Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

Az MSZMP Pest megye! Bizottságának ülése A párt továbbra is támaszkodik a szakszervezeti mozgalomra Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága tegnap délelőtt szék- házában kibővített ülést tar­tott. A tanácskozás napirend­jén a szakszervezeti munka fejlesztése, a vértszervezeteic- nek, a kommunistáknak ebből szármázó feladata Pest me­gyében című előterjesztés sze­repelt. A napirend előadója ár. Arató András, a Pest me­gyei pártbizottság titkára volt. A tanácskozáson Balogh Lász­ló, a megyei pártbizottság tit­kára elnökölt. A kibővített pártbizottsági ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a fegyelmi bizottság tagjai, a pártbizott­ság osztályvezetői, a városi és a városi jogú pártbizottságok első titkárai, a Szakszerveze­tek megyei Tanácsának titká­rai, az ágazati szakszervezetek megyei bizottságainak titká­rai, valamint az üzemi párt- és szakszervezeti bizottságok titkárai. Megjelent és fel­szólalt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsa számvizsgáló bizott­ságának elnöke. Az írásban és a szóban elő­terjesztett anyagok megvita­tásában tizenhármán szólaltak fel. A felszólalások sorrendjé­ben: Kovács Antalné, a me­gyei pártbizottság tagja, a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára; Halász József, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára; Hanes László, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára; Rónai Árpád, a megyei pártbizottság tagja, a dunakeszi városi párt- bizottság első titkára; Halasi Márton, a megyei pártbizott­ság tagja, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára; Tősér Andrásné, az EDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára; Hamza Antal, a me­gyei pártbizottság tagja, a MEZŐGÉP Vállalat 2. számú gyárának esztergályosa; Jám­bor Miklós, a megyei pártbi­zottság, a megyei párt-végce- hajtóbizottság tagja, a Szakszervezetek megyei Taná­csának vezető titkára; Tóth lmréné, a megyei pártbizott­ság tagja, az Egyesült Izzó vá­ci gyárának dolgozója; Baji György, a megyei pártbizott­ság tagja, a PÁÉV pártbizott­ságának titkára; Biszku Béla, Tuza Sándorné dr., a megyei pártbizottság tagja, a MÉSZÖV elnöke, Tóth István, a megyei pártbizottság, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a Dunamenti Hőerőmű Válla­lat vezérigazgatója. Ismerjék fel érdekeiket az egyetemes célokban A megyei pártbizottság leg­utóbb 1974-ben foglalkozott a szakszervezeti munka, illetve a •szakszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységével. Az azóta eltelt időben számos olyan határozat született, amely korszerűsítette, továbbfejlesz­tette a gazdasági és politikát életünknek megfelelően a né­pes tömegszervezet, s az abban közreműködő kommunisták munkáját. Azóta új alapokra helyezték o szakszervezeti bi­zalmiak munkáját, nőtt a ha­táskörük, módosították a szak- szervezetek szervezeti felépíté­sét és kiszélesítették az üze­mi és a munkahelyi demokrá­ciát. Valamennyi határozat bővítette a szakszervezetek jogkörét, ezáltal segítve a gyorsabb ütemű előrehaladást a mozgalmi munkában. A pártbizottság kifejtette azt az álláspontját és azt több fel­szólaló is megerősítette: ha nem is viták nélkül, ha olykor számos kérdést is megfogal­mazva — összességében mégis sikerült — éppen a szakszerve­zetekben dolgozó kommunis­ták segítségével — magasabb szintre emelni a pártirányítást, s fejleszteni a szakszervezeti életet. Nagyobb hatáskörével, pagyobb önállóságával a szak- szervezet jól szervezi, mozgó­sítja a dolgozókat a megye politikai és gazdasági céljai­nak megvalósítására. Részesei a szakszervezetek a különböző szintű döntések elő­készítésének, cselekvőén részt vesznek a határozatok meg­magyarázásában, népszerűsíté­sében és végrehai fásában. Munkájuk nélkülözhetetlen mind az üzemekben, mind a lakóterületeken. Óvják a murí- káshatalmat, a rendet, mozgó­sítanak a termelési célkitűzé­sek elérésére. Feladatuk kö­zéppontjába a termelés segíté­sét állították, hiszen a dolgo­zók érdekét ezáltal védik leg­inkább. A jólét forrása csak­is a termelés lehet, s mindab­ban, amit e téren eredmény­ként könyvelhetünk el — a szakszervezetek aktivitása is benne rejlik. Az, hogy Pest megyében egyetlen ipari üze­münk sem veszteséges, s hogy a mezőgazdaságban az aszá­lyos időjárás ellenére is nyere­séggel zártak a termelőszövet­kezetek, a dolgozók helytállá­sán múlott. Mintegy 700 millió forint kiesés származott a mostoha időjárás miatt, mégis csupán két termelőszövetkezet zárt mérleghiánnyal. Kétségte­len, hogy a megye kétszázezer szervezett dolgozójának helyt­állása is részese gazdasági eredményeinknek. Döntő láncszemek Takarékosabban gazdálkod. tak, számottevően csökkent a fajlagos energiafelhasználás. A nehezebb gazdasági feltételek ellenére nőtt a nem rubel el­számolású export és számos üzem ért el eredményt a tőkés import kiváltásában. Mindeb­ben része volt a szocialista bri­gádok kezdeményezésének, fel­ajánlásának is. A brigádmoz­galom fontosságáról Hamza Antal is részletesebben be­szélt. Mint mondotta: a terme­lésben döntő láncszemek. Sok munkaközösségben értették meg. hogy a vállalati, üzemi feladatok teljesítése brigád­feladat is. Pest megyében, több mint 730 munkabrigádban mintegy kilencvenezer dolgo­zó tömörül. Közülük 6100 bri­gád 74 ezer taggal nyerte már el a szocialista címet. Külön dicséret illette a KÖZGÉP ceglédi gyárát, a PENOMAH, az ÉVIG, a Len­fonó és Szövőipari Vállalat, a PEVDI, a PEMÜ, a Sasad Tsz munkaver seny-mozgalmát. A pártbizottság tagjai ugyan­akkor megjegyezték, hogy szá­mos üzemben azonban még mindig formális a munkafel- ajánilás, a brigádmozgialmat sok formalitás terheli. Meg lenne a módja a vállalati lehetőségek­hez igazodásnak, de ezt sok helyen még a gazdasági veze­tők sem igénylik, több gazda­sági vezető abban a téves hit­ben él, hogy a munkaverseny, a brigádmozgalom tartalmas tennivalóval való ellátása csak szakszervezeti feladat. Szemlé­letes példával illusztrálta ezt Baji György. S kiemelte: üze­mi lapjuk milyen jól harcol ez ellen. Válaszoljanak is A megnövekedett vállalati önállóság pedig az eddiginél is jobban megköveteli, hogy az ott dolgozók magukénak érez­zék a döntéseket, s tegyenek is szívesen a határozatok meg­valósításáért. Ehhez azonban az szükséges, ' hogy az eddi­ginél is jobban bevonják őket a döntések előkészítésébe: el­mondhassák véleményüket, s azokat ne csak meghallgassák, hanem a vezetők válaszolják is meg, hasznosítsák a jó javas­latokat és győzzék meg a dol­gozókat, ha netán javaslatuk elfogadhatatlan. A munkahe­lyi demokráciára nemcsak a beosztott dolgozóknak van szüksége, nélkülözhetetlen ré­sze a vezetésnek is. Az a mun­kahely tud leginkább ered­ményt elérni, amelynek veze­tői egységes cselekvésre képe­sek mozgósítani koMiskitíváju- kat, építenek a dolgozók kez- deményeizőképesságáre. El­mondható — állapította meg a testület —, hogy legtöbb üzemben, munkahelyen e té­ren jelentős a változás, de még mindig sokszínű a demokrácia értelmezése és nem mindenütt fejlődött a'kívánt mértékben. Baj az is, hogy több helyen párhuzamosságok, átfedések vannak a demokrácia fórumai között, egyik-másik működé­sében fellelhető a formalitás. Rónai Árpád fejtette ki erről véleményét, szót emelve az ál­demokratizmus ellen. Elfogadhatatlan, hogy egyes gazdasági vezetők még mindig a bizalmik egyetértése, meg­hallgatása nélkül döntenek bérfejlesztési, jutalmazási vagy kitüntetési kérdésekben. Vagy megelégednek a bizalmiak puszta aláírásával, ezt érté­kelve egyetértésként. Van olyan gazdasági vezető, aki saját jogának megcsorbítását látja a bizalmi tisztségviselők nagyobb jogkörében. Még egyes pártszervezetek is vitat­ták. helyes-e növelni a bizal­miak jogkörét, másutt értetle­nül fogadták, rivalizálás ütöt­te fel fejét a párt- és a szak- szervezeti bizalmi között... Jámbor Miklós felszólalásá­ban arról a vajúdási fájda­lomról is szólott, amely min­den új születésénél tapasztal­ható. Kérdés volt: tud-e part­ner lenni a bizalmi a műve­zetővel, a főbizalmi vagy a bizalmi testület az igazgató­val. Mint a tapasztalatok azó­ta bizonyították: igen. Termé­szetesen voltak olyanok, akik azt remélték: elfelejtődnek a gyakorlatban a határozatok. Szerencsére a haladó győzött és érvényesülnek a helyes el­vek. A pártnak nagy- szüksége van a szakszervezetre, jelen­tős a szakszervezetekben dol­gozó kommunisták helytállása. Azok a pártszervezetek vagy a szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták cselekedtek helyesen, azoknak a szemléle­te szolgálta a helyes cél meg­valósulásait, akli'k felismerték a szakszervezetek hatáskörének megnövekedésében, a bizalmi testület jogainak kiszélesítésé­ben a lehetőséget: a demokra­tizmus növelése, kiterjesztése, a formalitásoktól való megsza­badítása, a döntésekbe való beleszólás végül is egysége­sebb cselekvést szolgálja. Ha­nes László például dicsérte a százhalombattai, a ráckevei, a váci pártbizottságokat, me­lyek konkrét igényt fogalmaz­tak meg a pedagógus-szak­szervezettel szemben. Tagadhatatlan, hogy a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségeket sem fogadja egyfor­ma helyeslés, sokan vitatják ma is, ez-e az útja a létszám- hiány leküzdésének,, a szerve­zettebb munkának. Egységes cselekvés A tanácskozó pártbizottság hangsúlyozta, hogy a szak- szervezeti szervek mindezek szükségességét megértve, poli­tikai munkával, egyéni beszél­getésekkel, továbbképzésekkel, jól segítették a feszültség eny­hülését. A váci Izzóban, a Te­lefongyár nagykátai üzemében, a Csepel Autógyárban jó pél­dák bizonyították a szakszer­vezeti munka eredményessé­gét. 1981—83. között mintegy másfél ezer ember végzett szakmunkás, szakmásító és (Folytatás a 3. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM itra: 1,40 forint 1984. FEBRUÁR 29., SZERDA Ma: 3. oldal; lobban szervezni a gazdaságot 4. oldal: Színek, érzések, hangulatok 6. oldal: Jogi tanácsok 7. oldal: Tavaszi focinyitány előtt 8. oldal: Csendes, majd szeles idő Feldolgoz, tárol a dunakeszi gyár Gurul a ribizli és a málna Az egész éven át folyama­tosan exportálható gyümölcs­ös zöldségfélék tartósításának alapvető feltétele a hűtőkapa­citás. A magas szintű követel­ményeknek csak modern hűtő­házak felelnek meg. A beren­dezések, a felszereltség és a szállítás szervezettsége, fontos tényezők az idénytermékek jó minőségének megőrzésében. . A Magyar Hűtőipari Vál­lalat országos hálózatának egyik korszerű láncszeme a dunakeszi gyár. Mélyhőmér­sékletű tárolóteréből, közvet­lenül a rámpára nyíló, gép­pel mozgatott, szigetelt aj­tók biztosítják, hogy a rako­dás ideje alatt se változzék meg az áru hőmérséklete. A mélyhűtött állapotban tárolt gyümölcsöt főleg Nyugat-Eu- rópába exportálják. Elsősorban családi ház Építkezés az OTP pénzén Tavaly több mint 1300 OTP- beruházású lakást fejeztek be Pest megyében, idén 925 dara­bot ír elő a terv, de a tényle­ges szám ezt várhatóan meg­haladja majd. Ezenkívül újabb 930 otthon építése kezdődik el­sősorban a megye városaiban és nagyobb településein, ahol az igények telepszerű beépí­tést tesznek lehetővé. Pest megye jellege ugyanis elsősor­ban a családiház-építkezést helyezi az első helyre. A múlt évi tervekben 4500 családi ház tető alá hozása szerepelt, az ideiben pedig ötezer. Azt még nem lehet tudni, hogy az idei áremelkedések mi­lyen hatással lesznek a falak növekedésére. Bár a takarék­pénztári szakemberek bizako­dóak, mondván, ha nehezeb­bek az életkörülmények, az ösztönzi a takarékosságot is. Az újdonságok közé tarto­zik — legalábbis részben —, hogy az OTP-beruházással épülő otthonok 10 százalékát azok a fiatalok kapják, akik legalább négy éve rendelkez­nek ifjúsági takarékbetéttel. Ez a gyakorlatban eddig is élt, most azonban az OTP és a megyei tanács megállapo­dott, hogy mindkét fél öt-öt százalékot ad saját keretéből erre a célra. Az építkezéshez telek is kell. Szintén bevált gyakorlat már a megyében, hogy a takarék- pénztár a helyi tanácsokkal közösen alakít ki házhelyeket. Ezentúl a pénzintézet maga Hogy sok tegyen a szőlő is vásárolhat telkeket, hogy közművesítés után értékesítse, a Pest megyei igazgatóságnak azonban ilyen törekvései nin­csenek. Az eddig alkalmazott együttműködési forma ugyanis jól bevált, 23 tanáccsal álla­podtak meg 3000 telek kialakí­tására. Ebből még ebben az évben ezer lesz beépítésre al­kalmas. M. N. P. Évente 320 vagon gyümöl­csöt, főleg málnát, meggyet, piros és fekete ribizlit dolgoz­nak fel a hűtőházban. Nyolc nagy termelőszövetkezet, vala­mint a háztáji termését vásá­rolják meg a környező terü­letről. A beérkezett árut fa­gyasztó alagútban hűtik, majd innen a tárolókba kerül, s várja meg, amíg hűtőkamio­nokba rakják, a piacokra szállítják. A Dunakeszi Hűtőház teljes kapacitása 8 ezer 300 tonna. Ribizliből több fér egy rakon- cába (azaz tárolóba), mint húsfélékből, ezért a konkrét mennyiség mindig az áru ösz- szetételétői függ. Mert a saját gyümölcs mellett, mely a rak­táron lévő áruféleségek két­harmadát teszi ki, a hús-, hal- és baromfiipar termékeit is hűtik, tárolják. Az élelmiszeripari társvál­lalatok termékeit mínusz 25 fok állandó hőmérsékleten tartják. Az automata beren­dezés szavatolja az állandó hőfokot és egyben rögzíti is. Kívánságra bármikor vissza­menőleg is dokumentálni tud­ják, hogyan tartották az árut. Ennek különösen reklamáció, esetén van jelentősége. Az üzem nagy reményekkel bízik új gyártmányának, a gyümölcskrémnek majdani népszerűségében. Különböző ízekben: málna-, ribizli-, sza­móca- és vegyesgyümölcsíz, speciális hidegtűrő dobozok­ban kerül forgalomba. S. E. A budapesti képrablók közül Elfogták a bandavezért Az olasz rendőrség hétfőn ■este letartóztatta a budapesti Szépművészeti Múzeumban történt képlopás bandavezárét. lvano Scianti — akiről ko­rábban olyan hírek terjedtek el, hogy külföldön bujkál — az észak-olaszországi Reggio Emilia közelében egy faluban lapult. A szó szoros értelmé­ben: miután a nyomozók rá­törtek rejtekhelyére, egy szek­rény mélyéről húzták elő a szándékos emberölés és rablás miatt körözött 39 éves bűnö­zőt. Érdemes felidézni a január közepén Rómában tartott saj­tókonferencián elhangzotta­kat: a magyar rendőrség ada­tai vezettek el Sciantihoz, va­lamint bandájának más tag­jaihoz. Az olasz hatóságok ugyanis összefüggést láttak a budapesti képrablás és a múlt év januárjában, Modena mel­lett végrehajtott rablógyilkos­ság között. Ott mintegy fél- milliárd líra értékű műtár­gyat — képeiket, antik bútoro­kat — raboltak el, miután elő­zőleg agyonlőtték az őrt. Az olasz rendőrség lvano Scianti és a budapesti képlo­pásban is részt vevő Graziano lóri után nyomozva jutott el Giacomo Morinihez, akiről ki­derült, hogy ő volt a Szépmű­vészeti Múzeumból ellopott képek szállítója. Az ő letar­tóztatása és vallomása indí­totta el a további letartóztatá­sokat. Sciantiról időközben az is tudomására jutott az olasz rendőröknek, hogy a buda­pesti lopást már 8—10 évvel korábban, megbízásból, végre akarta hajtani. A nyomozókat informáló műkereskedő sze­rint azonban akkor, a ké­pek túlságosan is közismert volta miatt, elállt a tervtől. A banda még bujkáló egyet­len tagja, Graziano lóri kéz- rekerítésére folytatják a mozást. nyo­Magyarországon először Sikeres csontvelő-átültetés •<. m A legaktuálisabb mezőgazdasági munkák egyike a talaj táp- erűutánpótlása. A nagy hozam biztosítéka, ha idejében, kellő mélységben a földbe kerül a szerves anyag. Képünk a hernádi Március 15. Tsz szőlőskertjében készült, ahol az ültetvényso­rok közé szórják a tápanyagot Erdős Agnes felvétele Első ízben hajtottak végre eredményes csontvelő-átülte­tést, a legkorszerűbb technika segítségével, Magyarországon, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézetben. Dr. Hollán Zsuzsa akadémikus, egyetemi tanár, az intézet fő­igazgató-helyettese — akinek a vezetésével készítették elő és végezték a transzplantációt ez év január 27-én — tájékoz­tatott a jelentős tudományos orvosi sikerről. Elmondta: a beteg — egy 38 éves nő, aki halálos kime­netelű fehérvérűségben szen­vedett —, jól érzi magát, leu­kémiás sejtjei eltűntek. Test­véröccsének csontvelője az át­ültetés utáni 3. héten megta­padt, ma már a beteg sejt­jeiben kimutatható a férfiakra jellemző Y kromoszóma. A csontvelő-átültetés utáni leg­nehezebb első hónap eltelt, sikerült kivédeni az ebben az időszakban leginkább fenyege­tő halálos szövődményeket. Kitűnően vizsgáztak mind­azok a szakemberek, akik részt vettek az átültetés elő­készítésében és végrehajtásá­ban. Az eredményes átültetést nagymértékben elősegítette a beteg fegyelmezettsége, bi­zalma orvosai, ápolói iránt. (Beszámolónk a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents