Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

a PEST MEGYEI MÖZEEMEDÉSBIZTGNSÉGI TRNÁES TÁJÉKGZTRTÚJR. EGYÜTT AZ UTAKON Állandó rovatunk különkiadása, 1984. február 22. EGY ÉVTIZED TAPASZTALATAI Beszélgetés dsr. Elesik Sándor rendőr ezredessel 1983. MUNKÁBAN A SZUPER KUPA ZSŰRIJE MÉSZÁROS JÁNOS A Minisztertanács 2024/1972. sz. határozata leszö­gezte, hogy a közúti közlekedés biztonsága fontos tár­sadalmi és politikai kérdés. Ennek megfelelően a nép­gazdaságnak jelentős érdeke fűződik a közlekedés rendjéhez, ahhoz, hogy a személy- és áruszállítás meg­felelő ütemben, az emberi élet és testi épség sérelme nélkül, minél kisebb anyagi veszteséggel bonyolódjon le a közutakon. Ezért elengedhetetlenné vált a baleset­megelőző ismeretterjesztő és propagandamunka új, a korábbinál hatékonyabb alapokra helyezése. A szer­vezeti kereteket a közúti balesetelhárítási tanácsok jogutódjaként 1973—74-ben megalakult közlekedés- biztonsági tanácsok nyújtották. Az azóta eltelt 10 esz­tendő tapasztalatairól, eredményeiről és gondjairól be­szélgetünk dr. Ilesik Sándor rendőr ezredessel, Pest megye rendőr főkapitányával, a Pest megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács elnökével. 1978. KKESZ-PAKKAVATAS, TÚRA 1980. HONVÉDELMI NAP 9 Egy évtizede alakult meg a Pest megyei Közlekedésbizton­sági Tanács. Miben látja a tes­tület létrehozásának jelentősé­gét? A kormányhatározat megje­lenésének időszakában a szer­vezett baleset-megelőző tevé­kenység már számottevő ha­gyományokkal rendelkezett, s jelentős eredményeket mond­hatott magáénak. A közúti balesetelhárítási tanácsok ugyanis akkor .már több mint egy évtizedes múltra tekintet­ték vissza, s á társadalom szé- . les rétegeinek összefogásával nagyban hozzájárultak a köz­lekedési morál, a fegyelem fejlesztéséhez, a közutak rend­jének szilárdításáhbz. Kezde­ményezésük nyomán Vezették be az általános és középisko­lában a közlekedési ismeretek oktatását, megszervezték a ma is népszerű, Vezess baleset nélkül! verseny mozgalmat, s számos olyan kiadványt jelen­tettek meg, melyek eredmé­nyesen segítették a felvilágo­sító, névelő, meggyőző munkát. Nem utolsósorban pedig meg­teremtették annak a társadal­mi aktívahálózatnak az alap­ját, melyre a későbbiekben az ilj szervezeti forma is építhe­tett. Az elmondottakat figyelem­be véve, mi indokolta mégis a tartalmi-formai továbblépést? Mindenekelőtt a közlekedési helyzet minőségi változása. A 70-es évektől a közúti közle­kedés a népgazdaság legdina­mikusabban fejlődő ágazatá­vá vált. Az országgyűlés által elfogadott új közlekedéspoliti­kai koncepció szellemében a személy- és áruszállítás egyre inkább a közutakra terelődött át. Korszerűsödött a jármű­park, teher- és személygép­kocsik tízezrei kapcsolódtak be a forgalomba. Jellemző adat: a 60-as években csaknem meg­tízszereződött hazánkban a személygépkocsik száma, s a turizmus kibontakozásával évente körülbelül egymillió külföldi gépjármű növelte a forgalomsűrűséget. Mindez ug­rásszerűen fokozta a közúti balesetek bekövetkezésének valószínűségét. Abból az elvből kiindulva született meg a közlekédésbiz- tonsági ■tanácsok létrehozáson rutk 'goisdólhtk, hogy a forga­lom növekedése ellenére javít­ható a forgalombiztonság, csökkenthető a balesetek szá­ma, ha a megelőzés a koráb­binál szabályozottabb, és ugyanakkor szélesebb társadal­mi alapokra helyezik. Az idé­zett kormányhatározat' felhív­ta a figyelmet arra, hogy a megelőzés hatékonyságának lé­nyeges feltétele: a belügyiek mellett a közúti közlekedésben érdekelt valamennyi hatóság, állami szerv, üzem és intéz­mény aktív részvétele. A tíz esztendeje megalakult orszá­gos, megyei és területi testüle­tek szervezeti felépítése, irá­nyítási rendszeré, összetétele