Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-22 / 18. szám
w Fontos a pontos szerszám I $3ll A tömeggyártásban előforduló szerszámok mindegyikét gyártják a Ganz Árammérőgyár szerszámüzemében. A termékek minőségét döntően meghatározó sajtoló-, hajlító-, öntő- és műanyag fröccsöntő szerszám készül a jól felszerelt üzemben, ahol megfelelő gépek állnak a szerszámkészítők rendelkezésére. A múlt évben 221 szerszámot készítettek el. Képünkön: Parti László szikraforgácsoló gépen munkálja meg a szerszámlapot, ezúttal a méretet ellenőrzi. Hancsovszki János felvétele Végre formaruhában Költöznének, de nincs hely A bontásra ítélt ház homlokzatán néhány éve még neonbetűk hirdették, az Állami Biztosító irodája várja ott az ügyfeleket. Azóta változott az épület szolgáltatása: a Pest megyei Temetkezési Vállalat gödöllői kirendeltsége költözött oda. A Dózsa György úti ház nemcsak céljánál fogva hívja fel magára a figyelmet, hanem azzal is, hogy egy ideje munkagépek harapdossák körülötte a talajt. A Kossuth Lajos utca felől megkezdték a leendő posta pincéjénak földmunkáit, a ház előtt pedig az út korszerűsítése folyik. Nem könnyű megközelíteni a bejáratot. Tatár István kirendeltségvezetőt kicsiny irodájában találtuk. Meglepte a látogatás, hiszen hozzájuk általában köny- nyes szemű emberek nyitnak be. Néhány éve még az Országos Villamos Távvezeték Építési Vállalatnál volt főművezető. Miért változtatott munkahelyet? — Már fárasztó volt az otthontól való örökös távoliét, ezért, amikor kínálkozott ez az állás, megpályáztam. A múlt év júniusától vagyok itt. — Hogyan kezdett a mun. kához? — Első teendőmnek tartottam a tanácsi és az egyházi vezetőkkel való kapcsolatfelvételt. Felkerestem őket hivatalukban, bemutatkozó látogatást tettem. — A fél év alatt több változás történt. Megjavult a munkafegyelem, a temetési szertartás alatt dolgozók végre formaruhában végzik feladatukat. A halottat szállító gépkocsinkra magnetofont szereltünk fel, így búcsúzene kíséri az elhunytat. — A tanáccsal, az egyházi vezetőkkel, a rendezőirodával jó a kapcsolatunk, segítjük egymást. A nehézségek ott kezdődnek, hogy alkalmazottaink mostoha körülmények közötjt dolgoznak. Nincs mosdó, zuhanyozó, ahol tisztálkodni tudnának. Hiába hirdetjük, hogy munkavállalót felveszünk, talán ezért is, senki sem jön — Ami a munkaterületet illeti, kilenc fiókunk és az ahhoz tartozó harminchat ravatalozónk van. Hatáskörünk a városra és a környékére terjed, mi végezzük az elhunytak szállítását is a péceli és a kerepestar- csai kórházakból. Sajnos sok a munkánk. Gödöllőn havonta 25—30 az elhunytak száma, de van hónap, amikor ez negyvenre nő. A kirendeltség hamarosan költözik, csak éppen a hely nincs még meg, hogy hová! Olyan épület kell, amelyben már javítani tudnánk dolgozóink szociális ellátásán, elhelyezhetnénk az anyagokat, jól megközelíthető lenne. A költözködés nem zavarhatja a munkájukat. Tatár Istvántól megkérdeztük, meddig parkol még éjjelente a volt tűzoltólaktanya udvarában a halottszállító gép kocsi és mikor vásárolnak a a feladathoz illőbb és alkalmasabb járművet a városnak, hiszen a jelenlegi szürke, műhelykocsinak kinéző csak fokozza a gyászolók bánatát. Az első kérdésre az volt a válasz, hogy a másutt parkolást a tanács segítségével tudnák megoldani. A második pénzzel függ össze, a vállalat tud rá válaszolni. Várjuk mind a kettőt. Csiba József K^tíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1984. .TAXITAR 22., VASÄRNAP Pésel—lsaszég Áfész Nehéz kibogozni: ki ad többet? Ksmshnenfes termelési eleieget adnék Fogyasztási és értékesítési szövetkezeteink tevékenysége roppant szerteágazó. Az az igazság, hogy amikor a mező- gazdasági szektor — a termelőszövetkezetek, de különösképpen az állami gazdaságok — még nem is segítették a kisárutermelést, az áfészek a kiskertekben termett zöldséget, gyümölcsöt, vagy például a tojást megvették. Ösztönözve ezzel a gazdákat a több termelésre. Ma már viszont néhol nehéz kibogozni: a