Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-31 / 25. szám
Termelési rendszer r Évzáró A több mint félszáz taggazdaságot tömörítő Gödöllői Búza—Borsó Termelési Rendszer évzáró taggyűlését ma, ja' nuár 31-én, 10 órától tartják az Agrártudományi Egyetem rektori tanácstermében. A múlt évben végzett termelés- szervező tevékenység eredményeiről és az idei tervről Mli- narics József, a GBBR igazgatója szól, az ellenőrző bizottság beszámolóját Könczöl Ferenc, a bizottság elnöke, a túrái Galgamenti Magyar— Kubai Barátság Tsz elnökhelyettese tartja meg. Ezután a gödöllői Agrárfejlesztő Közös Vállalat és a GBBR szerződésének tervét vitatják meg. Érinfésvégldhni Nemcsak ajánlatos, kötelező, hogy a villamos energiával működő gépek érintésvédelmi ellenőrzését gyárakban, mezőgazdasági üzemekben, intézményekben rendszeresen elvégezzék. Erre ma már számos munkacsoport, szakértőkből álló gazdasági társulás is vállalkozik. Van, ahol régóta saját brigáddal oldják ezt meg. A páceli Rákosmezeje Tsz-ben, amelynek üzemeiben ugyancsak számos elektromos üzemű gép van tavaly létesítettek érintésvédelmi mérőcsoportot, amely nemcsak ellenőriz, hanem a hiányosságok megszüntetésével javítja is a baleset- veszélyes gépeket. Véradás Hegyszer ennyi Négy éve alakult meg a Vöröskereszt-alapszervezet a MÉM Műszaki Intézetben. Akkor ötvennégyen léptek be, ma már azonban nyolcvan tagot számlálnak. Tavaly a rokkantak megsegítésére gyűjtőakciót szerveztek és négyezer forinttal járultak hozzá segítésükhöz. A fóti Gyermek- város ifjúsági otthona részére 3 ezer 600 forintot utáltak át. Jogosan könyvelhetik el eredményként azt is, hogy tavaly négyszer annyi vért adtak, mint az alapszervezet megalakulásának évében. LLÖI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1984. JANUÁR 31., KEDD Alkaté ifjúság Pályázat nyomán nagfenddés Teljesítették akcióprogramjukét az aszódiak Jakus Jánosné, a túrái Gal- gavidéke Áfész aszódi konfekcióüzemének KISZ-titkára, varrónő, aki egyúttal az itteni November 7. szocialista brigád vezetője még decemberben a SZŐ VOSZ-ban, a Fogyasztási Szövetkezetek Tanácsa központjában járt. — Ott én képviseltem a mi brigádunkat és a Dobó Katalin brigádot az Alkotó ifjúság pályázat díjkiosztásán — mondja a fiatalasszony. — A SZÖVOSZ elnöksége hirdette meg a pályázatot, s mi brigádonként két-két leendő termékünk tervével, illetve már egy-egy mintadarabjával pályáztunk. — Akkor még nem tudtuk biztosan, hogy legalább kisszériás termék lehet az egy- részes Kató fantázianevű gyermekoverallból, a Kázmér fiúanorákból, ezeket a November 7. brigád tagjai tervezték, és a másik brigád által beküldött Viki nagykamasz és a Kinga anorákból. — Hányadik díjat nyerték el? — Mindegyik brigád számára átvehettem egy-egy harmadik helyezést, s a velük járó összesen háromezer forintot. — Ügy tudom, megrendelést is káptak ezekre a díjazott termékekre, hiszen az eredményhirdetéskor kiállításon is szerepeltek a SZÖVOSZ-ban. Besötétedő lencsék Fürdetés helyett gyöngypor Nyugdíjasok soron kívül Meglehetősen szorongva léptem be Hataiyák Jánosné lát- szerész mester műhelyébe Aszódon, amikor életem első szemüvegét kellett megcsináltatnom. — Gyakran titulálnak optikusnak, pedig az a fénytani lencséket csiszolja. A látsze- rész orvosi recept alapján készíti el a szemüveget, a fénytani lencséből. Nagyon jó a kapcsolatom a hatvani kórház szemészetével, így a környező falvak lakói nálam készíttethetik el szemüvegeiket. Az orvosi utasítás alapján nyerslencséből alakítom a szemüveg keretéhez a formát. — A vevő által megrendelt szemüvegkeretnél mindig az optikai követelményeket tartom szem előtt, mégpedig a szem és a fül kozötti távolság összefüggéseit. Módosítja a szemüveg formáját az orr alakja is, valamint a szemek egymástól való távolsága. Tehát egy jó szemüveg sokféle összetevőtől függ. — Sok embernek fájdul meg a szeme vagy feje a helytelenül választott szemüvegtől. Ezért ajánlatos a látszerész tanácsait meghallgatni. A megrendelők kívánságait a legmesszebbmenőkig teljesíteni tudom, mert a szemüvegkeretekből 12 féle áll rendelkezésemre. A fénytani lencséket üvegből és műanyagból egyaránt ki tudom alakítani. — Sokan vannak, akik az erős fényt hosszabb ideig nem tudják elviselni, vagy tartósan neonfénv mellett dolgoznak. Azoknak is elvállalom szemüvegük utólagos színezését. Sainá'atos tanasztalatom, hogy az emberek többsége nem tartía tokban ezt a hasznos segédeszközt, fpv a lencsék gyakran karcolódnak, s ezáltal rontanak az optikai jellemzők. — Az esetleges leejtések után megpróbálják a lencséket forró vizes fürdetés után visszatenni a keretbe, de ezáltal csak a keretek deformá- lását és a törékenységét fokozzák. Ehhez a művelethez speciális üveggyöngyport használok, amely egyenletesen melegíti fel a keretet és a lencsét. — Igen fontos, hogy a lencse tökéletesen illeszkedjen a keretben, mert csak így biztonságos a viselése. A fémkeretes szemüvegkeretbe az üveglencse megmunkálása igen hosszadalmas folyamat, tehát munkaigényesebb, mint a műanyagoké, ára is jóval magasabb, de garantáltan hosszabb élettartamú. — A lencsék alaki csiszolását általában géppel végzem. A sokdioptriájú lencsék csiszolása kézi megmunkálást igényel. A megrendeléseket a legrövidebb határidő alatt tudom teljesíteni, mert az üzletemet csak egy fal választja el a műhelyemtől. A környékbeli idős emberek szemüveglaví- tását azonnal megcsinálom, hogv ne kelljen még egyszer idejönniük. — Természetesen napszemüvegek árusításával is foglalkozom. Divatosak az erős fényre besötétedő lencsék. Ezekből viszonylag kevés fogy el, mert drágák és kényesek. A hagvományo«;, színezett lencsékből több fogv el, de ezeket a lencséket viszooy'ae drágább ifa-o+Kp foglaltatnák. Áraim az pyQTÉRT áraival megegyezők. K. I. Cs. Jakus Jánosné és Tóth Margit anorákot varr. A kép előterében az egyik díjnyertes termékük. Hancsovszki János (elvétele Moii Vízipók-csodapók. Színes, magyar rajzmesefilm. Csak 4 órakor V Kínai szindróma. Színes, szinkronizált, amerikai film, 6 és 8 órakor. . — Igen. Mind a négyből megrendelt már ezer-ezer darabot a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat — mondja Nagy Jánosné, a konfekcióüzem helyettes vezetője. — így aztán elmondhatjuk: nem volt hiábavaló a brigádok pályázaton való részvétele. Az üzemben — mint még Jakus Jánosné elmondotta — néhány éve alakították meg a KISZ-alapszervezetet. Kis létszámú üzem az övék, az ifjúsági szervezetnek tizenhárom tagja- van. Elmúlt évi akció- programjukat sikerült teljesíteni. Fehér István Bensőséges ünnepséget tartottak a minap Dányban az áfész vendéglőjében. A kórus alapító és jelenlegi tagjait köszöntötték a falu vezetői Ünnepi köszöntőt dr. Fabó István tanácselnök mondott. Az 1970-es években országosan is egyre inkább előtérbe került a hagyományok ápolása, megőrzése. A paraszti élet átalakulásával sürgetővé vált az elődök munkaeszközeinek, ruházatának, népdalainak ösz- szegyűjtése. Dányban 1970. augusztus 20-án a Deák körút 10. szám alatt néprajzi házat létesítettek. Sokan már ekkor felvetették, hogy más községekhez hasonlóan itt is össze kellene gyűjteni az elődöktől fennmaradt népdalokat, kórussá alakítani a hagyományokat tisztelő asszonyokat. A háború előtti dalárda bizonyos fokig még élt az emberek képzeletében. Nagy szerepe volt a szervező munkában dr. Fabó Istvánné- nak, a művelődési ház akkori igazgatójának, aki leányát bízta meg a kórus vezetésével. Ahhoz, hogy Fabó Judit dirigálni tudja az éneklő embereket, még egy jelentős feladat, a szervezés hátra volt. A művelődési ház igazgatója és Gádor János akkori tsz-elnök a szőlőben kezdte megnyerni az asszonyokat a közös éneklésnek. Sok káros előítélettel, néhol családi ellenzékkel is meg kellett küzdenie addig, hogy 1973 novemberében 13 fővel megkezdődhessen a közös gyakorlás. Az alapító tagok között volt Szabó József - né, Szekeres Ferencné, Szekeres Lajosné, Koncz Istvánné és Szabó Antalné,- akik soksok órát áldoztak a szép éneklésért, s többen ma is az együttes tagjai. Az első évek feladata volt régi népdalok gyűjtésének megkezdése, a dallamok és szövegek pontos lejegyzése. Ehhez a munkához Kontra Antal zenetanár nyűitott semmivel sem pótolható segítséget. A kórus tagjai a termelőszövetkezetben dolcozó lányok és asszonyok voltak, de később tsz-en kívüliek is csatlakoztak hozzájuk. A kórus működésére a járási szervek is felfigyeltek: 1975-ben a Galga menti nép- művészeti találkozón díjjal jutalmazták a dánviakat. Gondot jelentett a kórústagok ruházatának kialakítása, mert a díszes népviselet, sainos. ebben a községben régóta kihalt. Segített a régi fényképek és ruhák felkutatása. A munka annyira jól sikerült, hogy a Népművelési Intézet is helybenhagyta a formaruhára vonatkozó javaslatot. A termelő- szövetkezet anyagi támogatásával elkészültek az ingvállak, a mellények, később pedig a szoknyák, A sok emlékezetes helybéli fellépésen kívül az 1977-es évben a népdal- és pávakörök Pest megyei minősítő hangversenyén a kórus kiváló oklevelet kapott. A népdalkörök II. országos minősítőjén 1978- ban jól minősült elismerés került a tarsolyba. 1980-ban sem adták alább Nagykátán. mert itt is ugyanezt az értékelést mondhatták magukénak. Az elismerések közepette egy igen fontos változás következett be. Az asszonykórus — merthogy 1979-ig így nevezték őket — vegyes kórussá alakult. Lehet, hogy a férfiak irigyelték meg a sikeres szereplést, de az a valószínűbb, hogy ily módon is stabilizálni akarták a létszámot, illetve színesíteni repertoárjukat. A művelődési ház és a termelő- szövetkezet támogatásával a hat férfinak csizmát, nadrágot vásároltak. Óriási érdeme a kórusnak, hogy a régi szép dalokat nemcsak összegyűjtik és előadják, hanem a honismereti szakkör tagjaival (általános iskolás gyerekekkel) meg is tanítják őket. A kórusnak jelenleg 17 tagja van. A tagság szorgalma, az éneklés szeretete, Fabó Juditnak, az együttes vezetőjének a szakmai hozzáértése a biztosítéka annak, hogy még sokáig gyönyörködhetünk a tsz-kórus előadásaiban. Sződi Sándor A nap programja művelődési közGödöllő, pont: Iskolai közművelődési program: Egészségvédelmi filmek vetítése, az Erkel Ferenc Általános Iskolának, 15 órakor. Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 15— 19 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűjtemény: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 14—iá óráig. A pózta ionség dicsérete Falusi emberek szeretett orvosa Lehet, hogy az idők múlását jobban érzékeljük a mások sorsán?- Negyedszázadnál is több, hogy először kopogtam be dr. Bitter István községi orvos rendelőjébe Héviz- györkön. Egy fiúcska volt nála éppen. Idegen gyerek, de úgy beszélt, úgy foglalkozott vele, mintha a sajátja lett volna. Aztán évek teltek, hetek borultak napokra, dr. Bitter István a falu szeretett, tisztelt orvosa lett. Dicsérték a tudását, szorgalmát, főként pedig a szerénységét, közvetlenségét, azt, hogy soha senkit nem nézett le. Szolgálat naponta — Ugyan, kit nézhettem volna le? Apámat? Anyai nagyapámat? Nagybátyáimat? Mind egy szálig falusi emberek voltak. Nekem sok mindent meg kellett próbálnom, amíg végre gyógyíthattam, s az első hozzám forduló panaszkodó falusi embert teljes felelősséggel vizsgálhattam — mondja a mára megőszült, testtartásában azonban még mindig szikáran egyenes orvos, aki búcsúzik a körzetétől. Utoljára december 30-án rendelt és fogadta a betegeket, hallgatta az idősek megfáradt szívének elendes dobogását, s adott gyógyító tanácsot a fiatalasszonynak, aki fájó derekára kért betegséget mulasztó kenőcsöt. Ügy vé- - gezte, tette dr. Bitter István a nyugdíjazás előtti utolsó munkanapján is a dolgát, mintha hosszú éveken át kellene még naponként szolgálnia háromezer hévizgyörki lakos egészségügyét. Munkatársai — Mrkva Andrásáé és Moskoff Mihályné — mondták el; hogy amikor az utolsó beteget is tisztességgel ellátta, s megkopott, hozzánőtt orvosi táskájába tette személyes holmiját, szemeivel, akár lassan mozgó kamerával végignézte a hozzánőtt megszokott rendelőt, s a munkatársak látták, bármennyire titkolta is a sok bajt, szenvedést látott férfi a búcsúzás fájdalmát, egy pillanatra könnyes lett a szeme. Akarat is kell Megértem a búcsúzás köny- nyeit, mint ahogyan megértettem azt is a betegágy mellett ülők között, hogy ha dr. Bitter István neve felhangzott. m'ntha derű, .nyugalom és életkedv reflektora gyűlt volna ki az aggodalomtól sápadt arcokon. Kevés embert láttam, ismertem az életben, aki annyira póztalanul, s annyira derűsen okos tudott lenni, mint Bitter István. Még hetvenévesen is karcsún; kedvesen, fiatalosan lépett a betegágyban várakozó mellé. Egy pillanat alatt megszűnt a szorongás, a félelem, enyhült a fájdalom, s feltámadt a reménységgel teli bizakodás. Amikor hetek, hónapok múltáin egykori betege ismét erőteljesen végezte munkáját, s már nem volt elég számára az egy műszak, dicsérte annak életerejét, akaratát — mert Akarat nélkül nincs gyógyulás! Élők feladata Neki elég volt szolgálnia a célt, a gyógyítást, számára nem kellett dicséret, mert olyan ember volt, aki elbújt az élet fénykévéi mögött, melyeknek a felgyújtásában része volt, de soha azokat a maga számára nem gyújtotta fel, s nem kamatoztatta. Egy hajszállal nem akart többnek látszani, mint egy rendes, egyszerű ember. — Jó ember volt a doktor úr — mondják most a héviz- györkiek, amikor nyugdíjba megy az orvosuk. De mi ez a jóság? Azt hiszem, ez a jóság a pozíciójából fakadt. Olyan pozícióban volt, mint községi orvos, akihez mindennap, s minden órában, minden percben segítségért és tanácsért fordultak az emberek. Ö mindenkinek megadta, amit kért, s megtette, amire szüksége volt, s ezzel el volt intézve, továbbment. Nem tudom elhallgatni személyes élményemet, amely minden bizonnyal nemcsak velem, hanem sokunkkal megtörténhetett Hévizgyör- kön. Éjfél -után néhány perccel csengettem fel. Elvette tőlem a kerékpárt, otthagyott az éjszakában, hogy gyógyulást vigyen a betegnek. Nem rajta múlott, hogy amikor megérkezett, már csak a halál tényét állapíthatta meg. Elindultam apám testvéreihez, hogy elmondjam a hirtelen érkezett tragédiát, A falu orvosa nem hagyott magamra, velem járta az utcákat. Vigasztalt, nyugtatott, az élők előtt álló feladatokról beszélt. Egészséges élet Dr. Bitter István december 30-án fogadta rendelőjében utoljára az őt felkereső betegeket. December 31-én még több község orvosi ügyeletét ellátta. Hetvenévesen is példamutató akarással, amely akarásáért nyugdíjas korában is hála kíséri őt, s azoknak az embereknek a tisztelete, szeretete, akiknek csaknem fél évszázados munkálkodásával adott gyógyulást, egészséget és életet. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) A szőlőben k»7«lfr»k.» szervezési. \ Tízéves a dányi kórus Ma már férfiak is énekelnek
