Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

#wsr .»»»;*. if 1984. FEBRUAR T, KEDD ^1/ ellenzék elutasította Dzsmajel tervét Lemondott a libanoni kormány Bejrutban és a drúzok lakta hegyvidéken heves, sőt, foko­zódó ágyúdörgés fogadta Amin Dzsemajel libanoni elnök vasár­nap este előterjesztett nyolcpontos „béketervét”. Az elnök be­jelentette azt is, hogy elfogadta a libanoni kormány lemondá­sát. A libanoni kormányhadsereg hétfő délutántól meghatáro­zatlan ideig terjedő kijárási tilalmat rendelt el Bejrút egész körzetére. Bejrútban hétfőn a déli órákban egyes jelentések szerint már a belvárosban is kemény csatározások voltak. Az államfő rádió- és tv-üze- netében általános tűzszünetre, a kormányerők és az ellenzék képviselőiből alakult katonai vegyesbizottság azonnali össze­hívására, nyugállományú tisz­tekből álló tűzszüneti felügye­lő bizottság létrehozására szó­lított fel, majd felkérte a múlt év novemberében elnapolt nemzeti megbékélési konferen­cia résztvevőit, hogy február 27-én — előzetes feltételek nélkül — újítsák jel genfi ta­lálkozójukat A libanoni elnök bejelentet­te, hogy elfogadta Sajik el- Vazzan kormányának lemon­dását és erőfeszítéseket tesz a valamennyi pártot, irányzatot, körzetet, az ország „aktív po­litikai erőit” képviselő nemze­ti egységkormány megalakítá­sára. Közölte, hogy részletes reformprogramot dolgozott ki a felekezeti problémák megol­dására, a törvényhozás, a vég­rehajtó hatalom, az igazság­szolgáltatás és a közigazgatás korszerűsítésére, hozzáfűzve, hogy a nemzeti párbeszéd ke­retében minden megvitatható. Szükségesnek mondta a Szí­riái—libanoni eszmecsere el­mélyítését egy olyan formula érdekében, amely garantálja a két, testvéri, jószomszédi kap­csolatokat fenntartó ország kölcsönös biztonságát. Dzsemajel az Izraellel kötött különmegállapodásról szólva kijelentette, hogy az ismert okok miatt tartózkodott az egyezmény ratifikálásától és olyan új formula keresésén munkálkodik, amely Lehetővé tenné az országban tartózkodó összes külföldi erők kivonását. Közölte: hadserege utasítást kapott arra, hogy vonuljon be az Izrael által kiürítendő dél-libanoni körzetekbe és egy­idejűleg vonja ellenőrzése alá az észak-libanoni tartomány határáig terjedő. jelenleg falangista ellenőrzés alatt álló területeket. A libanoni elnök visszautasí­totta a lemondására vonatkozó követeléseket és következete­sen az ellenzékre és „bizonyos külső erőkre” hárította a fele­lősséget a rendezési kísérletek kudarcáért. Ugyanakkor védel­mébe vette a Bejrútban állo­másozó négyhatalmi haderőt Safik el-Vazzan kormányá­nak távozását egybehangzó ér­tékelések szerint a Bejrút dé­li külvárosában rendezett vér­fürdő tette- szükségessé, miután — tiltakozásul, a síita AMAL- mozgalom vezetőjének felhívá­sára — három mohamedán miniszter benyújtotta lemondá­TASISZ-kommentcr az emberi jogokról Genfi ENSZ-tanátskozás A Nemzetek Palotájában hétfőn megnyílt az ENSZ em­beri jogok bizottságának 40. ülésszaka. Az ülésszakon egyebek között — megvitatják az em­beri jogoknak az izraeli meg­szállás alatt álló arab terüle­teken, Salvadorban, Gutema- lában és Afrika déli részén történő megsértését. Megvizs­gálják a gyarmatosított terü­leteken élő népek önrendel­kezési jogának érvényesülé­sét is. Vajon az amerikai kor­mánynak az atomháborút elő­készítő militarista politikája, a Pershingek és robotrepü­lőgépek európai telepítése nem sérti-e világszerte mil­liók és milliók emberi jogait, a jogot az élethez? — írja a TASZSZ hétfőn, az ENSZ emberi jogok bizottságának genfi ülésszakát kommentál­va. Az emberi jogok amerikai „hívei” és szövetségeseik