Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

.»«6 Ifc/j 1984. FEBRUÁR 23., SZERDA íutószrJigra kerül a hegyoldal A bányászok vi­gyáznak a rob­bantásnál, hiszen gyakori az efféle veszély az Orszá­gos Érc- és Ás­ványbányák pi- Hsvörösvárl üze­mében. A robban­tás után letúrják a mélybe a fellazí­tott kőzetet, és máris futószalagra segítheti a képen látható hatalmas gép. Az évente ki­termelt 509 ezer tonna kőzet hasz­nos alapanyaga az építő- és üveg­iparnak, meg a műtrágyagyár­tásnak is. TrencséivI Zoltán felvétele Ki vállalja a feSefasségsf? Állagmegóvás egyéni módszerrel A mérsékelt éghajlati övben élünk. Földrajz és bio­lógia tudósok évezredes tapasztalatai támasztják alá magunk szerezte felületes ismereteinket: éghajlatunk jellegzetessége a négy évszak periodikus váltako­zása. Már a bölcsődések elsajátítják az évszakok jellemző ismertetőjegyeit, s nincs az az óvodás, aki ne tudná pontosan megkülönböztetni az őszt a tél­től, a tavasat a nyártól. Különösen a nagykátai új bölcsőde kis lakói mé­lyültek el az utóbbi kát év során időjárásunk vál­tozásainak vizsgálatában. Számukra a tél a legiz­galmasabb évszak, s tévedés lenne azt hinni, hogy a csillogó hótakaró nyújtotta örömökkel csak a szabadban találkozhatnak. Nem. Ügy tűnik, a fehér pelyhek is kedvelik Nagykáta legifjabb nemzedé­két, mert rendszerein felkeresik őket a bölcsödé­ben. S a jelek szerint nagyon ragaszkodó fajta ez a mi mérsékelt égövi havunk. Nem lehet elbújni előle. Nemcsak a foglalkoztatókba követi kedven­ceit, hanem a fürdőkbe, étkezőkbe, folyosókra, öl- töztetőkbe, szóval az épület összes helyiségébe. Per­sze, közben halmazállapot-változáson megy át, s már víz formájában érkezik a mennyezet sarkaiból, a lámpatestekből, esetenként a konnektorokból is. Dehát sebaj, legalább újabb természettudományos ismeretekkel gyarapodnak az apróságok. A laikus is rájött Egyszóval a bölcsőde be- ' dziK.. ö nem is aótaxiiogy. Az laai. augusiZi/us nusziaaijKi at. eoast fiuve^aeai csojc az emu havazásig tanott a nagyköz­ség oromé. AKikor ugyaaas a. nivoaijas, hatvan gyermea toényeimes, aaszoiut Korszer u gondozására, neva.óséne ai- Kaimas apuiét megadta magat a természet tögv«jy«*n£k, ...s először tóműről,' taájd aiu.r-01- is vizesedni kezdett, csőri Kálmanne, az intézmény ve­zetője ma is úgy emlékszik vissza arra a napra, minit agy nyomasztó álomra. — Érdekes módon a legna­gyobb zápor sem hagyott nyo­mot az epuiatan, ae az első olvadáskor megindult a víz, végrgicsorgotjt a falakon, szi­várgott a gardróbszekrényeik­ből. Kádaz, tálak fazekak álltak a ídgiLalikoz tatákban, hogy legalábo a parkettet megóvjuk valamennyire. Ag­godalmunk már a kétségbe­esésig fokozódott, amikor a villanyvezetékek mellett, a lámpákból, konnektorokból -is folyni kezdett a hóié. A bölcsőde alkalmazottai­nak hiányosak a felsőfokú műszaki ismereteik, mégis azonnal rájöttek, hogy az át­ázott elektromos vezetékek súlyos balesetveszéllyel fenye­getik a gyerekeket és a dolgo­zókat egyaránt. A víz ugyan­is kiválóan vezeti az áramot Harmadik tele Ekkor a kivitelező, a nagy­kátai Építőipari Ktsz még nem látott hozzá a garanciális javításokhoz. Az első, legsür­gősebb óvintézkedéseket még­sem ők, hanem a nagyközségi tanács tette meg. Hetven csa­lád életében okozott kisebb zűrzavart, amikor Németh András vb-tií.lkár utasítására bezárták a bölcsődét. A leg­veszélyeztetettebb helyiségeket áramtalanították, s ideiglenes megoldásként az utcai veze­tékről vettek áramot. Az át­meneti állapot azonban ma is tant. A foglalkoztatók mennye­zetén díszelgő, szobánként ti­zenöt modern lámpatest ma is csak vízgyűjtőként szolgál, s egyetlen szerény viharlámpa derengése mellett játszadoz­nak az apróságok a borongás téli reggeleken és délutáno­kon. A fürdőszobáikban egyál­talán nincs világítás. — Szerencsére, viszonylag száraz telünk van — bocsát­ja előre Bori Ká’mánná. mi­közben végigjárjuk a több mint hetven helyiséget. S le­het, hogy a mezőgazdaságnak kevés, de a bölcsődének még az idei csapadékmennyiség is sok volt. Tarka foltok ékte­lenkednek a falakon, néhol petróleumlámpa lóg. A szek­rényeket elhúzták a fái mel­lől, legalább azo'xt ne ronga. loojanak tovabo. S kívül, a hormoiízaíi vakodat térkép nagyságú folioixioan mailig. Nem sok mányzjk annoz, hogy beiül is ledobják ma­gúéiról a festékréteget az át­nedvesedett falak. — A ktsz villanyszerelője szerint eltart áprilisig, mine úgy ik-szarad az epüiet, hogy ismét használhatjuk a vil­lanyit T- panaszkodik a veze- ifcne.yfei.fu4. - SA kivitelező vil­lanyszerelői ugyanis rendsze­resen látogatják az épületet. Feladatkörűje eléggé behatá­rolt. A vízzel teli lámpaburá­kat ürítilk ki. Harmadik tele mar, hogy a bölcsőde dolgozói s persze a szülőik, reggelente aggódva kémlelik az eget. Az építőipa­ri baklövés első áldozatai már lassan iskolába mennek. A hibák kijavítására, illetve az epüiet állagának megóvására azonban mind ez ideig hatha­tos intézkedés nem történt Azaz... — Két éve pereskedünk a kivitelezővel — mondja Né­meth András vb-titkár. — ök a tervezőre hárítják a felelősséget. S amíg a bíró­ság nem dönt a vitás kérdés­ben. nincs aki viselje a hely­reállítás költségeit. Nekünk azonban egy a lényeg. Sok pénzért, a dolgozók, a lakos­ság segítségével építtettük az új intézményt, s nem kaptunk az ellenértéknek megfelelő, használható épületet. A fele­lősség megállapítása valóban a bíróság dollgia, de nekünk (és elsősorban a tökéletesein vétlen gyermekeknek és dől- gozóknak) kötelességünk-e ki­várni, amíg az ellenérdekű fe­lék megegyeznek? Szakvélemények... A legutóbbi tárgyaláson vegre sikerült elérni, hogy a kivitslező ktsz gondoskod­jon az ideiglenes állagmeg­óvásról. A csatornákat fóliá­val borítják, s ha a meteoro­lógia havat jelez, a készenléti csoport veszi a Lapátokat. Igaz, nem a legmodernebb megoldás, de biztonságosabb lehányni a havat a tetőről, mint tovább nézni a nedves, ségfoltok terjedését. Ezek ugyanis az idén már megjelentek az úgynevezett kiszolgáló helyiségekben is. A mosoda magasfeszültségű gé­pei fölött, a konyhai tűzhe­lyek környékén. Sőt, már a kapcsolóházbam is. Ezt a kü­lönösen veszélyes foltot az idei enyhe havazások alkal­mával'a bölcsőde karbantar­tója tartotta szemmel. Elha­tározta, hogy ha l-eér az órák közelébe, akkor áramtalanítja az épületet. Nem ért le, de még megte­heti Szeszélyes éghajlatunk alatt ugyanis csak annyi biz­tos, hogy télen hidegebb van, mint máskor. Hogy február megelégszik-e a békés idővel, vagy netán szélvihar, hófú­vás, s váratlan fagyok kö­szöntének még ránk, azt nem •tudhatjuk előre. S akkor ke­vés lesz a műanyag fólia, meg a hólapát. ★ Az eddigi tárgyalások során három szakértő tekintette meg az "épületet^ s nyújtotta be . szakvéleményét arról, hogy a hiányosságok miatt a kivitelezőt, vagy a tervezőt terheli-e a felelősség. Egyik sem tartotta érdemesnek meg­jegyezni, hogy az épület je­lenlegi állapotában nem a legalkalmasabb a gyermekek elhelyezésére, téli üzemelteté­se veszélyes. Helyre kéne hoz­ni. Aztán folytatódhat a jog­vita. Ügy látszik, az épület használhatósága nem tartozik szorosan a szakmai követel­mények közé. Csak az a kér­dés, vajon ki viseli netán egy esetleges balesetért a felelős­séget? Má. A. Önkéntesség is Az adókból gyarapodnak A kétezerhatszáz lelket számláló Tápióságon évről évre nő a helybeliek adóiból képzett tanácsi bevétel. Külö­nösen azóta, hogy mind töb­ben foglalkoznak szerződéses baromfineveléssel. Ennek elle­nére az évente mintegy egy­millió-háromszázezer forintos bevétel javarészét — 55-60 szá­zalékát — a Tápióságon élő hatvankét kisiparos adója ké­pezi. A falu szolgáltatások dol­gában egyébként úgyszólván önellátó. Hasonló nagyságú és adott­ságú település Pánd, a lakos­sági adókból képzett község- fejlesztési összeg itt mégis el­enyésző. Ennek oka, hogy a pándiak döntő többsége a fő­városba járó ipari munkás, vagy éppen Budapestről lete­lepülő. Így azután az éves adó még az új közvilágítási lámpa­helyek kialakításának költsé­geit sem fedezi. Tavaly négy község ügyeit intézték az Örkényi közös ta­nácson, a helyieken kívül Tá­borfalva, Pusztavacs és Her- nád lakosainak adóügyeit. Ez utóbbi településen január 1-én önálló tanács alakult. Így minden bizonnyal pont kerül majd egy immár több éve hú­zódó vita végére. Évről évre gond volt ugyanis behajtani az adót a baromfineveléssel fog­lalkozó hernádiaktól. Ez év elejétől már az új tanács fel­adata, s ennek eredményessé­gétől is függ a pénzügyi hely­zetük. Az Örkényi adóalap javát is a kisiparosok befizetése teszi ki, a száz mester tavaly két és fél millió forinttal növelte a közös tanács községfejlesztési alapját. Piliscsabán nem sok minden­re futná, ha csak a lakosság által befizetett adóból kellene gazdálkodpi. A három telepü­lésen — Piliscsabán, Tiúnyén és Jászfalun — élő hétezerkét­száz ember alig több mint hét­százezer forinttal növeli a köz­ségfejlesztési alapot Ennek java részét a kisiparosok befi­zetései adják. Hasonlóan csekély bevétel­hez jut az adókból a fóti ta­nács is. A csaknem tizenötez­res lélekszámú település lakói többségében munkások, a ta­valyi adókból másfél millió forint jutott a községfejlesztés­re. Ennek ellenére gyarapodik a településemért sok önkéntes hozzájárulással segítik a fótiak lakóhelyük gyarapodását. M. K. Idősek, gyerekek A térség közös ügyei Kölcsönös érdekek Továbbfejleszteni a kapcsolatokat A községi tanácsok együttműködése korábban sem volt isme­retlen dolog, mindenütt találni erro példákat. Raffay Béla. Ráckeve körzetközpont nagyközségi tanácsának elnöke, több esetet is említ, a közelmúltból. ellátásának javításában, hiszen közismert, hogy a térség üdü­lőterület is. A helybeliek gyak­ran érzik annak hátrányát, hogy a bolthálózat nincs kel­lően felkészülve az időszakos csúcsforgalomra. A térség egyik településének sem közömbös tehát, hogy mi­lyen üzletek, szolgáltatóházak helyezkednek el az autóút mentén, amelyek a lakosság érdekeit és az átmenő forgal­mat is szolgálják. Az ilyen be­fektetés sikerrel biztató üzleti vállalkozás. A cél tehát az, hogy össze­hangolják a vonzáskörzet inf­rastrukturális fejlesztését, melyben szerepel az ellátás és a közlekedés javítása mellett egészségügyi, oktatási, közmű­velődési, sport, köztisztasági és sok más téma is. Most az időszerű közös fel­adat az intézményesített sze métszállítás megszervezése. Il­letve a meglevő lehetőségek kibővítése. Nemrég alakult Kiskunlacháza—Dömsöd közös költségvetési