Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-07 / 31. szám
Pest* <, ,W/6 •’£'#] 1984. FEBRUÁR 7., KEDD 11 3 Sűrítmények és szörpök Nezvál Ferenc köszöntése Dr. Nezvál Ferenc nyugalmazott igazságügy-minisztert, a párt régi harcosát, 75. születésnapja alkalmából hétfőn az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte dr. Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Szobon, a Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat üzemébe az ország minden tájáról érkezett gyümölcs, évente mintegy 10 ezer tonna. A sűrítmény külföldre kerül, a hazai piac számára pedig évente mintegy 20 millió palackot tölt meg a szörpüzem. Erdőst Agnes felvétele Magyar—mongol együttműködés A magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi, bizottság XVII. ülésszakára hétfőn Budapestre érkezett Tümenbajarin Raacsa, a Mongol Népköztársaság Miniszter- tanácsa első elnökhelyettese, a bizottság mongol tagozatának elnöke. QUALIPLASTIK Kft Alapanyag melléktermékből ü Magyarországon 1972 óta teszik lehetővé a jogszabályok tőkés érdekeltségű közös vállalatok alapítását. Ma majdnem egy tucat működik, illetve van alakulófélben. Közülük is meglehetősen csekély a kimondottan termelő vállalatok száma. Ezen kevesek közé tartozik a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, az Interag és az amerikai ALM Corporation által létrehozott Quali- plastik Kft. A közös vállalat 1983-mal zárta első teljes gazdasági évét. Amint azt a számok mutatják, beváltotta az alapítók elképzeléseit: a mindössze huszonöt fővel dolgozó üzem 100 millió forint értéket termelt, nyereségük mintegy 8—9 milliót tesz ki. Már* megkondult a vészharang Cl*) Levél a brigádok nevében y Levelet kapott a szerkesztőség. Első pillantásra a bürokrácia elgondolkodtató tanújclének tűnt, hiszen a ^ négy oldalnyi hozzánk szóló szöveget majd fél kilónyi ^ irathalommal — a Pest megyei Víz- és Csatornamű 2 Vállalat és a tanácsok közötti levelezés fénymásolatai- ^ val —, egészítették ki. Ám némi búvárkodás után nyil- ^ vánvaló lett: korántsem a bürokratikus huzavona az, ^ ami miatt a négy oidal íródott. Mit Is tett szóvá Pócsi ^ György, a vállalat fóti telepének brigádvezetője, s a < levelet még 13 brigád nevében aláírók sora? Nem ke- ? vesebbet, mint Pest megye fájó gondjainak egyikét, g Sorozatunk megkísérli feltárni az igazságot — szennyig vízügyben. Ahogy elkezdődött A Qualiplastiknak. azonban nem ez az igazi jelentősége. Sókkal inkább az, hogy ter- ihékével tőkés importot pótolhat a hazai műanyagipar, ugyanis olyan poliamid granulátumot (tovább feldolgozandó alapanyagot), amit itt melléktermékből állítanak elő, nálunk eddig senki nem gyártott. Kézenfekvő a kérdés, hogy ez az amerikai vállalat miért éppen Magyarországon kereste a közös vállalat alapításának lehetőségét? A viszonylag kicsi amerikai cég vezetői jó piacnak vélték hazánkat. Azt viszont pontosan tudták, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között eladni nem tudnak nálunk. Járhatóbb útnak látszott a közös vállalat alapítása. Fölajánlották ehhez a technológiát, a berendezéseket és az alapanyag szállítását. Pontosabban a melléktermékek kétlépcsős feldolgozásának az első fázisa az USA-ban, a második Zsámbékon történik. Valahogy így kezdődött, immár négy évvel ezelőtt. A megvalósítás azonban korántsem volt ilyen egyszerű. Az előkészítés kerek három esztendőt vett igénybe. S nem a „hivatalok packázása” miatt — az illetékes hatóságok nagyon rugalmasan, a szándékkal egyetértve intézték az ügyeket —, hanem sokkal inkább az eddigi gyakorlatban jobbára ismeretlen jogi problémák következményeként. (Pusztán