min­den elképzelhető módszerrel leplezik az izraeli agresszort — folytatódik a kommentár —, amely a megszállt arab területeken valóságos népir­tást rendez, megfosztja a pa­lesztin arab népet nemzeti ön­rendelkezési jogától és attól, hogy független, szuverén álla­mot teremtsen magának. Ugyancsak Washington és szövetségesei támogatását él­vezve, a Dél-afrikai Köztár­saság megtagadja Namíbia népétől szabadságjogait, afri­kaiak millióit tartja gyarma­ti és fajgyűlölő elnyomás alatt. Az amerikai kormányzat semmibe vette a grenadai nép önrendelkezési és szabadság- jogát. Az emberi jogokat — a polgárjogokat, a politikai és társadalmi jogokat — csakis békés viszonyok között, az enyhülés és a nemzetközi együttműködés esetén .lehet megvalósítani — hangsúlyozza a TASZSZ. sát. Dzsemajel felkérte Vaz- zant. hogy az új kormány megalakulásáig minisztereivel együtt maradjon hivatalában. A libanoni ellenzék két leg­jelentősebb vezetője hétfőn visszautasította Amin Dzsema­jel vasárnap esti javaslatát. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt vezetője a drúzok rádiója szerint Leszö­gezte: Libanon összeomlik, ha Dzsemajel elnök nem mond le. Hasonlóképpen vélekedett a síita AMAL katonai-politikai szervezet vezetője, Nabih Ber- ri. Jichak Samir izraeli minisz­terelnök hétfőn kijelentette, hogy Izrael Dél-Libanonban „minden körülmények között” garantálni fogja katonai érde­keit, függetlenül attól, hogy si­kerül-e megállapodásra jutnia Dzsemajel elnökkel. A CTK jelentése Közös gyakorlat A hétfői napon a kijelölt körzetekben befejeződött a fel­készülés a csehszlovák nép­hadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar néphadsereg szá­razföldi csapatai és légiereje kijelölt egységei közös téli hadgyakorlatára. A gyakorlat célja, hogy egyidejű harci te­vékenység feltételei között tö­kéletesítsék a szövetséges had­seregek egységei és parancs­nokai közötti együttműködést. Mint a CTK jelentette, a nap folyamán befejeződött a csapatok felvonulása a gya­korlat helyszínének területeire. A magyar, a szovjet és a csehszlovák katonák között le­zajlottak az első elvtársi ta­lálkozók. A tapasztalatok cse­réje és a szövetséges csapatok katonái közötti barátság és együttműködés megszilárdítá­sa érdekében a közös hadgya­korlat folyamán is tartanak hasonló találkozókat. Papandreu megnyitó beszéde Békekonferencia A thénbea Az európai szárazföld atom­fegyvermentes övezetté való nyilvánításáról kezdődött Athénban hétfőn nemzetközi értekezlet. A tanácskozást a Mozgalom a nemzetközi füg­getlenségért, a nemzetközi bé­kéért és leszerelésért elneve­zésű görög szervezet kezde­ményezésére hívták össze. Több mint hatvan békemozga­lom küldöttsége képviselteti magát azokból az országokból, amelyek 1975-ben aláírták a Helsinkiben tartott európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányát. A magyar békemozgalom kül­döttségét Péter János, az or­szággyűlés alelnöke vezeti. Andreasz Papandreu görög miniszterelnök az értekezletet megnyitó beszédében kijelen­tette, hogy az új amerikai ra­kéták nyugat-európai telepíté­se és a genfi tárgyalások Indiai szakadárok akciója Meggyilkolták a diplomatát Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök hétfőn elítélte és brutális tettnek minősítette a birminghami indiai konzulá­tus munkatársának meggyilko­lását. Az ügy miatt Gandhi összehívta a kormány rendkí­vüli ülését. Világszerte meg­erősítették a biztonsági szolgá­latokat az indiai diplomáciai képviseleteknél. Mint ismeretes, a Scotland Yard hétfőre virradóra éjszaka találta meg a múlt pénteken elrabolt, majd meggyilkolt in­diai diplomata holttestét