Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

Revolveren MODIORI Kj'tjtian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1984. JANUÁR 22., VASÁRNAP Új keret és tartalom A hagyományok lassan változnak HírnévöregbÉtő gépek Egyre több országban ismerik meg a monori Mezőgép nevét. Termékeik, a különböző húsipari feldolgozó berendezések ma már a nagyvilág számos tájára eljutva öregbítik hírnevüket. Tavaly főleg a közel-keleti országokba exportáltak. Rakusz András és Saller Ferenc lakatosok a baromfifeldolgozó gépsor egyik alkotóelemét, a nyakroppantó berendezést szerelik. Közgyűlésre készülnek Ä mérleg már majdnem kész Egyre korszerűbb gépeken készülnek a különböző alkat­részek a Fővárosi Finom- mechanikai Vállalat monori 7. számú telepén. Tavaly két modem forgácsoló géppel gazdagodott a telep, az idén újabbak beállítását tervezik. Képünkön Mikola Lajos esz­tergályos a szovjet típusú revolveresztergapadba fogja a megmunkálandó anyagot. Számadás a tapasztalatokról A Monori Népi Ellenőrzési Bizottság január 25-én, szer­dán délelőtt 10 órakor tartja idei első ülését, a monori vá­rosi jogú nagyközségi közös tanács emeleti tanácskozóter­mében. Napirenden szerepel a A .3 1983. évi munkájáról és el­lenőrzési tapasztalatairól szóló beszámoló jelentés. •f Sok minden megváltozott $ körülöttünk az elmúlt évek- $ ben, évtizedekben. Válto- % zott a társadalom, a gazda- % ság, általában a nagyvi- $ lág, de sok minden más- é. képp történik ma az em- berek magánéletében is, ^ mint korábban. Akadnak, j akik szerint elszürkülnek f mindennapjaink, jellegte- % lenné, formálissá válnak a % családi élet.— ünnepi, vagy 4 szomorú — eseményei. Személyhez szólóan A volt monori járásban az elsők között öltött testet a felismerés: új kereteket és tartalmat kell adni ezeknek a rendezvényeknek. Ennek meg­valósítására jött létre a Tár­sadalmi Ünnepségeket és Szer­tartásokat Szervező Iroda, mai kifejezőbb nevén a Családi Iroda. A kis létszámú stáb nagy feladatot vállalt magá­ra, mert nemcsak Monorra, hanem a környező községek­re is kiterjesztették szolgál­tatásaikat. Elsősorban a név­adók, társadalmi esküvők és gyászszertartások rendezését vállalták. Hogy hol mennyire igényelték, igénylik munká­jukat, az sok mindentől függ. — Az egyik alapvető felté­tel, hogy olyan helyiséget, ün­nepi környezetet tudjunk te­remteni, amely már önmagá­ban is vonzó lehet — mondot­ta Szarvas Gyuláné, a gom­bai tanács vb-titkára, azután a testületi ülés után, amely­nek napirendjén épp a szó- banforgó téma szerepelt. — Erre eddig is sok gondot for­dítottunk, de tavaly a tanács­ház épületének felújításával egyidőben lambériáztattuk, parkettáetulk, tapétáztuk a házasságkötő termet is, új szőnyegeket és csillárt vásá­roltunk. Bényén ilyen célokra az ifjúsági klubot, Káván pe­dig a kirendeltség helyiségét szoktuk használni. Sajncs eze­ket nehezebb igazán ünnepé­lyessé tenni. A falusi emberek megszok­ták, hogy a pap, aki úgyszól­ván mindenkit közelről ismer, szinte személyre szóló pré­dikációkat tartott. Mivel az igények ma is hasonlóak, mindkét — helybeli — anya- könyvvezető arra törekszik, hogy sablonoktól mentes, va­lóban az érdekelteknek szóló ünnepi