Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-25 / 20. szám

1984. JANUAR 25., SZERDA Zenei panoráma Haydn-művek lemezen A közelmúltban három kitű­nő Haydn-lemez jelent meg, bizonyítva a Hungaroton fi­gyelemre méltó törekvését a Haydn-életmű lehető legtelje­sebb bemutatására. Természe­tesen szó sincs életmű-összki­adásról, hiszen Haydn hosszú élete során szinte kiapadhatat­lan bőségben ontotta a műve­ket, s ezek teljes bemutatása több száz hanglemezen vol­na csak lehetséges. Minden­esetre a Hungaroton igazi missziót vállalt, amikor több albumban bemutatta Haydn billentyűs hangszerekre (csem­balóra és fortepianóra) írt műveit, néhány elfeledett ope­ráját, s évtizedek óta bőviti repertoárját a mester párat­lanul gazdag, zenetörténetileg is rendkívül fontos vonósné­gyeseivel és szimfóniáival. Két korai alkotás Mivel Haydn 104 szimfóniát írt, szinte korainak számít az a két mű, amely most, a Liszt Ferenc Kamarazenekar tolmá­csolásában (hangversenymes­ter Rolla János) digitális fel­vételen megjelent. Bár a Haydn műveinek időrendi sor­rendjét rögzítő Hoboken-jegy- zékben a „La Passione” elne­vezésű szimfónia 49 szám alatt szerepel, a legújabb ku­tatás szerint mégis korábban keletkezett, mint a 45 számú úgynevezett „Búcsú” szimfó­nia. Így indokolt, hogy a le­mez első oldalán az 1768-ban írt „La Passione” hangzik el. A szimfónia elnevezését több­féleképpen is fordították ko­rábban „Szenvedély" most „Kínszenvedés" a magyar megfelelője, s mindkettő rög­zít valamit a teljes igazságból. Ez a zene valóban rendkívül szenvedélyes, szinte romanti­kusan csapongó. Ugyanakkor tételeinek sorrendje némiképp eltér a Haydn-szimfóniák ek­korra már kialakult tételsor­rendjétől s megegyezik az Úgynevezett templomi szonáta szokásos felépítésével. Ennek alapján feltételezhető, hogy ez a mű eredetileg a nagyhétre készült templomi zenének, s címe Krisztus kínszenvedésé­re utal. Bárhogy is van, a szimfónia csodálatosan szép, érzelmekben, hangulati hul­lámzásokban gazdag, invenció- zus alkotás, amely megérde­melte, hogy a népszerű és sok­szor játszott „Búcsú” szimfó­niával egy lemezen jelenjen meg. Az 1772-ben, tehát mint­egy 4 évvel később írt fisz- moll szimfónia elnevezése on­nét ered, hogy Haydn az utol­só tételt úgy komponálta meg, hogy a zenészek nem egyszer­re, hanem szólamonként feje­zik be a játékot, s dolguk vé­geztével egyenként hagyják el a pódiumot. Az anekdota sze­rint a mester ezzel figyelmez­tette a kenyéradó Eszterházy herceget, hogy ideje lenne a zenészek nyári szabadságolá­sának. A szerző vezényel A Liszt Ferenc Kamarazene- kar a tőle megszokott, rend­kívül magas szinten szólaltatta meg a műveket. Kár, hogy a lemez hangzása kicsit fakó, nem elég levegős, tágas. A haydni szimfonikus mű­vészet betetőzése az öregkori szimfóniáit két nagy ciklusa, a párizsi és londoni szimfóniák. A párizsi szimfóniák közül az utolsó, azoknak mintegy koro­nája az 1789-ben, még Észter- házán írt 92-es sorszámú „Ox- ford”-szimfónia. Az elnevezés későbbi, 1791-ből származik, amikor az oxfordi egyetem az idős mestert díszdoktorává vá­lasztotta. Ebből az alkalomból három koncertet rendeztek, ahol a zeneszerző maga vezé­nyelte ezt a G-dúrban írott nagyszabású művét. Haydn „Oxford’’-szimfóniája és a londoni szimfóniák kö­zül „Az óra” elnevezésű, 101-es sorszámú D-dúr szimfónia csendül fel azon a lemezen, melyen a Magyar Állami Hangversenyzenekart Lukács Ervin vezényli A zenekar több hangversenyen és számos le­mezfelvételen bizonyította, hogy abszolút értője, manuáli­san birtokosa a késői Haydn­szimfóniáknak. Mégis megle­pő az a természetesség, mond­hatni elegencia, ahogy szinte magától elrendeződnek a nagy formákon belüli részle­tek. Nagyvonalú, összefogott, de nem elnagyolt Lukács Er­vin karmesteri munkája. Leg­nagyobb erénye, hogy hagyja lélegezni, lüktetni, szinte ma­gától kibomlani a sziporkázóan szellemes, vérbő és sokszor mégis tragikus mélységeket bejáró muzsikát. Minden ze­nei megoldás magától értető­dő, természetes, ezért ellenáll­hatatlan és elementáris. Stílus, biztonság Igazi zenei csemege Csenge- ry Adrienne és Malcolm Bil- son közös lemeze, amelyen Haydn eddig szinte teljesen ismeretlen angol canzonettáit szólaltatják meg. Ezek a mű­vek az 1790-es évek első felé­ben keletkeztek, s azt bizonyít­ják, hogy az idős mester — bármihez nyúlt — kezében minden színarannyá változott. Igénytelen, szentimentális, a kor amatőr költészetének szín­vonalát ' alig meghaladó ver­sekhez csodálatos muzsikát írt. A többnyire strófikus szer­kesztésű dalok páratlan lele­ménnyel variálják a vissza­visszatérő dallamokat. A kí­séret nemcsak harmóniai alá­támasztása a melódiának, ha­nem sokszor önálló zenei gon­dolat, érzelmi-hangulati mon­danivaló hordozója is. Mind­ezzel későbbi korok — szinte a zenei romantika — vívmá­nyait előlegezi meg Haydn. Különös érdekessége a le­meznek, hogy az énekhang kí­sérete korabeli hangszeren, fortepianón szólal meg Mal­colm Bilson kitűnő előadásá­ban, a korabeli előadói gya­korlatot felidéző díszítésekkel. A fortepiano a csembaló és a kalapácszongora közötti foka a billentyűs hangszerek fejlő­désének. Kicsit fátyolos hang­színe, sajátos pergőtechnikát kívánó billentése, érzékeny frazeálást igénylő dalolása mintegy negyedszázadon át remekművek megírására ins­pirálta nemcsak Haydnt, de Mozartot és a fiatal Beetho­vent is. Ezárt öröm, hogy most végre lemezen is hallgathatjuk ezt az érdekes hangszert. Csengery Adrienne nagy stílusbiztonsággal énekli a da­lokat, de a művek olvadékony, érzelmes szépségéhez puhább hangszín, oldottabb előadói megközelítés illenék. Váradi László Kiállítótermekből Magyar táj és emberi sors y Stumpf Ferenc festőmű- £ vész tárlata a nagykőrösi y Arany János Múzeumban 'y látható február 20-ig. 'y Ugyancsak február köze- ^ péig tekinthető meg Mé- í száros Géza több képe, V ... ^ gobelinje az MSZMP Pest ^ megyei Oktatási Igazgatc- y ságán. László Endre doboz- j! grafikái a Ferencvárosi y Pincetárlat anyagában sze- 'y repelnek február 1-ig. Fcb- ^ ruár elején zárul Fábián 'y Gyöngyvér festménvkiállí- ^ tása a csepeli Iskolagalé- í riában. A látvány dominál Egyéni és társadalmi siker, ha valaki úgy művész, úgy valósítja meg álmait, hogy közben a közösséget is szol­gálja. Stumpf Ferenc rajzta­nár volt és maradt, szakfel­ügyelő és festőművész lett. Csebi Pogány László tanítvá­nyaként végzett az egri tanító­képzőben, később Jakuba Já­nos tanítványa lett a Tanár­képző Főiskolán. 1946-tól nyugdíjazásáig Nagykőrösön volt rajztanár. Festőként több önálló kiállítása nyílt a vá­rosban és Egerben, s műveivel számos tárlaton vett részt. Impresszionisztikus könnyed­séggel sugározza a derűt ké­pein a nagykőrösi házakról, tanyákról, arcokról, feleségé­ről és gyermekeiről. Meghatá­rozója az adott* táj modell. Szentendrét emblémaszerűen ragadja meg, a pomázi környezet­nél viszont a lát­vány dominál. Mint tanár, fel­ügyelő, nyugalom­ba vonult: festői pályája azért erő­södött fel, mert minden energiáját erre fordítja, for­díthatja. Megérde­melten. Fejlődése felgyorsulhat, ha képzelete maggyö­keresedik a nagy­kőrösi motívu­moknál, hiszen ez a vidék festői!