Bir­minghamtől ötven kilométerre. (Az áldozat nem India konzul­ja, hanem a képviselet beosz­tott diplomatája volt.) Az akciót egy eddig ismeret­len szervezet, a Kasmíri Fel­szabadítást Hadsereg követte el. A szervezet a diplomatáért csaknem másfél millió dollá­ros váltságdíjat kért, és köve­telte, hogy engedjék szabadon a Kasmiri Felszabadítási Front egyik vezető személyiségét és más „politikai foglyokat” In­diában. Megfigyelők feltétele­zése szerint a gyilkosságot el­követő csoport az 1965-ben alakult Kasmiri Felszabadítási Frontból kivált radikális szárny. A kasmiri szakadárok azt követelik, hogy az Indiához tartozó Dzsammu és Kasmír váljon ki az Indiai Államszö­vetségből és csatlakozzon Pa­kisztánhoz. A pakisztáni ható­CSAK RÖVI A SZOVJETUNIÓ és Olasz­ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel hatvanadik évfordulója alkalmából üd­vözlő táviratok váltására ke­rült sor a két ország külügy­minisztériuma között. VARSÓBAN tett látogatást vasárnap Hans Jürgen Wischnewski, a Német Szo- ciáldémokrata Párt elnökségé­nek tagja, nyugatnémet alsó­házi parlamenti képviselő. A nyugatnémet politikus, aki a LEMP KB meghívására érke­zett Lengyelországba, találko­zott egyebek között Kazimierz Barcikowskival és Józef Czyrekkel, a LEMP PB tag­jaival, a KB titkáraival, va­lamint Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök-helyettessel, a kormány és a szejm más ve­zetőivel. ságok szintén elítélték az in­diai diplomata ellen elkövetett akciót. megszakadása miatt tavaly nagymértékben kiéleződött a nemzetközi helyzet. A minisz­terelnök szerint a görög kor­mány a lakosság érzéseinek és törekvéseinek adott hangot, amikor javasolta, hogy a ki­alakult zsákutcából vezető ki­út felkutatása végett hat hó­nappal halasszák el a Per­shing—2 rakéták és a manő­verező robotrepülögépek nyu­gat-európai telepítését. A szám szerint 464 amerikai manőverező robotrepülőgép nyugat-európai elhelyezéséről hozott döntés csupán a jég­hegy csúcsa — mondotta a miniszterelnök, kifejtve, hogy az amerikai légirerő már terv­be vette 3780 levegőből indít­ható manőverező robotrepülő­gép, a haditengerészet pedig 3904 tengerről indítható ugyanilyen fegyverfajta kifej­lesztését. A fegyverkezési hajsza meg­fékezéseinek lehetőségeiről szólva Andreasz Papandreu hangsúlyozta: a mostani kö­rülmények között növekszik a kis országok, népek és kor­mányok szerepe, és ezért még tevékenyebben kell bekap­csolódniuk a nukleáris ka­tasztrófa elhárításáért vívott harcba. Margaret Thatcher budapesti látogatásáról Nemzetközi sajtóvisszhang A nemzetközi sajtó Marga­ret Thatcher brit miniszterel­nök elutazása után összefog­laló értékelésekkel tér vissza a látogatásra. Londoni kormánykörök a brit miniszterelnök magyar- országi látogatását a kelet- nyugati kapcsolatok javítása irányában tett első lépésnek értékelik. Kiemelik, hogy Thatcher asszony konstruk­tívnak és értékesnek nevezte a tárgyalásokat, bár mindkét fél megerősítette eltérő ideo­lógiai és politikai álláspont­jait. A látogatás — mutatnak rá —, nem azt a célt szolgálta, hogy egymáshoz közelítse a két fél ellentétes nézeteit, ha­nem alkalmat kínált arra, hogy két, különböző társadal­mi rendszerhez tartozó poli­tikus megismerje egymást. Brit megfigyelők a látoga­tás jelentőségét elsősorban abban látják, hogy Thatcher asszony keleti politikája új irányba mutat. Eszerint a bu­dapesti látogatás Margaret Thatcher részéről kísérlet volt a Reagan-kormány kemény irányvonalától való elhatáro­lódásra is. Ez különösen most nagy jelentőségű — hangsú­lyozzák —, mivel a nyugati hatalmak vezetésében a kü­szöbön álló amerikai