beszédeket állítsanak össze. — Vajon hányán igénylik a károm településen a tanács, illetve a Családi Iroda szol­gáltatásait? ló képeseit — Sajnos még mindig na­gyon kevesen — mondta Szarvas Gyuláné. — A tu­datformáló szervező munkán­kat épp ezért nem tekinthet­jük kielégítőnek. Nehezíti a helyzetünket, hogy a közsé­geinkben élő szülők gyernjekei általában fővárosi kórházak­ban születnek, s ott is anya-* könyvezik őket. így legfeljebb az újszülöttek személyi szá­ménak kiadásakor, vagy a védőnők követítésével kerü­lünk kapcsolatba a fiatal pa­pákkal, mamákkal. A meg­győzés így kevésbé hatásos. A társadalmi esküvők ará­nya a névadókénál már lénye­gesen magasabb. G'mbín ta­valy például 42, Bényén 67, Káván 80 százalék volt. A gyászszertartások társadalmi megrendezését tavaly mind­össze két gombai család igé­nyelte. A Családi Iroda ezt nagyon színvonalasan, hatá­sosan teljesítette, a hagyomá­nyos szertartásokhoz szokott emberek is elismerően beszél­tek róla. A gombai községi közös ta­nács 1982-ben 3 ezer, tavaly és az idén 5-5 ezer forinttal járult hozzá a Családi Iroda fenntartásához. — A teljesség kedvéért el kell mondani — jegyezte meg a vb-titkár —, hogy segítsé­get a legelső ígéretekkel szem­ben csalk a temetésekhez tud­nak nyújtani. Nagy leterhelt­ségük miatt a névadóinkon, esküvőinken nem tudnak köz­reműködni. Ez objektív okok­ra vezethető vissza, mert az iroda dolgozóival egyébként jó a kapcsolatunk. x Minden­esetre örülnénk, ha tebb tá­mogatást kaphatnánk. Türelmesen — Jelenleg az általános is­kolások és az óvodások műso­rai színesítik a társadalmi ün­nepségeinket. A pedagógusok és a gyerekek dicséretére le­gyen mondva, ők Is rendkívül lelkiismeretesen, színvonala­san készülnek fel, s minden esetben kivívják a résztvevők tetszését. Kétségtelen, egyelőre még szerények azok az eredmé­nyek, amiről Gpimban ’fe'éizá- molhátnak. Az emberek tu­datformálása az évtizedes, sőt évszázados hagyományok meg­változtatása, legyen az bár­milyen jó szándékú is, nagyon nehéz feladat. A türelmet­lenség, a kicsit is agresszív agitáció e területen több kárt okozhatna, mint hasznot. Az idő azonban senki felett sem múlik el nyomtalanul, a sok jó példa pedig mind többeket vonz. Vereszki János Megyei fcucssfag fsgodéérát Kovács Gyula megyei ta­nácstag, az OTP Pest megyei igazgatója, január 30-án dél­előtt 11 órától fogadóórát tart az üllői tanácsházán. Ezekben a napokban lázas munka folyik/a termelőszövet­kezetek irodáiban, készül az 1983-as mérleg. Hamarosan a közös gazdaságok tagjai is megismerhetik a számadato­kat, hiszen közelednek a zár- számadási közgyűlések idő­pontjai. Monor vonzáskörzetében már hagyománynak számít, hogy a mezőgazdasági üzemek zöme februárban tartja zár­számadó közgyűlését, így lesz ez most is. A sort ezúttal a vecsési Fe­rihegy Tsz nyitja meg, ahol már január 30-án megtartják a közgyűlést. A pilisi Arany­kalász Tsz közgyűlésére a he­A gyömrői nyugdíjas vas­utasak szákszervezete 1984. ja­nuár 27-én, pénteken 10.30-tól tartja ez évi közgyűlését. A vezetőség kéri a tagságot, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. 'k Az emberben akaratlanul is felvetődött: hogyan lehetséges az, hogy nem volt gazdaságos a gyömrői mozi üzemeltetése. Különösen akkor válik érthe­tetlenné ez a dolog, ha va­laki elmegy a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Házba a mozivetítésekre, s meglátja a nagyterem tömött széksorait, az izgatottan zsibongó gyerek­sereget. amikor például Pie- done javában püföl egy fél hadsereget. Pedig hát a gyöm­rői nem is igazi mozi lejtős széksorokkal, elsőrendű vetí­tővel, mint amilyent ekkora közönség méltán megérdemel­ne ... lyi művelődési házban február 10-én kerül sor. Február 15-én a sülysápi Tápióvölgye Tsz zárszámadására várják a ter­melőszövetkezet tagjait Süly­sápról, Menüéről és Űriből. Február 17-én a gombai Fáy András és a monori Kossuth tsz közgyűlése egyaránt' dél­előtt 10 órakor kezdődik. Az előbbi a helyi művelődési ház­ban, az utóbbi a filmszínház­ban. Február 22-én a vasadi Kos­suth Szakszövetkezetben lesz beszámoló, két nappal később, február 24-én pedig az ecseri Rákos mezeje Tsz-ben. Ez utóbbira a rákoskeresztúri Dózsa Művelődési Házban ke­rül sor délután két órakor. Sötétség ... Sok mindenre lehet értelmezni ezt a szót, ezt a fogalmat. De a legkézenfek­vőbb arra gondolni, hogy éj­szaka van, s valahol nem ég az utcai világítás. Nyár vége, ősz eleje óta sötétben volt pél­dául a gyömrői Bajcsy-Zsi- linszky utca vége, a 200-as házszám felé. Állítólag az ut­cabeliek többször is bejelen­tették a hibát az ELMÜ ül­lői kirendeltségének, a gyöm­rői tanácsházán is. Amikor néhány hete végre megjelen­tek a villanyszerelők, az egyik higanygőzlámpa izzója már eleve nem gyulladt fel, ami­kor becsavarták a foglalatba. A sötétség és a sok egyéb kellemetlenség mellett, így visszaállt az a helyzet, hogy az éjszaka leple alatt, a fel­fedezés veszélye nélkül köz­lekedhetnek egyesejc a határba üres kézzel, s vissza, nem rit­kán megrakottan. Pedig a la­kott települések peremén vi­lágító utcai lámpáknak ép­pen ez volna egyik szerepe, vagyis, hogy az ilyen osonókat láthatóvá tegye. És akkor még nem is szóltunk a közlekedé5’1 útvonalak kellő megvilágító sának szükségéről, ami a mellékutcákban, de sajnos több forgalmasabb út mentén is csak irányfény jellegű. Igaz, a szerelőket sincs miért irigyelni, hiszen jobbára (különösen a hagyományos iz­zók esetében) selejt feliratú kísérőcímkével kapíák az ori- giná’tan csomagolt izzóka* mert ugve azokat is el ke’1 használni valahol, mégha csak néhány órát égnek is. ★ A gyömrői vízműbázis tő- szomszédságában „megnyitott” illegális szemétlerakódét is a sötétség szülte, mindenféle ér­telemben. Bár ott nappal is előfordulnak sötét alakok, akik világos szándékkal hagy- I ják ott terhüket, konyhai, építkezési, ipari és útépítési hulladékot. Hogy innen kapja 22 ezer ember az ivóvizet (még egészséges'), az úgy lát- 1 szik, nem lényeges. Lehet, hogy ide is lámpaoszlopokat kéne állítani? Vagy csupán meglátni, rajtakapni őket? De kinek kit? ... Ezt sötét ho­mály fedi ... A. L. A. (ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap)'- sr; Jegyzet m Csapat-papot, szemetet A z intézményes szemét- szállítás bevezetésére a nagyobb településeken néhány évvel ezelőtt került sor Monoron és környékén. Sokan akadtak ellenzői, mondván, úgysem oldódik meg ezzel a házi hulladék elszállítása. Szerencsére egyre többen ismerik fel jelentőségét, s megtesznek érte mindent, hogy zavar­talan legyen. Egy kisközség vezetője mesélte nemrégiben, hogy a falu lakói sem vették eleinte jó néven a dolgot, mert csak azt látták ben­ne, hogy fizetni kell érte. Alig néhány ház előtt tűn­tek fel a szeméttel teli edé­nyek. Később szerencsére változott a helyzet, néhány hónap elteltével már hoz­zászoktak a rendhez a fa­lubeliek. Gyomron a nagyközségi tanács magánvállalkozásba adta a szemétszállítást. A 'hét meghatározott napjain szállítják el traktorral a hulladékot. A szemétbá­nyánál a Farkasdi úton ál­landó „ügyelet” van. Egye­sek mégsem vesznek tudo­mást erről. A Mendei út két oldalán levő árokba ugyanis ismeretlen szemé­lyeik rendszeresen hordiék a szemetet, a hamut, csú­fítva ezzel a környezete*. A falusi temetővel szemben — hiába a tiltó tábla — már valóságos szeméthe­gyek magasodnak. De hoz­hatnánk fel példákat más­honnan is. Az erdőkben sem különb a helyzet. A NEFAG mo­nori erdészeti üzemének 10 ezer hektáros területén is sok helyen látni szemét­dombokat. Az alkalmi ki­rándulók — nincsenek so­kan — csapot-papot ott­hagynak, amikor eltávoz­nak a fenyves, vagy nyár­erdőkből. Nem megoldott a telepü­lések belső rendezettsége, tisztasága sem. Jól tudjuk, a községi tanácsoknak ke­vesebb a pénzük, mint ko­rábban, azt azért nehezen tudjuk elképzelni,. hogy ne telne nekik egy-egy sze­méttartó elhelyezésére a forgalmasabb útszakaszo­kon. Ezek a legtöbb helyen hiányoznak, így az utcán járó-kelők egyszerűen a földre dobják a cukorka papírját, a papírzsebkén- dőt, s mást. A környezetvédelemről törvény is született. A ta­nácsok annak figyelembe­vételével hozták meg a köz- " tisztasági rendeleteiket, amelyek betartása mm-’en ál'empolgárra nézve köte­lező. f [dvös lenne, ha minder- ki betartaná a rendel­kezéseket. Mindnyájunk közös érdekéről, a szebb, tisztább környezetről van szó. S ez nem kevés. Gér József Fortuna kegyelt­jei azok, akik megízlelhették már a nyerés má­morát, nyertek nagyobb összeget a lottón vagy a totón. Ismerősöm mesélte bosszúsan a heti farsangi lottóhúzás izgal­mait. Az első három számot kihúzták, aztán a negyedi­ket nem, de az ötödiket ismét. Igaz, az egy má­sik lottószelvé­nyen volt beik­szelve, így csak hármasa volt az illetőnek. Szomo­rúan panaszolta, hogy alig több mint 600 forintot vehet majd fel az OTP-ben.. j Eszembe jutott az a bácsi, aki a minap a szerkesz­tőségben járva hirdetést adott fel, s elmesélte lottó­kalandjait. Nyert már autót, volt négyese — szóval szerencsés ember­nek vallhatja ma­gát. » — Nem kellene nekem az a pénz meg az autó. in­kább egészségem lenne, de az nincs — dohogta. Hát igen, a For­tuna látogatása mindig kiszámít­hatatlan. G. J. javulnak a munkakörüliaiéityek Ckmillió forintjába kerül majd a Gyomról Vas- és Fémipari Szövetkezetnek a telephelyén épülő, korszerű, 360 négyzetméter alapterületű, új üzemcsarnok. Ha az Építőipari Szövetke­zeti Közös Vállalat befejezi a munkálatokat, jelentősen javulnak majd a szövetkezetben dolgozók munkakörülményei. Hancsovszki János felvételei Gyömrői ir.sizik Sötét utcák, sötét alakok

Next

/
Thumbnails
Contents