©? gazdag forrás és lehetőség. Kísérlet és minőség Mészáros Géza, aki Barnáth Aurél egyik legkedve­sebb növendéke volt, régen is kitűnt szín­érzékével. Most kísérletező •ereje növekedett, s ez új mi­nőséghez juttatta. Felületeit saját készítésű, a Budafoki Papírgyárban kivitelezett dek­liken alakítja úgy, hogy képei nemcsak szépek, hanem meg­oldottak is. Vonatkozik ez első­sorban a „Kékkúti kút”-ra, a „Vörös lelet’’-re, a „Kenyér- föld”-re és a „Kékszakállú herceg vára” Bartók ihletésé­re, annak gobelinváltozatára. Lépni tudott előre — s ez az érték mellett eredmény is. László Endre Százhalombat­tán él és alkot. Újdonsága a dobozgrafika, a vonalak tér­hatása. Ezzel keltett feltűnést Hatvanban, Veszprémben, Százhalombattán, most a fővá­rosban, sőt csoportos kiállítás keretében Veronában is. A forma szemléletet is tükröz, gondolati erőt. Kicsit társul Örkény István drámájához, folytatja is azt. Hiányérze­tünk abból adódik, hogy az alakzatok éppen a papír tal­mi volta miatt, ha síkban nem is, de térben deformá­lódnak. Talán nemesebb anyagra kell átváltania grafi­kai lendületét. így válhatna maradandóvá az, ami ma új­szerű és érdekes. Több változat Fábián Gyöngyvér nemcsak rajzol, nemcsak fest, hanem töpreng, gondolkodik is — biblikus témái ezért Idősze­rűek. Ha nem is nyomasztó, Fábián Gyöngyvér: A tékozló fiú ■HÉR~Á dió fi gye lő KULTÚRA ÉS NEMZET. A rádió irodalmi folyóiratának, a Gondolatnak e havi számá­ban az a beszélgetés ragadta meg a figyelmemet, melyet Bán Magda folytatott Vitányi Ivánnal, akinek a közelmúlt­ban jelent meg egy vitairata a magyar kultúráról. Az esz­mecsere gyújtópontjában a kultúra kérdései állottak a je­lenlegi gazdasági gondjaink összefüggésében. Vitányi Iván meggyőzően fejtegette, hogy két szélsőséges fölfogás néz olykor farkasszemet egymás­sal. Egyik oldalról sürgető tennivalóink jegyében csupán a közgazdasági, a műszaki is­meretek fontosságára vetik a hangsúlyt, másfelől viszont az általános kultúra terjedésének elhanyagoltságát fájlalják. Hosszú idő óta nekem is meggyőződésem, hogy a kettő között a szükséges összhang nem megnyugtató. A kultúra tervezésében bizony nem ve­tettünk számot az évek során a súlyosbodó gazdasági köve­telményekkel. Ma már bizony fájdalmasan vesszük tudomá­sul azokat a mulasztásokat, melyeket az általános művelt­ség megalapozásában elkövet­tünk. Saját, bőrünkön érezhetjük, hogy hiába minden okosan megfontolt jószándék. ha vá­gyainkat, terveinket mondhat­nom naponta, nem szembesít­jük a gyorsuló időben roha­mosan változó életünk fényei­vel. így jártunk, amikor a nyolc általános iskolarendszert annak idején elhatároztuk. Az elképzelés valóban nagyszerű távlatokkal kecsegtetett. Szel­lemi rabszolgasorsban tengődő tömegeket kellett felszabadíta­ni és biztos alapot teremteni az egész nemzet általános mű­veltségének. Sokáig abban a hitben ringattuk magunkat, hogy ezzel sikerült egy csa­pásra mindent jó irányba te­relni. Ám a hatvanas évek de­rekán megdöbbent csodálko­zással kellett szembe nézni az­zal a rideg ténnyel, melyet a statisztikai számok függönye is sokáig eltakart, miszerint: a munkásosztály mintegy negy­ven százaléka nem végezte el a nyolc általánost, negyedik, ötödik osztályban abbahagyta a tanulást. AZ OKOK ELEMZÉSE szétfe­szítené e kurta eszmefuttatás­nak a kereteit, több minden mellett csak egyet hadd említ­sek meg: a munkaerőigények növekedése, a gyors anyagi ke­reset csábított. Hiába szervez­tük meg azután a felnőttokta­tást — nem csekély fáradozás­sal és még tpbb áldozattal — legalábbis egy nemzedéket nem