üzeme, mely az említett térségekben működik. A ráckevei költségvetési üzem alkalmas arra. hogy a -vonzás- körzetbe tartozó községeket kommunális és építőipari szempontból is kiszolgálja. Ilyen volt egyebek között, amikor Szigetszentmártonból hozzájárulást fizettek a Tökö­lön levő öregek napközi ott­honának hetes intézménnyé alakításához. Könnyű megta­lálni az érdekazonosságot, hi­szen gondoskodásra szoruló idős emberek mindenütt van­nak és az 1800 lakosú kis fa­lu: Szigetszentmárton nem rendezhet be önálló hetes in­tézetet. A megállapodás elő­nyös volt, a tökölieknek is akik így anyagi segítséget kaptak a másik községtől ah­hoz, hogy valóra váltsák ter­veiket. Az öregek napközi ott­honában pedig azóta — az igényeknek megfelelően — mindkét településről gondoz­zák a rászorulókat. Hasonló összefogás eredmé­nye az is, hogy a ráckevei ze­neiskolában — ahol sok gye­rek tanul a környező települé­sekről — minden szempontból kedvező körülményeket tud­nak teremteni a tehetséges diákoknak. Több községből fi­zetnek ugyanis hozzájárulást ahhoz, hogy karbantartsák az értékes hangszereket és rend­szeresen újakat is vásárolja­nak. A közigazgatás átszervezésé­vel párhuzamosan tovább kell fejleszteni a kapcsolatokat, a kölcsönös érdekeken nyugvó szoros együttműködés alapján, és természetesen a helyi kö­rülményeknek megfelelően. A városi jogú nagyközségi pártbizottság kezdeményezé­sére e témában megbeszélést tartottak a vonzáskörzetbe tar­tozó községek tánácsi és párt­vezetői. Az első megállapo­dás az volt. hogv közös ügyeik intézésére koordinációs bizott­ságot alakítanak. Autóút mentén Az új testület feladata lesz az. hogy irányítsa a települé­sek összehangolt fejlesztését, segítve ezzel a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasz­nálását. Nagy szerepe lesz az együttműködésnek a lakosság Soros elnökök A továbblépés első feltétele a közös szemétlerakóhely ki­jelölése. Sajátos, hogy a szi- getszentmiklósi központ von­záskörzetébe tartozó Taksony jelentkezett azzal: minden szempontból megfelelő, embe­ri télepüiésfő? távoléső^ lerakó­helyet tudnának biztosítani, ha ennek fejében saját. Ilyen ter­mészetű gondjaik megoldását is segítenék. Ezek a részletkérdések, me­lyeknek a megvitatása a koor­dinációs bizottság hatáskörébe tartozik. Mint Raffav Béla elmondta, az alakuló ülést márciusban tartják, és a továbbiakban a községi tanácsok elnökei fel­váltva látják el az elnöki tiszt­séget. A tanácskozásokra meg­hívják a térségben működő üzemek. intézménv»k vezetőit, akik a naoirenden szereplő té­mákban érdekeltek. Gá. J. Gombó Pál: tudód tekintélye S erissza György, eladdig csak espressókban közismert pszicholó­gus harminchatéves korában került a közérdeklődés előterébe Lidércnyomás! című művével. Mottója / Éjjel a nap­pali lidérc nyom / olyan népszerű lett, hogy újságcímek facsarták tovább. Például: Éjjel a nappali fúrás nyom, avagy Idén a tavalyi kölcsön nyom! Egyszóval Serissza György népsze­rű tudóssá vált, rengetegszer kérte fel őt előadónak a tudományos ismeret- terjesztés. Serissza készséggel vállalta, hiszen csakúgy bugyogott benne a sze­replési vágy, ám mivel a pénz iránti sóvárság egyenesen fröccsent belőle, ki­kötötte az egyébként professzoroknak járó 400 forintos óradíjat. A népszerűség azonban, mint kide­rült, még többet is megérhet. Pláne, ha úgy fordítják le, hogy a tudós tudomá­nyos tekintélye. Ezért elkezdték fel­kérni előszavak megírására. Irt beve­zetőt a Magyar hal- és vadgazdaság című műhöz, a Feketekávé ártalmairól című munkához, a Híres merényletek évszázadunkban című kötethez, az 1001 éjszaka a Falloidák földjén című út­leíráshoz. Az a bizonyos tudományos tekin­tély azonban még ennél is magasabb régiókba emelte: a tévébe meghívták vitatkozni. Helyet foglalt a kerékasztal­nál más tudósok társaságában, hogv végre együttes erővel tisztázzák hitel- képességünk fenntartásának útját-mód- ját. Honorárium: kétezer. Serissza a maga diszciplínája oldaláról világította meg a kérdést. A hitel, mondotta — annak a függvénye: ki szenved lidérc­nyomástól. Ha mi, akkor vesztett, az ügyünk. A lidércnyomás azonban mint ezc kimutattam, lelki jelenség és mint ilyen lelki úton szabályozható. Ha mi úgy lépünk fel a nemzetközi pénz­piacon, hogy árad belőlünk az önbiza­lom, míg a nyugati bankok önértékelé­sét kellően lerontjuk, a játszma mint­egy nyerve van. Javaslatom az, hogy adjunk fel nagy nyugati lapokban fi­zetett hirdetéseket Mit vásárolhat ön dollárért és mit forintért? címmel. Ezekben fejtsük ki, hogy a dollár rossz fizetőeszköz, a^forint jó, például egy villamosjegy árát alapul véve a mai árfolyamon Nyugaton fél dollár az ér­téke, míg forintban nálunk mindössze 1/50 dollár. És így tovább... a tohbi már lidércnyomástól megszabadult köz­gazdászaink dolga. A következő kerékasztalon népisé- günk megbecsülése volt a téma, me­lyet körüljártak. Serissza így: Jellem­ző mai elfajult állapotainkra, hogy jó­magam, bár eredetileg alapvető mun­kám címéül azt szántam, hogy Ludvérc- nyomás, ettől a népi zamatot árasztó verziótól kénytelen voltam elállni, mert a lektorok a lidércek mellett kardos­kodtak. Ha minden magyar ember szív helyett szűt, gólya helyett eszter- ágat és pszichológia helyett lélekbú­várlatot mondana, írna, akkor beszél­hetnénk népiségünk diadaláról. Ezután a kiváló tudós, a népszerű közéleti ember újabb ajánlatot kapott, minden eddiginél jövedelmezőbbet és megtisztelőbbet; szereplésre kérte fel az Elektronikus Kabaré. Serissza mért utasította volna vissza, amikor lám, lám, egy ország korántsem szakmai nyilvá­nossága várja szavait. Ezek, az alákér­dezésekkel együtt így hangzottak: — Mit szeret ön legjobban? — A lidércnyomást. — Ön az egyetlen, aki ezt szereti. — Mert mások nem tudták gyümöl­csöztetek — Apropó: hisz Ön a lidércekben? — Feltétlenül. Ök is elmondhatják Descartes-tal, hogy Nyomok, tehát va­gyok. Ezekután már csak a csúcs, a csim- borasszó jöhetett. El is érkezett: rek­lámfilm szereplőjének kérték fel tíz­ezerért. A filmen kezdetben, Orakulák, tűzvészek, kéjgyilkosok, földrengések kavarogtak, majd megjelent Serissza, varázsvesszővel leintette a kavargást ás e szavakkal fordult a nézőkhöz: Nem kínozza többé lidércnyomás, ha napon­ta háromszor gomolyasaitot fogyaszt! Gyártja: a Hegyközépi Tsz, Nyilkód. És sugárzó fényben megjelent előtte a gomolya és ő teljes tudósi állkapcsával beleharapott, majd őrölni kezdte a fa­latot. M indebből pedig mi a tanulság? Az, hogy napjainkban mteden tekin­tély támasza, s talpköve a tiszta nép­szerűség. Ha valaki mint rookzenész. színész, vagy akár csillagász rákerül a tömegtudat formálóinak asztalára, neve a nyomtatásban, hangja a rádióban, képe a tévé ernyőjén megjelenik ügy a közönség elhiszi róla, hogy nem olyan valaki aki valamiben, hanem olyan, aki bármiben tudós. Ha egy népszerű színésznő azt állítja/ hogy a csuhé a legnemesebb anyag, hát aranyat ad­nak a csuhéért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents