Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-28 / 49. szám

Miből telik? Nemcsak hangoztatjuk, hanem általában el is jo­gadjuk a sokat mondogatott teteit: A jizetés igazodjon az elvégzett munkához. Nincs olyan jórum, ahol ez­zel az elvvel szembe he­lyezkednének az emberek. t%m való igaz, önmagát majdnem mindenki azok közé sorolja, akit rende­sen, vagy másoknál is ren­desebben kell megfizetni, s ha netán a szomszéd, a kol­léga jobban gyarapszik, jel­teszik a kérdést: — Miből telik neki? Ismerek olyan jaluról bejáró, munkáscsaládot, amelynek jérj és feleség tagja is szakmunkásként dolgozik az egyik váci üzemben. Három gyerekük már családot alapított, kü­lön élnek. A szülők eddig támogatták őket. Miután szinte mindegyiknek segí­tettek hozzájutni a lai-MS- hoz, úgy döntöttek, hogy végre ok maguk is belevág­nák. Komfortossá alakítják át a régi hajlékot. — Honnan van erre pén­zük? — néznek össze egye­sek a hátuk mögött. Az irigység is emberi tu­lajdonság. Akipen az mun­kai, nem tud figyelni arra sem, hogy a gyárból haza­térő szomszédja, ismerőse alig kapja be a falatot, már­is a háztáji tennivalók után kénytelen nézni. A falusi ember többletkeresete mel­lett azt is látni kell, miről mond le, mit vállal. Nyula- kat nevel, sertést hizlal, szőlőt metsz, szabadságát a málnabetalcarítással tölti el. Vállalja, mert céljai van­nak. Gondtalan ifjúságot akar ajándékozni gyerme­keinek, lakást a nősülő fiú­nak, netán kocsit saját ma­gának. Ezek az egyéni, vagy családi érdelcek az ország érdekeivel is találkoznak. Érzékelhetjük a boltokban, a piacokon. A vita persze zajlik arról, hogy milyen élet az; szün­telenül csak gürcölni, se pi­henés, se színház, nincs ki- kapcsolódás. Kétségtelen, hogy nem mindenki vállal­ja, míg mások azt mondják: ha átmenetileg olyan a helyzet, hogy a munkabére nem mindenkinek elég cél­jai megvalósításához, in­kább így segít magán. Nem könnyű életforma, nincs mit irigyelni. A szor­galom azonban mindig meg­hozza a maga örömeit is. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a munka után otthon is szorgoskodók lesznek az Ibusz-társasutazás résztve­vői, netán egy közös garázs­építkezés megrendelői. A szorgalmukból telik rá, megérdemlik. Az persze igaz, mindent csak mérték­kel érdemes cselekedni. S. J. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1984. FEBRUAR 28., KEDD V'wás Csillag Termelőszövetkezet Jó eredmények Perőcsényben Új vezetőséget választoltak Az egyre szigorodó gazdál­kodási feltételeket figyelembe véve az elmúlt esztendőben ki­állták a próbát a perőcsényi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet dolgozói. Ez derült ki a múlt hét egyik napján a helyi művelődési házban megtartott zárszámadó közgyűlésen. Az eseményen Farkas János el­nökhelyettes köszöntötte a megjelenteket. Közöttük Beke Andrást, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának osztályve­zetőjét, Felker Tamást, a TOT munkatársát, Leczki Lászlónét, a Pest megyei Tanács munkatársát, Krima Jánost, a Dunakeszi Hűtőház igazgató­ját és dr. Hemela Mihályt, a szobi Gyümölcsfeldolgozó Kö-_ zös Vállalat igazgatóját. Pásztor Imre elnök beszá­molójából kitűnt, hogy a kö­zös gazdaság 159 dolgozó tag­ja és 571 alkalmazottja tavaly 130 millió 49S ezer forint ter­melési értéket állított elő, mi­közben a nyereség meghaladta o 12,5 millió forintot. Felvásárlás A részletek elemzése sem tanulság nélküli. A mezőgaz­dasági főágazatot egy éve hoz­ta létre a szövetkezet a nö­vénytermesztés, állattenyésztés és a háztáji gazdálkodás ösz- szevciiásával. Az eredmények már mutatkoztak. Ehhez nagy­mértékben hozzájárult a nö­vénytermesztés sikere. A há­rom árunövény közül legjelen­tősebb volt a búza termeszté­se, mely az aszály ellenére az elmúlt öt év átlagával — 3.24 tonna — szemben tavaly 11,5 százalékkal hozott többet. Tavaszi árpát nem kíván a jövőben vetni a gazdaság. A növényápolási munkák költ­sége és a felvásárló vállalat hozzáállása nem teszi lehető­vé a gazdaságos termesztést. A mustár hozama jelentősen nőtt az előző évihez képest, bár a termesztési technológiá­ban akad még tennivaló. A kedvezőtlen időjárási körül­mények ellenére jól alakult a takarmánynövények jövedel­mezősége is. A háztáji ágazat jól segítet­te a tagok érdekeit. A táp- és takarmány ellátás egész évben folyamatos volt. zökkenőmen­tesen zajlott a nyúl- és a gyü­mölcsfelvásárlás is. Árbevétel Az alaptevékenységben vi­szont tovább romlott 700 ezer forinttal az állattenyésztés eredményessége. A tejtermelés jelentős fejlődése ellenére me­gyei utolsók a perőcsényiek. Ennék egyik oka, hogy a szö­vetkezet kötött létszámkerettel gazdáikod'iik. A korábban fel­vett állami támogatás miatt 270 darabos állományt kell tartania. Azonban belső okai is van­nak az ágazat veszteségé­nek. Ilyenek például a kü­lönböző segédüzemi költségek megnövekedése, a terven fe­lüli épületkarbantartás, a ta­karmányok magasabb önkölt­sége és a 11,5 százalékos bor- júelhullás. Az ágazat vezeté­se a jövőben ésszerű állo- mányszelékcióval, a tejhigié- n-ia javításával, a költségek csökkentésével igyekszik javí­tani az eredményeken. A gyümölcstermesztési fő­ágazat kiemelkedő eredményt ért el. Bár a májusi aszály miatt — az öntözés ellenére is — a szamócatermesztás vesz­teséges maradt. Jelentősen nőtt azonban a bogyós gyü­mölcsök átlagtermése. Párját ritkító például a ribiszke ki- lencvenegy mázsás átlagtermé­A tetőszerkezetre kerülő napelemek Barcza Zsolt felvétele A Magyar Hajó- és Darugyár váci üzemében több mint egy évtizede készítenek konténe­reket. Jelenleg mintegy tizen­öt típus között válogathatnak a vevőig. Az idei megrendelé­sek alapján nyolc-kilenc tí­pust gyártanak. A keresett termékékből szinte évenként tudnak valami újdonságnak számító darabot bemutatni, nem kis sikerrel. A fejlesztőmérnökök közösen a szarvasi Halászati Kutató Intézettel alkották meg a nap­elemes kontópert. Érdekessé­gé, hogy a tetőszerkezettel el­látott négy tárolóból egy hal­nevelő állomást hoztak létre. A napelemek által felmelegí­tett víz lehetővé teszi, hogy a nevelési időszakot hónapok­kal meghosszabbítsák. Már befejezéséhez közeledik a prototípus készítése. Az alu­mínium napelemek Székesfe­hérváron, a szükséges üveg Orosházán készült. Az új terméket kiállításon mutatják majd be az érdeklő­dőknek. Remélik, hogy több külföldi cégnek nyeri majd meg a tetszését. se. Jól beváltak a betakarító gépek is. A műszaki főágazat gazdál­kodására kedvezően hatott, hogy 1983-ban a javítás, az .üzemeltetés, az energiagazdál­kodás és az építészet irányítá­sa is egy kézbe került. Dicsé­retes, hogy a főágazat a 19,4 millió forintos költségtervével szemben mintegy 16,6 millió­ból oldotta meg a rábízott fel­adatokat. A javítási részleg munkája is fejlődött, ami le­mérhető azáltal, hogy csök­kent a traktorok és tehergép­kocsik alkatrészfelhasználása, Az építőbrigád elsősorban karbantartási munkákat vé­gez, de egy új beruházás sem fog ki a szakembereken. Ta­valy például jó minőségben és határidőre készítették el a si­lóteret. A sokszínű tevékeny­séget folytató főágazat még nem minden területen mutat egységes képet, de feladatait így is maradéktalanul megöl dotta. A termelőszövetkezet két szolgáltató ágazatában az el­múlt évekhez hasonlóan, jó munkát végeztek a kollektí­vák. Több mint hatszáz dol­gozóval 75 millió forintos ár­bevételt értek el. Az 1933. évi eredmények le­hetővé teszik, hogy tagjainak üt százalék nyereséget fizet a szövetkezet. Választás A beszámoló feletti vitában többen kértek szót. A közgyű­lésen felszólalt Beke András is. Egyebek között