elnök- választások külpolitikai téren egyfajta bénultságot okozhat­nak. A nyugatnémet sajtó hétfői összegző anyagaiban elégedet­ten vette tudomásul, hogy Bu­dapestre látogatva a brit- kor­mányfő szakított a szocialista országokkal szembeni, merev vonalával, és nagyobb szere­pet kíván játszani a kelet- nyugati feszültség csökkenté­sében. Az NSZK sajtója ezt nevezte a látogatás egyik leg­fontosabb eredményének, ki­emelve, hogy Budapest igen pozitív szerepet játszott a brit fordulat lehetővé tételében. A hétfői olasz lapok sikeres­nek ítélik Margaret Thatcher budapesti útját. Az II Messag- gero nyugat-európai szem­szögből azt tartja fontosnak, hogy Margaret Thatcher akkor emelt szót Magyarországon a párbeszéd érdekében, amikor Ronald Reagan beszédei mind­inkább a hidegháborús hangot tükrözik. A L’Humanité hétfőn That­cher budapesti sajtóértekezle­téről beszámolva idézi a brit kormányfőnek azt a kijelen­tését, amely szerint a Szovjet­uniónak vissza kellene térnie a tárgyalóasztalhoz. A lap emlékeztet azonban arra is: Thatcher elutasította azt a kö­vetelést, hogy a NATO mond­jon le a tárgyalásokat lehetet­lenné tevő rakétatelepítésről. Az amerikai sajtó csekély terjedelemben, s a „rendha­gyó” eseménynek k;járó bi­zonytalansággal foglalkozott a brit miniszterelnöknő buda­pesti látogatásával. A vezető amerikai lapok reagálásából az a következte­tés vonható le, hogy a kelet­nyugati viszony jelenlegi ame­rikai koncepciójában, amely­nek lényege a kivárás, a tö­rekvés arra, hogy a másik felet engedményekre kénysze­rítsék, egy ilyen magas szintű látogatásnak nem volt meg a pontos helye. A The New York Times szombaton első oldalas fényké­pet közölt, amelyen a brit mi­niszterelnök asszony látható, amint a Hősök terén koszo- rúz, a The Washington Post pedig rövid londoni tudósí­tásban foglalkozott a budapes­ti látogatással. Ebben That­cher asszonynak a BBC szá­mára adott budapesti interjú­jából idéz, s arról számol be, hogy a brit vendég szerint a látogatás „új szakaszt jelent” a kelet-nyugati viszonyban. Megjegyezve, hogy Thatcher „szókimondó antikommuniz- musa fontos kiegészítő ténye­ző volt a bilaterális találko­zók legtöbbjének felfüggesz­tésében”, a The Washington Post londoni tudósítója rámu­tat: az ősz óta a brit kor­mányfő fokozatosan hangoz­tatni kezdte a kapcsolatok felélesztésének fontosságát és Kádár Jánossal történt buda­pesti megbeszélésén is főként a kelet-nyugati kapcsolatok szélesítéséről volt szó, nem pedig „a két tömb közötti mély nézeteltérésekről”. A UPI hírügynökség buda­pesti tudósítója Thatcher asz- szony sajtóértekezletéről kö­zölt tudósításában, a minisz-. terelnöknőnek a fegyverzet- korlátozási tárgyalások felújí­tására és a kelet-nyugati kap­csolatok fejlesztésére vonat­kozó felszólításait idézi, ki­emelve Thatcher asszony megjegyzését arról, hogy az első lépést továbbiaknak kell követniük, mielőtt szovjet— amerikai csúcstalálkozóra ke­rülhetne sor. AZ EGYKORI sztár-külügy­miniszter ünnepélyes keretek között nyújtotta át a Fehér Házban az elnöknek a 132 ol­dalas paksamétát. Féléves munkával elkészült a Közép- Amerikáról szóló Kissinger- jelentés, amely ajánlásokat tesz Ronald Reagan elnöknek a térségben folytatandó haté­konyabb politikával kapcsolat­ban. A jelentés tartalmára, össze­állításának körülményeire rá­nyomta bélyegét az 1984-es választási év. A bírálatok ke­reszttüzébe került reagani po­litikát — a Fehér Ház szándé­kai szerint — objektív adatok­kal, ajánlásokkal kellett alátá­masztani. Az elnök tanácsadói ezért javasolták a legfonto­sabb politikai kérdések elem­zésére olyan kétpárti — re­publikánus és