tudunk az általános mű­veltség áramkörébe kapcsolni. Ennek terhét viszont ma is cipeljük. A szakmai kulturált­ság, az üzemi magatartás, a munkaerkölcs sínylette meg. Ugyanakkor felsőoktatásunk sem ügyelt eléggé a változó körülményekre. A tényszerű ismeretek sulykolása mellett elhanyagoltuk a mindig újra és újra törő alkotói képzelet ösztönzését. Meggyőződésem, hogy ez jelenlegi gazdasági ne­hézségeink megoldásának egyik kerékkötője. Számos üzemünk kisebb-nagyobb be­osztású gazdasági vezetője — minden jószándékú igyekezete ellenére — nem tud lépést tartani széles látókörűen, alko­tó módon a mai követelmé­nyekkel. Félreértés ne essék, távol áll tőlem, hogy a kultúrát csupán a művészetekben, az iroda­lomban való jártassággal azo­nosítsam. (Noha rendkívüli fontos szerepét nem vonom kétségbe.) A kultúra a gondol­kodás. a képzelőerő tág hatá­rait is jelenti, mely az embe­ri magatartás tisztességével párosul. Enélkül pedig gazda­sági fölemelkedésünk elé ne­hézségek tornyosulnak. Minta rádióbeszélgetésben elhang­zott. a kérdés nemcsak úgy fogalmazható meg napiaink- ban. hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hanem úgy is: mennyi kultúra kell a pénz­hez. Az UTÓBBI IDŐBEN ennek a fölismerésnek nyomán kezdik korszerű mederbe terelni kul­túránkat nemcsak szellemi, hanem gazdasási életünk irá­nyítói is. Oktatási rendsze­rünk messze tekintő tervei ma már a jelen gondos számveté­séből indulnak ki és közös az erőfeszítés, hogy a kultúra való­ban az egész nemzet ügyévé váljék. Sz. E. olykor nehéz a látvány — a mosónő és az éjjeliőr alakja nem gondtalan —, erős a bel­ső terhelés. Olyannyira, hogy megdől az arc, tenyér takar­ja a homlokot. Dürer, Remb­randt, Meunier dolgozta fel a remekmű szintjén A tékozló fiú nem lezárt történetét. Fá­bián Gyöngyvér több válto­zatban, festői eszközökkel ke­resi, közelíti e problematikát. A legszebb, leghatásosabb az a variáns, ahol a fiú derékig meztelen, farmernadrágban lép a vakító fény felé, küszöb­nél letett batyujával. Mi ez a fény? Az apa? Még inkább a társadalom, mellyel talál­koznia kell. Neki és társainak. Mindenhonnan — magányból, zsákutcából, aluljáróból. A visszatérés nem egyszerű gesz­tus. hanem annak festői érzé­keltetése. hogv egy réteg, egy korosztály számára az átme­neti botorkál ás után a helyes irány: fölfelé. Losonci Miklós Tű jártó műhely A középkori Pécs ismét hal­lat magáról: egy XVI. száza­di ötvös- és fémműves mű­hely maradványaira bukkan­tak a történelmi városköz­pontban. A hajdani kézműves termékei között szépen meg­munkált tűket cs gyászukét ta­láltak. A török defterek (adó­lajstromok) szerint több tü- jártó, azaz tűgyártó mester dolgozott a hódoltsági város­ban, Kárpáti Gábor régész vé­leménye szerint ezek egyiké­nek műhelye lehetett. Az épü­let még a középkorban tűz­vész martalékává vált, a fém­tárgyak azonban megmarad­lak. A város központjában, a Jó­kai tér és a Széchenyi tér sar­kán, egy régi ház helyreállítá­sa során kerültek napvilágra a műhelyleletek. Valamennyi a hajdani iparűzés magas szín­vonaláról tanúskodik. A tű­kön és gyűszűkön kívül szép köves gyűrűket és díszes kés­nyeleket őrzött meg a föld mélye. A velük együtt meglelt Ferdinánd-pénzérmek viszony­lag nagv pontossággal datál­ják a műhely létezését, illetve elpusztulását, ami 1570 tájá­ra tehető. Magyar pályázók Külföldi egyetemekre A napokban felvételiznek a külföldi egyetemekre, főisko­lákra pályázó magyar fiatalok. A Szovjetunióban, Bulgáriá­ban, Csehszlovákiában, Len­gyelországban, a Német De­mokratikus Köztársaságban, Romániában továbbtanuló fia­talok létszámát tanulmányaik szakirányzata, a népgazdaság speciális szakemberigényén túl a látókör bővítése, egy idegen nyelv szinte anyanyelvi fokon való elsajátítása, emberi kap­csolatok teremtése is indo­kolja. A Művelődési Miniszté­rium tájékoztatása szerint több mint félezer jelentkező közül mintegy kétszázat vesz­nek fel. A pályázók többségének ér­deklődése változatlanul a „di­vatos” szakok felé irányul. E szakokra nem ritka a 4—5- szörös túljelentkezés. A sok éves tapasztalat szerint a pá­lyázók száma többszörösen meghaladja a felvételi lehető­ségeket, például a Szovjet­unióban az elektronika, a mű­szergyártás, a> nemzetközi kap­csolatok, Csehszlovákiában a számítástechnika, a Német De­mokratikus Köztársaságban a villamosmérnöki és a köz­gazdász szakokon. MOZIMŰSOR JANUÁR 26-TÓL FEBRUAR 1-IG ABONY 26—28: D. B. Cooper üldözése* 29: Földrengés Tokióban 30—31: A karatéző Cobra* BUDAÖRS 26—29: Excalibur I—II.** 30—31: Eltűntnek nyilvánítva* CEGLÉD, Szabadság 26—29: Misi mókus kalandjai (du.) Tű a szénakazalban** (este) 30— 1: A matróz, a kozák és a hamiskártyás (du.) Cicák és titkárnők (este) CEGLÉD, Kamaraterem 26— 1: Lándzsák hajnalban 28—29: A találékony nyuszi (du.) 3Ű—31: Hogyan mondjam meg gyermekemnek?** DABAS 26—29: A francia hadnagy szeretője** 28—29: Hónaid kacsa és a többiek (du.) 30: Britannia Gyógyintézet** DUNAHARASZTI 26—27 :Bosszúvágy** 28—29: Hosszú vágta 30—31: Hárman a slamasztikában DUNAKESZI, Vörös Csillag 26—31: E. T. DUNAKESZI József Attila 26: Apokalipszis, most I—II." 29: Földi űrutazás 30: Rendőrök háborúja*« 1: A szép ismeretlen ÉRD 26—27: Hosszú vágta 29: A kék laguna* 30—31: Vabank FÓT 26—27: Akiket forró szenvedély hevít** 28—29: nalliDoll 29: Szegény Dzsonl és Arnika (du.) 30—31: Könnyű testi sértés GÖDÖLLŐ 26—29: Fcketeszakáll szelleme (du.) Prof. kuruzsló I—II. (este) 30— 1: Vf7ipók — esodapók (du) Kína szfndróma* (este) GYAL 26—27: Könnyű testi sértés 28—29: A kobra napja** 29: Hűvelvk Panna (du.) 30—31: A francia hadnagy szerelője** KEREPESTARCSA 26—27: A kék laguna* 28—29: Vadállatok a fedélzeten (du ) Bosszrtvágv** (este) 30—31: Excalibur I—II.** MONOR 26—28: Klute** 28— 29: A matróz, a kozák és a hamiskártyás (du.) 29— 31: D. B. Cooper üldözése* NAGYKATA 26—29: Flor asszony és kél férje* 28—29: Hófehérke és a hét törpe (du.) 30— 31: Magánélet NAGYKÖRÖS, Arany János 26—29: Cicák és titkárnők 30— 1: Tű a szénakazalban** NAGYKÖRÖS, Stúdiómon 26—29: Koncert 28—29: Barátom, az esernyd (du.) 30— l: Csillaghullás PltlSVOROSVAR 26—27: Hárman a slamasztikában 29: Mennyei seregek 30: Őrizetbe vétel* POMAZ 26: Együttélés* 27: A szén Ismeretlen 28—29: V(zinók — csodapók (du.) A profi** (este) 30: A kutya éji dala** RÁCKEVE 26—27: Fxcallbur 1—II.** 28: Együttélés 29: A kutva éji dala** 90—31: Hosszú vágta SZENTENDRE 26—29: A pogány madonna (du.) K(na szindróma* (este) SO— 1: Fekelcszakáll szelleme (du ) Prof kuruzsló I—II. (este) SZIGETS7ENTM1KLÖS 26: Visszaesők** 27: F*rvűt*éiés* 28—?9: Alomvilág (du.) ?*—«M* Fvcollhur I—II.** TAPIÖSZELE ?6—?7 j Marrtnélet 28—29: S^eMd modorosok** 30: Flor asszony és két férje* VÁC. Kultúr 26—29: r^r** sz<5| a hatlövetű (du 1 26—-»7* naifinoH (este) 28—29: A nórtfoeolt* feste) 30— 1: CJ7PA(ínv Dz^oni és Arnika fdu.) Anna és vámpír** (este) VÁC. Imre 26: a s'nm^s-pffkflban 27: nümhnrpi betegség** 1? \ kolónia* VEC^ÉS 26—v-hfink 27; visszaesők** (este) "«—29? úni,nn| velem! (du.) 30— 1: Klute • 1* éve** Maiaknak pnm f»1*1n11iyh. •• Csak 16 éven felülieknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents