Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-29 / 24. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEs TANÁCS LAPJA FALÁNK LÁNGOK M egfogjuk a forintot, s ha egy mód van rá, családi költségvetésünk ki­adási rovatát megkurtítjuk. S hogy a célt elérjük, oly­kor még a veszélyes, sőt életveszélyes ügyeskedé­sektől sem rettenünk visz- sza. Játszunk a tűzzel, sa­ját életünkkel, testi épsé­günkkel. Mert hát amióta kiderült — s ez nem is teg­nap volt! —, hogy egysze­rűbb, s lényegesen olcsóbb a panelházakban a gázért átalánydíjat kérni, mint mérőórát felszerelni, s azt leolvastatni — azóta ügyes­kedünk. Nemcsak főzünk- sütünk a gázzal, hanem ha a központi fűtés kon­vektora csak langyos, a sütőt, a gázrózsákat kine­vezzük a meleg újabb for­rásává. De ennek a meggon­dolatlan lépésnek a megtéte­léhez olykor az is elég, ha a belső hőmérséklethez ké­pest könnyebben öltöztünk — máris világnak fűtünk a gázrezsóval. Mondván: konyhánként az csak hu­szonöt forintba kerül. S nem ketyeg az óra (mert nincs!), csak a kékes színű falánk lángok zabálják az életet adó oxigént. Előlünk, gyerekeink, a család tagjai elől. S hogy hányszor és há­nyán nem úszták meg egy enyhe rosszulléttel ezt a könnyelmű ügyeskedést, spórolós megoldást? Ennek nemcsak bizonyítékát, ha­nem intő példáját adják azok a közlemények, melyek az ilyen gázfűtés okozta halálos balesetekről adnak számot. Ám úgy tűnik, hogy a híreken átsiklik sze­münk, nem jut el tudatun­kig az a példa, mely na­gyobb körültekintésre hiva­tott inteni. Mert amíg a baj nem kopogtat ajtónkon — a család valamelyik tag­ját nem érte baleset —, úgy hisszük, ami mással meg­történt, az velünk nem for­dulhat elő. S botorságból, ma, holnap, bekapcsoljuk a sütőt, még egy kicsit fű­tünk, hogy neglizsében le­hessünk odahaza. Játszunk a tűzzel, életekkel, életünk­kel. Valahogy nem akarjuk elhinni, ama régi közmon­dás igazságát: addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Csakhogy itt ha baj van, nem a korsó törik, ha­nem életek mennek rá. S nehezen összekuporgatott értékeink válnak martalé­kává a robbanásnak. Fele­lőtlenségünk nemigen is­mer határt. Elég, ha arra gondolunk, hogy hány és hány gyerek játszott már — s játszik talán éppen most is — az előtte, a ke- zeügyében hagyott gyufá­val. Nem tudván, hogy a sárgás, tüneményes gyorsa­sággal kúszó lángnyelv nemcsak szépen világít-tán- col, hanem életet követel, a négy fal között. Nyugtatgatjuk magunkat a biztosítási kötvénnyel, mondván: ha tűz üt ki, vagy robbanás következik be, van hova fordulni segít­ségért, a biztosító köteles fizetni. Fizet is. Évente egy­re nagyobb az az összeg, amit a károsultaknak kifi­zetnek. Hiszen nemcsak az állami vagyon hetven szá­zaléka biztosított ma már hanem a lakások tetemes hányada is. Így aztán, hogy hétszázhatvannégy, vagy nyolcszázmillió forint az, amit a károsultaknak a biztosító fizet — ha felröp­pen a vörös kakas — iga­zán nem csoda. Hiszen egy­re nagyobb értékek jelen­tik a lakások berendezését, azt, amit össszekuporgat- tunk. S könnyelműen fecsérel­jük el, — ahogy éle­dtünkkel is játszunk. Pe­dig nem árt ha mindig gondolunk arra, hogy a ké­kesen kígyózó lángok fa­lánkak. Nemcsak fellob­bannak, elpusztítva maguk körül bútort-berendezést, hanem az oxigént, az életet is ellopják tőlünk. Varga Edit Újítások Dunakeszin Finom búzncipó Nagy az újítási kedv a me­gye sütőipari üzemeiben. A legtöbb újdonsággal a Nyugat- Pest megyei Sütőipari Válla­lat szakemberei jelentkeztek