érdekesség: a közös vállalatok alapítását szabályozó 1972-es rendelet egy 1930-ban született törvény napjainkra való alkalmazása, s ez is korábbra, 1875-re nyúl vissza hivatkozásaival.) Végül 1982 novemberében az utolsó papírra is rákerült az utolsó pecsét; megszületett a Qualiplastik Kft. Balás Béla ügyvezető igazgató — aki, mialatt a kérvények, szerződések a minisztériumban és különböző hivatalokban járták a maguk útját, alapos jogi ismeretekre és tudásra tett szert műszaki ember létére — egy kicsit mér történelemnek érzi ezt az időszakot. Más játékszabályok — A vállalat 80 millió forintos alaptőkével jött létre. Ebből 49 százalékban részesedik gépekkel és anyagokkal az amerikai partner, 41 százalékkal a PEMÜ és 10 százalékkal az Interág. Ebben az arányban oszlik meg természetesen a nyereség is, amit egyébként most az első év után nálunk hagynak a tulajdonosok fejlesztésre. Egy vegyes vállalatnak nemcsak a megalapítása eltérő a szokásostól, a gazdálkodás feltételei is mások. — Valóban mások a játék- szabályok, nem tudnám megmondani, hogy jobbak-e vagy rosszabbak, de mások. A különböző pénzkeretek például nincsenek a megszokott módon elkülönítve. Ez bizonyos szempontból nagyobb szabadságot jelent, ugyanakkor a döntések nagyobb felelősséget is igényelnek. Másutt esetleg érdemesebb teherautót bérelni, mert azt a költségkeretből kell fizetni. Nekünk olcsóbb a járművet megvenni és üzemeltetni, mert ugyanolyan nyereséget hozó termelő beruházásnak minősül, mint egy gép. Hasonló módon nincs a vállalatnál elkülönített béralap sem. A 85 ezer forintos átlagbér első pillanatra nagyon szépnek tűnik. S valóban nem is kevés, mégsem jelent kiugróan magas fizetéseket. A vállalatnál ugyanis nincsenek alacsony bérű alkalmazottak, nincsenek úgynevezett vattaemberek. A 25-ös létszámból 16-18-an foglalkoznak közvetlenül termelőmunkával. A dolgozók sokoldalúak, több mindenhez kell érteniük. Csak egy példa: a raktáros vezeti a termelési adminisztrációt is és ugyancsak intézi a kimenő és beérkező számlákat. Vagy a gépkocsivezető egyben vám- ügyintéző is. — Valóban előnyösnek tűnik ez a bérgazdálkodás — ismeri el az igazgató —, de jobban oda kell figyelni. Állami vállalatnál pontosan tudott, mennyi a bérkeret. Itt nekünk kell dönteni, akarunk-e többet adni vagy sem, természetesen a körülmények mérlegelésével. Mi akár tíz százalékot is emelhetünk, ha ezt ki tudjuk gazdálkodni. Egyébként, ha a 85 ezer forintos átlagbérbe beleszámítja az elmondottakon kívül, hogy folyamatos üzemben dolgozunk, már nem is olyan sok ez a pénz. S végezetül egy más jellegű kérdés. A PEMÜ-nek, mint egyik alapítónak milyen jogi és gyakorlati kapcsolata van a Qualiplástikkal? Megveszi a PEMÜ — A kapcsolat szoros és élő, talán még harmonikusabb is, mintha egy gyára lennénk, mert hiányzik belőle az utasí- tásos formula. De nem mindegy a PEMÜ-nek, hogy mi folyik ennél a vállalatnál, túl a 41 százalékos részesedésén. Ügy kell kezeljen minket, mint a gyermekét A vállaltot ugyanis tíz évre alapítottuk, ennek leteltével a PEMÜ megvesz minket. Kilenc év múlva tehát szerves részévé válunk. M. Nagy Péter Fél velencei-tónyi Adjuk át a szót a levélíróknak : ... Pest megye 179 telepük léséből 125-ben van vezetékes vízellátás, s az így kiszolgált vízmennyiség az elmúlt évben 37 millió köbméter volt. A fúrt és ásott kutakból származó víz mennyisége még hozzávetőlegesen évi egymillió köbméter. Csatorna viszont csak 33 településen van. A szennyvíztisztító telepeken 21 millió köbmétert kezeitek. A különbözet, 17 millió köbméter, teljesen tisztítatlanul kerül a talajba, vagy a befogadó vízfolyásokba. Ez a fél