Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

Ma: 3. oldal: Már megkondult a vészharang (1.) 1. oldal; Pályát nem a szülő választ Táncosaink a narancsszüreten 7. oldal: Szarajevó már aranyérmes 8. oldal: Ittasan a sínek között Egyetlen hibás mozdulat PEST MEGYEI VIlÁC PROLETÁRJAI. KYESÜUETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM, 31. 1984. FEBRUÁR 7., KEDD Iparvágány az afsonyi fsz-ben Garancia a fiatal szakgárda KGST Tüzelőanyag Ma a KGST-tagállamokhan évente 2,5 milliárd tonna egyezményes tüzelőanyagot használnak fel energia előál­lítására. E mennyiség csupán egyetlen százalékának a meg­takarítása évente körülbelül 25 millió tonna megtakarítás­hoz vezet, s ennek értéke a mai világpiaci árakon szá­mítva mintegy 350 millió dol­lárt tesz ki. A tüzelőanyagok, az energiaforrások megtaka­rításának minden százaléka hatalmas népgazdasági hasz­not hajt. íj Pest megyében, az idén ^ harmadikként, az abonyi ^ József Attila Tsz-ben ren- í dezték meg a zárszámadó í közgyűlést. A közös gazda- í ság számára tavaly több ^ mint 20 millió forint kárt fokozott az aszály; a száraz­ai ság éppen a lcgjövedelme- ^ zőbb ágazatot, a növényter- g mesztést sújtotta. A termelőszövetkezeit vezetői júniusban elkészítették intéz­kedési tervüket, amely egye­bek között célul tűzte ki az ál­lattenyésztés termelési értéké­nek növelését, a kiegészítő te­vékenység nyereségének gya­rapítását. Nos, e célok azóta megvaló­sultak; tavaly első ízben ért el nagyobb eredményt a szö­vetkezet ipara, a klasszikus mezőgazdaságénál. A 25 millió forintos nyereségből, 19 millió származik a kiegészítő tévé­FALUGYŰLÉSEK tTlső hallásra szokatlan- nak tűnik, hogy Val- kón szombaton és vasárnap délután tartják a falugyű­léseket, hiszen ezek a ren­dezvények eddig nem a hét végi pihenőnapok program­jában szerepeltek. Ám a község vezetői alapos tájér kozódás után döntöttek így, figyelembe véve a helybe­lieknek azt a kívánságát, hogy a két lehetőség közül választott időpont megfe­leljen a váltott műszakban dolgozóknak, az ingázóknak, és ne kelljen rövidre fogni a mondandókat azért, mert sokan sietnek vagy fárad­tak. A valkói példa nem egye­dülálló, hiszen szombatra hívták össze a falugyűlést Túrán, Szódon, vasárnapra Pócsmegyeren, és lehetne még folytatni a felsorolást. A jelenség azért érdemel figyelmet, mert már az elő-' készületek is mutatják, hogy fokozódik az érdeklő­dés. Az emberek várják a helyi vezetők beszámolóját, és igénylik, hogy ne csak egy-két közvetlen szomszéd­dal beszéljék meg, hanem széles körben vitassák a te­lepülés ügyes-bajos dolgait. Míg azelőtt csak a közös tanácsok társközségeiben volt kötelező feladata a he­lyi vezetőknek, hogy szá­mot adjanak tevékenysé­gükről a lakosságnak, idén a módosított tanácstörvény rendelkezéseinek megfele­lően minden községben tar­tanak falugyűléseket. A falugyűléseik nagy többsége februárban lesz, de a már lezajlott rendezvé­nyek vitái, és a januári ta­nácsülések tapasztalatai azt mutatják,' hogy erősödik a közteherviselés. Az em­berek józanul mérlege­lik a lehetőségeket, és tu­domásul véve, hogy az ed­diginél kevesebb az állami támogatás összege, csodavá­rás helyett hajlandók töb­bet tenni településük fejlő­déséért. A falugyűlés alkalmas színhely arra. hogy megbe­széljék a feladatokat, és