Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

Fogadóórák A városi tanács épületében, hivatali helyiségében fogadó­órákat tart szerdán, február 8-án reggel 8 órától déli 12 óráig Sárik Jánosné tanácsel­nök-helyettes. Növendék­haiagversesyek A ceglédi Erkel Ferenc Ál­lami Zeneiskolában február 6- tól folytatódnak a növendék- hangversenyek. Hétfőn, feb­ruár 6-án délután 18 órakor kezdődik Hümpfner Károly rézfúvós szakosainak bemu­tatkozása, szerdán 18 órakor dr. Kiss Mihályné zongora­szakosai és dr. Paczolay Bé- láné énekszakos tanítványai szerepelnek, február 9-én, csütörtökön fél hatkor kezdő­dik a zeneiskola nagytermé­ben Czviin Lászlóné zongora­szakos tanár tanítványainak szereplése. Fényképszemle Nagybaracska, a hajdani ba­jai járás kisközsége, immár harmadízben adott otthont szociofotós alkotótelepnek. A környéken készült valóságfel­táró képanyagból nemrég nyílott kiállítás a település művelődési házában. A sok­oldalú tárlat paravánjain örömmel fedeztük fel Kude- lich Lajos, ceglédi fotográfus fényképeit is. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1984. FEBRUÁR 4., SZOMBAT •• Ünneplő koSiégium Hasznosan telik minden éra — Lucskos? Nem. Töltött? Nem. Székely? Tűz, tűz, tűz! — Káposzta, káposzta, hús is van benne! Mókáznak a lányok Ceglé­den, a Dózsa kollégium előtt. Megszabadulva az iskolától, hazaértek, pótotthonukba. Igaz, itt szinte keleti kénye­lem várja őket, de az igazi otthon meglehet, messze van. Kinek, hol. Van, akit csak „a szomszédból” hozott ide a sorsa, no meg a tanulhatnék- ja, a törteli tanyavilágból, Kő­cser környékéről, vagy kicsit délebbről, Bács-Kiskunból. De Budapestről például épp egy tucat gyerek került ide, ta­Egyiitt a biztosítóval Ne Eegyen hamuvá az érték A lakóházi tűzvédelem esztendeje A tél örömei mellett üröm is kapcsolódik ehhez az évszak­hoz, a megnövekedett tűzveszé­lyek miatt. E pár hónap a disznóvágások időszaka, ami már nem hasonlít a régi nagy disznótorokhoz ugyan, de egy valamiben mégis: a rosszul előkészített házilagos húsfüstö­lésben. Januárban például 5 al­kalommal' jelentettek parancs-' nokságunknak hús- és kolbász- füstölés következtében keletke­zett tűzesetet. Ezeknél a tü- zeknél általános tapasztalat, hogy a tulajdonos a családta­gokkal vagy a lakossággal el­oltja a tüzet, nem riasztja az állami tűzoltóságot, csak utó­lagosan értesíti a tűzesetről. Mivel nem mindenki tudja, hogy az eloltott tüzet is be kell jelenteni a tűzoltósághoz, így sok esetben csak az Állami Biz tosító felé jelzik az esetet és onnan parancsnokságunkhoz küldik a jelentő személyt. Ez természetesen több időt vesz igénybe. Egy másik tűzveszély oka a téli időszakban a fűtőberende­zéseik üzemeltetése, sok tűz okozója ezek szabálytalan használata. Még ma is sok esetben előfordul, hogy ké­ménybe épített fagerenda okoz­za a tüzet. Januárban sajnos ez emberéletet is követelt. A hasonló tűzesetek megelő­zésére különös gondot kell .for­dítani, mivel az elmúlt idő­szakban megnövekedett a la­kóházakban előforduló tűzese­tek száma. Éppen ezért az 1884-es évet a BM tűzoltóság országos parancsnoksága a lakóházi tűzvédelem évének nyilvánította. Január 1. óta a tűzvizsgálat rendje megváltozott. Ezúton tájékoztatjuk a lakosságot, hogy minden tűzesetet a tűz­oltóság az Állami Biztosító il­letékes kárszakértőjével együt­tesen vizsgál. Barna János tűzoltó hadnagy Tanácskozások, falugyűlések Közös dolgokról értesülne! Társadalmi munkák tervezése Az előző esztendőkhöz ha­sonlóan, Cegléden és a környe­ző településeken a népfront­bizottságok a tanácsokkal együtt szervezték meg azokat a rétegtalálkozókat, falugyű­léseket, amelyeken a település eredményeiről, közös gondok­ról, feladatokról esik szó. Köz­érdekű kérdések ezek, minden­kinek, aki ilyen ügyekben tá­jékozott akar. lenni