velencei-tónyi szennyvíz pusztítja-rongálja a Dunakanyart, akadályozza , a felhőtlen kikapcsolódást a Rácke- vei-Duna-ág mentén, s egyre súlyosabb problémák oka a megye vízellátásában. Több mint tucatnyi községben ihatatlan a víz. Megtelnek a depóniák A folyékony kommunális hulladék szippantásával, ösz- szegyűjtésével, lerakóhelyre szállításával — többek között —, vállalatunk foglalkozik, a Pest megyei Tanács jelölte ki erre. A megyében még 40 szervezet — termelőszövetkezet, állami gazdaság, tanácsi költségvetési üzem és városgazdálkodási vállalat, s kisiparos is — végez szennyvíz- szívatást. A szippantással eltávolított évi 1,5 millió köbméter kommunális szennyvíz töredéke kerül csak a tisztítótelepekre, mert azok kapacitása és technológiai rendszere nem teszi lehetővé a fogadást. A többi szippantással foglalkozó szervezet által összegyűjtött 600 ezer köbméter folyékony hulladék útjáról, elhelyezéséről alig tudunk, így környezet- szennyező hatásáról sem. A vállalatunk által kezelt 900 ezer köbméter kommunális szennyvíz biztonságos elhelyezésére és ártalmatlanítására a megyében 46 a kijelölt lerakóhely, de ezek száma rohamosan csökken, csak tavaly nyolcat szüntettek meg, s a folyamat tovább tart, mert sorra megtelnek a depóniák. Nem is válaszoltak Megtudhatjuk még a levélből, hogy a megye több mint 100 településének nincs lerakóhelye, s aiiol van, ott nem mindig fogadják a szomszédoktól érkező szennyvizet, így növekszik a szippantásra várók száma, s ezzel a tiltott szennyvízürítéseké, magyarán mind gyakoribb a természetben okozott kár. Mit tett a gond enyhítéséért a PVCSV, a feladat gazdája? Tudva, hogy a lerakóhelyek kijelölése, kialakítása és szakszerű karbantartása a tanácsok teendője, tavaly levelezni kezdtek velük. Erről szólnak a következő sorok: ..... 1983. júniusába n levélben kértük fel a településtisztasági szolgáltatást legnagyobb mértékben igénybevevő, de lerakóhellyel nem rendelkező 54 helyi tanácsot a depóniának alkalmas terület kijelölésére. A mai napig hozzánk érkezett 44 válaszból csak 14 megnyugtató, ennyi esetben javasoltak területet. Nyolc tanács azzal tudta le a megoldást, hogy más településen lévő lerakót jelölt meg, 22 helyről pedig a kérelmünkre elutasítás volt a felelet. Tíz településről a A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet az elmúlt fél évben 2033 új hazai gyártmányról és 1673 külföldi termékről adott szakvéleményt a gyártó, illetve az importáló vállalatok kérésére (a vizsgálatra küldött termékek többségére, mintegy 80 százalékára, a Kermi szakvéleményének beszerzése az áruk forgalomba hozatala előtt kötelező vol't). A vizsgálatok alapján az árusításra szánt hazai gyártmányok 78, s az import áruk 87 százaléka, összesen 3032 termék megfelelt a követelményeknek, S74 termékre viszont a vállalatok tilos jelzést kaptak. A hazai új gyártmányok közül különösen rosszul vizsgáztak egyes ruházati termékek és a bútorok. A cipőket például többnyire a nem megfelelő minőségű anyagok, a Hibás összeszerelés, vagy az elégtelen vízállóság miatt nem engedték forgalomba hozni. A méteráruknál a kedvezőtlen minősítés oka többnyire az volt, hogy mosás után nagymértékben változtatták méretüket. A megvizsgált 67 bútor közül mindössze 23 felelt meg a követelményeknek. Az importáruk közül nem kerülhetett forgalomba több élelmiszer, valamint gyenge minőségű bútorszövet, ruházati kelme, s egyes műszaki áruk — köztük több híradástechnikai cikk. A Kermi a boltokban, raktárakban, TÜZÉP-telepeken. vendéglátó vállalatoknál és kiskereskedőknél is rendszeresen ellenőrzi a már forgalomban lévő áruk minőségét. A legutóbbi félévben