téesz segít jobban, ad többet a háztájinak vagy az áfész. Azt gondolhatjuk: így van ez jól, hiszen a fontos, hogy a termelés rejtett tartalékai mindnyájunk javára feltáruljanak. A múltja nagyobb A mezőgazdasági kisáruter- melésnek a Péce.1—Isaszeg Áfész működési területén — a két nagyközségben — ugyancsak régi hagyományai vannak. Könnyű ezt így megfogalmazni, hiszen a kisparaszti tevékenység múltja nagyobb, a nagyüzemé meg talán rangosabb. A nemrégiben készült összeírás szerint Pécelen nyolcszázötven, Isaszegen mintegy ezerötszáz kistermelőt, háztáji, ház körüli gazdaságot tartanak nyilván. Ennyivel számolnak az éfészben. Hozzávetőleg négyszázharminc hektár területen gazdálkodnak, s ennek egyharmada saját tulajdon, az összes terület több mint a felé kert, szőlő és gyümölcsös. A tsz is Ahogy azt nemrégiben Duka Gyula, a Pécel—Isaszeg Áfész elnöke megállapította: ők a termelésszervező és felvásárló munkájukban éppen azt vették figyelembe, hogy a legfontosabb a kertek hasznosításában a zöldség- és a gyümölcstermelés segítése, de jelentőségéhez mérten számolniuk kellett tavaly is a méhészekkel és a kisállattenyésztőkkel. Az utóbbi esetére azt is elhatározták, hogy — mivel a kistermelők területe kevés a takarmányok megtermeléséhez — a takarmányellátást az áfésznek magára kellett vállalnia. így aztán évente mintegy háromezer tonna tápot és más takarmányt hozatnak számukra. Agrártudományi Egyetem Nemzetközi tanácskozás A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen^ a több éves hagyománynak megfelelően, az idén is megrendezik a mező- gazdasági tudományos napokat. A gödöllői agrárközpont más intézményeivel együtt a mezőgazdaságtudományi kar február 2—3-án A genetikai potenciál javításának és jobb kihasználásának lehetőségei címmel tartja a konferenciát, amely néhány külföldi kutató és professzor részvételével nemzetközi jelleget ölt. Az első napon plenáris üléssel kezdődik a program, az egyetem aulájában dr. Bíró Ferenc rektor megnyitója után dr. Papócsy László mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tart előadást a növényi és az állati produkció növelésének követelményeiről és feltételeiről, hazánkban. Öt követően dr. Stefanovits Pál egyetemi tanár és Láng István akadémikus, az MTA főtitkár- helyettese a biomassza termeléséről szól. Kiss Albert, a KSH elnökhelyettese a biológiai erőforrások kihasználásáról, míg Emil Spaldon, a nyit- rai mezőgazdasági főiskola tanára a növények termőképessége növelésének lehetőségeiről és korlátáiról mondja el tapasztalatait. A konferenciával egyidejűleg számos kutatási eredményt a helyszínen bemutatnak, a tanácskozás további részében, a szekcióüléseken pedig több mint száz előadás hangzik el. NÄTHA VAN. Papírzsebkendő nincs. Tényleg nincs? Árgus szemmel figyeljük az üzletekben azt a bizonyos helyet, a polcot, de hát nincs ott semmi. És mégis mindenütt látni az utcán eldobált, elhasznált zsebkendő nyomát. Ilyen takarékosak’ az utcán közlekedő embertársaink, vagy tán külföldről, csomagban kapják ezt a megbecsült papírdarabkát? Nyomozni kezdtem és kitartásom eredménnyel járt. Szilveszter előtt a gödöllői ABC- áruházban kihoztak a raktárból egy kartondobozt. A hirtelen mozgástól egy kissé megbillent a doboz teteje, és mivel az eladók mellett álltam, gyorsabban kezdett dobogni a szívem: mintha papírzsebkendő lapulna a pult elé tett, de polcra ki nem pakolt dobozban. Félénken felnyitottam a fedelét... és az volt! Gyorsan kiszedtem három csomaggal a frissen kitett, de már fáiig sem telt dobozból és ezzel elindítottam a lavinát. Meglátták az eladó!ányok is a kincset. Gyorsan — csak a főnök néni észre ne vegye! — kivették ők is amennyi számukra szükséges volt. Talányok, meglepetések két — nem is volt mindegyikük kosarában zsebkendő! Január. Vége nyomozói karrieremnek. A 20-as boltban teljesen nyíltan, a polcok elé téve, úgy, hogy belébotoljunk, hatalmas tele dobozból kínálta magát a kevés érdeklődőnek. A papírzsebkendő. Vettem már utasellátóban, büfében, sőt kocsmában is pár száz darabot, de ezeket a sikereket mindig szemfülessé- gemnek könyveltem el. Most megint csalódhattam magamban ... ELŐRELÁTÓ ember már ősszel készül a télre. Ilyenkor gondoskodik a tüzelőről és természetesen a fűtés milyenségéről is. Van, aki az utóbbiból a komplikáltabbat választja — központi fűtést szereltet. A mindennemű anyagbeszerzési j nehézséget leszámítva végre beszerelik az összes alkatrészt, ami beszerelhető. Pedáns ember nem tűri lakásában a rozsdás vasat, tehát nekikezd festék után szaladgálni. Minium van, jó száraz, de hozzá két hónap múl- A pénztárnál visszafordul- Va Pesten, egy mezőgazdasági tam: vevőtársaim sokkal ke- boltban talál hígítót is. Ám a vésbé követték az eseménye- radiátorzománc az már kemé/ nyebb dió. Nincs Aszódon, Gödöllőn, Vácon és a tudakozó sem tud lelőhelyet ajánlani. Kell az idő másra is, lemondunk a festésről, majd tavasszal ... És ezek után jön a meglepetés. Aszódon, a háztartási boltban más egyebet keresve, csak úgy szokásból megkérdezem van-e radiátorzománc? Nincs. Távolodóban hallom, amint az utánam jövőnek mondja az eladó: Ilonka néni, szóljon a Kovácsnénak, jöjjön a tíz kiló radiátorzománcért! Van radiátorzománc vagy nincs? TÜZELNI KELL, még ha áz enyhe téli idő kíméli is kazánjainkat és pénztárcáinkat. Jó minőségű szenet — és egyáltalán szenet — beszerezni azonban nagyon nehéz. Sorban állhatunk a Tüzép- telepeken, megbízhatunk állami, és maszek fuvarost, nincs német brikett és nincs lengyel szén. Dehogy nincs, kolléganőim állandóan lengyel szenet rendelnek — és kapnak is. Titkuk nyitja: tudnak egy bűvös telefonszámot. A budapesti tüzelőanyag-kereskedő két-három napon belül szállítja a kívánt fajtájú és mennyiségű szenet. Lehet, hogy ő vállalkozói szerződését komolyan vette, és tényleg a lakosság szolgálatában áll? Vagy az iskolában megtanulta a jó kereskedő ismérveit, melyek között az áru beszerzése és a vevő kívánságának maradéktalan teljesítése is szerepel? LEGSZÍVESEBBEN a hiánycikkek közé sorolnám a köszönni tudó (fiatal?) embert is. A korombelieknél íratlan szabály: akivel egyszer beszéltem már, vagy többször találkoztunk, azzal köszönünk egymásnak. Falun különösen fontos a köszönés, még az idegent is üdvözlik, ha elhalad a ház előtt. Mostanában úgy vettem észre, nem divat a köszönés. Évek óta figyelem: befejezi a gyerek az általános iskolát, és ekkor egycsapásra elfelejti ismerni volt osztálytársai szüleit is. Nekem apró gyerekként azért rángatták a kezem, hogy ne köszöngessek mindenkinek. Ma meglepődöm, ha végigmegyek az utcán és egy 15 éves fiatal köszönésre nyitja a száját. Biztos, hogy már nem divat? Nem az alapvető műveltség hiánya? Báskai Erzsébet Persze az egyéb támogatás sem marad el. Azt már Sasvári József felvásárlási és termeltetési osztályvezetőtől tudom, hogy a tervidőszak eddig eltelt éveiben csaknem egymillió forint kamatmentes termelési előleget adtak szakcsoportjaik tagjainak. A szövetkezetben hat ilyen csoport van a két közjégben: két-két méhész, kisállattenyésztő és kertész szakcsoport. Természetesen a vetőmagvakat, a növényvédő szereket es más a termeléshez szükséges anyagokat, eszközöket is beszereznek számukra, s egyre több a kerti kisgép, ami már jól használható a talajművelésre, a gyomirtásra. Amire meg nem elég vagy nincs alkalmas eszköz, abban — az egyre jobb kapcsolat révén — segít az áfész tagjainak a péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet. A fáradozás ára Ami pedig a termelés és az áruellátás összhangját illeti: a Pécel—Isaszeg Áfész is két igényt kell egyszerre kielégítsen. Egyrészt elégedetté kell tegye a kisárutermelőket, hí szén azok a helyi zöldség-, gyümölcs-, apróállat- és tojásellátásban segítenek; és éppen úgy kell ezt megszervezni, hogy a boltba járó vevő is elégedett legyen. Az érdekek azt diktálják, hogy a termelő megkapja költségeit és fára dozása, munkája díját; aki pedig vásárol, az elfogadható áron tehesse. Nem könnyű ennek megfelelni. Ám ha sikerül, amint az ennél az áfész- nél is törekvés, akkor munkájuk nem hiábavaló. Fehér István A nyű A Cement- és Mészművek váci gyárában jártam a minap. Cementet vásároltam, és mivel jó előre figyelmeztettek a hosszú sorban állás szépségeire, 30 perccel a hivatalos nyitás, vagyis hét óra előtt megjelentem diszpozícióval a kezemben. Előttem már tucatnyian és főleg türelmesen várakoztak. Hat óra negyvenötkor — nem akartam hinni a szememnek —, kinyílt a kis ablakocska, mindnyájunk nagy örömére. Ez igen! Bárcsak mindenhol így bánnának az ügyfelekkel, mint irt, Vácott. Örömöm azonban nem tartott soká. Közel kerülve az ablakhoz, ugyanis módomban állt az üveg mögött ülők beszélgetését akarva, nem akarva, meghallanom. Éles női hang figyelmeztette kolléganőjét, hogy kihűl a kávé: igya meg! Kár a feketézést halogatni, kint az előszobában hosszú sor áll, vagy ahogyan a bájos hölgy fogalmazott, annyian vannak, mint a nyű! Kérem, engem már sbkan és sokféleképpen tituláltak, de úgy emlékszem, nyűnek soha. Ha a jelzőnek nem is, annak örültem, hogy városunkban, Gödöllőn ilyen sohasem fordulna elő. Sz. S. Önképzőkör A veresegyházi vezetői önképzőkör legközelebbi összejövetelét hétfőn, január 23-án, este 6 órakor a tanács vb-ter- mében tartják. Az előadó dr. Hellner Károly, a Magyar Kereskedelmi Kamara személyzeti osztályának vezetője. Galgatej Újdonság Az idén mintegy hárommillió forintot költöttek beruházásra a vácszentlásziói Galgatej társaság üzemében. Egy új, zárt IFA-hűtőkocsit, lengyel gyártmányú kannamosó gépet és két, egyenként százezer kalóriás tejhűtő berendezést vásároltak. Mozi Vasárnap: A hótündér. Színes, szinkronizált szovjet mesefilm. Csak 4 órakor! Könnyű testi sértés. Színes magyar film. 6 és 8 órakor. Hétfő: A csodálatos asztalos. Magyar mesefilmsorozat. Csak 4 órakor! Kramer kontra Kramer. Színes, szinkronizált amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 6 és 8 órakor. Kevés a pótlék? A fölösleges találka Tanulmányozom a MÁV hivatalos menetrendjéhez kiadott 2. számú pótlékot. A hatvani vonalon újabb változásokról nem ad számot, csupán azokat említi, amelyek az 1. számú pótlék megjelenése után léptek érvénybe. Van közöttük egy közvetve érdekes módosítás. A Budapestről 20 órakor induló miskolci gyors egy ideje mór csak pénteken és vasárnap közlekedik. Nyilván gazdaságossági megfontolásból. Nem frtem viszont, hogy akkor miért nem változtattak annak a Túráig közlekedő személyvonatnak a menetrendjén is, amelyik 19 óra 35 perckor indul a Keleti pályaudvarról és nyolc percet időz a gödöllői állomáson. Amíg a gyors mindennap járt, azért tette ezt a személy, mert Gödöllőn előzte meg a később induló, de fürgébb szerelvény. Mióta változott a gyorsvonat közlekedési rendje, hetente csak egyszer, pántieken találkozik a két vonat. Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön feleslegesen várnak a Galga völgyébe igyekvők nyolc percet az állomáson. Vajon miért? Nem azért, mert hiányzik a megfelelő menetrendi jelzés, azt már kimunkálták. Nemcsak az utasok nyernének a következetesen végigvitt változtatással, hanem talán a vasút energiamérleg» is. Addig sem kellene fűten”vi- lágítani a vagonokat. A kétszázötven utas összesen kétezer percet, harminchárom órát takaríthatna meg egy-egy alkalommal. B. G. A nap programja Január 22-én. Gödöllő, művelődési központ: Gyermekprogram. Adni, kapni jó! (kreatív foglalkozás gyerekeknek). Zenélő szerszámok (bambuszból pánsíp, papírhengerből és disznóhólyagból dob készül), 15 órakor. A fele sem igaz. A játékot vezeti: Vágó István, a televízió munkatársa, 16 órakor. Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Január 23-án. Gödöllő, művelődési központ: Iskolai közművelődési program: Jálékfoglalkozás (madzagszövés), a kerepestarcsai III. sz/ általános iskolának, 10 órakor. Fólia alatti termesztés, előadás, tartja dr. Tóth István, 18 órakor. Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. ISSN 0133—IP' 'öi Hírlap)
