Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1984. FEBRUÁR 4., SZOMBAT Cytarapodotf a létszámuk Ä segítőrendszereké a jövő Több segítséget adnak a gazdaságok részére Megmentett alkatrész Ki tudja, hány ok miatt várnak bontásra Zsigulik, Skodák, Fiatok itt, a gödöllői Autójavító Kisvállalat helyi telepén. Sor­suk már egyszer megpecsételődött: elhasználódtak, vagy karam­bolban alaposan megviselte őket az ütközés. Egy-egy alkatré­szük, elemük, porcikájuk persze még hasznosítható. Jó ötlet volt hát a gödöllői autóbontót létrehozni, ami különben majd­nem egymillió forint hasznot hozott tavaly is. Felső képünkön: Magyari László és Turcsik József egy kimustrált gépkocsi csak­nem épen maradt ajtaját szereli le. Alsó felvételünkön: a Kön- czöl János által irányított autóbontó raktárában érdeklődők vá­logatnak alkatrészeket. Kancsóvszki János felvételei A nsp programja Gödöllő, helytörténeti gyűj- temény: Tíz éve már annak, hogy a Gödöllői Tangazdaság akkori igazgatója, néhai dr. Pogácsás György a januári értekezleten felvetette a búzára és borsó­ra alapozott termelési rend­szer létrehozását a tangazda­ság szervezésében. A nagy ta­pasztalaid elméleti és gyakor­lati szakember, aki az egye­tem tanszékvezetője is volt, e két növény rendszerbe fogla­lását — sok-egyéb mellett — azért látta jónak, mert Gödöl­lő és tágabb környékének ég­hajlatát, talajainak nagy ré­szét kedveli a borsó is. Más­részt: a borsó a búzának igen jó előveteménye, a két nö­vény igényes a megfelelő ta­lajra. ismert gazdaságok Később kiderült: tágítani le­het a kört, s az utódok terme­lési rendszerükbe fogták a ta­vaszi árpát, az őszi árpát, az őszi káposztarepcét, a közel­múlt évesben pedig a napra­forgót és a mustárt is. A Gö­döllői Búza-Borsó Termelési Rendszer első teljes gazdasági éve legfontosabb kalászos ga­bonánkkal és a mag-, illetve a zöldborsóval az 1976-os beta­karítási szezonnal zárult. Amint arról' á GBBR. legutób­bi évzáró taggyűlésén Mlina- rics József rendszerigazgató beszámolt, gazdasági társasá­guknak már kilencven mező- gazdasági nagyüzem a tagja, így az említett hét növény termelését az elmúlt évben csaknem 55 ezer hektáron szervezték. Huszonegy taggal gyarapo­dott a létszámuk, tavaly olyan, országosan is ismert gazda­ság lépett be hozzájuk, mint például az orosházi Dózsa, a békéscsabai Lenin, illetve Sza­badság tsz vagy a Hidasháti, a Szerencsi és a Hajdúnánási állami gazdaság. Az időjárási és egyéb gon­dok ellenére a GBBR-ben ta­valy újabb rekord született: a búza 4,35 tonnás hektáronkén­ti átlaggal fizetett, ami az 1980-as eredménynél is jobb. A legkiemelkedőbb a pilisi Aranykalász Tsz eredménye: ok 1421 hektáron produkálták az átlagos 5,2 tonnát. Az aszály ellenére is elfo­gadhatót teljesített zöldborsó­ágazatuk; amely az öt évvel korábbi rekordtól ugyan el­maradt, de a 3,03 tonnás hek­táronkénti átlag nem lebecsü­lendő eredmény. A tavaszi ár­pa jó közepesen fizetett, a ká­posztarepce, a napraforgó és az őszi árpa is most volt a legjobb. Napraforgó-vetésterü­letük egyébként a duplájára emelkedett. Külföldiekkel is Véletlen vagy tudatos szer­vezés révén: az egyetemen szinte egyidejűleg tartottak egy gépesitési tanácskozást a GBBR taggyűlésével. Az előb­A gödöllői Kobzi János munkásőrégység évzáró gyű­lésén elismerésben részesítet­ték a legjobbakat. Kiváló munkásőrparancsnok kitünte­tő címet kapott Finta Géza (Gödöllői Gépgyár), Jagasits Zoltán (ikladi Ipari Műszer­gyár), Mihályka Ferenc (Ganz Árammérőgyár) és Tóth Pál (dányi Magvető Tsz). A munkásőrségben eltöltött bin hangsúlyozta előadásában dr. Magyar Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes, hogy a termelési rendszernek már napjainkban nagy a felelősségük, egyebek­ben az, hogy az eddiginél még jobban segítsék az alacsony hatékonyságú termelőszövet­kezeteket. A gödöllői búza-borsó rend­szer gyűlésén kiderült: ők máris komolyan veszik ezt a tevékenységet, tavaly például csaknem 25 ezer hektáron se­gítették talajmintavétellel a talajerő-gazdálkodást. Mint ahogy számos szolgáltatásuk­kal is a gyengébb, mostohább adottságok mellett gazdálkodó szövetkezeteket is támogatják sajátos eszközeikkel. Géphasz­nosítási társaságuk például tavaly 1,7 millió forint támo­gatást nyújtott, s hadd tegyük hozzá: ehhez a Pest—Nógrád —Komárom megyei Agroker Vállalat egymillió forinttal já­rult hozzá. Újak dicsérete A vetőmagellátásban tavaly nem volt nagyobb gondjuk taggazdaságaiknak. Búzából, borsóból maga a rendszer — különösképpen gesztora, a Gö­döllői Tangazdaság — ma már számottevő mennyiséget állít A várat a nap rombolta le Teremben és a szabadban sok színű elfoglaltságot szer­vezett tagjainak a bagi általá­nos iskola úttörőcsapata. A minap az őrsi szakácsok kerül­tek próbatétel elé. Vajon ho­gyan tudnak majd megfelelni feladatuknak a tavaszi kirán­dulásokon, amikor főzni kell. Ki tud tisztán, ízlésesen' és finomat sütni, főzni? Szeren­csére több olyan pajtás van, akik megfeleltek a követelmé­nyeknek, teljesítették a szak­próbát. A legjobbak: Dobi Er­zsébet, Farkas Erzsébet, Ga­lambos Bernadett, Boda Anita, Tóth Zsuzsa, Palya Zsuzsa, Ádám Tibor. Szerdán kilenc raj kirándult a Nagyvölgybe, hogy részt ve­gyen a hóakadályversenyen, melyet Juhász Attila testneve­lő tanár rendezett. Egy-egy rajt tízfős csapat képviselt, de cserélni is lehetett. Szánkó­váltók, hógolyógyúrás, célba- hógolyózás szerepelt a játékok között, és egy különleges mű- lesikló szám: a kapukat érin­teni, kellett, sőt a rájuk tűzött édességeket le lehetett szedni. Éppen ez volt a lényeg, aki csak egyenesen tudott siklani, nem kapott semmit sem. A határban nem tűnt fel 25 éves tevékenységéért ka­pott szolgálati érdemérmet Majdányi József, az Agrár- tudományi Egyetem osztályve­zető-helyettese, húszéves szol­gálatáért Erdélyi Zs. László (Fővárosi I. számú Építőipari Vállalat), Horváth Gyula (21 számú Állami Építőipari Vállalat). Molnár János (Bu­dapest, XIV—XV. kerületi IKV) és Szabó Pál (ikladi Ipari Műszergyár). elő. Jól együttműködik a Ve­tőmagtermeltető- és Ellátó Vállalattal, s.mind beszerzés­ben, mind exportban külföl­di cégekkel is. Ami a taggazdaságok kép­viselőinek elmondásából kide­rült: a GBBR szolgáltatása so­kat javult az elmúlt években. Legföljebb egy-egy speciális, egyedi gép üzemeltetésével nem voltak elégedettek. Az egyik Heves megyei gazdaság képviselője viszont arról szólt: jó a rendszer által kidolgozott s közreadott őszi árpa terme­lési technológia, s ugyancsak dicsérte az új fajták terjesz­tésének, megismertetésének módszerét. Figyelemre méltót mondott el felszólalásában Tunyogi András, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának főelő­adója. A megye gazdaságai harminc termelési rendszer­ben érintettek, ebből tizennégy foglalkozik növénytermelés integrálásával, a megye szán­tóterületének 62 százalékát érintik a termelési rendszerek. Szólt arról is a megyetanács szakembere,.hogy a jövőben is azok a rendszerközpontok ér­vényesülnek igazán, amelyek a hatékony termeléshez több segítséget nyújtanak a gazda­ságoknak. ■ Fehér István annyira a hóolvadás, mint a falu utcáin. Hatalmas hóvárat építettek a gyerekek, majd ostromot rendeztek. — vissza­vágóval. A várat végül is nem ők, hanem másnap, a nap me­lege rombolta le. Mindenki jól akart a Gödöl­lői Sport Club idei első elnök­ségi ülésén, s remélhető, hogy a döntés, ha nem is a várt, de legalább egy kevéske jót je­lent. Azt hogy egyelőre még­sem