a fővárosban 468, vidéken pedig 250 helyen vizsgálták a termékek minőségét, részben szemrevételezéssel, részben laboratóriumi módszerekkel. Ez idő alatt ösz- szesen 7 termék árusítását tiltották meg, három gyártmány forgalmazását pedig bizonyos I feltételekhez kötötték. Kivomásodszori felszólítás ellenére sem érkezett válasz...” íme a magyarázat: miért is a vaskos irathalom. Érthető, ha a rendteremtő szándék kudarcának tekintjük. A PVCSV- nél azonban nem nyugodtak bele ebbe! ... Próbálkozásaink sikertelensége után a Pest megyei Tanács vb építési és vízügyi osztályához fordultunk, de segítő szándékuk ellenére az értetlenség és a közöny erősebbnek bizonyult. ... Eddigi tapasztalataink szerint a gondot egyes illetékesek nem érzik magukénak. S így zárul a levél: tudjuk, hogy a lehetőségek és az érdekek bonyolultan szövődnek össze, mégis azzal a kéréssel fordulunk a Pest megyei Hírlaphoz — mint utolsó lehetséges fórumhoz —, hogy az imént vázoltakat tűzzék napirendre, a probléma súlyosságát világítsák meg az illetékesek és a közvélemény előtt, s a jelenlegi holtpontról mozdítsak el az ügyet... Itt nyomozni kell A kérésnek eleget teszünk. Ám ahhoz, hogy kiderítsük, mik a tények, hol vannak a buktatók, s miféle érdekek hatnak a szippantott szennyvizek elhelyezésével kapcsolatosan, hosszasan kell nyomoznunk. Igaz, érdemes. Hiszen a nitrátos vizű településeken élőket foglalkoztatja, miért nem adhatnak a csecsemőknek a kutakból inni. S bizonyára mindenkit izgat: ki, miként, s miért szennyezi a természetet. Hogy ez miféle veszélyeket rejt, arról szól a sorozat kővetkező része. Vasvári G. Pál (Folytatjuk) natták például a forgalomból a Hetra 101 Sat típusú ívhegesztő transzformátort, néhány játékot, autóalkatrészt, s a vegyipari gyártmányok egy részének árusítását a hiányzó használati útmutató mellékeléséhez kötötték. A féléves ellenőrzés során a vásárlók kifogásai miatt a vállalatok, szervizek 13 203 termékről kértek szakvéleményt a Kermitől. Az esetek 76 százalékában a kifogást a szakemberek indokoltnak találták, ez az arány magasabb, mint az utóbbi néhány évben volt. Egyes cikkeknél, például a bútoroknál, építőanyagoknál, nehány műszaki árunál, cipőknél különösen magas az indokolt reklamációk részaránya. Az intézet a vásárlók kifogásait — az egyedi panaszok elbírálásán túl — olyan szempontból is vizsgálja, hogy a panaszra okot adó hiba kíván-e szélesebb körű vizsgálatot, hatósági beavatkozást a további reklamációk elkerülése érdekében. Így került sor például arra is, hogy megtiltották a Trabant gépkocsihoz használatos kisipari gyártmányú első és hátsó fékkarmantyú forgalmazását. Megállapították ugyanis. hogy a termék alapátmérője, keménysége és térfogatváltozása nem felel meg a követelményeknek. A hatósági intézkedést követően a gyártó a technológiai hibákat kijavította, s az újonnan bemutatott fékkarmantyúk minősége már megfelelt a követelményeknek. A gazdasági nehézségek okozta szűkösebb anyagi viszonyok a korábbiaknál Is jobban megkövetelik, hogy csökkenjen a hanyag munka miatti minőségromlás, s az a kár, amelyet a silány áruk forgalmazása okoz a lakosságnak. A Kermi munkájában éppen ezért jelenleg és a jövőben is kiemelt szerepet kap a vásárlók érdekeinek intézményes védelme. KERMI-ellenörzések tapasztalatai Rosszul vizsgáztak a cipők A vásárlók intézményes védelme % ' A l I ___ I | r >.| A napokban kezdték el a műanyag virágfCPCTIII cserenek sorozatgyártását Csornádon, a f‘o 11WI IliVtfllVil liplast Műanyag és Vasipari Kisszövetke zet új bedolgozó részlegében. Mintegy 30 ezer készül el tavaszig a Hermes megrendelésére Barcza Zsolt felvétele
