Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-07 / 31. szám
Módosították a rendezési tervet A buszpályaudvar építése A városi tanács e heti ülésén módosították Gödöllő általános rendezési tervet, amit a leéndő buszpályaudvar helyének időközben történt kijelölése indokolt. Mint ismeretes, a rendezési tervet 1979- ben hagyták jóvá, abban a tudatban, hogy ha szükséges, ha azt a település íejlődése megkívánja, avagy új szempontok merülnek fel, a tervet részleteiben meg lehet változtatni. Volt is már rá példa, a művelődési központ építése kapcsán. A buszpályaudvar azonban régi ügy. Hogyhogy nem szerepel helye a rendezési tervben? Benne van. Helyét a tervben a jelenlegi végállomás területén képzelték el. Abból indultak ki, hogy így szerves kapcsolata lesz a HÉV-vel és a vasúttal, hisz mindkettőnek ott az állomása. Azt már akkor tudták a tervezők, hogy a buszpályaudvar építése miatt több épületet le kell bontani a környéken. Később az is nyilvánvalóvá vált, hogy némely közintézménytől való távolsága nem érheti el az előírtat. Iskolától, tüdőszűrőtől, munkásszállótól legalább ötven méterre kell lennie egy pályaudvarnak. Ezek a körülmények szükségessé tették új terület keresését. A városrendezési, forgalomtechnikai és gazdaságossági kritériumok figyelembe vételével először a városi tanácstagok véleményét kérték ki. A tanácstagok hetven százaléka a Városgazdálkodási Vállalat jelenlegi telephelyének területét tartotta legcélszerűbbnek. A lakosság további szondázása is hasonló eredményre vezetett. (Ehhez persze az is kellett, hogy időközben a VGV-nek is találtak megfelelő új telephelyet.) Ennek alapján adott megbízást a tanács a rendezési terv módosítására. A tervkészítés során más lehetőségeket is figyelembe vettek a szakemberek. De ők is úgy találták, a város közvéleménye által javasolt terület a megfelelőbb. A leendő buszpályaudvar a város szegélyén helyezkedik el, mégis közel a központhoz, olyan részen, ahonnan minden irányba kialakítható a forgalmi kapcsolat. Egyben megoldja az alsóparki lakótelep és a pályaudvar gyalogosforgalmi összeköttetését. A 30-as út közelsége az átszállók helyzetét is megkönnyíti. Nem utolsó szempont, hogy ily módon, a buszpályaudvar helyének kijelölésével, megkezdhetik a város hosszú távú útfejlesztést tervének kialakítását, valamint meghatározhatják a Dózsa György út, Csehszlovák—Magyar Barátság útja és a Szabadság út közötti térség közlekedési rendjét. K. P. Védett gyűjtemény Eke- és traktortörténet Nagyszerű eke- és traktortörténeti gyűjteményt állítottak össze az elmúlt évek alatt a MÉM Műszaki Intézetben. Az intézet udvarán látható kiállítás legelső darabja egy tizenöt kilowattos, 1923-ban készült Fordson traktor, ösz- szesen huszonkét traktor, néhány lokomobil és huszonöt eke van jelenleg a gyűjteményben, amelyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója nemrégiben védett agrártörténeti emlékké nyilvánított. Előzetes bejelentés alapján a gyűjtemény minden csütörtök délután látogatható. Az elmúlt évben 2 ezer ötszázan tekintették meg szervezett firmában. Az intézetbe érkező vendégek, s a műszaki továbbképző irodájuk tanfolyamainak hallgatói országosan hírét viszik a gyűjteménynek. Alapszerződés-tervezet Agrárfejlesztő Vállalat Két fontos változást jelentettek be a Gödöllői Búza— Borsó Termelési Rendszer legutóbbi taggyűlésén. Elismerve a rendszer megalakulása óta végzett munkáját, az igazgató- tanács felmentette tisztségéből Mlinarics József igazgatót, mivel mostantól az Agroinform- nál kap fontos megbízatást. A GBBR új vezetője Fodor Sándor agrármérnök lett. A még jelenleg is úgynevezett korlátolt felelősségű gazdasági társaságként működő — a létrehozása óta kétszer is állami elismerést kapott — GBBR várhatóan májustól Gödöllői Agrárfejlesztő Vállalatként működik. Erről is határoztak, illetve elfogadták a működéséről szóló a lapszerződés tervezetét. Ha a taggazdaságok ezt aláírásukkal szentesítik, akkor a megalakuló új, közös vállalat hatékonyabban működő céggé válik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1984. FEBRUÁR 7., KEDD Veszteséges nem volt Az aszály és a helyi zápor Amikor a napokban a város egyik üzemének vezetője önfeledten panaszkodott, eszembe jutottak a felsőbb irányítók korábbi sóhajai arról, hogy amit a nemzetgazdaság érez, arról csak hallomásból tud a vállalat, emiatt az alkalmazkodás is áttételes, nem olyan, mintha léte forogna kockán, vagy enyhébben: ha nyeresége, jövedelmezősége, megméretése közbeiktatott tényezők nélkül alakulna. Hárem osztály Ugyanennek a városi üzemnek a tavalyi munkájáról szólva nyugtázták a pártbizottság ülésén, hogy elismerésre méltóan tevékenykedtek, a termelésük az átlagnál nagyobb mértékben nőtt, termékeik keresettek, azokat elfogadható költséggel és minőségben állítják elő. A kettőt egybevetve nem juthatunk arra a következtetésre, hogy a vállalatok bármekkora terheket képesek viselni. Arra azonban joggal gondolhatunk, hogy a veszélyérzet, bizonyos határok között, a cselekvés rugója lehet, gyorsabb agyműködésre serkent, olyan ötleteket, megoldásokat is felszínre hozhat, amelyek kellemesebb légkörben csak szunnyadnának. Arra is felfigyelhettünk a pártbizottsági ülésen, hogy a város és vonzáskörzete üzemeit, szövetkezeteit értékelve nem állítottak példákat. Rögzítették: a múlt évben akadtak munkahelyek, ahol stagnálás volt tapasztalható, másutt visszaesés, a harmadik csoportba tartozó gazdasági egységekben növekedés mutatkozott. A fejlődés, szinten maradás, illetve visszaesés nagyon szerteágazó okok következménye, úgyszólván valamennyi üzem, szövetkezet helyzete annyira speciális, hogy nem mondható, vegyetek példát a fejlődőről, mert könnyen lehet, az ottani módszerek, megoldások a másik helyen hatástalanok. Az mindenesetre örvendetes tény, hogy sem a városban, sem a vonzáskörzetben nem volt alaphiányos és veszteséges gazdaság, üzem. A kevés drága Az 1983-as év mindent egybevetve nehezebb volt a korábbinál. Az aszály itt is éreztette hatását, noha, amint azt Furulyás János, a vácszent- lászlói Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke megjegyezte, helyi záporok mérsékelték a károkat. Ezt igazolják a bázisévnél nagyobb búza-, zöldborsó- és lucernahozamok. A talaj vízkészletei azonban alaposan leapadtak. Gödöllő körzetében harminc év átlagában 560 milliméternyi csapadék hullott évente, 1982-ben 398, tavaly 404 milliméter. S hogy milyen szeszélyes volt az időjárás, mennyire eltérők az adottságok, azt nem az előbb említett búza, borsó és lucerna, hanem a napraforgó példázza a legjobban. A mi vidékünkön rekordtermést értek el. Ezek persze csak kivételek. A Zöldmezőben százmillióval növekedett a bevétel, de ez sem volt elég, hogy ellensúlyozza az aszály miatt keletkezett károkat. A szárazságnak, a kedvezőtlen időjárásnak a gazdálkodás minden ágazatában megmutatkozik a hatása. A növénytermesztésben a hozamok csökkenésével, a költségek emelkedésével. Ha ugyanazon a területen kevesebb terem, az azt is jelenti, hogy ez a kevesebb drágább. Az agrotechnikai beavatkozások, például az öntözés, tovább duzzasztják a ráfordításokat. Az állattenyésztésben a gyengébb minőségű és drágább takarmány kedvezőtlenül hat a tej, a hús, a tojás előállításának költségeire. Ám hogy mennyire sokrétű a gazdálkodás, milyen tág a lehetőségek köre, arra is hallhattunk példát a pártbizottság ülésén. Nyiry Tibor, a galga- mácsai termelőszövetkezet párttitkára mondta el, hogy elég gyenge földjeiken többA népművelő szerepe ma Beszélgetés reggeltől estig A járás népművelői részére tartott értekezlet után a fővárosba vitt az utam, s így együtt utaztam dr. Györgyja- kab Endrével, a megyei tanács közművelődési csoportjának vezetőjével, valamint dr. Csendé Béla megyei közművelődési vezető szakfelügyelővel. Aszódon évekig együtt dolgoztunk, volt hát közös élményünk ezernyi, s emlékeink kútját talán hetek, hónapok alatt sem tudnák kimeregetni. Hogy a vonat álmosító kattogása szűnjön, elég volt Csendé Bélának a kérdést feltenni: — Változott-e a népművelő szerepe, feladatköre a mai faluban? — Ennyi volt. amit kérdezett, és még hozzátette: portán kettő is akad, szaporodik a nyaralók száma. Az ég felé magasodó családi házakban elektromosság fűt. A temető sírkeresztjei nagyobbak a falu hősi emlékművénél, s v. sírokról nem hiányzik a drága virág. Mondom, minden van! Uzsorakölcsön Mindene van — Gyerekkorodtól itt élsz a Galga mentén, láthatod, tudhatod. A válaszra nem volt elég a máskor mindig cammogónak tűnő HÉV hosszú menetideje, ezért közösen fogalmazgattuk a választ az egyik közeli presszó kerthelyiségének tenyérnyi asztalkája mellett. Mit mondhattam Csende Bélának? Van minden a Galga menti falvakban. Bőség, jólét, látástól vakulásig vállalt önkéntes munka, sokaknak autó, több Csak azok az emberek hiányoznak. akik társaik lelki épségével, érzelmi életével törődnének, akik a panaszokat, örömöket egyaránt meghallgatnák, olyan emberek nincsenek. Pedig erre igazán rászorulna a nép. Annyi minden történt az elmúlt évtizedekben, amíg a lenézett, sokszor megalázott jó gazdából megbecsült szövetkezeti nyugdíjas lett. s unokája már munkádként szolgálja a hazát. Annyi minden történt, amíg az egykori napszámos uzsora- kölcsönre adja pénzét a meg- szorulónak, s unokáját Ladával lepi meg az esküvőjén, lgv lettek tele az emberek feszültséggel. tanácstalansággal, elbizonytalanodással, néha-néha megtorvanással. Ha a falusi népművelő szerepköréről. feladatairól beszélünk. s megfogalmazzuk, mit tegyen a közművelődés dolgozója ma, akkor én azt mondom, hogy beszélgesse végig a falut, az összes utcát, az ösz- szes házat, kopogjon be minden ajtón, nyisson be minden kapun, s beszélgessen. Ne nyolc órában, hanem tizenhat órában. írja ki házának vagy szűk irodájának falára: — Én éjjel-nappal, esőben és ragyogó napsütésben, mindig és mindenhol az emberek rendelkezésére állok! Vitatkoztunk. A korszerű közművelődés mást kíván. Anyagiak kellenek, hogy a kis csoportok működhessenek. Korszerű formákra van szükség, hogy a reánk bízottak az Intézményeket megtöltsék, s ott megkapják mindazt, amit a ma embere igényel. A bölcs státusa Néhai Földes István iskola- igazgatóra hivatkoztam. Kevéssel élte túl a felszabadulást, de legalább három évtizedig itt élt a faluban. Hévíz- györkön, és hivatástudatból volt a falu atyja Életvezetésben minta, tisztességtudásban, viselkedéskultúrában példa. Korholt, dicsért, együtt élt a faluval. Délutáni sétáin mindenkihez volt emberi, értő és érző szava. Tudta, melyik gazdát fojtogatja a kamat, melyik gyerek nyújt képességeinél kevesebbet az iskolában, ismerte az asszonyok kötényével takart családi gondokat. Nem akarom én eltúlozni az egykori iskolaigazgató szerepét, de azt szeretném leszögezni: lakhelye és munkahelye volt a község, mindvégig ott élt, ahol dolgozott, szinte státusként töltötte be a falu bölcsének tisztét. Próbáljuk meg Atyai jóbarát, atyai gondviselő, aki soha nem titkolta a közös gondokat sem, mert ismerte az emberhez vezető leghatásosabb utat. s tudta, őszinteségre nyílik meg a lélek, nem parancsra. Soha nem mutatta, hogy nagyobb, mint a többiek. Nem érezte a nép fölött magát. Azt kellett hát a vitában mondanom, hogy Földes Istvánt szerették. Messzire mentünk az elhangzott kérdéstől, de búcsúzáskor mindhárman éreztük, hogy kimondott gondolatainkkal közelebb jutottunk a válaszhoz, s próbáltunk feleletet adni a kérdésre: — mi a falusi népművelő szerepe, feladatköre a mai faluban? Szavainkra igazolást a mindennapi gyakorlat adhat. Az újra és újra kezdett munka. Meg kell próbálni, s talán bebizonyosodik, akiket felkeresünk, akikre az ajtót rányitjuk, jobban vágyódnak a beszélgetésre, s kéznyújtásra mint mi. akik ugyebár a tévé előtt ülve ... Fercsik Mihály féle krumplit vetettek el. Az egyik 75 mázsát termett hektáronként, a másik 320-at, a harmadik 360-at Az alaptevékenységen kívüli ágazatok a múlt évben is nagyot lendítettek a gazdaságokon. A szövetkezetek ipari üzemeinek termelése tíz százalékkal volt nagyobb a korábbinál. A gazdaságok nyereségének majdnem kilencven százaléka innen származik. Ezeknek az ágazatoknak azonban nem csupán ez a jelentősége. Nagyban hozzájárulnak a falvak fejlesztéséhez. Alig épül a községekben iskola, óvoda, út, vízvezeték a gazdaságok ipari részlegeinek közreműködése nélkül. Termelő', lakó Persze a lakosság részvétele nélkül sem. Kétszázötvenmillió forint volt a társadalmi munka értéke tavaly. Ami jelzi, hogy nemcsak a gazdaságok, üzemek kollektívái, hanem a lakók is mozgósítják erőiket, amikor nehezebb helyzetbe kerülnek. Ami szintén nem meglepő, hiszen ugyanazokról az emberekről van szó. A munkahelyen termelők, otthonukban pedig lakók. Kör Pál Bálásó, helikopter GépffiffifEell&k Nagy gyakorlatra tett szert — s ezt Gödöllőn is bizonyította — a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai kara a mezőgazdasági gépmodellek gyártásában. A gödöllői egyetemen tartott tudományos napok rendezvényeihez kapcsolódó kiállításon több tucat géptípus kicsinyített mását láthatták az érdeklődők. A mezőtúri főiskolai kar tanüzeme jelenleg kilencvenkilenc modellt készít. Ezek között az MTZ-traktorok, a Rá- ba-erőgépek éppúgy megtalálhatóak, mint a bálázók, pótkocsik, csatornatisztítók vagy például a szőlőkombájnok és a helikopterek. Eklad KcnyvúSsScnság A túrái Galgavidéke Áfész aszódi könyvesboltja jó ellátást igyekszik nyújtani bizományosainak. Ennek köszönhető, hogy az ugyancsak túrái székhelyű takarékszövetkezet ikladi kirendeltségében a legújabb könyveket is megtalálják az ügyfelek. Tavaly csupán ebben a kirendeltségben ötvenezer forint értékű szépirodalmi, mezőgazda- sági kistermelői, egészségügyi és sportkönyv fogyott el. A nop programja Gödöllő, művelődési központ: Házunk táján. Kertészeti előadás, a Póló-klub programja, 17 órától. Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 14—18 óráig. Kitűnő művészek Gödöllőn Február 19-én ismét világjáró művészek szerepelnek a gödöllői művelődési központban. A három részből álló komoly zenei hangversenysorozat újabb estjén a Liszt Ferenc Kamarazenekar lép pódiumra. S olyan nagyszerű, közkedvelt műveket szólaltatnak meg, mint Mozart Egy kis éji zene, D-dúr divertimento, valamint Csajkovszkij Vonósszerenád című alkotása. Valamennyi olyan zenedarab, amelyik mérsékeltebb tudású muzsikusok megszólaltatásában is élvezetesek, hát még a Rolla János vezette kamarazenekar előadásában. A zenekar hanglemezeivel háromszor nyerte el Párizsban a nagydíjat, itthon pedig kétszer érdemelték ki felvételükkel az év hanglemeze kitüntetést. Rendszeresen turnéznak Európa országaiban, s olyan hírneves fesztiválvárosokba is eljutottak, mint Montreux, Prades, Edinburgh, és Helsinki. Első tengerentúli szereplésük 1975-ben volt, amikor soksok amerikai és kanadai város közönsége tapsolt nekik. Koncertjeiken és lemezfelvételeiken világhírű művészek működnek közre. Maurice André, Martha Argerich, Cziffra György, Pierre Fournier, Hamari Júlia, Igor Ojszt- rah, Jean-Pierre Rámpái, Rán- ki Dezső, Henryk Szeryng, Pe- rényi Miklós. A hangverseny 19 órakor kezdődik. A belépőjegy ára hetven forint, s természetesen érvényesek a bérletek is. Mozi Szeretők. Színes magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Magyar feltalálók. Színes magyar filmösszeállítás, fél 6-kor. Épületlakatosipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira FELVESZÜNK JÓL KÉPZETT SZAKMUNKÁSOMAT. elsősorban lakatosokat, forgácsolókat. hegesztőket, festő-mázolókat és üvegeseket Foglalkoztatás: megegyezés szerinti teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Épületszerviz Leányvállalat Budopest XIII., Mautner Sándor u. 11, Telefon: 290-850, 490-507. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