kell elbúcsúzni néhány szakosztálytól, nem lép hátra a GSC. És ez — az idei költ-. ségvetés adta lehetőségek meg­tárgyalása — volt a lényegi kérdés. Szedjenek belépőt A tavalyi költségvetésről szóló jelentést, valamint az idei munka- és üléstervet gyorsan elfogadták. Azzal a megjegyzéssel, hogy hibás, szinte valamennyi feladat fe­lelősének az ügyvezető elnö­köt, az egyébként oly lelkes Ádám Istvánt megjelölni. Mások is tagjai az elnökség­nek ! Évek óta gond az is, hogy nincs társadalmi elnöke a GSC-nek. Az elmúlt évben az egyesület mind a kiadási, mind a bevé-^ teli tervét túlteljesítette. A költségek jórészt azért növe­kedtek, mert több csapat ma­gasabb bajnoki osztályba ke­rült, illetve osztályozón vett részt. Bár több pénz állt a ház­hoz, mint tervezték, a vállala­ti támogatások 60 ezer forint­tal Vsökkentek. Nem teljesült a rendezvénybevételi terv sem. Sokan a kerítésen kívül­Gödöllő, művelődési köz­pont: Hallgassuk együtt! Zenei klub általános iskolásoknak, 16 órakor. Gyermekprogramok. Mese­mozi: Hahó, öcsi! (Kalandozás az Öperencián innen és túl). Színes, magyar film, 15 órakor. Aprók farsangja! Jelmezver­seny, tombola, sok-sok játék óvodásoknak, kisiskolásoknak, 16.30 órakor. Na És klub: Farsangi muri. Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 10—18 órakor. A C-kategóriás rendezői tan­folyam foglalkozásai-, 9—18 óráig. , ről nézték a labdarúgó-mérkő­zéseket, s tavasszal nem szed­tek belépődíjat a kézilabda­találkozókon. Idén egymillió 111 ezer fo­rintból gazdálkodhatnak. Ah­hoz, hogy valamennnyi szak­osztályt működtetni tudják, 300 ezer forint hiányzik. Az elnök­ség ezért a decemberi ülésén felhatalmazta az ügyvezető el­nököt, hogy készítsen a bevé­telhez igazodó költségvetési változatokat. Az elsőben a GSC alakulásakor működő szakosztályok szerepelnek, a másodikban az eredményesen szereplők, a harmadikban a meglevő létesítményeket hasz­nálók. Segít a gyár Melyiket válasszák? Melyik a kevésbé rossz? Felvetődött, egy évig szüneteltetni kell né­hány szakosztály munkáját. De vajon újra lehet szervezni majd őket? Kárba veszne az eddigi befektetés! A szűk esz­tendő csak az 1984. lesz. hiszen már a GSC üzemelteti a sport­büfét, • s attól évi félmilliós hasznot várnak. Csak sajnos az idén ebből kell megvásárol­ni a működéshez szükséges ál­lóeszközöket ! Hogyan teremtsék elő a hiányzó 300 ezer forintot? A Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. Galgahéviz, művelődési ház: Dévényi Tibor diszkópróg- ramja. Vendég: A Ki mit tud? győztese, Farkas Cseke Ildikó diszkótáncosnő, 20 órától. jgjff A két rodeós. Színes, szink­ronizált NDK-filmparódia. Csak 4 órakor! A Tű a szcnakazalban. Szí­nes, szinkronizált angol ka- landfilm, 6 és 8 órakor. Ganz Árammérőgyár eddig mindig kisegítette a GSC-t. Dolgozónként 30 forintot fizet­nek a klubnak. Vajon más cé­gek nem növelhetnék a hozzá­járulásukat? Néhányuk része­sedése aránytalanul alacsony. A , május elsejei felvonulás szervezésekor mintegy negy­ven gazdálkodó szervezet sze­repel a listán. A GSC mecéná­sai ettől jóval kevesebben van­nak. ^ Döntés júliusban Az elnökségi ülés döntése: a csapatok folytassák a felké­szülést és fejezzék be a bajno­ki évet. Nyár elejéig kitart a pénz, addig újra fel kell ke­resni a vállalatokat, szövetke­zeteket, segítségért. Megtár­gyalni a szakosztályokkal, ho­gyan jönnének ki kevesebb pénzből. Esetleg emelhetnék a jegyárakat, egyáltalán: belépő­díjat kell szedni! A kerítés sem kerül az elhangzott egy­millió forintba, ha akadnak önzetlen segítők. Jó lenne helyére tenni a vá­ros sportegyesületét a város közgondolkodásában is. A GSC tömegesítés! és tömegsport­feladatokat is végez. Nőm szabad visszalépnie fél év múl­va sem. Júniusban igazi dön­tésre lesz szükség. Balázs Gusztáv ’tizedes helytállás Eilsifierés msmkásőröknek Teremben, szabadban Őrs! szakácsok próbája B. G. fiit aye?, aki Időt nyer? Ä szakosztályokat megtartják u SfQämnlmiri Szövetkezés lklaáon szövetkezetből j szövetkezetbe megyek. Az j egyik a termelésre szövet- | kezeit embereké, a másik j a takarékoskodóké. De rii- ; ká,n emlékszünk is már — ! ha csak egy-egy pályázat ! alkalmával nem — arra: mi is az, szövetkezni, mit ] jelentett a kezdet kezdetén \ a szövetkezés lényege?! Tu- j lajdonképpen nagyon jó, [ ha akár a mezőgazdasági • munkák közös végzésében, j akár a takarékosságban és j a kölcsönös egymást segí­tésben a szervezettség erő- | södik (hiba, ha bürokrati; zálódik, adminisztrációsa- ■ dik), de azért nem ártan néha arra gondolni, ami a szövetkezést elindította, Nem azért, hogy cseppet is visszalépjünk, nem azért, J mert a gondok oldása he­lyett emlékezzünk, elterel- ] jük a figyelmet. Sokkal in- i kább azért, hogy akik ter­melő-, ipari vagy takarék- szövetkezetben dolgoznak , — tagok vagy alkalmazót- j tak —, még inkább érezzék ; annak az örökségnek a sú- j lyát, fontosságát, amelyet a j szövetkezetalapítók ránk 1 hagytak. ! Szerencsére: még nem 1 mindegyikükről kell ezt el- mondanunk, hiszen sokan itt élnek közöttünk, s gon- i dolom; kellő tisztelettel kö- j szöntik őket a hamarosan j zajló zárszámadó, beszámo- , íó taggyűléseken, közgyűlé- j seken a mi vidékünkön ír. j Megérdemelnek egy-két ! baráti szót, hiszen a sző- j vétkezésben részt vevők ] mozgalmat indítottak el. Megerősödött a mozga- j lom, olyan tettekre sarkal- . íó, amely, mint említettem ■ is, alapjában véve gazda­sági, pénzügyi, ellátási ten­nivalókra szerveződött. Aki soha nem tanulta, nem ele­mezte, nem mélyedt el a j szövetkezetek munkájában. j az is tudja, vagy legalábbis í érzi: másfajta gondolkodást! követel tagjaitól a szövet- j kezet még napjainkban is j hiszen ezekben még jobban j él a közösségi tulajdon tisz- ! telete, s ha mégis távolinak i érzi magától a tag a közös j vagyont, az nem minden esetben saját hibája. Környékünkön a szövet­kezés, a szövetkezetek mindhárom fajtája megta­lálható. Említettem: Ikla- don például ott van a gal- gamácsgf. központú terme­lőszövetkezet egy kisebb kihelyezett irodája, több üzeme, gépjavító részlege; s ott találjuk a túrái taka­rékszövetkezet kirendeltsé­gét is. Más helységünkben az ipari szövetkezet is megtalálható ezek mellett. ■Az is érdekes, s bizonyára fontos is, hogy ha valaki a szövetkezés egyik szektorá­ban érdekelt, a másikban is számíthatnak rá. Ügy ér­tem: aki például termelő­szövetkezeti tag, az a taka­rékosságban is járhatja az összefogás, a szövetkezés útját. De találkoztam mar olyannal is. aki a mezőgaz­dasági nagyüzem tagjaként az áfész, a fogyasztási és értékesítő szövetkezet kis­termelői szakcsoportjában is aktívan tevékenykedik. Azt gondolom: nem is az a fontos, ki, hol érdekelt, noha az egyéni kötődést, egy-egy közösséghez való tartozás tényéért az em­bert ugyancsak tisztelem; de talán ennél is lényege­sebb, hogy ahol a szövet­kezeti mozgalmat — s ezzel közös, nagyobb ügyünket szolgálja — teljes akarat­tal tegye. Ne úgy, mint más, talán nem is ide illő példában teszik sokan. Baráti társa­ságban szóba került az, hogy hol, hogyan működik a vállalati, intézményi bé­lyegkor. Ez is egyfajta szö­vetkezés volna, csak éppen egy szűkebb, értelmes el­foglaltságra, hobbira. Csak­hogy sokan mindössze arról adhattak számot, hogy bé­lyegköri tagságuk abból áll: ha jön a bélyeg, elmennek a terjesztési felelőshöz, s átveszik a legújabb külde­ményt Fehér István ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) * S

Next

/
Thumbnails
Contents