az elmúlt esztendőkben, ám állják velük a versenyt az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat pékjei is. A leggyak­rabban a dunakeszi kenyér­gyár lelkes kis csapata, Ko- czuba János üzemvezető irá­nyításával tesz le az asztalra új receptúrákat. Ezekben a hetekben került a boltokba — ellátási terüle­tükhöz a városon kívül Főt is hozzátartozik — legfrissebb újdonságuk a búzacipó, amely kétféle lisztből, kovászos el­járással készül. Egyelőre fél­kilósakat hoznak forgalomba. A vásárlók első véleménye szerint a cipó íZe kiváló, és színe is vonzó, a fehér kenyér­re hasonlít. Kezdetben napon­ta 150 darabot sütöttek, most már a félezernél tartanak. A dunakesziek újdonsága kézi gyártással készül, csakúgy, mint a szegedi vágott, amely­nek termelését szintén a kö­vetkező napokban kezdik meg. A kis veknire formázott ke­nyérféle 20 dekás lesz. Mind­két terméket a választék bő­vítésére hozzák forgalomba. Jelenleg napi hét tonna ke­nyér és péksütemény hagyja el a kemencét, s mert a sütő­ipariaknak jó az együttműkö­dése a boltokkal, Dunakeszin és Foton szinte valamennyi üzletben teljes a gyáriak kíná­lata. Tavaly egyébként kiemelke­dő évet zártak. Árbevételi ter­vüket tizenhét százalékkal tel­jesítették túl. E szép siker titka — mint azt Koczuba János üzemvezető megfogal­mazta — a kollektíva össze­fogásában ikeresendő. Így vált lehetővé például, hogy kidol­gozzák a házi jellegű kenyér sütésének technológiáját, ezzel versenyre kelve a magánsü­tödékkel. Szó van arról is, hogy a gyár termékeiből a jövőben a fővárosba is szállítanak, a kö­zeli kerületekbe. F. Z. XXVIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 'Ára 1,40 forint 1984. JANUÁR 29., VASÁRNAP Csomagolópapír méretre Kisebb az igény a tűzifára j A bútorléc külföldi síkére A szentendrei egységgyűlés elnökségében balról jobbra: Kovács János, Györfl Balázs, Aszalós Józsefné, Kozgonyi Ernőné, dr. Tétényi Pál, dr. Tóth Albert. Trencsényi Zoltán telvétele Tegnap befejeződtek Pest megyében a munkásőregység-gyűlések. Monoron, Pilisvö- rösváron, Szentendrén és Örkényben tartot­ták meg évzáró-évnyitó seregszemléjüket a munkásosztály fegyveres testületéi. A szent­endrei egységgyűlésen részt vett és köszön­tötte a munkásőröket dr. Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának, osztályveze­tője is. (A tegnapi egységgyűlésekről a 3. ol­dalon tudósítunk.) Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésé­vel hazaérkezett Belgrádból a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja, amely a Jugoszláv Szocialista Ifjú­sági Szövetség elnöksége meg­hívásának tett eleget. A küldöttség megbeszélése­ket folytatott a JSZISZ Goran Rahman elnök vezette tár­gyalódelegációjával. A két if­júsági szövetség vezetői tájé­koztatták egymást szerveze­teik tevékenységének időszerű kérdéseiről, áttekintették a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi ifjúsági mozgalom ak­tuális kérdéseit, valamint a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit. Fejti Györgyöt fogadta Dob- rivoje Vidics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja. PEST MEGYEI mKöZÉLETH idő, s hirtelen megnő a keres­let, azonnal megkezdhetik a szállítást. Az elmúlt évi export gond­jait jól ellensúlyozta viszont a bútorléc külföldi sikere. Ta­valy csaknem 3 millió fo­rintnyi árbevétele származott a gazdaságnak ebből. Igaz, si­kerükben közrejátszott az is, hogy 1933-ban olyan jó minő­ségű tölgyeseket vágtak és dolgoztak fel, amelyek a leg­kényesebb vevők igényeit is ki tudták elégíteni. Az emlí­tetteken kívül különböző ka­rók, csomagolóanyagok és szőlőtámok is elkeltek az ex­portpiacokon. A Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság tavaly — a Várakozáson felül teljesítette tavalyi exporttervét a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság. E teljesítmény — bár minden dicséretet megérdemelnek az értékesíté­sért felelős szakemberek — mégsem számít kiemelkedő­nek történetükben. Ha alaposan számba vesszük a lehe­tőségeket, azonnal szembetűnik, hogy az előző évihez mért jelentős növekedés ellenére korántsem kedvező a kép a külföldi eladásoknál számbajöhető valamennyi te­rületen. Egyik hagyományos export­cikkünk a kérges papírfa, amely iránt a kereslet külhon­ban az utóbbi esztendőkben visszaesett. A vevők elsősor­ban a jó minőségű s a buda- vidékiek által kínáltnál fel- dolgozottabb árut keresik, emiatt a külkereskedelmi vál­lalatnak felajánlott mennyi­ségnek csupán alig a negyedét sikerült értékesíteniük. Na­gyobb lenne a lehetőségük, ha a papírfát itthon kérgeznék, ám megfelelő gép hiányában a gazdaság erre nem vállalkoz­hat. Ha a nemzetközi piacokon tartós lesz a mostani állapot, mégiscsak meg kell vizsgál­niuk, hogy esetleg vásárolnak egy ilyen berendezést, amely­nek ára a növekvő exportból előbb-utóbb megtérülhet. Tűzifát idehaza értékesíte­nek, ám az enyhe tél megmu­tatkozik az igényekben is. Ta­valy a várt 22 ezer helyett csak 18 ezer tonnát rendeltek a TÜZÉP-tslepek. A faterme­lők mindenesetre készen áll­nak: ha hidegebbre fordul az Sampinyon a hűtőházból — Repülővel Szaúd-Arábiába A hatodik héten már szedik Részben még tervek Az új gyártmány - mérce A Csepel Autógyárban 1983- ban egyrészt már meglevő gyártmányaikat korszerűsítet­ték, másrészt új termékeket alakítottak ki. Sikerült a li- cencként megvásárolt szervo­kormányt honosítaniuk, azaz a saját feltételeikhez igazítani, a D—750-es típusú járművek­hez kialakították a billenő- fülkés konstrukciót, valamint tovább korszerűsítették a ten­gelykapcsolót, az osztóművet, a sebességváltót. Az idén megkezdődik a tá­nyérrugós tengelykapcsoló gyártása, a nagyobb nyoma­téktartományú mechanikus, valamint a bolygóműves auto­matikus és hidromechanikus sebességváltó továbbfejleszté­se, a Cummins-motorok null- sorozatának gyártása. A D— 750-es járművek közül 1984- ben megkezdik a billenthető vezetőfülkéseken kívül a ti­zenhat és huszonnégy kerekű tehergépkocsik gyártását, vizsgálatát. Gyártmány- és gyártásfej- lesztássel importtermékeket is szeretnének helyettesíteni, pél­dául olyan új eljárások kidól- gozásával, amelyek már nem igénylik a külföldi alapanya­got, alkatrészt. Ezért kívánják déldául bevezetni a ZF sebes­ségváltó tolókarok finomkivá­gási technológiáját. A nehéz fizikai munka csökkentése ér­dekében pedig az idén állítják be az új ívhegesztő robotot. Míg az egyik fejlesztési munka már a végéhez közele­dik, a másik azzal párhuza­mosan kezdődik. A 200-as tí­pusú autóbuszfenékvázak konstrukciójának fejlesztése, ezen belül az egyik exportra készülő típusának végleges szerkezetét kialakítani ilyen feladat. Ezzel párhuzamosan tervezik az autógyáriak a 300-as, illetve a 400-as típusú fenékvázak dokumentációjá­nak hasznosítását. EI. E. jí Minden talpalatnyi helyet ki- f használnak a Budafrucht buda- f örsi hűtőházában, nem engedik, y hogy a folyamatos kiszállítások z miatt — akár rövid időre is — Z üresen maradjon egy szabál.vo- zott légterű terem. A Buda- ^ frucht és a dánszentmikiósi Mi- 4 csurin Termelőszövetkezet üze- '/ melte'.ésében lévő hűtőházból a V Hungarofrucht külkereskedelmi vállalat útján, szinte kizárólag £ tőkés piacra exportálják az itt ' tárolt gyümölcsöt. Jelenleg még négyezer ton­na almát tárolnak, amit ápri­lisig juttatnak el a világ kü­lönböző részeibe. A téli alma csomagolása és szállítása mel­lett még egyéb jövedelem- szerző tevékenységekre is szükségük van, mielőtt a pri­mőrök megjelenésével elkez­dődik a zöldség- és gyümölcs­szezon. A bérbeadástól a csemegeszőlő tartósításáig széles skálát felölelő kapaci­táskihasználási módok közül a legérdekesebb a gombater­mesztés. Tavaly márciusban kezdték el kísérletképpen egy hűtőte­remben. Mivel jól bevált, no­vember óta ismét foglalkoznak vele. Műanyag zsákokban, két sorban, állványokon, egymás fölött, összesen húszezer kilo­grammot termelnek, egy tele­pítésből. A terem hőmérsékle­te huszonkét-huszonhárom fok, a zsákokban csírával kevert komposzt, s a telepítés utáni hatodik héten szednek érett gombát, azután folyamatosan naponta négy-hatszáz kilót. A következő telepítést március­ra tervezik, júliusig szedik le, majd a nyári szünet követke­zik, mely novemberig tart. A sampinyon keresett és jól jövedelmező cikk. Hetente háromszor, kamionnal, össze­sen háromezer kilót szállíta­nak Ausztriába és heti egy al­kalommal ezret, repülőgéppel Szaúd-Arábiába. A minőségi követelmények nagyon maga­sak, 30 milliméteres „kalap”- átmérőjű vagy ennél nagyobb és csak teljesen hibátlan árut vesznek át, gondos csomago­lásban. A termés zöme meg­felel a követelményeknek és a többi is értékesíthető a bel­földi piacon. A termelést egy szakember és egy betanított munkás irá­nyítja, a szedést és a többi szükséges munkát egy nyolc­fős brigádra várnak. A sampinyontermesztés jó üzlet a Budafruchtnak és ami legalább ugyanannyit ér, kivá­ló bizonyítéka anhak, hogy rugalmassággal, új ötletek gyors megvalósításával, több­letbevételhez lehet jutni. S. E. Városavatás Szeghalmon Városavató ünnepi tanács­ülést tartottak szombaton Szeghalmon. Az utána tartott nagygyűlésen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a párt budapesti bizottságának első titkára mondott beszédet, s átadta a várossá nyilvánításról szóló okmányt Kozák Sándornak, a városi tanács elnökének. Az ünnepi szónok tolmá­csolta az MSZMP Központi Bizottsága és az Elnöki Ta­nács üdvözletét, majd arról szólt, hogy a várossá válás minőségi változást hoz Szeg­halom életében, amelynek most még inkább tényleges munkahelyi, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kul­turális központként kell mű­ködnie: felelőssége megnőtt, mert a városkörnyék fejlesz­tése, gazdagodása nemcsak előnyöket, hanem kötelezettsé­geket is jelent a vonzáskör­zet lakóival szemben. vadexporttal együtt — több mint 19 millió forintért szállí­tott külföldre, 6 millió forint­tal többért, mint 1982-ben. Tizenkét óriáshenger forog a vágógép mögött, 12 óriáshenger eteti a vágógépet papírral. A bugyi Tcsscdik Sámuel Tsz a Csepeli Papírgyárnak segít, bérmunkában vágják méretre a csomagolópapírt. A napi 49 tekercs akár a Nyugati pályaudvar becsomagolására is elegendő lenne. Trencsényi Zoltán felvétele Mai 2—3. oldal. Fokozódó politikai aktivitás 3. oldal: Barátkozók 6. oldal: Postabontás Rozmárok pedig nincsenek 7. oldal: Myitány a parketten 8 oldal: Hétfőn 7-kor: PESTI VIGADÓ Aüuakósoregységek gyűlései Elkötelezetten, bel y tállássa!

Next

/
Thumbnails
Contents