg a lesüllyedés, a főieméiként használt földgömbök gyártása. Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk, ez volt eddig az egyik menő ágazatuk. Most azonban számos jel mutat arra, hogy a belföldi piac telítődött; a Kartográfiai Vállalattal közösen előállított áruból az eltelt időszakban mintegy 500 ezer darab kelt el, s ennél többre egyelőre nincs Is igény. Ezért szeretnének földgömböket exportálni. A tárgyalások már megkezdődtek. Gyors döntés Nem kis kálváriát kellett megjárniuk azzal a beruházással, amelyet a tőkés értékesítés növelésére terveztek. A KI- SZÖV kölcsönös fejlesztési alapjából 13 millió forintot kedés folyamatának jellemzőit, meghatározó jegyeit. A társadalom összességében egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy növelje, erősítse a munkáspálya vonzerejét, megbecsültségét, s megértesse: a társadalomnak ugyanúgy szüksége van orvosakra, mint szakmunkásokra, sokkal nagyobb szüksége van szakképzett fi- zikiai foglalkozásúakra, mint szakképzetlen adminisztrátorokra, ügyintézőkre. Ezek a törekvések azt igyekeznek megvilágítani, beláttatni, hogy a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyek különbözősége nem azonosítható az első-, a másodrangú szerepek kiosztásával. Ilyen szerepek ugyanis nincsenek, ha a társadalom számára hasznos, akkor minden munka fontos, bár ennek a fontosságnak a megítélése gyakran különbözik a családban és a tényleges munkatevékenységben. A családi megítélések különbözőségeire figyelemre méltó adalékokat szolgáltatnak a területi eltérések. Az agglomerációs övezet középiskoláiban például sokkal nagyobb hatása van az egyes pályák — mai! — jövedelemszerzési lehetőségeinek, mint Nagykáta, Cegléd, Nagykőrös középfokú tanintézeteinek továbbtanulásra jelentkező hallgatói között. A mai, sok tekintetben konjunkturális kereslet, helyzet rávetítése egy-egy szakma, pálya holnapjára azonban olyan tévedések hordözójá,' aminek áldozata nemcsak a gyermek, hanem — és erről gyakran megfeledkezünk — a korrekció összes terhével maga a társadalom is, hiszen a pályaelhagyások összegező kárát a társadalom viseli. Hamis értékrend Évek óta lényegében változatlan a megyében az általános iskola nyolcadik osztályát végzettek között a szakmunkásképző intézményekben továbbtanulók aránya, ugyanakkor folyamatosan növekszik a szakközépiskolásoké. (Intő jel viszont, hogy meredeken csökken a felnőttek középiskolai oktatásában a szakközépkaptak, s a bank is adott hitelként 9 milliót új fröccsöntő gépek beszerzésére, ám nem sikerült megoldani a termeléshez szükséges szerszámok hazai legyártását. Importból megvehették volna — darabját 200 ezer nyugatnémet márkáért —, de a népgazdaság helyzete miatt egyetlen partnerük sem tudott elegendő valutát adni a vásárláshoz. A huzavona miatt már-már úgy tűnt, vissza kell fizetniük a kölcsönöket, ám ekkor sikerült egy új megoldást találniuk: egy harmadik világbeli országnak szánt exportszállítmányból visszamaradt, elektromos vezetékeket szigetelő gépsort vettek meg. A mostani számítások azt mutatják, ez sem rosszabb üzlet, mint az előző. Sőt! E termékek várhatóan nemcsak idehaza, hanem külföldön is vevőre találnak majd. Rekord nyereségterv A Texgráf tagsága bizalommal tekint az idei tervek teljesítése elé, s arra számítanak, hogy — túlszárnyalva az 1982- es rekordnyereséget — ebben az esztendőben 21.5 millió forintos eredményt érnek el. F. Z, iskolába járók létszáma.) Ami részben társadalmi szükségletek kifejeződése az oktatásban, részben viszont tükröződése azoknak a sokféle torzulást magukban hordó presztízsszempontoknak, amelyek a pályaválasztást — ahogy a szakemberek, jelölik: a pályairányultságot — sem hagyták érintetlenül. így azután a szerény tudást követelő, de borravalós szakma fölértékelődik, az aprócska íróasztal vonzóbbnak