biztatta a szövetkezet tagjait, hogy igye­kezzenek méltóak maradni a termelőszövetkezet elért ered­ményeihez. A jobb. szervezet­tebb munkára, a vezetők és a kollektívák összefogására a jö­vőben is nagy szükség lesz. A .perőcsényi Vörös Csillag Tsz jó eredményei sem hiányoz­hatnak a mezőgazdaság idei feladatainak sikeres teljesíté­séhez — mondotta &z osztály- vezető. A felszólalásokat követően, mivel a vezetőség és a mun­kabizottságok öt évre szóló megbízatása lejárt, választá­sokra került sor. A szövetke­zet elnökének ismét Pásztor Imrét, elnökhelyettesnek Far­kas Jánost, a döntőbizottság elnökének Sági Lászlónét és a nőbizottság elnökének Sárközi Lajosnét választotta meg a tagság. Surányi János Csökkent a veszteség Kevesebb energiával A TAURUS Gumiipari Vál­lalat váci gyárának vezetősé­ge az elmúlt években felül­vizsgálta a gyár energiaellátó, raktározási és belső anyagmoz­gatási rendszerét. Feltárták azokat a munkahelyeket, me­lyek a kedvezőtlen körülmé­nyek következtében károsan befolyásolták az ott dolgozók közérzetét. Felújították az elavult ener­giatermelő és elosztó rend­szert. Az új, HSZ 4/14 típusú kazán a gazdaságosabb üze­meltetés mellett megteremti a korszerűbb, gazdaságosabb energiahordozóra való áttérés lehetőségét is. Az energiaelosztó hálózat re­konstrukciójának eredménye­ként csökkent a veszteség és a rendszer meghibásodásából eredő termeléskiesés. A több mint 300 féle alap- és segédanyag tárolására, az egyes anyagok mennyiségi, ké­miai és fizikai jellemzőit fi­gyelembe vevő új raktározási rendet dolgoztak ki. 1250 négyzetméter fedett és 300 négyzetméter nyitott, betono­zott tároló létesült, lehetővé vált a beérkező alapanyagok és a késztermékeknek a ko­rábbinál rendezettebb tárolá­sa. Az új raktározási rend és tárolási lehetőségek megterem­tésének eredményeként csök­kent az alapanyaghibára visz- szavezethető, gyengébb minő­ségű termékek részaránya és a késztermék károsodása, javult a minőség. Az anyagmozgatási útvona­lak 1400 négyzetméteren tör­tént felújítása és szilárd bur­kolattal való ellátása azt ered­ményezte, hogy jelentősen fel­Az új kazán vízlágyító rendszere A szerző felvétele gyorsult a belső anyagmozga­tás, javult az anyagmozgató gépek fajlagos időkihasznált­sága. Minden vállalat alapvető érdeke a jól dolgozó, gyakor­lott munkás és vezetőgárda megtartása. Ennek egyik, nem elhanyagolható eszköze a megfelelő munkahelyi légkör kialakítása. Ehhez feltétlenül hozzájárult az ebédlő felújí­tása, de az új anyagmozgatási és raktározási rendszer kiala­kítása óta rendezettebbé vált a közvetlen munkahelyi kör­nyezet is. Az eddig elért eredmények alapján, a korábbi és jelen­leg is folyó feltárási munkák tapasztalatait hasznosítva, 1984-ben folytatják. Cserny Gábor Vác a hazai lapokban A Heti Világgazdaság leg­újabb száma Váci lottó-lutri címmel foglalkozott azzal a hírrel, hogy a tavalyi 51. já­tékhéten öt, lottószelvényt tartalmazó zsák eltűnt Vác és Pest között. A Szolnok megyei Néplap ismertette a mezőtúri KAEV idei programját, melyben az is szerepel, hogy a váci társ­üzemtől átveszik az ötmilliós értékű forgácsolt alkatrész gyártását. Az Aram című lap beszá­molt arról, hogy az ÉDASZ váci kirendeltsége 10 éve rendszeresen megszervezi a terület nyugdíjasainak talál­kozóját, s színes programot biztosít számukra. Az Esti Hírlap Díszes köny­vek mestere címmel megírta, hogy a MOM Szakasits Ár­pád Művelődési Központjának kúpolatermében megnyílt Vá­ci György A könyvkötészet múltja és jelene című kiállí­tása. A Magyar Nemzet helyzet­képet adott a településfejlesz­tésről, megemlítve, hogy a kö­zepes nagyságú városok közül Gyöngyös, Kazincbarcika és Vác munkahelyeire 10—10 ez­ren járnak ingázók. A Népszava cementipari őr­járatában megírta, hogy a vá­ci DCM-ben 1982 