Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-29 / 24. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEs TANÁCS LAPJA FALÁNK LÁNGOK M egfogjuk a forintot, s ha egy mód van rá, családi költségvetésünk kiadási rovatát megkurtítjuk. S hogy a célt elérjük, olykor még a veszélyes, sőt életveszélyes ügyeskedésektől sem rettenünk visz- sza. Játszunk a tűzzel, saját életünkkel, testi épségünkkel. Mert hát amióta kiderült — s ez nem is tegnap volt! —, hogy egyszerűbb, s lényegesen olcsóbb a panelházakban a gázért átalánydíjat kérni, mint mérőórát felszerelni, s azt leolvastatni — azóta ügyeskedünk. Nemcsak főzünk- sütünk a gázzal, hanem ha a központi fűtés konvektora csak langyos, a sütőt, a gázrózsákat kinevezzük a meleg újabb forrásává. De ennek a meggondolatlan lépésnek a megtételéhez olykor az is elég, ha a belső hőmérséklethez képest könnyebben öltöztünk — máris világnak fűtünk a gázrezsóval. Mondván: konyhánként az csak huszonöt forintba kerül. S nem ketyeg az óra (mert nincs!), csak a kékes színű falánk lángok zabálják az életet adó oxigént. Előlünk, gyerekeink, a család tagjai elől. S hogy hányszor és hányán nem úszták meg egy enyhe rosszulléttel ezt a könnyelmű ügyeskedést, spórolós megoldást? Ennek nemcsak bizonyítékát, hanem intő példáját adják azok a közlemények, melyek az ilyen gázfűtés okozta halálos balesetekről adnak számot. Ám úgy tűnik, hogy a híreken átsiklik szemünk, nem jut el tudatunkig az a példa, mely nagyobb körültekintésre hivatott inteni. Mert amíg a baj nem kopogtat ajtónkon — a család valamelyik tagját nem érte baleset —, úgy hisszük, ami mással megtörtént, az velünk nem fordulhat elő. S botorságból, ma, holnap, bekapcsoljuk a sütőt, még egy kicsit fűtünk, hogy neglizsében lehessünk odahaza. Játszunk a tűzzel, életekkel, életünkkel. Valahogy nem akarjuk elhinni, ama régi közmondás igazságát: addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Csakhogy itt ha baj van, nem a korsó törik, hanem életek mennek rá. S nehezen összekuporgatott értékeink válnak martalékává a robbanásnak. Felelőtlenségünk nemigen ismer határt. Elég, ha arra gondolunk, hogy hány és hány gyerek játszott már — s játszik talán éppen most is — az előtte, a ke- zeügyében hagyott gyufával. Nem tudván, hogy a sárgás, tüneményes gyorsasággal kúszó lángnyelv nemcsak szépen világít-tán- col, hanem életet követel, a négy fal között. Nyugtatgatjuk magunkat a biztosítási kötvénnyel, mondván: ha tűz üt ki, vagy robbanás következik be, van hova fordulni segítségért, a biztosító köteles fizetni. Fizet is. Évente egyre nagyobb az az összeg, amit a károsultaknak kifizetnek. Hiszen nemcsak az állami vagyon hetven százaléka biztosított ma már hanem a lakások tetemes hányada is. Így aztán, hogy hétszázhatvannégy, vagy nyolcszázmillió forint az, amit a károsultaknak a biztosító fizet — ha felröppen a vörös kakas — igazán nem csoda. Hiszen egyre nagyobb értékek jelentik a lakások berendezését, azt, amit össszekuporgat- tunk. S könnyelműen fecséreljük el, — ahogy éledtünkkel is játszunk. Pedig nem árt ha mindig gondolunk arra, hogy a kékesen kígyózó lángok falánkak. Nemcsak fellobbannak, elpusztítva maguk körül bútort-berendezést, hanem az oxigént, az életet is ellopják tőlünk. Varga Edit Újítások Dunakeszin Finom búzncipó Nagy az újítási kedv a megye sütőipari üzemeiben. A legtöbb újdonsággal a Nyugat- Pest megyei Sütőipari Vállalat szakemberei jelentkeztek