látszik, mint a számjegyvezérlésű megmunkálóközpont nagy hozzáértést követelő kezelése. A hamis értékrendeknek, a vélt és a tényleges munkaélménynek — és ezzel szoros összefüggésben, a tevékenység adta kielégült- ség fokának — meghatározó része van abban, hogy a megyében a végzett tanulók egy- harmada öt éven belül fölhagy eredeti szakmájával.. .1 Tavaly a megye iparában foglalkoztatottak létszáma mintegy háromezer fővel csökkent, aminek nagyobb részét a fizikai foglalkozásúak — azon belül is a könnyűiparból távozottak — adták. A csökkenés folyamatának vannak objektív elemei, ám olyanok szintén, amik kényszerűségre támaszkodnak; ahová nincsen jelentkező, bár a munka népgazdaságilag fontos, hasznos, ott apad a létszám. öt év alatt ötezer forinttal emelkedett az egy tar nulóra számított költségvetési kiadások összege, túlhaladva a tizenhétezer forintot a szakmunkásképzésben, mégis, az ide jelentkezők aránya korosztályukon belül kisebb, mint volt egy' évtizede. Ez már olyan változás, amit nem intézhetünk el azzal, hogy világjelenség a fizikai foglalkozásúak táborának zsugorodása, s a műszakiak, az alkalmazottak csoportjának — szám szerinti és aránybeli — növekedése. Már csak azért sem állja meg a helyét ez az érv, mert a megyében — és hazánkban nemkülönben, nemzetközi összehasonlításban — az alkalmazotti létszám mind az iparban, mind az építőiparban, a mezőgazdaságban már régen túllépte az indokolt szintet, azaz éppen mérséklése és nem bővítése a kívánatos. Bonyolult, okjektív és szubjektív hatásokat magában foglaló folyamat alakítja a fizikai foglalkozásúak létszámát összetételét — például a megyében sok gondot okozó szak-, betanított- és segéd- munká-sarányt, azt, hogy ma már minden száz szakmunkás- tanulóból huszonöt a leány, míg két évtizede ennek a fele sem volt —, ám ebben a folyamatban döntő elemmé lép elő a család, a szűkebb környezet. Döntő elemmé lép elő azért, mert lebeszéli, eltiltja á gyermeket attól, hogy tényleges érdeklődésének megfelelően keresse boldogulása útját, hogy adottságai, rejlő képességei alapján lelje meg a pályát, mely vajóban pálya: távlata van. Döntő elem lehet abban is a család, a szűkebb környezet, hogy mit és miként mutat meg az ifjúnak a munkáspálya sok szépségéből és nemes kihívást takaró nehézségéből. Gyakran fáj Pályát választani és ezzel holnapot venni nem annyi, mint egy ú: ruhába belebújni, hiszen a ruha könnyen fölvagy átcserélhető, a pályakorrekció azonban hosszadalmas, gyakran fájó megrázkódtatásokkal megy végbe, s vannak olyan esetek is, amikor szinte lehetetlen. Félresiklott életek mögött sok esetben a valamikori döntés — a mások hozta döntés! — áll; bármi, de munkás nem leszel. A döntés felelőssége ezért nagy, s mert nagy, a jó irányban telt lépést elsősorban attól tegyük függővé, aki a lépést megteszi, az ifjútól. Az ő vágyai, tervei, elképzelései ma a jövőt vetítik elénk, de ez a jövő holnapra már az ő jelene 1 Mészáros Ottó Stblflielsz Emii fáfékozfalója a Parlamentben Nő a klinikák, kórházak szerepe A beteg érdekéken ledőlhetnek a határok Bérpolitika Összhangban a termeléssel A Texgráf éves számvetése Nem kell visszafizetni a pénzt ? A tavalyi statisztikát lapozgatva azonnal szembe tfi- 4 nik, hogy a Texgráf Ipari Szövetkezet egyes ágazatai- J: nak tevékenysége meglehetősen tarka képet mutat. Hogy ^ példákat is említsünk: ruházati termékeik, amelyeket a ^ hazai kereskedelemnek szállítottak, tavaly sokkal kevés- ^ bé voltak kelendőek, mint várták, míg a fóliaféleségek- ^ bői éppen hétszer többet értékesítettek a tervezettnél. ^ Ám az eltérő teljesítményeken túl még valami jellemzi ^ a szövetkezetei: a piachoz való rugalmas alkalmazkodás ^ révén sikerült megőrizni pénzügyi egyensúlyukat, s a sok lábon állás előnyeit kihasználva segítettek saját gond- v, jaikon.