demokrata kép­viselőkből álló — bizottságok alakítását, amelyek képesek demonstrálni a Reagant övező nemzeti egységet és konszen­7HÁTTÉR MENNYIT ÉR KÖZÉ? zust. A tizenegy politikusból alakított bizottság élére az el­nök azt a Henry Kissingert nevezte ki, aki mentes ugyan a túlzott szerénységtől, de azt mindig állította, hogy Latin- Amerika az egyetlen terület, amelyhez nem ért. A július­ban megalakított bizottság működésének első két hónap­ját annak szentelte, hogy meg­ismerkedjen a Közép-Ameri- kával kapcsolatos, mérvadó hazai véleményekkel. Meghall­gatott három volt elnököt, négy volt külügyminisztert, mielőtt október közepén ne­kiindult volna hat közép-ame­rikai országot érintő hatnapos kőrútjának. A közép-amerikai és karibi térség térképe A ténymegállapító látogatás­nak szánt villámutazások sora némi kétséget hagyott megfi­gyelőkben a komoly, érdemi vizsgálódások iránt. Erre a gyanúra a jelentés nem is cá­fol rá. „Még a bizottság de­mokrata tagjai is elfogadták a Reagan-adminisztráció közép­amerikai politikai vonalát éppúgy, mint az alapjául szol­gáló feltételezést.” Ez a fel- tételezés pedig a Kissinger-je- lentés szerint abból indul ki, hogy a térségben tapasztalható forrongások, feszültségek oka nem a társadalmi igazságta­lanságokban keresendő, hanem külső tényezőkben. A bizottság vélemé­nye az, hogy „agresszív kül­ső hatalmak arra használják ki a helyi nehézségeket, hogy saját politikai befolyásukat és katonai ellenőrzésüket kiter­jesszék, komolyan fenyegetve ezzel az Egyesült Államokat és az egész féltekét”. Ezzel két­séget kizáróan azt állítja a je­lentés, hogy az Egyesült Álla­mok hátsóudvarának tartott térség „szovjet stratégiai be­hatolás” színhelye. A kissin- geri diagnózis a Szovjetunió és Kuba mellett természetesen Nicaraguát jelöli meg az ame­rikai érdekeket leginkább fe­nyegető országként. A volt külügyminiszter ne­hezen bírta megállni, hogy egyszer már fölállított kedvenc teóriáját, a délkelet-ázsiai do­minóelméletet ne alkalmazza ezúttal Közép-Amerikára. Eszerint Nicaragua fenyegeti Panama biztonságát, a salva- dori gerillák esetleges győzel­me nyomán pedig sorban el­dőlne a costaricai, a hondu- rasi és a guatemalai ..dominó” is. A bizottság ajánlásai a „több pénzt és több fegyvert” jelszó jegyében fogantak. A Kissin- ger-jelentés erőteljes támoga.- tást ad az elnöknek, aki ko­moly nehézségekkel küszkö­dött a kongresszusban közép- amerikai segélyprogramja miatt. A pesszimista hangú jelentés úgy festi le a helyze­tet az amerikai honatyák előtt, hogy gyors megoldás híján az Egyesült Államok létérdekei vesznek el a térségben. A je­lentés két megoldást kínál: vagy horribilis összegű kato­nai és gazdasági segélyt ad az USA a térségbeli szövetsége­seinek, vagy katonai beavat­kozásra kényszerül. Az amerikai közvélemény „Vietnam-szindrómájának” is­meretében a bizottság jó pszi­chológiai érzékkel épít arra a félelemre, amely az amerikai emberáldozatok miatt nagyon is jelen van a társadalomban. Viszont pénzzel — igaz, nem kis összeggel —, sugallja a jelentés, meg lehet váltani az áldozatokat. A bizottság 8 mil­liárd dollárnyi segítséget ja­vasol a térség diktatúrái szá­mára az elkövetkező öt évre. REKORDBEFEKTETÉST ja­vasol a Kissinger-bizottság a Fehér Háznak. Kétséges, hogy Kissinger hasonló tanácsokat adna-e a beruházási tippekért és nemzetközi előrejelzésekért hozzáforduló magánbefekte­tőknek. A 150 ezer dolláros honorárium fejében a volt külügyminiszter bizonyára le­beszélné klienseit a politikai­lag földrengéses övezetnek számító Közép-Amerii-”’ról.. . M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents