Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-31 / 25. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1984. JANUÁR 31., KEDD Ez ez év sem lesz keny&tb Töll munkára lennének képesek Készülni a nyugpimasabb évekre Ä fiatalok érdemesek a bizalomra ^ Kevés gazdasági egység kapott — főleg a lakosság részéről — annyi bírálatot az utóbbi időben, mint a monori Építési és Költségvetési Üzem. Álig ven nyereség Az elmarasztalás az esetek többségében jogos volt, akadt persze megalapozatlan kritika is. Sőt — maguk a vezetők panaszolták — épp a lakosság egy részének „köszönhető”, ha gyakran akadozik a szemét- szállítás. Hogy olyan hulladékot is elvitessenek a szállítókkal, amelyet nem lenne szabad, vagy kötelesek, egy-két féldecivel, vagy félliterrel „agitálják” őket. S nincs olyan ember, aki utcáról-utcára járva talpon maradjon az ilyen „érvek” hatására... Így azután előfordul, hogy egyes községrészek kimaradnak az aznapi túrából. Fegyelmezni pedig — mondják a vezetők — nagyon kockázatos dolog. Az ÉKÜ azonban természetesen nemcsak szemétszállítással, köztisztasági feladatokkal foglalkozik. Jelentős az építőipari tevékenységük, rájuk hárul a parkfenntartástól, a temetőkezelésen túl a fürdőszolgálat, egyes társasházak fűtése és még sok tennivaló. Az eléggé köztudott Monoton és környékén, hogy az EKÜ nem valamiféle gazdaságos üzem. A kényszer hozta létre ezt a formációt, s bizony eddig még nemigen találtak magukra. Az ő munkáikon alig van nyereség, így azután fizetni is kevesebbet tudnak mini. máshol. Gondjaikat a múlt év elejétől csak szaporította, hogy az úgynevezett ingatlankezelési feladatokat (IKV) is nekik kell ellátniuk. Körzeten kívül is Az viszont már az új esztendő adata, hogy a felsőbb tanácsi hozzájárulás a tavalyi 1 millió 500 ezer forintról az idén a harmadára csökkent. Ez a tény főleg a felújítási, állagmegóvási munkákat hátráltathatja majd. Pedig a keze- 1 lésükbe került ingatlanok nagyon rossz állapotban vannak. Csökkent a megrendelők, a partnerek pénze is. Az Építési és Költségvetési Üzem eddig lekötött kapacitásának értéke 10 millió forinttal kevesebb a tavalyinál. Hiába ajánlották magukat a környékbeli tanácsoknak is, kevés feladatot kaptak. Ezért kérték a közelmúltban a monori városi jogú nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságát: engedélyezze, hogy a vonzáskörzeten kívül is vállaljanak munkát. A hozzájárulást megkapták, természetesen azzal a kikötéssel, hogy az nem mehet a testület által elfogadott — körzeten belüli — feladatok rovására. Az utóbbi napokban lehullott nagy mennyiségű hó alkalmassá tette a lankás, dombos terepeket a szánkózásra, síelésre. Benépesültek a dombok például Mendén, Gyomron, de több más településen is. Sokan a fővárosba, vagy még távolabbi helyekre utaztak kedvenc téli sportágukat űzni. ★ A legtöbben azonban a téli estéket a teremben töltik, sakkoznak vagy pingpongoznak. Készülnek a téli spartakiád- ra, amelynek körzeti döntőjére február 5-én reggel fél Síkor kerül sor a mendei művelődési házban. A spartakiáddal párhuzamosan folynak majd a ME- DOSZ munkahelyi olimpia és a pedagógusvetélkedők. Három sportágban várják a helyszínen — a versenyek megkezdése előtt fél órával — a jelentkezéseket, asztalitenisz, sakk és lövészet. Azok a versenyzők indulhatnak, akik betöltötték 15. életévüket, tavaly január 1-től szak- szövetségi versenyeken nem indultak. " V ★ Hagyomány már, hogy a mendeiek adnak otthont ennek a versenynek. Eddig jó házigazdáknak bizonyultak, s most is nagyon készülnek a remélhetőleg népes csapatok fogadására. Az asztaliteniszversenyek a művelődési ház nagytermében zajlanak majd, a sakkozók a klubhelyiségben tologatják majd a fekete-fehér bábukat, a lövészek pedig az alagsorban lévő lőtéren pufogtatnak légpuskával. Lesznek egyéni, páros és csapatversenyek az asztaliteniszA vb egyébként arra is kötelezte az üzem termelési és gazdasági vezetőjét, hogy rendszeresen kísérjék figyelemmel az egy főre jutó termelési érték alakulását, különösen a létszám- és bérgazdálkodást. Alapos vizsgálódás Az alapos vizsgálódás biztos, hogy még számos más teendőt is ad majd év közben. Vereszki János ben, sakkban egyéni és csapat, lövészetben ugyancsak. ★ A rendezőktől megtudtuk, hogy orvosi igazolást nem kell felmutatni senkinek, mindenki saját felelősségére indul. A győztesek valamennyi sportágban jogot nyernek a megyei döntőkön való részvételre. Sokan azt mondják, ha valaki a nyugdíjas kort eléri és azonnal abbahagyja a munkát, az korán megöregszik. Az embernek hozzá kell szoktatni magát az új helyzethez, s készülni szükséges a nyugalmasabb évekre. ::::: Embere válogatja, ki hogyan tud megbirkózni ezzel a helyzettel. Ismerek olyan nyugdíjast, aki hamar feltalálta magát a gyártól való búcsú után. Ért a kőműveskanál forgatásához, s szívesen vállal házfelújítási munkát, amíg az ereje bírja. Ugyanúgy korán kel, mintha bejárna a fővárosba, rendszeresen dolgozik. Ezzel egészíti ki nem éppen nagy nyugdíját. De említhetnénk negatív példákat is. Azokról a nyugdíjasokról, akik nem tudnak mit kezdeni az idejükkel, a kocsmákat járják, s az italban keresik a menedéket. Ezek az emberek ott lesik a postást a hivatal előtt, hogy minél előbb hozzájussanak a nyugdíjhoz ... Persze, kár lenne általánosítani, mert akkor nem lenne igazuk. Azt kell mondani, hogy a nyugdíjasok többsége megtalálja helyét a társadalomban. Szűkebb pátriánkban a gazdasági egységek vezetőinek egy része igyekszik hasznosan foglalkoztatni a munkában megfáradt, de dolgozni akaró nyugdíjasokat. Jó példa erre a Gyömrői Vas- és Fémipari Szövetkezet, ahol jelenleg is 25—30 nyugdíjas — főleg asz- szony — dolgozik rendszeresen. Csomagolnak, takarítanak, egyszóval elvégzik azokat a könnyebb munkákat, amelyek nekik valók. A szövetkezet fiatal, agilis elnöke azt mondta róluk: — Szorgalmasak, régen is itt dolgoztak nálunk, megérdemlik, hogy foglalkoztassuk őket. Természetesen, nem holmiféle kegyről, könyörado- mányról van szó. Azért a pénzért, amit kapnak keményen megdolgoznak. Tudok ellenkező jelű példákról is. Olyan volt vezetőkről, akik elérve a nyugdíjkorhatárt, tanácsadóként tovább dolgoznak nem is kis fizetésért. Pedig, hát az ő anyagi helyzetük cseppet sem teszi szükségessé, hogy még rákeressenek a nyugdíjra. Nem tudom, hogy hasznos-e vagy sem az ő foglalkoztatásuk. Ilyen állások ugyanis általában nincsenek az üzemeknél, szövetkezeteknél. Nem is alkalmaznak addig senkit, A Monori Hírlap 1983. december 28-i számában „Miért zárt be a bolt?” címmel cikk jelent meg, amelyben a Mo- nor, Ságvári út 9. szám alatti 5. számú bolt bezárását sérelmezték, jogos választ várva a boltot működtető Cegléd és Környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattól, illetve annak vezetőitől. A bolt bezárásával kapcsolatos cikk a tanács vezetését is meglepte és váratlanul érintette, tekintettel arra, hogy ez ügyben a vállalat a tanács vezetésével előzetesen nem egyeztetett, véleményünket nem kérte ki. A lakosságot érintő vállalati intézkedés, illetve 'cikk alapján 1984. január 10-én írásban kerestem meg a Cegléd és Környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat igazgatóját Kürti Andrást, kérve tájékoztatását és egyben tolmácsolva a lakosságot érintő azon igényt, miszerint továbbra is szükség van az 5. számú bolt működtetésére. A vállalat igazgatója 1984. január 20-án kelt levelében — többek között — közölte, hogy a boltot: „a boltvezető felmondása miatt ideiglenesen tartjuk zárva. Vállalatunknak nincs szándékában az 5. számú bolt bezárása, megszüntetése. A jelenlegi zárvatartást is csak addig vagyunk kányámig nyugdíjba nem megy egy vezető.., Egy régi vezetővel beszélgetve jött szóba a fenti téma. Mély átéléssel beszélt arról, hogy ugye a gazdasági egységekben a káderfejlesztési tervek szellemében kell kinevelni a vezetői utánpótlást. Tehát a mindenkori vezetők kötelesek gondoskodni arról, hogy az arra érdemesek és rátermettek megtanulják a vezetés tudománvát. Igen ám, csakhogy a többség nem szívese» vállalja ezt a feladatot. Saját presztízsüket féltik. Ok nélkül. Mert a kinevezett vagy választott vezetői utánpótlás — ezt az élet igazolta — sok helven alkalmas az ügyek továbbvitelére, érdemes a bizalomra. * * Ennek szellemében kellene dolgozni mindenütt. A munkahelyi közösségek érdekében. Gér József telenek tartani, amíg oda megfelelő képesítésű boltvezetőt helyezni nem tudunk. Az 5. sz. bolt megnyitásával kapcsolatban már tárgyalást folytatunk a leendő vezetővel, azonban a bolt megnyitása összefügg más egységekben végrehajtásra kerülő boltvezető cserével. A boltvezető cserék végrehajtását követően lehetőség nyílik a 69. számú egységünk (Ady Endre u. 103.) két műszakra állására és az 5. sz. bolt megnyitására is. Ez az idő körülbelül március első hetében következik be.” A tanács vezetése a lakosság széles körét érintő észrevételt megköszöni. A vállalat igazgatójának levele alapján reméljük, hogy a bolt az Ígért időben ismét a lakosságunk rendelkezésére áll és zavartalanul biztosítja majd élelmiszerekéi és más cikkekkel való ellátását. Dr. IHanicz György vb-titkár Köszönetünket fejezzük kt mindazoknak a rokonoknak. Ismerősöknek. barátoknak, szomszédoknak, akik id. Lehoczki Pál temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek vagy együttérzésüket írásban fejezték ki. özv. Lehoczki Pálné és családja. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) * 1 Meleg marad az étel Nemrég kezdték el a Monori Szolgáltató Szövetkezet gyömrői központi lakatosüzemében az ételtermoszok gyártását. A rozsdamentes acél szállító edényből 509, öt-tíz és tizenöt literes űrtartalmúakat készítenek. Somogyi László lakatos, a sorjákat dolgozza el. Hancsovszki János felvételei G. J. Jegyzet Vállalni kell A nikő nagy szemekkel néz a szakkörvezetőre, ha az valamit- kérdez tőle. Nem jártas a témában, s gyanús, hogy nem is nagyon érdekli. Inkább a társaság kedvéért jött ide a jócskán tinédzser korúak közé, amikor a faluban szervezni kezdték a csoportot. Alig múlt 14 éves. Megpróbálja magát elfogadtatni, időnként még egy-két jónak vélt viccet is elmesél a fiúknak, akik nagy csalódására ezt nem honorálják. — Fájt — köz- lik vele a lehangoló értékelést. — Mi legyen vele? — dugják össze a fejüket a szakkör társadalmi vezetői, a titkár, az elnök meg néhány tag is. Úgysem ért semmihez, kis ostobácska, s elhatározzák, hogy ki fogják nézni, vagy ha kell, direktebb módszerekkel kigolyózzák maguk közül. Hiszen rontja a csapatmunkát. Vele aztán el nem mehetnek egy vetélkedőre, egy megyei versenyre sem, terhelő a jelenléte. A szakkörvezető, akinek füle hallatára hangzik el a beszélgetés, zavarban van. Mondhatná azt is: Az én dolgom az ismeretek átadása, a többi belső, demokratikus ügy. Ez lehet pedagógiai elv egy művelődési ház közös érdeklődésű kis csoportjában. Csakhogy van, vagyis lennie kell egy másik szempontnak is, amelyről mostanában sokszor megfeledkezünk, szakmai berkekben sem nagyon beszélnek róla. Ez a nevelés erkölcsi felelőssége, az emberi személyiség alakításának meggyőződése és szükségessége. Különösen az önálló emberi lét kapuján most belépő fiatal embertársaink szempontjából nem mellékes, hova, milyen társaságba csöppen, miféle értelmi és érzelmi hatások érik. Anikó ellenállhatatlanul vonzódik minden közösséghez vagy közösségnek vélt ember- csoporthoz. Kiszakad, még este is kiszakadhat otthoni környezetéből, amelynek légköre ahhoz a kategóriához tartozik, amit a társadalomtudománnyal foglalkozók deviánsnak, vagyis az általános, ez esetben helyes normáktól eltérőnek neveznek. A kislány személyiségének tehát jót tenne, ha a szakkör tagja maradhatna, ám a követelmények szerint nélkülözi mindazokat az előfeltételeket, melyek korábbi gyermekkorában nem alakultak ki elegendő érzelmi, s értelmi szituációk nélkül. Inger- szegény környezetnek is mondják az olyan otthont, ahol nevelkedett. Ahol egyszer sem nézték meg a leckéjét, ahol gyakori a családi perpatvar, ahol valaki rendszerint ittasan megy haza, ahol nem csörög a vekker, hogy felébressze a munkába indulókat, s talán még az ebéd sem készül el pontos időben vasárnap, nem maradnak emlékek szép közös kirándulásokról és nyaralásokról. Lehet, hogy Télapó csengője sem szólt soha olyan szépen és emlékezetesen, mint a szomszédék házában. Mi legyen hát Anikóval? — Ellesz itt köztünk, s jobb ha itt, mint máshol. Ennek a háznak úgyis az a funkciója, hogy segítsen megtalálni és megmutatni az utat azoknak, akik nem találják a helyes irányt — érvel a szakkör vezetője Lemondva persze ezzel a szakmai siker több mint egy főre eső részéről. e hát — folytatódik a vita —, van-e az emberben olyan automata kapcsoló, amelynek elfor- ditására egy pillanat alatt megváltozhatna? Nincs. Csodákat senki sem várhat. Csak humánum van. Kell hogy legyen. Eszköze a végtelen türelem és tapintat, a figyelem és áldozatkészség. Hová menjen az ilyen gyerek, kitől várjon segítséget, ha nem az erre hivatott intézmények közösségeitől? Kovács T. István Téli spartakiád, munkahelyi olimpia Népes mezőnyök Nehéz pákák ólomból Az UNITECHNIKA Ipari Szövetkezet sülysápi üzemében évente körülbelül 2 ezer 500 tonna ólmot használnak fel az akkumulátorok alkatrészeinek készítéséhez. Kiss László öntő kézzel tölti a formákba a leendő ólompálcák folyékony alapanyagát Válaszolt az illetékes Újra kinyitják a boltot