az említett elvek érvényesülé­sét tükrözte. Működésük ta­pasztalatai, eredményei azok helyességét, a továbbfejleszté­sük indokoltságát húzták alá. • Melyek voltak az elmúlt évtized főbb állomásai a köz­lekedésbiztonsági munkában? Hogyan sikerült elérni az alap­vető célt, a társadalom széles rétegeinek mozgósítását, bevo­nását? A kezdetekre visszagondol­va a szervezet első nagy erő­próbájának tekinthetjük az 1973 januárjában életbe lépett új KRESZ megismertetésével kapcsolatos tájékoztatást és propagandát. A helyi pártszer­vek* társadalmi és tömegszer­vezetek támogatásával a köz­lekedésbiztonsági tanácsok — nagy számú új aktivista be­vonásával — elérték, hogy a megyeszerte rendezett előadá­sokkal és filmvetítésekkel kí­sért rendezvényeken Pest me­gyében mintegy százezren vet­tek részt és tízezrek tettek ön­kéntes KRESZ-vizsgát. Munkánk kezdettől fogva if­júságcentrikus. Mindig is val- lottuk, hogy a helyes közleke­désre nevelést, az alapvető szabályok megismertetését már kisgyermek korban el kell kez­deni. Tevékenységünkhöz lel­kes, felelős partnerekre talál­tunk, a megye pedagógustár­sadalmában. Az oktatási in­tézmények az óvodától a kö­zépiskoláig, szakmunkásképző intézetig a felvilágosítás -bázi­saivá váltak. A kezdetekhez kapcsolódik a megyében azóta is népszerűségnek örvendő KRESZ-parképítési mozgalom. Társadalmi összefogással ké­szültek el Pilisvörösváron az óvodásoknak, Százhalombattán az iskolásoknak az első okta­tópályák. A mintatervrajzokat rendelkezésre bocsátottuk va­lamennyi járási, városi KBT- nek és más érdeklődő intéz­ményeknek. Tíz esztendő alatt országosan a legtöbb, 94 ilyen létesítmény épült a megyében. A volt nagykátai járás terüle­tén például ez évig két tele­pülés kivételével — ahol már ugyanakkor megkezdődtek az építési munkálatok — vala­mennyi községben létesült KRESZ-park. Az akcióban részt, vett a lakosság minden, rétege,- ar -sok ezer társadalmi munkaóra, az afiySfF’fföfFá'ja-' rulás értéke milliókkal mérhe­tő. Az Iskoláknál maradva: több száz közlekedési úttörő- raj keretében sok ezer általá­nos iskolás gazdagítja ismere­teit. Évről évre gyarapszik a felkészült pedagógus-szakrefe­rensek és szakoktatók száma. A lelkes, áldozatos munka eredményességére utal, hogy eddig minden évben volt Pest megyei tagja a Nemzetközi Is­kolakupa és az Ifjúsági Közle­kedésbiztonsági Kupa verse­nyein kiemelkedően szereplő magyar válogatottaknak, az or­szágos versenyen a megyei csapat mindig az első öt he­lyezett között végzett. Az Is­kolák a közlekedés biztonsá­gáért mozgalomban — mell­nek keretében az illetékesek a tanév során végzett közleke­dési oktató-nevelő tevékeny­séget értékelik — a megye ál­talános és középiskolái há­rom első, s ugyancsak három második helyezést értek el az elmúlt években. Az üzemekben, termelőszö­vetkezetekben dolgozókhoz a hagyományos Vezess baleset nélkül! mozgalom nyitotta meg az utat a közlekedésbiz­tonsági propaganda számára. Termelőegységek százainál rendeztek a KBT-k továbbkép­zéseket, értékelték évente a verseny feltételeinek teljesíté­sét. A Csepel Autógyárban 1980-ban valami új kezdődött: 523 szocialista brigád nevezett mmmm tevékenysége közlekedési morálra? Mennyiben kézzel­fogható a változás, mely terü­leteken nem sikerült elérni a kívánt eredményt? Az lenne az ideális, az iga­zán kézzelfogható eredmény, ha az elmúlt tíz esztendő so­rán állandóan fejlődő közleke­désbiztonsági propaganda nyo­mán — a motorizáció kiterje­déséhez viszonyítva — csök­kenő számú balesetet tükröz­nének a statisztikák. Sajnos, a felvilágosító munka hatásának kimutatása nem ilyen egysze­rű. A balesetes helyzetek ki­alakulásában sok a véletlen- szerű tényező. Ezért is nem be a közlekedésbiztonsági, munkavédelmi vetélkedőre. A példa gyorsan terjedt a me­gyében, az ipari üzemekben, termelőszövetkezetekben, a belügyi szerveknél, a társ fegyveres testületeknél, az ipa­ri szövetkezeteknél sorra meg­rendezték ezeket az ismeret­felelevenítő vetélkedőket. S tavaly először került sor a „Szuper Kupa” versenyre, ahol az ágazatok legjobbjai küzdöttek a Pest megyei Hír­lap által felajánlott serlege­kért. Ugyancsak a hatókör kiter­jesztését szolgálta az a gya­korlat, hogy a Pm KBT sajá­tos programját igyekeztünk beilleszteni valamennyi me­gyei tömegrendezvény műsorá­ba. Az ifjúsági és honvédelmi napokon, a majálisokon, a pusztavacsi békefesztiválon egyaránt megtalálható volt a KBT-sátor, ahol elméleti is­meretekben és ügyességi szá­mokban mérhették össze tu­dásukat a jelentkezők, sőt a helyszínen tehették le a se­géd-motorkerékpároknál elő­írt KRESZ-vizsgát. Az érdek­lődés minden esetben számot­tevő volt. 0 Mely szervezetektől kapták a legtöbb segítséget, támoga­tást? Már az eddig elmondottak­ból is kitűnt, hogy az évek során mindinkább növekedett azoknak a szerveknek a szá­ma,' melyek segítették a meg-, bekapcsolódtak1; küljönböző, akciókj, szervezésé­be. Közülük is kiémélkedik a' KM Budapesti Közúti Igazga­tóság, az ATI Pest megyei is­kolája és az SZMT, valamint az ágazati szakszervezetek me­gyei bizottságai. Mára pedig már nem is említhetnék olyan társadalmi és tömegszervéze- tet — a KISZ-től a Vöröske­reszten át a Hazafias Nép­frontig —, mellyel ne lenne meg az együttműködés. Mint­egy négyezer aktivista támo­gatja rendszeresen munkán­kat. Egy részük, csaknem nyolcszázan a kezdetektől se­gítőink. 0 Milyen hatást gyakorolt a Pest megyei KBT egy évtizedes 1983. A PEST MEGYEI RENDŐRÖK VETÉLKEDŐJE látványos, egyenes vonalú a fejlődés, nem mutatható ki tartós tendencia a számok ala­kulásában. Az is igaz viszont, hogy nem próbáltuk ki, meny­nyi lenne a tragédia a közle­kedésbiztonsági tanácsok sok­oldalú tevékenysége nélkül... A közlekedési morál sokat javult, de még számos kíván­nivalót hagy maga után. Nap­jainkban is gyakori a gyors­hajtás, az elsőbbség megadá­sának elmulasztása, a figyel­metlen, az ittas vezetés, és sok a halálos baleset. Mind­ezek ellenére meggyőződésünk, hogy munkánk nem marad hatástalan. A figyelmeztetés, a meggyőző szó hosszabb távon szemléletet formál, érvényre juttatja a közös érdeket, gya­rapítja a közlekedési kultúrát. Járművezetők és gyalogosok egyaránt mind többen közle­kednek majd felelősebben, a szabályoknak megfelelően. • Miben látja az elkövetke­zendő évek legfontosabb fel­adatait? Mennyiben kell kiter­jeszteni baleset-megelőző munka hatókörét, hol kell eset­leg változtatni a módszereken, eszközökön? A megalakulás óta eltelt év­tized tapasztalatai azt tá­masztják alá, hogy a jelen­legi szervezeti forma bevált, célravezető. Az eszközök és a módszerek is alkalmasak a feladatok ellátására. Természe­tesen mint mindden más terü­leten, itt is fontos az állandó megújulás, a még hatékonyabb formák keresése. Azt is lát­juk, hogy a propaganda nem jut el azonos hatásfokkal a la­kosság minden rétegéhez. Ne­hezen vonható be az iskolát végzett ifjú korosztály, az idő­sek, s ugyanígy a magángép- kocsi-vezetőkhöz sem találtuk még meg igazán az utat. Mind­ezek jelzik a feladatokat is. A Pest megyei Hírlap hetente megjelenő Együtt az utakon rovatában, s a negyedéven­ként jelentkező KBT-mellékle- tekben például az eddig „mos­tohán kezelt” rétegekhez kí­vánunk szólni. De valószínű, hogy más úton is hatást gya­korolhatunk rájuk, csak meg kell találni a módját.. Ebben jelént nagy segítséget, mint eddig is, a közös gondolkodás, a közös cselekvés. 1979. KERÉIÍPÁROSPROBA 1983. BORULNAK A KAPUK A SZUPER KUPÁN

Next

/
Thumbnails
Contents