végén át­tértek a korábbi fűtőolaj-tüze­lésről a földgáztüzelésre. Egy év alatt 100 millió forint volt a megtakarítás. A Camion újság hasábjain Czmarkó Gyula próbaidős ga­Töhben kérdezték Az Izzó új nevéről Az Egyesült Izzó új neve: Tungsram Részvénytársaság. Alapításának 88. esztendejében vette fel a gyár az öt konti­nensen már ismert védjegyet. Az ipari nagyvállalat életé­ben a Tungsram védjegy min­dig jelképes jelentőségű volt. Edison szénszálas izzólámpa­szabadalma forradalmasította a világítást. A másik, ugyan­csak korszakos fontosságú sza­badalom magyar volt: 1903- ban jegyezték be két kitűnő mérnök, dr. Just Sándor és Hanaman Ferenc találmányát. A wolframból készülő lámpa lelke a spirál. Az ércet, amely­ből a hajszálnál is vékonyabb drótszálat gyártják, németül wolframnak, angolul tungsten- nek mondják. A két szó össze­vonásából jött létre a Tungs­ram védjegy, amelyet 1909-ben jegyeztek be, védettséget biz­tosítva a márkának az egész világon. Az Egyesült Izzó már nem­csak nemzetközileg elismert fényforrásgyártó, de gépeit, elektronikai termékeit is fém­jelzi a Tungsram védjegy. Ez is indokolta a vállalat tevé­kenységének egészét jobban meghatározó Tungsram név felvételét. A névváltoztatás egyben egy kerek számú, jelentős jubi­leumhoz is kötődik: 50 éve, hogy megkezdődött annak a lámpának a gyártása, amely a nagyszerű tudós, Bródy Imre találmánya volt, s amelyet fél évszázada krypton néven is­mernek világszerte. L. Gy. rázssofőr, aki tanárként ma is tanít két váci középiskolában, beszámolt a Hungarocamion- nál szerzett tapasztalatairól. P. R. A tagság előtt Le a kalappal Sok profilú termelőszövetke­zet a kisnémedi Aranykalász. Természeti adottságaik miatt ezzel is. azzal is próbálkoznak, hogy eredményesen tudjanak gazdálkodni. Amint azt a kö­zelmúltban lezajlott zárszám­adási mérleg is bizonyította, rendszerint megtalálják a szá­mításukat. Jó vezető és jó munkatárs harmonikus együtt­működése. Ez minden közös­ség sikerének az alapfeltétele. A gazdaság 2. sz. szolgáltatási ágazata önmaga 20 millió fo­rint árbevételhez jutott ta­valy, s a tiszta nyeresége más­fél millió forint. — Le a kalappal a tagság előtt — mondotta felszólalá­sában Deák Imre ágazatvezető a munkát értékelve. Igaza van. Nélkülük nem sikerült volna. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonok­nak, szomszédoknak, ismerősök­nek és a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi V. dolgozóinak, akik édesanyánk — özv. Gyergya) Ber- nátné — elhunyta alkalmával te­metésén részt vettek, részvétet nyilvánítottak, sírjára virágot he­lyeztek. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás, Hálás kö- szönetünket fejezzük ki mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, barátoknak. valamint a Váci TÜZÍIP és a Pest megyei TÜZÉP és a Váci Ügyvédi Munkaközös­ség dolgozóinak, akik a szeretett jó férj, édesapa és nagyapa — Bartha Péter — temetésén részt vettek, sírjára virágot, helyeztek és részvétükkel bánatunkat enyhíte­ni Igyekeztek, özv. Bartha Pétcr- né és családja. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a roko­noknak, szomszédoknak, ismerő­söknek és a rózsafüzér társulat tagjainak, akik drága jó édes­anyánkat — özv. Unger Vilmosnét — utolsó útjára elkísérték, temetésén részt vettek, sírjára virágot helyez­tek. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonok­nak, jó barátoknak, munkatársak­nak. ismerősöknek, szomszédok­nak. akik drága 1ő férjem, édes­apánk. nagyapánk — Skuczi Jó­zsef — temetésén részt vettek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, részvétükkel fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek, özv. Skuczi Jó- zsefné és gyászoló családja (Göd- fclső). ISSN 0133—275J (Váci Hírlapi Napeleim konténerek

Next

/
Thumbnails
Contents