megvitassák a felmerülő öt­leteket. Mint ahogy például annak idején Szigetszent- mártonban is ilyen fóru­mon született a jav'aslat, hogy a tűzoltószertár egy részében rendezzék be a gépházat, ahová a cross­bar telefonközpont átját­szó berendezését lehet tele­píteni. A helyi igényektől, adott­ságoktól függ, hogy akik ott élnek, milyen cél érdekében hajlandók munkát, s pénzt áldozni. Albertirsán, a né­hány napja megtartott falu­gyűlésen sok szó esett a község közelmúltban feltárt kincsének, a melegvizes forrásnak a hasznosításá­ról. A tanácstagok beszá­moltak róla, hogy a lakos­ság 1 millió 190 ezer forin­tot ajánlott fel — részben társadalmi munka formájá­ban — azért, hogy fürdővé bővítsék a már meglevő medencét. Az építkezéshez szükséges további összeget a dánszentmiklósi termelő- szövetkezet előlegezi, tehát saját erőből próbálják meg­teremteni a beruházás fede­zetét. Néhány példa a sok kö­zül: szinte minden települé­sen szóvá teszik, hogy huza­mosabb ideig nem cserélik a kiégett utcai lámpákat, holott ez a bejelentéstől számított néhány napon be­lül kötelessége lenne az áramszolgáltatóknak. Visz- szatérő téma, hogy miért nem elég erélyesek és haté­konyak az intézkedések azokkal szemben, akik az illegális szemétlerakóhelyek gyűjteményét gyarapítva csúfítják, szennyezik a kör­nyezetet. A községi üzle­tek kínálata is gyakran hagy kívánnivalót. Hiányoz­nak az olcsóbb felvágottfé­lék, a rövidáruboltokból az olyan nélkülözhetetlen apróságok, mint a tű vagy a cérna, és az idősek ízlé­sének megfelelő ruházati cikkek. Egyes éttermekben, nevükkel ellentétben csak italt kínálnak. "I ó gyakorlat, hogy he­" lyenként meghívják a falugyűlésre, az ellátásban közreműködő szervezetek vezetőit is. akik így közvet­lenül értesülnek a problé­mákról. De a továbbiakban a helyi tanácsi vezetők fe­lelőssége. hogy visszatérje­nek az elhangzottakra, és érvényt szerezzenek a köz­érdekű javaslatoknak. Nagy energiáik, belső tartalékok vannak egy-egy faluközösségben, ahol mint a példák mutatják, az em­berek ma már távolabbra tekintenek a saját portá­juknál. Gál Judit kenységből. Különösen a tsz varrodájában dolgozók tettek ki magukért, akik más részle­gek munkásaival együtt meg­háromszorozták az ágazat árbevételét. Az állattenyésztés takarmánygomdjain a kukorica teljes vetésterületének szárbe­takarításával igyekeztek segí­teni, a hulladékot cukorrépa­szelettel keverve silózták le. Ennek köszönhető, hogy sike­rült fokozni mintegy 220 liter­rel az egy tehéntől kifejt tej mennyiségét. A nehézségek ellenére sem lassult le az agrokémiai telep építése. A kilenc társgazdaság és a Budapesti Vegyi Művek­kel közösen a megvalósuló be­ruházás 60 ezer hektár terület folyékony műtrágyázását teszi majd lehetővé. Tavaly decem­berben átadták az iparvá­gányt, tető alá került a szo­ciális épület és az év máso­dik felében részben megkez­dődik az üzemelés. A zárszámadási közgyűlésen Pásztor Pál elnök beszámoló­jában arra is kitért, hogy az 1984-es fejlesztésekről gond­jaik ellenére sem kívánnak le­mondani. A tartalékalap rész­leges felszabadításával, ennek pénzügyi fedezetével, folytató dik a gázprogram, megvásá­rolják a tavaly igen jövedel­mezőnek bizonyult mák ter­mesztéséhez szükséges gépe­ket. A száraz, aszályos viszonyok között is meg kell tanulnunk gazdálkodni — mondta Pász­tor Pál elnök, a szövetkezet munkáját értékelve. Az eddi­giek alapján bátran kijelent­hetjük, hogy az abonyi tsz szorgalmas tagsága s a közös gazdaság jól felkészült, fiatal gárdája megfelelő garanciá­nak látszik, hogy az idén is jó eredményt ér el az abonyi Jó­zsef Attila. A zárszámadó közgyűlésen részt vett Bállá János, a ceg­lédi városi pártbizottság és Ihászi József, a TESZÖV tit­kára is. V. B. Olcsóbb építési vegyianyagok Már az év első felében A Kemikál Építőanyagipari Vállalat az idén új termékek­kel bővíti a magánlakások épí­tésének befejező munkáihoz, a lakás-korszerűsítéshez és az épületek védelméhez szükséges anyagok választékát. Jelenleg hét új terméket vizsgáztatnak alkalmazástechnikai kísérle­tekkel. A minősítési eljárások befejeztével áltálában ez év első felében kerülnek forga­lomba ezek az újdonságok. A termékválaszték fejleszté­sének alapvető célja jobb mi­nőségű, időtállóbb anyagok előállítása és egyes import ada­lékanyagok helyettesítése egyenértékű vagy jobb hazad anyagokkal, fgy csökkentik a beszerzési gondokat és a költ­ségeket, s lehetővé teszik a la­kosság. a vásárlók folyamato­sabb ellátását is. Várhatóan még az első negyedévben for­galomba kerül két új csempe- ragasztó, s a burkolatok közöt­ti hézagot kitöltő fugázóanyag, a szileton-család új tagja. Kü­lönösen jelentős a kétkompo­nensű, rugalmas csempe- ragasztó, amely a cementköté­sű faforgácslapon vagy az az­besztcementlapokon is meg­tartja a csempét. Ezzel az anyaggal a festett felületre, olajjal mázolt falra, sőt a régi csempére vagy a pvc-padlóra is felragasztható az új burkoló­lap. Üj igényt elégít ki a vál­lalat a többféle színben készü­lő fugázóanyaggal, ugyanis di­vatossá vált — sőt műszakilag is indokolt —, hogy a csempé­ket és az egyéb burkolólapokat ne helyezzék szorosan egymás mellé, hanem 5-10 milliméter széles hézagokat hagyjanak kö­zöttük, s ezt töltsék ki fehér vagy színes anyaggal. A pvc- és szőnyegpadló fel­ragasztásához szükséges sima felület kialakítására szolgáló úgynevezett aljzatkiegyenlítő szárazhabarcsból új terméket fejlesztettek ki. Az eddig for­galmazott hagyományos ter­méknél kevesebb importadalé­kot tartalmaz, tehát termelése gazdaságosabb, és a magánépí­tő is olcsóbban juthat hozzá. A műgyanta kötőanyagú fes­tékeknél jóval olcsóbban és ki­váló minőségben kerül forga­lomba a vízüvegkötésű festék, amely az épülethomlokzat és a szobafal festésére, sőt faanya­gok tűzvédő bevonataként is alkalmazható. Erősek-e az erőgépek? A kérdésre telente kapnak feleletet a kartalt Petőfi Mgtsz túrái gépjavító műhelyében. A nagyjavítások alkalmával derül ki, mennyire vette igénybe a szövetkezet 40 erőgépét a tavaszi, nyári és az őszi talajmunka. A képen látható Rába 180-as erő­gépen akadt javítanivaló. Trencsényi Zoltán fejvétele ICO-újdonság: kifestésre ecsetirőn Külhoni vevőket keresnek Tavaly nagy reményekkel kezdte az új esztendőt at pomázi ICO írószer Szövetkezet, legalábbis ami a Sig- netta golyósirón karrierjét illeti. Arra számítottak, hogy nem csak idehaza, de külföldön is jó pénzért adhatják el ezt a praktikus és korszerű eljárással készülő termé­ket. Hogy a tervek nem úgy teljesültek, ahogyan arra a helyzet ismeretében számítottak, arról — mint utólag megállapíthatjuk — nem a szövetkezetiek tehetnek. Nem ez az egyetlen magyar áru ugyanis, amely áldozatul esett a tőkés piacokon még napjainkban is érvényesülő megkülönböztetéseknek, vala­mint a világot sújtó gazdasá­gi válságnak. De maradjunk még egy kicsit a Signettánál: vevő akadt volna elég ezekre a toliakra szép számmal, ám az általuk kínált ár nem, vagy alig volt több a gyártás költ­ségeinél. Így a szövetkezet ve­zetői úgy döntöttek, hogy első­sorban a belföldi ellátásra he­lyeznek hangsúlyt. Ennek megfelelően a tavalyi 10 mil­lió Signetta fele a hazai bol­tokba került, a többi viszont külhonban kelt el. Mint ör- dögh Emánuel elnöktől meg­tudtuk, a beruházás ilyen kö­rülmények között is a terve­zett 2—3 év alatt megtérül. Ami az ICO 1983-as mérle­gét illeti, még korai pontos adatokról beszélni, hiszen a közgazdasági szakemberek ezekben a hetekben készítik a mérleget. Annyi azonban már bizonyos, hogy az előző évi­hez képest mintegy 6,5 száza­lékkal túlteljesítették árbevé­teli tervüket, ami 500 millió forintnyi áru értékesítését je­lenti. Szintén szép siker, hogy ezúttal 80 millió forintos nye­reséget értek el, s ez éppen 30 százalékkal több az 1982-esnél. A tavalyi tapasztalatok te­hát egy cseppet sem kedve­zőek, ezért az idei tervekben meglehetősen szerény elképze­léseket fogalmaztak meg az ICO-nál. Számításaik szerint a termelés mintegy 2 százalék­kal növekszik majd. Tőkés ex­portból 34 millió forintnyi be­vételt várnak, eladásaikat el­sősorban a hagyományos part­nereiknél — osztrák, német, dán és jugoszláv cégeknél — növelve, de megpróbálnak új vevőket is keresni a közel- keleti országokban. Belföldön a belkereskedelem tavalyi készletezési gondjai utá-n most szintén az értékesítés növeke­désére számítanak. Jó néhány újdonságon is törik a fejüket, ezek közül a gyermekek köré­ben bizonyára hamar közked­velt lesz az ecsetirőn, amelyet kiféstésre használhatnak majd a legkisebbek. F. Z. || • * , , \ r _ |A képen látható vezérlőasztal villamos mozdonyok lflli!£]ß!ll IlIOé SSZlSl egyik legfontosabb tartozéka lesz. Matus Lajos még csak " a hegesztés utáni „sorjázásnál” tart a Ferromcchanika Ipari Szövetkezetben, Aszódon. De rövidesen útnak indulhat a 20 darabos szállítmány először a bajai üzembe összeszerelésre, utána pedig a rendeltetési helyére, a Szovjetunióba. Trencsényi Zoltán felvétele Közélet Losonczl Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, táviratban üdvö­zölte Sir David Beattie fő­kormányzót, Űj-Zéland nem­zeti ünnepe alkalmából. Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására hétfőn Budapestre érkezett Vjacseszlav Vlagyimirovics Szicsov, a KGST titkára, aki ebben a beosztásában első íz­ben tesz hivatalos látogatást hazánkban. A nap folyamán a Parlamentben megkezdődtek a tárgyalások. Dr. Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter meghívására február 1—5-ig hazánkban tartózko­dott Stanislaw Kukuryka len­gyel építésügyi és építőanyag­ipari miniszter. A tárgyalások során megbe­széléseket folytattak ágaza­taik elmúlt évi eredményeiről és az 1984. évi célkitűzéseiről. Megállapodás született, hogy közös bizottságot hoznak létre magyar-T-lengyel építőipari kö­zös vállalatok alapításának előkészítésére. Stanislaw Kukuryka vasárJ nap hazautazott,

Next

/
Thumbnails
Contents