Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
6 1984. FEBRUAR 22., SZERDA ■ Jogi tanácsok» Kié lesz a motorcsónak? — Ha lejár a munkaszerződés, megszűnik a munkaviszony Robbanó v Márka-üveg Egy asszony az egyik vidéki ABC-áruházban két üveg Márka meggy üdítő italt vásárolt, és az éléskamrában helyezte el. Amikor néhány nap múlva kamrájába benyitott, az egyik bontatlan üveg felrobbant, és a szétrepülő szilánkok a lábát súlyosan megsértették, úgy, hogy hosszabb ideig beteg- állományban volt. A bíróság az áruházat kártérítésre kötelezte. Ennek eleget tett, viszont az Eger- Mátra vidéki Borkombinát ellen, amelytől az italt vásárolta, a kifizetett összeg visszafizetéséért pert indított. A kombinát arra hivatkozott, bogy a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakértői véleményében megállapította: az üveg túlnyomás, túltöltés, anyaghiba vagy feszültség következtében nem törhetett el. Tehát szerinte a hiba oka csak az üvegben keletkezhetett. Az első fokon eljárt megyei bíróság a keresetet elutasította. Az áruház fellebbezésében azzal érvelt: logikailag é& műszakilag elképzelhetetlen, hogy az üzletében robbanást előidéző cselekmény történhetett volna. Az áruház bizonyította, hogy kereskedelmi tevékenysége az üveg robbanását előidéző hatást nem okozhatott — állapította meg a Legfelsőbb Bíróság. A kihallgatott, szakértőnek is ez volt a véleménye, de azt is állította, hogy az üveg hajszálrepedése is robbanással járhatott. Ennek viszont ellentmond, hogy ilyesmi az ital gyártása közben nem keletkezhetett. Nem zárható ki azonban, hogy a hajszálrepedés a gyártás utáni raktározás vagy a fuvarozás' közben keletkezett. Minthogy pedig a kiskereskedelmi árubeszerzési szerződés értelmében a teljesítés helye az üzlet volt, az áru odaszállítá- sáig a kockázat a kombinátot terhelte. Ennek következtében a bekövetkezett kár megtérítése elől nem zárkózhat el, ezért ennek megfizetésére kellett kötelezni. Egyes nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről, illetőleg emeléséről a 8/1984. Mt. sz. rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny 3. számában jelent meg. A szocialista munkaversenyről az 1054/1983. Mt. h.— SZOT—KISZ KB együttes határozatát a Munkaügyi Közlöny 1. száma tartalmazza. A Munka Törvénykönyv módosításáról ugyanitt találják meg az érdekeltek a 15/1983. (XII. 29.) Eü. M., a 7/1983. KM., és a 25/1983. MÉM sz. rendeletet, az utóbbi a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról rendelkezik. Az idegen nyelvtudás anyagi elismeréséről a 113/1983. ÁBMH. sz. utasítást is a Munkaügyi Közlöny ez évi 1. sz. tartalmazza, és itt található a 7001/1984. ÁBMH. sz. irányelv, a vállalati bérpolitika kialakításához. A Minisztertanács rendelete alapján január 1-től azok a dolgozók kapnak bérpótlékot, akik korábban is jogosultak voltak a bérkiegészítésre. Bérpótlék illeti meg a munkaviszonyban, illetve szolgálati viszonyban álló dolgozókat, szövetkezeti tagokat, a már szakmunkásbérért dolgozó szakmunkástanulókat, valamint a társadalombiztosítási járulékot fizető bedolgozókat. Az alkalmi munkavállalóknak is adható bérpótlék, ha munkáltatójuknál a havi törvényes munkaidőnek legalább a felét ledolgozzák. ■ A vállalatok, az intézmények és a nem mezőgazdasági szövetkezetek — a tartós külföldi szolgálatot teljesítőket és az alkalmi munkavállalókat kivéve — minden dolgozójuknak egységesen 310 forintos bérpótlékot kötelesek fizetni. A mezőgazdasági dolgozók ettől ettérő összegben részesülnek. Ahol korábban a munka- bérkiegészítés nem haladta meg a 200 forintot, ott a bérpótlék összege 10 forinttal lett nagyobb, általában 150—210 forint közötti összeget fizetnek. Ahol pedig 200 forintnál többet adtak, a bérpótlék az eredeti összeghez kénest 20 forinttal nő. Az állami gazdaságokban. a borgazdaságokban, valamint baromfifeldolgozó, • Közössé válhat-e a házas-' társ különvagyona? P. Z. gödöllői olvasónknak különvagyona az a házingatlan, amely miatt a vita támadt az életközösséget megszüntető házastársak között. Olvasónk elmondta, hogy a házasság előtt néhány évig már együtt éltek. Az életközösség előtt a házon kívül autója és egyéb ingóságai, köztük egy csónak is, a saját különvagyonát képezte. A házasság felbontása iránt per van folyamatban. A feleség ezek felét is követeli, megilleti-e őt? — kérdezi olvasónk. Személyesen is felkeresett, és kiegészítette a levélben írtakat Elmondta, hogy az életközösség alatt már megvolt autóját közvetlen a házasságkötés előtt eladta, és ennek árából vásárolta a motorcsónakot Megtakarított pénzéből ő vette meg a bútort is, és egy telke eladásából pedig a Velencei-tónál vett egy ví- kendházat. S mindez már az életközösség megkezdése ellőtt megvolt. A .perben most az asszony követeli a bútor felét, a motorcsónak értékének fele összegét, és a víkendtelek felét. A házasságot megelőző élet- közösség adott esetben vagyonjogi vonatkozásban egységbe olvadhat. Az életközösség megkezdése előtt megvolt vagyontárgyak megőrzik különvagyo- ni jellegüket, hacsak nem rendelkezett olvasónk úgy, hogy az a közös vagyonba tartozik. Ezt egyébként olvasónk tagadja, a feleség pedig állítja. Ha olvasónknak sikerül bizonyítania az elmondottakat, akkor az ingatlan és az autó ellenértékének felhasználásával vásárolt ingóságok megmaradnak különvagyonában. A válófélben levő házastársnak az az érvelése sem állja meg a helyét, hogy a bútort és a csónakot a házasságuk alatt közösen használták, ezért a fele őt illeti. Ez a közös használat nem jelenti e vagyontárgyak közös vagyonba utalását. Olvasónk feleségének kell bizonyítania, hogy az életközösség megkezdése előtt megvolt vagyontárgyai helyébe lépett ingóságok elvesztették különvagyon! jellegüket, mert olvasónk konzervipari és hűtőipari vállalatoknál mindenütt 310 forint a bérpótlék. A bérpótlékot havonta csak egyszer lehet felvenni. Ha a dolgozó jogosultsága — például munkaviszonya — hónap közben szűnik meg. a munkáltató ekkor is a teljes bérpótlékot köteles a fizetésében elszámolni. Ha a dolgozó még ugyanebben a hónaoban munkába áll, új vállalatától természetesen már nem kérheti arra a hónapra a bérpótlékát. Ugyanígy, aki hónap közepén megy nyugdíjba, az arra a hó- naora járó bérpótlékát még a vállalatától kapja meg. A bérpótlék összegét a bér- kiegészítéshez képest azért emelték, mert ez az összeg — eltérően a bérkiegészítéstől — beletartozik a dolgozók munkabérébe. ezután a dolgozóktól nyugdíjjárulékot vonnak, a gazdálkodó szervezetek pedig az így megnövelt béralapjuk után fizetik be a társadalom- biztosítási járulékot. E többletkifizetések ellensúlyozására növelték meg az összeget. Ezzel egyidejűleg 300 forinttal emelkedtek azok a kereseti összeghatárok is, amelyek alapján megállapítják, ki, mennyi nyúgdíjjárulékot fizet. Erre azért volt szükség, mert a bérpótlékot a jövőben beezeket a közös vagyonba utalta. # A munkaszerződés lejártával a dolgozó munkaviszonya akkor is megszűnik, ha beteg - állományban van? Olvasónkat lakatosként alkalmazták 6 hónapi szerződéssel. Munkája eüen kifogás nem volt, de a szerződés lejárta előtt három hónappal megbetegedett. Szerződését, miután még annak lejárta előtt ismét munkába lépett, 2 hónappal meghosszabbították. Ez alatt az idő alatt ismét beteg lett, emiatt újabb szerződéshosz- szabbításra már nem került sor. Olvasónk azt kérdezi, megszüntetheti-e a munkáltató betegsége ideje alatt a munkaviszonyt, ha lejárt a szerződése? Táppénz megilleti olvasónkat 65, illetve 75 százalékos mértékben, attól függően, hogy mennyi biztosítási idővel rendelkezik (ez csökkenhet, ha közben kórházban van, növekedhet, ha családfenntartó). A vállalat azonban nem követett el törvénysértést, mert a szerződés lejártával a munkaviszony akkor is megszűnik, ha a dolgozó betegállományban van. • Üzemi baleset esetén a vállalatnak a dolgozóval és a társadalombiztosítási szervvel szembeni felelőssége nem azonos-e? Az utóbbi időben gyakran előfordul az is, hogy a vállalatoknál történt üzemi baleset miatt az illetékes társadalom- biztosítási szerv fizetési meghagyást küld a vállalathoz, amelyben kötelezi az általa kifizetett táppénz, kórházi költség. egyéb kár megtérítésére. Ilyenkor a visszatérítés oka álKovácsék hosszú évekig jó házasságban éltek. A férfinak ugyan az előző házasságából volt két fia, de az asszony soha, egyetlen szóval sem panaszkodhatott rájuk. Amikor édesapjuk meghalt, biztosították az özvegyet, hogy nem számítják a bérükbe, s emiatt a dolgozók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, ne fizessen nagyobb nyugdíjjárulékot, akinek a fizetése emiatt lépné át a korábbi határt. A bérpótlékkal megnövelt béralapot veszik ezután figyelembe a különféle levonásoknál, mint például a honvédelmi hozzájárulás és a gyermektartásdíj. Nem számít azonban bele a dolgozók átlagkeresetébe, amikor a gyermek- és oktatási intézmények térítési díjait állapítják meg. Ugyancsak nem veszik figyelembe a nyugdíj összegének megállapításához számított átlagkeresetbe, a nyugdíjakat azonban a jövőben is kiegészítik a külön rendelkezésekben meghatározott jövedelempótlékokkal, közöttük az eddigi 290 forinttal. Bérpótlék illeti meg a dolgozót a táppénzes időszakra, illetve szülési szabadsága alatt, a gyes ideiére pedig 290 forintot folyósítanak. A kétszeres kifizetés elkerülése érdekében a táppénz és a terhességigyermekágyi segély összegének megállapításánál az átlag- kereset nem tartalmazza a bérpótlékot. A társadalombiztosítási és egyéb rendelkezésekben meghatározott jövedelempótlékok rendszere nem változott. A Minisztertanács rendeletének végrehajtásához a szakemberek a Munkaügyi Közlöny idei 2. számában kaptak útmutatást. tálában az, hogy a vállalat megszegte a munkavédelmi előírásokat. Legutóbb is ilyen esetet panaszoltak olvasóink. Az egyikben a nődolgozó azért szenvedett balesetet, mert az úgynevezett klumpa papucsban kibicsaklott a bokája, amikor a lépcsőről lelépett A vállalat nem fizette ki a dolgozónak a fizetés és táppénz közötti különbözetet de ezt a dolgozónak a munkaügyi döntőbizottság megítélte. Ezt követően a vállalatnál akkor néztek nagyot, amikor megkapták a fizetési meghagyást a társadalombiztosítási szervtől, azzal az indoklással; nem tiltotta meg a klumpa viselését. A vállalat hosszan indokolta: nem sértette meg a munkavédelmi előírásokat, hiszen a klumpa hordását nem tilthatja be, mert azt az állami ipar is gyártja, a kereskedelem for galmazza és gyógycipőként is használják az emberek. Ezzel a vállalati érveléssel egyet lehet érteni, és úgy gondoljuk, hogy ezt az illetékes szervek is elfogadják és eltekintenek attól, hogy a vállalattól behajtsák a kifizetett táppénz és egyéb költséget. Mindenesetre mi is kíváncsian várjuk a bíróságok döntéseit az ilyen és hasonló ügyekben, s erről tájékoztatjuk olvasóinkat is. Azt még megjegyezzük, hogy a vállalat a dolgozóval szemben akkor is felel, ha mulasztás nem terheli, a társadalombiztosítási szervvel szemben azonban csak akkor, ha a baleset a vállalatnak, vagy valamely megbízottjának óvó rendszabályt sértő mulasztása, vagy a balesetet előidéző szándékos magatartása okozta. Dr. M. J. fogják kipiszkálni a családi házból. Tudják, hogy a fél ház tulajdonjoga a mostohaanyjuké, ők meg nem szorulnak rá arra, hogy hozzájussanak