az elmúlt esztendőkben, ám állják velük a versenyt az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat pékjei is. A leggyakrabban a dunakeszi kenyérgyár lelkes kis csapata, Ko- czuba János üzemvezető irányításával tesz le az asztalra új receptúrákat. Ezekben a hetekben került a boltokba — ellátási területükhöz a városon kívül Főt is hozzátartozik — legfrissebb újdonságuk a búzacipó, amely kétféle lisztből, kovászos eljárással készül. Egyelőre félkilósakat hoznak forgalomba. A vásárlók első véleménye szerint a cipó íZe kiváló, és színe is vonzó, a fehér kenyérre hasonlít. Kezdetben naponta 150 darabot sütöttek, most már a félezernél tartanak. A dunakesziek újdonsága kézi gyártással készül, csakúgy, mint a szegedi vágott, amelynek termelését szintén a következő napokban kezdik meg. A kis veknire formázott kenyérféle 20 dekás lesz. Mindkét terméket a választék bővítésére hozzák forgalomba. Jelenleg napi hét tonna kenyér és péksütemény hagyja el a kemencét, s mert a sütőipariaknak jó az együttműködése a boltokkal, Dunakeszin és Foton szinte valamennyi üzletben teljes a gyáriak kínálata. Tavaly egyébként kiemelkedő évet zártak. Árbevételi tervüket tizenhét százalékkal teljesítették túl. E szép siker titka — mint azt Koczuba János üzemvezető megfogalmazta — a kollektíva összefogásában ikeresendő. Így vált lehetővé például, hogy kidolgozzák a házi jellegű kenyér sütésének technológiáját, ezzel versenyre kelve a magánsütödékkel. Szó van arról is, hogy a gyár termékeiből a jövőben a fővárosba is szállítanak, a közeli kerületekbe. F. Z. XXVIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 'Ára 1,40 forint 1984. JANUÁR 29., VASÁRNAP Csomagolópapír méretre Kisebb az igény a tűzifára j A bútorléc külföldi síkére A szentendrei egységgyűlés elnökségében balról jobbra: Kovács János, Györfl Balázs, Aszalós Józsefné, Kozgonyi Ernőné, dr. Tétényi Pál, dr. Tóth Albert. Trencsényi Zoltán telvétele Tegnap befejeződtek Pest megyében a munkásőregység-gyűlések. Monoron, Pilisvö- rösváron, Szentendrén és Örkényben tartották meg évzáró-évnyitó seregszemléjüket a munkásosztály fegyveres testületéi. A szentendrei egységgyűlésen részt vett és köszöntötte a munkásőröket dr. Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának, osztályvezetője is. (A tegnapi egységgyűlésekről a 3. oldalon tudósítunk.) Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével hazaérkezett Belgrádból a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja, amely a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöksége meghívásának tett eleget. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a JSZISZ Goran Rahman elnök vezette tárgyalódelegációjával. A két ifjúsági szövetség vezetői tájékoztatták egymást szervezeteik tevékenységének időszerű kérdéseiről, áttekintették a nemzetközi helyzet és a nemzetközi ifjúsági mozgalom aktuális kérdéseit, valamint a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Fejti Györgyöt fogadta Dob- rivoje Vidics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja. PEST MEGYEI mKöZÉLETH idő, s hirtelen megnő a kereslet, azonnal megkezdhetik a szállítást. Az elmúlt évi export gondjait jól ellensúlyozta viszont a bútorléc külföldi sikere. Tavaly csaknem 3 millió forintnyi árbevétele származott a gazdaságnak ebből. Igaz, sikerükben közrejátszott az is, hogy 1933-ban olyan jó minőségű tölgyeseket vágtak és dolgoztak fel, amelyek a legkényesebb vevők igényeit is ki tudták elégíteni. Az említetteken kívül különböző karók, csomagolóanyagok és szőlőtámok is elkeltek az exportpiacokon. A Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság tavaly — a Várakozáson felül teljesítette tavalyi exporttervét a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság. E teljesítmény — bár minden dicséretet megérdemelnek az értékesítésért felelős szakemberek — mégsem számít kiemelkedőnek történetükben. Ha alaposan számba vesszük a lehetőségeket, azonnal szembetűnik, hogy az előző évihez mért jelentős növekedés ellenére korántsem kedvező a kép a külföldi eladásoknál számbajöhető valamennyi területen. Egyik hagyományos exportcikkünk a kérges papírfa, amely iránt a kereslet külhonban az utóbbi esztendőkben visszaesett. A vevők elsősorban a jó minőségű s a buda- vidékiek által kínáltnál fel- dolgozottabb árut keresik, emiatt a külkereskedelmi vállalatnak felajánlott mennyiségnek csupán alig a negyedét sikerült értékesíteniük. Nagyobb lenne a lehetőségük, ha a papírfát itthon kérgeznék, ám megfelelő gép hiányában a gazdaság erre nem vállalkozhat. Ha a nemzetközi piacokon tartós lesz a mostani állapot, mégiscsak meg kell vizsgálniuk, hogy esetleg vásárolnak egy ilyen berendezést, amelynek ára a növekvő exportból előbb-utóbb megtérülhet. Tűzifát idehaza értékesítenek, ám az enyhe tél megmutatkozik az igényekben is. Tavaly a várt 22 ezer helyett csak 18 ezer tonnát rendeltek a TÜZÉP-tslepek. A fatermelők mindenesetre készen állnak: ha hidegebbre fordul az Sampinyon a hűtőházból — Repülővel Szaúd-Arábiába A hatodik héten már szedik Részben még tervek Az új gyártmány - mérce A Csepel Autógyárban 1983- ban egyrészt már meglevő gyártmányaikat korszerűsítették, másrészt új termékeket alakítottak ki. Sikerült a li- cencként megvásárolt szervokormányt honosítaniuk, azaz a saját feltételeikhez igazítani, a D—750-es típusú járművekhez kialakították a billenő- fülkés konstrukciót, valamint tovább korszerűsítették a tengelykapcsolót, az osztóművet, a sebességváltót. Az idén megkezdődik a tányérrugós tengelykapcsoló gyártása, a nagyobb nyomatéktartományú mechanikus, valamint a bolygóműves automatikus és hidromechanikus sebességváltó továbbfejlesztése, a Cummins-motorok null- sorozatának gyártása. A D— 750-es járművek közül 1984- ben megkezdik a billenthető vezetőfülkéseken kívül a tizenhat és huszonnégy kerekű tehergépkocsik gyártását, vizsgálatát. Gyártmány- és gyártásfej- lesztássel importtermékeket is szeretnének helyettesíteni, például olyan új eljárások kidól- gozásával, amelyek már nem igénylik a külföldi alapanyagot, alkatrészt. Ezért kívánják déldául bevezetni a ZF sebességváltó tolókarok finomkivágási technológiáját. A nehéz fizikai munka csökkentése érdekében pedig az idén állítják be az új ívhegesztő robotot. Míg az egyik fejlesztési munka már a végéhez közeledik, a másik azzal párhuzamosan kezdődik. A 200-as típusú autóbuszfenékvázak konstrukciójának fejlesztése, ezen belül az egyik exportra készülő típusának végleges szerkezetét kialakítani ilyen feladat. Ezzel párhuzamosan tervezik az autógyáriak a 300-as, illetve a 400-as típusú fenékvázak dokumentációjának hasznosítását. EI. E. jí Minden talpalatnyi helyet ki- f használnak a Budafrucht buda- f örsi hűtőházában, nem engedik, y hogy a folyamatos kiszállítások z miatt — akár rövid időre is — Z üresen maradjon egy szabál.vo- zott légterű terem. A Buda- ^ frucht és a dánszentmikiósi Mi- 4 csurin Termelőszövetkezet üze- '/ melte'.ésében lévő hűtőházból a V Hungarofrucht külkereskedelmi vállalat útján, szinte kizárólag £ tőkés piacra exportálják az itt ' tárolt gyümölcsöt. Jelenleg még négyezer tonna almát tárolnak, amit áprilisig juttatnak el a világ különböző részeibe. A téli alma csomagolása és szállítása mellett még egyéb jövedelem- szerző tevékenységekre is szükségük van, mielőtt a primőrök megjelenésével elkezdődik a zöldség- és gyümölcsszezon. A bérbeadástól a csemegeszőlő tartósításáig széles skálát felölelő kapacitáskihasználási módok közül a legérdekesebb a gombatermesztés. Tavaly márciusban kezdték el kísérletképpen egy hűtőteremben. Mivel jól bevált, november óta ismét foglalkoznak vele. Műanyag zsákokban, két sorban, állványokon, egymás fölött, összesen húszezer kilogrammot termelnek, egy telepítésből. A terem hőmérséklete huszonkét-huszonhárom fok, a zsákokban csírával kevert komposzt, s a telepítés utáni hatodik héten szednek érett gombát, azután folyamatosan naponta négy-hatszáz kilót. A következő telepítést márciusra tervezik, júliusig szedik le, majd a nyári szünet következik, mely novemberig tart. A sampinyon keresett és jól jövedelmező cikk. Hetente háromszor, kamionnal, összesen háromezer kilót szállítanak Ausztriába és heti egy alkalommal ezret, repülőgéppel Szaúd-Arábiába. A minőségi követelmények nagyon magasak, 30 milliméteres „kalap”- átmérőjű vagy ennél nagyobb és csak teljesen hibátlan árut vesznek át, gondos csomagolásban. A termés zöme megfelel a követelményeknek és a többi is értékesíthető a belföldi piacon. A termelést egy szakember és egy betanított munkás irányítja, a szedést és a többi szükséges munkát egy nyolcfős brigádra várnak. A sampinyontermesztés jó üzlet a Budafruchtnak és ami legalább ugyanannyit ér, kiváló bizonyítéka anhak, hogy rugalmassággal, új ötletek gyors megvalósításával, többletbevételhez lehet jutni. S. E. Városavatás Szeghalmon Városavató ünnepi tanácsülést tartottak szombaton Szeghalmon. Az utána tartott nagygyűlésen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt budapesti bizottságának első titkára mondott beszédet, s átadta a várossá nyilvánításról szóló okmányt Kozák Sándornak, a városi tanács elnökének. Az ünnepi szónok tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és az Elnöki Tanács üdvözletét, majd arról szólt, hogy a várossá válás minőségi változást hoz Szeghalom életében, amelynek most még inkább tényleges munkahelyi, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális központként kell működnie: felelőssége megnőtt, mert a városkörnyék fejlesztése, gazdagodása nemcsak előnyöket, hanem kötelezettségeket is jelent a vonzáskörzet lakóival szemben. vadexporttal együtt — több mint 19 millió forintért szállított külföldre, 6 millió forinttal többért, mint 1982-ben. Tizenkét óriáshenger forog a vágógép mögött, 12 óriáshenger eteti a vágógépet papírral. A bugyi Tcsscdik Sámuel Tsz a Csepeli Papírgyárnak segít, bérmunkában vágják méretre a csomagolópapírt. A napi 49 tekercs akár a Nyugati pályaudvar becsomagolására is elegendő lenne. Trencsényi Zoltán felvétele Mai 2—3. oldal. Fokozódó politikai aktivitás 3. oldal: Barátkozók 6. oldal: Postabontás Rozmárok pedig nincsenek 7. oldal: Myitány a parketten 8 oldal: Hétfőn 7-kor: PESTI VIGADÓ Aüuakósoregységek gyűlései Elkötelezetten, bel y tállássa!
