Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-22 / 18. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM. 18. SZÁM 1984. JANUÄR 22., VASÁRNAP Nyomta: a Romayor Gömbfejű gép írja a sorokat Költségek és ésszerűség A nyomás mértékegysége a forint. Legalábbis a ceglédi Lenin Tsz Malom utcai kisüzemében. A hatvanas évek végének gazdasági hullámlökései kezdték az apróbb ipari pótegységeket hozzátapasztani a mezőgazdasági termelőszövetkezetek testéhez. Így ütötte fel a fejét a Lenin Tsz-ben is egy reklámműhely, ahol prospektusokat készítettek. Ez a nyomdacsíra igazából akkor bontakozott ki, mikor egy 312-es Romayor nyomógép is állományba került. 1975-ben hurcolkodtak át a Malom utcába. Nyereséges év Hat évre rá élték át az első jelentősebb fejlesztést: nyugdíjba ment az éltes fotómasina, új jött helyette. Lemezkészítő, perforáló és vágógépet kaptak, s helyet szorítottak egy friss Romayor- nak. Kialakították a papírtárolót. Mindez másfél millió forintba került. A tsz szívesen áldozott volna még néhány százezret egy szedőgépre, ám lévén ez dolláros holmi, igen nehéz hozzájutni. A gyarapodás nem maradt kézzel fogható eredmény nélkül. 1981 óta a nyomda árbeMechanika Négy oldal A helyi tájékoztatás egyik hatásos eszköze lehet az üzemi újság, hiszen — többek tapasztalata szerint — ha jól politizálnak a lapban, akkor a szóbeli agitáció, a mindennapi meggyőző munka is hatásosabb, termékenyebb lehet. Ezt felismerve jelent meg a közelmúltban a Mechanikai Művek üzemi lapjának, a Mechanikának az abonyi kü- lönszáma, amelynek négy olBefejeződött az építés vétele megduplázódott, tavaly 8 millió 600 ezer forintot mutatott a nagykönyv. Ráadásul Zakar Tibor üzemvezető kalkulációja szerint nyereséggel zárták az óévet, noha a pontos adatoknak majd csak a zárszámadáskor jutnak birtokába. Papírpénz Persze az elmúlt esztendőt sem vészelték át gond nélkül. A nyomda fotós eljárással dolgozik, s 1983-ban a megszokott NDK-beli nyersanyagok hiánycikké váltak, helyettük francia származású matériát kellett alkalmazni — kétszer drágábban. Vagy ott van például az öntapadós papír. Míg az Olaszországból és az NSZK- ból importáltat használták, íve mindössze 12 forintba került. Hogy, hogy nem, a hasonló hazai gyártmányt ívenként 20 forintért mérik. Tetemes többletkiadás hárult így az üzemre, ám ezzel nem terhelhették meg a vásárlókat, hiszen az árkalkulációk már év elején elkészültek, s ehhez alkalmazkodni kellett. Mi mást tehettek: a költség- növelő tényezők ellensúlyozására az ésszerű anyagfelhasználás különféle módozataihoz folyamodtak. az üzemről dalán a nagyközség legnagyobb ipari üzeméről szóló írásokat találni. Az ízléses kivitelű, fotókkal is bővelkedő első különszám- ba Lénárd László, a vállalat vezérigazgatója írt előszót. Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára pedig a gyáregység fejlődését foglalta össze, egyben elemezve, hogy milyen helyet foglal el az üzem a település életében. Tejfellel telik pohár, kanna A közüieíeknek, konyháknak kannákban, a kiskereskedelemnek 2 deciliteres műanyag poharakba töltve szállítják a tejfölt a Cegládtej üzeméből. A városon kívül három körzet üzleteit látják el. Kecskés László — képünkön — a gyártás során a homogenizátort állítja be. Apáti-Tóth Sándor felvétele i A Nyitott ablak sikere Vannak még műkedvelők Él bennük a játék szeretete Kegyeleti hely Cegléden, a város szélén: az újvárosi temető. Miatta az utóbbi években sokszor emeltek szót tanácstagi beszámolók, különféle fórumok és aktívaértekezletek résztvevői, a város lakóinak véleményét, kérdését, kívánságát tolmácsolva. A tanácsi kezelésben levő köztemető rendezési terve nem újkeletű. Lényeges kérdés volt a kegyeleti hely, az új ravatalozó elkészítettése. A tisztes, üvegfalú épület már áll. Belülről faburkolatot kapott falainak lábazata, kandelábereket tudnak a végtisztesség- aűáshoz felsorakoztatni, padlózatát szőnyeggel borítják, hamarosan elláthatja a feladatát. Az épület környékét is rendezik, parkosítják. A Kossuth Termelőszövetkezettel történt megállapodás alapján a terep egyengetése' felszántása megtörtént, a gyepesítésre, fák, cserjék tervszerű ültetésére a továbbiakban kerül majd sor. A teljes kép kialakítása igen sokba kerülne, épp ezért a tanács lehetőséghez mérten tud e célra az idén pénzt áldozni. A tervek szerint a Török Ignác utca felől kerítést építtetnek, majd a belső utak kialakítása kerül sorra, a vízellátásra szintén gondot fognak fordítani. Természetesen a kegyeleti hely gondozottsága, rendje nemcsak azon múlik, hogy a fenntartó hivatalos szerv erre a célra hány forintot juttathat. Sokat nyom a latban, hogy az oda járók milyen gondosak, rendszeretők. A hervadt virágok, hulladékok gyűjtésére helyet jelöltek ki, nem hosszú az út, hogy ki-»ki oda vigye majd a feladátát teljesített csokrot, növényeket. Tavaszjelző hófehérkék Cegléden több kertes házban, a déli fekvésű telekrészeken, kerítés menti bokrok alján k!bújtak, nyílnak a hóvirágok. Tavaly ilyenkor még egy szál sem volt. A tavasz korai hírnökei azért még nem azt jelzik, hogy végleg melegebbre fordul az idő. Rzsesszdélufán A ceglédi helyőrségi művelődési központban a Petrlk dzsesszkvartett lép fel január 26-án délután, ezúttal zártkörű rendezvényen mutatkoznak be. A kvartett legutóbb a Dózsa György ifjúsági klubban szerepelt, dzsesszegyüttesek bemutatóján, nagy sikert aratva. Papírból sem mindig a kedvük (és a megrendelők igénye) szerint valót töltötték meg betűkkel, ábrákkal. Tavaly úgy 3 millió forint volt a papírpénz, vagyis ennyiért szereztek be alapanyagot. Igazán jó minőségűt azonban egyszerűen nem lehetett kapni. S ha néha mégis, az sem sokat segített, mert az apró raktárba csupán szerény készlet fért be. 1983-ban gazdagodtak a nyomda lehetőségei. Az év derekán végre megérkezett, s hamar munkába állt a gömbfejű írógép. Látszólag a hagyományos masinákhoz hasonlatos, ám a betűemelőkarok hiányoznak, helyettük egy kis gömb (rajta az ábécé betűi és az írásjelek) perdül- fordul szélvészsebesen, s ízléses nyomokat hagy a befűzött papíron. A gömböt cserélni lehet, így most már három betűtípus választható. Szűrt színekkel No és a rég várt színes nyomás. Speciális szűrővel látták el a fotógépet, tehát nincs akadálya annak, hogy diapo- zitívról, negatívról vagy papírképről színes nyomatot készítsenek. Reméljük, sokak örömére. A Budai úti megállón túl, a budapesti vasútvonal mentén terül el a kínnáni erdő. Az egykori uradalmi erdők egyikének, a Tölesnek maradéka ez a liget, mely a századfordulón a ceglédiek egyetlen, de nagyon kedvelt kirándulóhelye volt. Ez a hely az 1847-ben épült pest—szolnoki vasútvonalon percek alatt megközelíthető volt már a múlt században is, a körülötte elterülő öregszőlők változatos dombvidéke pedig kezdettől fogva vonzotta a természetkedvelőket. A századfordulón egymás után épültek itt a szép nyaralók és a hangulatos présházak. Gyalog odáig A vasúton könnyen elérhető erdőnek híre csakhamar túljutott a város határain is. Gyakran megfordultak itt a kelenföldi, kőbányai, szolnoki, szegedi vasutasok, akik kirándulásaikat többnyire erdei dalosversennyel kapcsolták össze. Az 1880-as évektől kezdve régi egyleteink idejártak ki majálisokra, juniá- lisokra. A polgárok többsége vasúton vagy kocsin ment ki, de az Iparos Ifjúság önképző Egyletének fiatalsága már gyalogmenetben vonult az egylet zászlaja alatt, vidám nótázással jelezve, hogy ők már fölismerték Móricz Zsig- mond igazságát: gyalogolni jó. Ezeken az erdei ünnepségeken elmaradhatatlan volt a lacikonyha, folyt a nótázás és a tánc naplementéig, de egyre gyakrabban szerepeltek a programban sportvetélkedések is: síkfutás, birkózás, torna és a legkülönfélébb népi játékok. 1892-*ől tovább nőtt a kiserdő jelentősége, mert a városnak sportpályája nem lévén, a kámáni erdő nagy Farsang fájl btp'Sáőszak A farsang a bálok időszaka. Évekkel ezelőtt ez idő tájt Cegléden bál nem is egy volt, s az idén sem múlik el a farsang táncos mulatság nélkül. Eddig két esemény ígérkezik: februárra tervezték a gazdászok és az autósok bálját. Szép hagyomány, hogy a középiskolákban az érettségire készülők, egy zenés-táncos rendezvény alkalmával, a félévi bizonyítvány osztás táján kis maturandaszalagot tűzhetnek a gallérjukra. A kis szalagokat ünnepélyesen kapja meg minden érdekelt a zártkörű szalagavatóbál alkalmával, amelyre természetesen a középiskolákban most is sor kerül. tisztásán rendezte az egykori polgári iskola évzáró tornavizsgáit. Az iskola évkönyvének beszámolója szerint az első nyilvános tornaünnepélyre másfélezer ember vonult ki a városból a 8 kilométerre fekvő ligetbe! Ugyancsak itt, a természetadta legszebb sportpályán tartotta bemutatkozó versenyét 1902-ben a Czeglédi Sport Egyesület is. Fából menedékház A korabeli lapok beszámolója bizonyítja, milyen élményt nyújtottak első sport- bemutatóink a nézőknek: a közönség ujjongva követte az atléták küzdelmét, kacagva nézte a labdát lábbal kergető első futballistákat. A XX. század elején ez a kis erdő már valóságos városligete a ceglédieknek. Volt is olyan javaslat, hogy a Budai úti megállót nevezzék el Cegléd-Városliget megállónak. Ez ugyan nem történt meg, de a város vezetősége, látva a kirándulóhely népszerűségét, 1904-ben megvásárolta a vallásalaptól a legszebb 40 holdnyi területet, melyet ettől fogva István-ligetnek is neveztek. Ez az elnevezés bizonyára onnan ered, hogy a város augusztus 20-án, István király ünnepén rendezte mindig hagyományos erdei mulatságát. Az egyre növekvő forgalom láttán, a város 1912- ben hatalmas, fából készült, nyitott menedékházat építtetett ide, melléje pedig vendéglőt és kuglipályát. „tgy határozott a képviselőtestület, mert belátta, hogy az István- ligetben, mely a város közönségének egyetlen kirándulóhelye, s a vallásalappal kötött szerződés értelmében ilyenül fenntartandó, egy olyan épületre szükség van, mely a kiTöbb mint százötven éve folyik színjátszóélet Abonyban. Keszy József, a kiváló színész és színigazgató 1820 és 1860 között sűrűn járt a településen, de Megyeri Károly és Kassai Vidor is több esetben megfordult az abonyi színpadon. Keszy szerint „Kolozsváron kívül alig volt máshol olyan jó dolga színjátszó társulatnak, mint a kis Abonyban”. A múlt század első negyedétől szinte megszakítás nélkül, folyamatosan működött Abonyban amatőr színjátszó ránduló közönséget az idő viszontagságai ellen megvédje”. Ettől kezdve madarak és fák napján 'de rándultak ki a helybeli iskolák diákjai nevelőik vezetésével. A gyerekek boldogan rohanták meg a tisztáson felállított tornaállvány mászóeszközeit, rúgták a labdát megúnhatatlanul, mások rablópandúrt játszottak a fák között, vagy izgalmas számháborút vívtak egymással, sokszor alig lehetett őket újra összeszedni. De amikor a „völgyben" elsuhanó mozdonyok füttyét meghallották, százával rohantak elő a fák sűrűjéből, kiültek a domb peremére és vidáman üdvözölték az utasokat, akik régi jó szokás szerint még vissza is köszöntek. Az első világháború előtt tüdöszanatóriumot tervezett ide a város, a második előtt turistaszállót, de mindkét szép szándékot áthúzta a háború. A II. világháború utáni ínséges esztendőkben kipusztították az erdő legszebb fáit, a város pedig meggondolatlanul lebontotta a fedett csarnokot, mely olyan remek ácsmunka volt, hogy párját ritkította országszerte. Feléleszthetnek Az egykori tölgyesben a tüskés akácok között ma már csak néhány árva fenyő emlékeztet a hajdan volt szép kis erdőre. Ez az évszázados kirándulóhely arra vár, hogy a város ismét felfedezze és régi szerepét visszaállítsa, mert ahhoz nem fér kétség, hogy ez a vidég Cegléd legszebb tájegysége, mely köny- nyen megközelíthető és így alkalmas egy szabadidő-központ kialakítására. Kürti Béla együttes. Egy idő után a vendégfogadó (a mai Kinizsi Étterem) színpada és nézőtere kicsinek bizonyult, és a lelkes abonyiak önálló színházépületet hoztak létre. 1870 körül Laczkó Bertalan vendéglője udvarán színházépületet építettek, a mai OTP helyén. Később a városháza udvarán felállított nagy sátor, majd az új színkör épülete szolgált az előadások helyéül. Évszázadunkban a mai mozi, az ipartestület épülete és a művelődési ház lett otthonuk. A lelkes rendezők, szervezők, színdarabírók, főként a színjátszók, igen tehetségesek voltak. Névsoruk hosszúra nyúlna. A színvonalas amatőrélet az 1960-as évekig folyt. Ekkor olyan sok akadállyal, akadékoskodással kellett megbirkóz- niok egy-egy darab előadhatá- sáért, hogy szinte megbénult a színjátszó élet. Az utóbbi idők szórványos előadásai után, most úgy látszik, újra éled a színjátszó csoport. Január közepén három alkalommal telt ház előtt mutatták be Nóti Károly Nyitott ablak című vígjátékát. A nagy érdeklődés igazolja, hogy igényli az abonyi közönség a színházi előadásokat és értékeli, szereti a műkedvelők munkáját. Amatőr színjátszói méltóan képviselik és éltetik a hagyományokat, és a hivatásos színházak működése mellett, a tv-adások ellenére is, nagyszámú közönségre számíthatnak. A nézők jól szórakoztak, kellemes estét töltöttek a művelődési házban. A szereplők nagyszerűen oldották meg feladataikat. Csuti Izabella, Dó- náth Zita alakítása pillére volt az előadásnak. Jagri Ági rövid szerepében is sokat ígérő. Matusinka Tibor, Palásti László szinte hivatásos szinten oldotta meg feladatát. A természetükből fakadó humor, a szerep könnyed és természetes megformálása sokáig emlékezetes marad. Petrezselyem Zsuzsa, Dévay István és Csi- kány Ernő alakítása aratott osztatlan sikert, de a többi szereplő is dicséretet érdemel. A darabot Csuti Gyula rendezte. Az a Csuti, aki hosszú időn át Abony kedvence volt. Most harmadik alkalommal mutatkozott be mint rendező. A színjátszás szeretetéről, fáradhatatlan buzgalmáról, rendezői szakértelméről tanúskodott munkája. Skultcty Sándor ESN 0133—2600 (Ceglédi Hírlat Varga Sándor Szolicdido-köspoRf lehet Mesélhetne á kámáni tisztás Víg események színhelye volt