apai részükhöz. Derült égből villámcsapásként érte az özvegyet az előkerült végrendelet, amelyben az állt, hogy az elhunyt részének haszonélvezeti jogát idős édesanyja számára biztosítja. Nos, nézzük, mi itt a jogi helyzet? Az örökhagyó házastársa örökli mindennek a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ezt nevezzük más szóval özvegyi jognak. Haszonélvezeti jog a túlélő házastársat két esetben illeti meg. Első, ha az örökhagyónak leszármazói maradtak, akik a hagyaték állagát öröklik — ilyenkor valamennyi hagyatéki vagyon haszonélvezete a házastársé. A másik eset az, amikor az örökhagyó úgynevezett ági vagyont hagy maga után, amelyet a felmenőitől: szülőktől, nagyszülőktől, testvéreitől kapott. Ezt elméletben vissza kellene adni nekik, de a túlélő házastársnak a jogszabály élete végéig biztosítja a haszon- élvezeti jogot. Az özvegyi jog törvényen alapuló jog. Ha az örökhagyó végrendeletben úgy intézkedik, hogy ne a törvényes öröklési rend érvényesüljön, azt bizony a haszonélvezeti jog tekintetében is tiszteletben tartja a jogszabály. Ha tehát az örökhagyó az egész vagyonáról rendelkezik, és azt szétosztotta a rokonai között, de a házastársáról semmiféle formában nem emlékezett meg, a túlélő házastárs csak az özvegyi jog köteles részét kérheti. A köteles rész elég széles körben ismert fogalom. Annak a felét jelenti mennyiségileg, amit az örökös akkor örököl, ha a törvényes öröklési rend érvényesül, mert nem maradt hátra végrendelet. Kovácsnénak bele kell törődnie, hogy a férje után maradt házrész haszonélvezeti jogán anyósával kell osztoznia. Dr. Kertész Éva Már így fizették Amit a bérpótlékról tudni kell A január havi fizetésekkel a korábbi, általában 290 forintos munkabérkiegészítés helyett már a megemelt összegű bérpótlékot vették fel a dolgozók. A sokakat érintő, érdeklő változás lényegéről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei adtak tájékoztatót. Ha a végrendelet intézkedik Megosztott haszonélvezet Tallózás Üzemi lapokban olvastuk A gazdaság harmonikus fejlődésének elengedhetetlen feltétele, hogy őrizzük azokat az évtizedes, évszázados tapasztalatokat, amelyekkel elődeink gazdagították a tudományt és a gyakorlatot, de egyszersmind legyünk nyitottak az új ötletek, megoldások előtt is. E két törekvés egymásnak nem mond ellent. Hiszen az, aki a múlt eredményeit tiszteli, általában maga még inkább képes megújulni. A Pest megyében az elmúlt hetekben megjelent üzemi újságjait forgatva az előbbi gondolatokat igazoló cikkekre és híradásokra is találunk példát. <% ^MEZŐGAZDASÁGI /MÉRNÖK • A QÖDÖLLÄI AGRÁRTUDOMÁNYI efi57«TBM LAPJA • A piaci igényekhez igazodva a szocialista országok kiállításain elsősorban főegységeket mutat be a vállalat. Negyedszázada, 1960. január 1-én jelent meg a Mezőgazdasági Mérnök, a gödöllői Agrártudományi Egyetem első száma. Bár az újság igen szerényen, emlékezik meg saját ünnepéről, az egyetemen több rendezvény is lesz a jubileum jegyében. Márciusban a kollégiumban rendeznek kiállítást a két és fél évtized legeredményesebb cikkeiből, fotóiból, rajzaiból, sőt egy fórumot is rendeznek a lap mai tevékenységéről. RÓLUNK. NAGUItKNAK A gödöllői székhelyű MÉM Műszaki Intézet Híradója arról számol be, hogy traktor- és ekegyűjteményüket védett agrártörténeti emlékké nyilvánította a Magyar Mezőgazda- sági Múzeum főigazgatója. Erről a szabadtéri kiállításról már lapunkban is jelent meg híradás. A régi gépek, földművelő eszközök gyűjtését a hetvenes évek elején Derzse- nyi Ferenc műszaki osztályvezető kezdte el, később Kozák Alajos és Ménesi Zsig- mond is bekapcsolódott a munkába. Az intézet nagytudású szakmunkásai pedig felújították, kicsinosították, működőképessé tették a gépeket. A gyűjtemény első darabja egy 1923-as Fordson traktor volt, melyet egy 1934-ben Győrben gyártott masina követett. A kiállítás talán legértékesebb darabja az 1921-es évjáratú, Németországban készült H. Lanz önjáró meghajtógép, amely a későbbi híres Lanz Bulldog traktorok előfutára volt. Az intézet archív gépgyűjteményében ma 22 traktor, 1-1 lokomobil és lokomotív, valamint 25 eke tekinthető meg. További 25 traktor, motor, és lokomotív vár még felújításra. SjmszöRO miíM.i.i A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet dolgozóinak lapjában sorozatban elevenítik fel a szövetkezet történetét. Az ilyen írásokat már csak azért is szerencsésnek tarthatjuk, mert a termelőszövetkezeti mozgalom első nemzedéke már megöregedett, a ma munkába lépő fiatalok tőlük csak ritkán hallhatnak azokról a pátosz nélkül is hősiesnek mondható első évekről, amikor az éppen lábraálló tsz-ek- ben több volt a munka, mint a fizetség. Mint a most olvasható részletben idézik, a hatvanas évek elején a jószándék ellenére is sorra pusztultak a süldők, a csirkék, rosszul fizetett az any- nyi munkát igénylő paradicsom, a zárszámadáskor azt kellett tudomásul vennie a tagságnak, hogy munkájuk eredménye háromezer forint veszteség. Hogy ne szűnjön meg a gazdaság, melléküzem- ágat is alapítottak, de ez. sem járt sikerrel. Nem lévén megfelelő engedélyük, a vállalkozók elismerés helyett felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Két évtized távlatából lám már ez is történelem. UU **©crtí»ju'«oYti0wfP% A Telefongyár dolgozóinak lapjában illusztrált írás. számol be arról, hogy a nagy- kátaiak munkájának elismeréseként önálló termék gyártását bízták a Pest megyei gyáregységre. Az új termék neve TMT—L mozaiknyomtató. Prototípusa az elmúlt év decemberében készült el. Az előzetes tervek szerint idén összesen kétezer készülék gyártását tervezi a vállalat. Egyelőre az alkatrészek többségét a licencgazda biztosítja, de a gyáriak a közeljövőben fokozatosan átállnak a hazai gyártású részegységekJól tudjuk, a Csepel Autógyár termelésének jó részét ma már nem a névben szereplő teherautók teszik ki, az árbevétel és a nyereség ' túlnyomó része az autóbusz padlóvázakból , származik. . Az üzemben azonban nagy hagyományai vannak az önálló termékek gyártásának. Mérnökök, műszakiak, szakmunkások sora nőtt úgy fel, hogy minden csinját-binját megtanulta az ilyen gyártmányok készítésének. Éz a magyarázata, hogy az autógyár az utóbbi években ismét készít saját márkanéven teherautókat, szerszámgépeket és más termékeket. Hogy ezeket minél jobban megismerjék a nemzetközi piacokon, a vállalat ismét több kiállításon, árubemutatón vesz részt. Mindenekelőtt természetesen a Budapesti Nemzetközi Vásáron, ezenkívül a bábolnai, pécsi, szegedi kiállításon. A külföldi ipari seregszemlék közül idén a kairói az első, ahol a szigethalmiak gépjárművekkel szerepelnek. Magyar napokat rendeznek Tuniszban és Finnországban, de ott. lesznek a csepeli termékek a damaszkuszi, a belgrádi és a zágrábi vásárokon is. A nagykátaiak azt remélik, az új, korszerű számítás- technikai berendezés nem csupán epizód a gyáregység törtéhetében, hanem olyan tevékenység, ami hagyományt teremt. Pest megye lakosai számán ra a DCM, a Cement- és Mészművek váci gyára nem csupán egy építöanyag-gvár- tó üzem a sok közül, hanem a megye történetének dicső epizódját is Idézi. Nos a KISZ* fiatalok védnökségével épült nagyüzem fölött sem járt el nyomtalanul az idő, berendezései fiatalításra, rekonstrukcióra szorulnak. A Cement- és Mészművek dolgozóinak lapja most arról számol be. hogy a hetedik ötéves tervidőszakban kerül sor a munkára. Az előkészületek elkezdődlek, de az iparág veze* tői szerint a rekonstrukció se idén, se később nem okoz fennakadást a cementellátásban. Cs. A.