és felké­szülni arra. hogy valamit is­mét letegyen majd a köz asz­talára, tudnia kell ezekről. Tá­jékozódnak kell lennie az or­szágos helyzetről, amelyről szintén szó esik ezeken a ta­nácskozásokon. A gyűléseken tanácsi veze­tők adnak ismertetőt az idei költségvetési és fejlesztési ter­vekről, az ezekkel összefüggő társadalmi munkák tervezeté­ről, melyben továbbra is szá­mítanak a lakosság tevékeny közreműködésére. Szó esik a közigazgatás átszervezéséről, a környezetvédelemről, lehetőség nyílik, hogy eszmecserét foly­tasson a hallgatóság a gyűlé­sen részt vevő kereskedelmi és szolgáltató szervek képviselői­vel. Cegléden, a KÖZGÉP gyárá­ban lezajlott réteggyűlésen a város dolgait Fekete Antal ta­nácselnök tárta az érdeklődő hallgatóság elé. A közgépe­sek évek óta példásan elölj ár­nak azoknak a sorában, akik a város fejlődéséért, a környe­zet alakulásáért társadalmi se­gítőként sokat tesznek. Kedden, február 7-én a kór­házban lesz hasonló tanácsko­zás, délután 14 órai kezdettel. Az előadó ezúttal Sárik János­né tanácselnökhelyettes lesz. Csütörtökön, február 9-én a pedagógusok és a közlekdés- ben dolgozik gyűlnek össze a Kossuth Gimnáziumban dél­után 15 órakor kezdődő réteg­gyűlésre. melynek előadója is­mét a városi tanács elnöke lesz. A falugyűlések zöme feb­ruár közepén kezdődik. Abonyban február 14-én, a művelődési házban 17 órakor kezdődik az első, amelyet egy- egy munkahelyen majd újabb is követ. Február 16-án, 14 órakor a Nagykőrösi Konzerv­gyár abonyi gyáregységében, február 20-án 16 órakor az abonyi téglagyárban. 21-én a nagyközségi kötőipari szövet­kezetnél, majd 23-án a Mecha­nikai Művek gyáregységében. A terület településein zajló fa­lugyűlések időpontjáról la­punkban rendszeresen előre­jelzést adunk. nulmányai folytán, és van la-' kója a kollégiumnak Létavér- tesről, Kunbajáról, Hajósról is. Évtizede itt Az előbb említett játék alapját az épületből kiözönlő illatár adta. A bejárattal majdnem szemközt van az étterem tárva nyitott ajtaja, onnét jönnek az ebédhez hí­vogató jelek, jelzések. „Ko- leszosok” majd’ kétszázan vannak, s itt kosztol ugyan­ennyi gimnazista, számon tar­tott rendszeres ebédvendégek. Ma tényleg káposztanap van, de van csirkenap és mákos tészta nap, vannak szeretem és nem szeretem napok — a kosztot nézve, a’ tanulást és a kollégiumi életet nézve is. Az irodában — ajtaja nyit­va — Sági Ferenc igazgatóval a kollégium életéről beszél­getünk. Két, egymáshoz kap­csolódó esemény késztetett er­re, Egyik, hogy most ünnepel­ték a* középiskolai diákottho­nok kollégiummá szervezésé­nek 25. évfordulóját, a másik pedig, hogy évtizede költöz­tek be a honfoglalók ebbe, az akkor vadonatúj épületbe. Cegléden mondhatjuk, hogy lassan történelmi múltja van a kollégiumi életnek. Az igaz­gató erről — emlékeit is ele­venítve, hiszen a városhoz, a város életéhez, diákságához régi és erős szálak fűzik — sokat tud beszélni. A Dózsa ’György népi kol­légium Cegléden 1946-ban ala­kult. A mostani mezőgazdasá­gi technikum épülete, egyko­ri hadiárvaotthon adott he­lyet neki, évtizednyi időre bé­relte az alapító bizottság. 1948-ban államosították. Fenn is állt, 1950-ig, a NÉKOSZ megszűnéséig, az első kon­cepciós perek idejéig. (A kol­légium diákjai erről az idő­szakról már történelemórá­kon tanulnak.) Az ötvenes években diákotthonokká, diákszállókká minősítették a volt kollégiumokat. Később derült ki, nem a legszeren­csésebben. Programot, diák­önkormányzatot vesztett in­tézmények lettek, szállást ad­tak csak, nem az életre, a dolgos életre nevelték lakói­kat. Lényeges impulzus ma­radt ki, amit a népi kollé­giumok rehabilitálása után próbáltak a következő nem­zedéknek ismét adni. A kol­légiumok teljes újjászervezé­séről lényegében 1958-ban foglalt állást a munkás-pa­raszt kormány, és a KISZ KB is. \ Mogy-nsgy üröm Széchenyi út, emeletes, so­kat átélt iskolaépület Ceglé­den a stranddal átellenben. A jelen kollégiumot, ellátottsá­gát nézve hihetetlen, hogy itt, az előző helyen, olyan kö­rülmények között, több mint nyolcvan gyerek szorongott a zsúfolt hálótermekben, mini­mális szociális ellátottság kö- zepett. A mostani kollégium tanácsi beruházás volt, akkor tizenötmillió forintba került. Tél volt, téli szünet előtti idő­szak és nagy-nagy öröm. Fe­nyőünneppel kezdtek, szün­idő után költöztek át ide a gyerekek. Először nyolcvanan voltak, azután jöttek, jöttek még. Most pedig? Az igazga­tó elmondta, át kellett alakí­tani a szobákat, háromágyas­ból négyszemélyessé bútoroz­ni. Nem, nincsenek szűkösen, de így ötvenhattal több gye­rek kaphat itt helyet. Ami a többi helyiséget illeti, azok­ban is jól megférnek. Van hol tanuljanak, jó a szociális ellátás, és itt nemcsak lak­nak, hanem valóban mozgal­mas napokat élnek a fiatalok. A diáktanács betölti a fel­adatát. Élénk a KISZ-élet, a kollégiumok országos ver­senyéről négy ízben arany-, kétszer ezüst oklevelet hoz­tak. Van vöröskeresztes alap­szervezetük, ebben városi el­sők, megyei másodikok voltak már. Részt vesznek vetélke­dőkön, rengeteg rendezvényük van, jól működő szakkörök, tanfolyamok „kötik házhoz” az itt élőket. A kollégiumnak most 109 mezőgazdasági technikumi, 50 közgazdasági technikumi, 31 gimnazista és 8 szakmunkás tanuló lakója van; (A szak­munkás tanulók a bognár szakmát tanulják Cegléden.) Régen veit Az előcsarnokban, a fala­kon seregnyi fotó és oklevél, dokumentumanyag. Az évfor­dulós ünnep alkalmából érté­kes szép kiállítást rendeztek, egykori okmányokból, jelen életüket bemutató fényké­pekből. A sárguló iratok még a fa­lon vannak, azokat nézegetem. A „Fényes szelek” időszakát őrzik. Olvasom a levelet, amely szólt 1948-ban Vass Joachimnak, akinek a fiát né­pi kollégistának fél esztendő­re felvették, ám azzal a ki­kötéssel, hogy javítson a ta­nulmányi eredményein. Egy gépelt lap, 1947-ből: Nyáregy­háza község elöljárósága iga­zolta, hogy a kollégiumba je­lentkező Baranyi Ferenc diá­kot fel lehet venni: apja köz­ségi jegyző, a család igazol­tan vagyontalan. (Ez a Bara­nyi Ferenc azóta költő nem­zedékünk számon tartott alak­jává érett. A városnak visz- sza-visszatérő látogatója. Nem felejti az itt töltött diákéve­ket.) És újabb papír: a ceglédi népi kollégium a NÉKOSZ-tól szalmazsákokat igényel. A kollégiumba bekerülő diák hozzon magával egy szalma­zsákot, egy-egy takarót, két lepedőt, két párnahuzatot, evőkést stb. Srácok figyelik, mit nézek oly nagyon, én idegen, a köz­szemlére került régi aktákon. — Aludtál már szalmazsá­kon? — kérdeztem egyikü­ket. Kórusban nevetnek. — Olyanon?! Soha! És elviharzanak, mert ed­zésre kell menni. E. K. Fás hír Szombaton délután két óra­kor kezdődik a Ceglédi KÖZ­GÉP SE—Borsodi Bányász NB I-es férfi tekemérkőzés a KÖZGÉP Teleki utcai auto­mata pályáján. A ceglédiek egy hete a Csepel ellen igen jó játékkal rukkoltak ki, s fö­lényes győzelmet arattak. Ha ezt a teljesítményt meg tud­ják ismételni, újra nyerhetnek a középmezőnyben álló borso­diak ellen. letusereg kopog© ritmusa Cegléden az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskolában, gép- és gyorsíróiskolán majd’ háromszáz diák ismerkedik ezzel a két igen hasznos szaktárggyal. Többségben a lányok vannak, de fiúk is tanulják. A képen: az igazgatási ügyviteli ágazat IV/A. osztályának diákjai, Süveges Andrásné tanárnő irányításával a gépírást gyakorolják. Apáti-Tóth Sándor felvétele Óvoda a községben Palánták hétközi hajléka Ä szülőket is meghívják A csemői faluközpontban csoportosulnak a település ellátásáért dolgozó intézmé­nyek. Itt van az óvoda is, jó helyen, egy ugrásra a busz­megállótól. A gyermekkort 1976 óta fo­gadja az apróságokat. Akkori­ban két csoport működött, az­tán az évek múlásával nőtt a gyereklétszám, szaporodtak a csoportok ns. Tavaly már öt csoportban játszottak, dalol­tak, tanulgattak a palánták. Az óvoda jelenéről, hétköz­napjairól Pólya Miklósné ve­zető óvónő beszél. Pótolni a lemaradást — A beiratkozás június el­ső hetére esik, s ezt mindig időben tudatjuk a községiek­kel. Azok a mamák azonban, akiknek évközben telik le a gyermekgondozási szabadsága, általában nem jelzik június­ban, hogy gyermekük rövide­sen óvodába jön. Velük és a Ceglédről Csemőbe települők­kel kiegészülve, a férőhelyek 130 százalékos feltöltődésével számolhatunk. Ennek nevelés­beli következményei is van­nak: Az egyéni bánásmód ke­vésbé érvényesülhet, mint normál létszám esetén. Óvó­nőinknek nehéz dolguk van azért, is, mert a gyerekek egy része ingerszegény környezet­ből érkezik. Ez megmutatko­zik a csöppségek ápoltságá- ban, szokásrendjében, abban, hogy a korosztályoknak meg­felelő készségekből mennyit sajátítottak el otthon. A kö­zösség hamar érzeteti nevelő hatását, hiszen 2—3 hónap alatt pótolják a lemaradást. — Több gondunk akad az iskolaelőkészítő nagycsopor­tokkal. A gyerekek egy há­Cegléd, Szabadság Film­színház, szombaton és vasár­nap, délután: Szabadlábon Ve­lencében (frapcia—olasz, bűn­ügyi filmvígjáték). Este: Sze retők (magyar film). A kama­ramoziban: Indiánkaland On- tárióban (román—francia ka­landfilm). A mesemoziban, szombaton és vasárnap dél­előtt és délután: Az álmatlan fülesbagoly (magyar mese­filmsorozat). Abony, szombaton és vasár­nap: E. T. (Földönkívüli) (amerikai sci-fi). Albertirsa, vasárnap: Elévülhetetlen bűn­tett (szovjet film). Ceglédber- cel, szombaton és vasárnap: Britannia gyógyintézet (an­gol film). Vasárnap, délután: Tündér Lala (magyar film). Törtei, szombaton és vasár­nap: Anna és a vámpír (len­gyel bűnügyi film). Vasárnap, délután: Hugó, a víziló (ma­gyar—amerikai rajzfilm). Jászkarajenő, vasárnap: Kí­nai negyed (amerikai bűnügyi film). nyada három évig jár intéz­ményünkben, más részük csak egy esztendőt tolt itt. Végül azért ők is megszerzik a szük­séges jártasságokat, megtanul­nak közösségben mozogni, hogy később ne okozzon gon­dot a kapcsolatteremtés. Per­sze, majd az általános isko­la első osztályában derült ki, hogy milyen munkát végez­tünk. Nyílt napén — Milyen lehetőségek kí­nálkoznak a nevelési tapasz­talatok kicserélésére szülők és óvónők között? — Minden tanévben decem­ber végéig meglátogatjuk azo­kat a családokat, ahol még nem ismerjük a gyerekek kö­rülményeit. A szülők pedig nyílt napon láthatják cseme­téjüket, megfigyelhetik, ho- gyon étkezik, játszik, dolgo­zik, milyen a kapcsolata kis társaival. Élnek is a szülők ezzel a lehetőséggel, szép számmal jönnek el a nyílt napra. Fogadóórákra viszont nem járnak, problémáikat in­kább menet közben beszélik meg a nevelőkkel. — Melyek az idei év leg­fontosabb célkitűzései? — Az óvoda a megnyitás óta fokozatosan gyarapodik. Óvónőink szakmailag egyre tapasztaltabbak. A működési feltételek igazodtak a létszám- növekedéshez. Az eredetihez képest háromszorosára bővült az épület. Idén nyáron szeret­nénk bevezetni a központi fű­tést. Sokat köszönhetünk » segítőkész szocialista brigá­doknak. A kenyérgyár, az ÉVIG, a Ceglédi Állami Tan­gazdaság és a November 7 Tsz brigádjainak közreműkö­désével készült el három cso­portszoba lambériabevons- ta, a belső szerelési munkák egy része. Rendbe szedték eszközökkel látták el az ud­vart. Élménygyűjtők — Szeretnénk ebben az év­ben is maradéktalanul meg­valósítani a nevelési progra­mot. Vagyis úgy oktatni, ne­velni a kicsinyeket, hogy a későbbiekben helyt tudjanak állni, és gyűjtsenek sok-sok apró kis örömöt, kellemes él­ményt az óvodában. I. E. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents