Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM. 18. SZÁM 1984. JANUÄR 22., VASÁRNAP Nyomta: a Romayor Gömbfejű gép írja a sorokat Költségek és ésszerűség A nyomás mértékegysége a forint. Legalábbis a ceglédi Lenin Tsz Malom utcai kis­üzemében. A hatvanas évek végének gazdasági hullámlökései kezd­ték az apróbb ipari pótegysé­geket hozzátapasztani a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek testéhez. Így ütötte fel a fejét a Lenin Tsz-ben is egy reklámműhely, ahol prospek­tusokat készítettek. Ez a nyomdacsíra igazából akkor bontakozott ki, mikor egy 312-es Romayor nyomógép is állományba került. 1975-ben hurcolkodtak át a Malom ut­cába. Nyereséges év Hat évre rá élték át az el­ső jelentősebb fejlesztést: nyugdíjba ment az éltes fo­tómasina, új jött helyette. Lemezkészítő, perforáló és vágógépet kaptak, s helyet szorítottak egy friss Romayor- nak. Kialakították a papírtá­rolót. Mindez másfél millió forintba került. A tsz szíve­sen áldozott volna még né­hány százezret egy szedőgép­re, ám lévén ez dolláros hol­mi, igen nehéz hozzájutni. A gyarapodás nem maradt kézzel fogható eredmény nél­kül. 1981 óta a nyomda árbe­Mechanika Négy oldal A helyi tájékoztatás egyik hatásos eszköze lehet az üzemi újság, hiszen — többek ta­pasztalata szerint — ha jól politizálnak a lapban, akkor a szóbeli agitáció, a minden­napi meggyőző munka is ha­tásosabb, termékenyebb lehet. Ezt felismerve jelent meg a közelmúltban a Mechanikai Művek üzemi lapjának, a Mechanikának az abonyi kü- lönszáma, amelynek négy ol­Befejeződött az építés vétele megduplázódott, tavaly 8 millió 600 ezer forintot mu­tatott a nagykönyv. Ráadásul Zakar Tibor üzemvezető kal­kulációja szerint nyereséggel zárták az óévet, noha a pon­tos adatoknak majd csak a zárszámadáskor jutnak birto­kába. Papírpénz Persze az elmúlt esztendőt sem vészelték át gond nélkül. A nyomda fotós eljárással dolgozik, s 1983-ban a meg­szokott NDK-beli nyersanya­gok hiánycikké váltak, he­lyettük francia származású matériát kellett alkalmazni — kétszer drágábban. Vagy ott van például az öntapadós papír. Míg az Olaszországból és az NSZK- ból importáltat használták, íve mindössze 12 forintba ke­rült. Hogy, hogy nem, a ha­sonló hazai gyártmányt íven­ként 20 forintért mérik. Te­temes többletkiadás hárult így az üzemre, ám ezzel nem terhelhették meg a vásárló­kat, hiszen az árkalkulációk már év elején elkészültek, s ehhez alkalmazkodni kellett. Mi mást tehettek: a költség- növelő tényezők ellensúlyozá­sára az ésszerű anyagfelhasz­nálás különféle módozataihoz folyamodtak. az üzemről dalán a nagyközség legna­gyobb ipari üzeméről szóló írásokat találni. Az ízléses kivitelű, fotókkal is bővelkedő első különszám- ba Lénárd László, a vállalat vezérigazgatója írt előszót. Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára pedig a gyáregység fejlődését foglalta össze, egyben elemezve, hogy milyen helyet foglal el az üzem a település életében. Tejfellel telik pohár, kanna A közüieíeknek, konyháknak kannákban, a kiskereskedelemnek 2 deciliteres műanyag po­harakba töltve szállítják a tejfölt a Cegládtej üzeméből. A városon kívül három körzet üz­leteit látják el. Kecskés László — képünkön — a gyártás során a homogenizátort állítja be. Apáti-Tóth Sándor felvétele i A Nyitott ablak sikere Vannak még műkedvelők Él bennük a játék szeretete Kegyeleti hely Cegléden, a város szélén: az újvárosi te­mető. Miatta az utóbbi évek­ben sokszor emeltek szót ta­nácstagi beszámolók, különfé­le fórumok és aktívaértekez­letek résztvevői, a város lakói­nak véleményét, kérdését, kí­vánságát tolmácsolva. A taná­csi kezelésben levő közteme­tő rendezési terve nem újkele­tű. Lényeges kérdés volt a kegyeleti hely, az új ravatalo­zó elkészítettése. A tisztes, üvegfalú épület már áll. Be­lülről faburkolatot kapott fa­lainak lábazata, kandelábere­ket tudnak a végtisztesség- aűáshoz felsorakoztatni, padló­zatát szőnyeggel borítják, ha­marosan elláthatja a felada­tát. Az épület környékét is ren­dezik, parkosítják. A Kossuth Termelőszövetkezettel történt megállapodás alapján a terep egyengetése' felszántása meg­történt, a gyepesítésre, fák, cserjék tervszerű ültetésére a továbbiakban kerül majd sor. A teljes kép kialakítása igen sokba kerülne, épp ezért a ta­nács lehetőséghez mérten tud e célra az idén pénzt áldozni. A tervek szerint a Török Ig­nác utca felől kerítést építtet­nek, majd a belső utak kiala­kítása kerül sorra, a vízellá­tásra szintén gondot fognak fordítani. Természetesen a kegyeleti hely gondozottsága, rendje nemcsak azon múlik, hogy a fenntartó hivatalos szerv erre a célra hány forintot juttathat. Sokat nyom a latban, hogy az oda járók milyen gondosak, rendszeretők. A hervadt virá­gok, hulladékok gyűjtésére he­lyet jelöltek ki, nem hosszú az út, hogy ki-»ki oda vigye majd a feladátát teljesített csokrot, növényeket. Tavaszjelző hófehérkék Cegléden több kertes ház­ban, a déli fekvésű telekré­szeken, kerítés menti bokrok alján k!bújtak, nyílnak a hó­virágok. Tavaly ilyenkor még egy szál sem volt. A tavasz korai hírnökei azért még nem azt jelzik, hogy végleg mele­gebbre fordul az idő. Rzsesszdélufán A ceglédi helyőrségi műve­lődési központban a Petrlk dzsesszkvartett lép fel január 26-án délután, ezúttal zárt­körű rendezvényen mutatkoz­nak be. A kvartett legutóbb a Dózsa György ifjúsági klub­ban szerepelt, dzsesszegyüt­tesek bemutatóján, nagy si­kert aratva. Papírból sem mindig a kedvük (és a megrendelők igénye) szerint valót töltötték meg betűkkel, ábrákkal. Ta­valy úgy 3 millió forint volt a papírpénz, vagyis ennyiért szereztek be alapanyagot. Iga­zán jó minőségűt azonban egyszerűen nem lehetett kap­ni. S ha néha mégis, az sem sokat segített, mert az apró raktárba csupán szerény kész­let fért be. 1983-ban gazdagodtak a nyomda lehetőségei. Az év derekán végre megérkezett, s hamar munkába állt a gömb­fejű írógép. Látszólag a ha­gyományos masinákhoz ha­sonlatos, ám a betűemelő­karok hiányoznak, helyettük egy kis gömb (rajta az ábécé betűi és az írásjelek) perdül- fordul szélvészsebesen, s íz­léses nyomokat hagy a befű­zött papíron. A gömböt cse­rélni lehet, így most már há­rom betűtípus választható. Szűrt színekkel No és a rég várt színes nyo­más. Speciális szűrővel látták el a fotógépet, tehát nincs akadálya annak, hogy diapo- zitívról, negatívról vagy pa­pírképről színes nyomatot ké­szítsenek. Reméljük, sokak örömére. A Budai úti megállón túl, a budapesti vasútvonal men­tén terül el a kínnáni erdő. Az egykori uradalmi erdők egyikének, a Tölesnek mara­déka ez a liget, mely a szá­zadfordulón a ceglédiek egyetlen, de nagyon kedvelt kirándulóhelye volt. Ez a hely az 1847-ben épült pest—szolnoki vasútvonalon percek alatt megközelíthető volt már a múlt században is, a körülötte elterülő öregsző­lők változatos dombvidéke pedig kezdettől fogva vonzot­ta a természetkedvelőket. A századfordulón egymás után épültek itt a szép nyaralók és a hangulatos présházak. Gyalog odáig A vasúton könnyen elérhe­tő erdőnek híre csakhamar túljutott a város határain is. Gyakran megfordultak itt a kelenföldi, kőbányai, szolno­ki, szegedi vasutasok, akik kirándulásaikat többnyire er­dei dalosversennyel kapcsol­ták össze. Az 1880-as évektől kezdve régi egyleteink ide­jártak ki majálisokra, juniá- lisokra. A polgárok többsége vasúton vagy kocsin ment ki, de az Iparos Ifjúság önkép­ző Egyletének fiatalsága már gyalogmenetben vonult az egylet zászlaja alatt, vidám nótázással jelezve, hogy ők már fölismerték Móricz Zsig- mond igazságát: gyalogolni jó. Ezeken az erdei ünnepsége­ken elmaradhatatlan volt a lacikonyha, folyt a nótázás és a tánc naplementéig, de egy­re gyakrabban szerepeltek a programban sportvetélkedé­sek is: síkfutás, birkózás, tor­na és a legkülönfélébb népi játékok. 1892-*ől tovább nőtt a kiserdő jelentősége, mert a városnak sportpályája nem lé­vén, a kámáni erdő nagy Farsang fájl btp'Sáőszak A farsang a bálok időszaka. Évekkel ezelőtt ez idő tájt Cegléden bál nem is egy volt, s az idén sem múlik el a farsang táncos mulatság nél­kül. Eddig két esemény ígér­kezik: februárra tervezték a gazdászok és az autósok bál­ját. Szép hagyomány, hogy a középiskolákban az érettségi­re készülők, egy zenés-táncos rendezvény alkalmával, a fél­évi bizonyítvány osztás táján kis maturandaszalagot tűz­hetnek a gallérjukra. A kis szalagokat ünnepélyesen kap­ja meg minden érdekelt a zártkörű szalagavatóbál alkal­mával, amelyre természetesen a középiskolákban most is sor kerül. tisztásán rendezte az egykori polgári iskola évzáró torna­vizsgáit. Az iskola évkönyvé­nek beszámolója szerint az első nyilvános tornaünne­pélyre másfélezer ember vo­nult ki a városból a 8 kilo­méterre fekvő ligetbe! Ugyan­csak itt, a természetadta leg­szebb sportpályán tartotta be­mutatkozó versenyét 1902-ben a Czeglédi Sport Egyesület is. Fából menedékház A korabeli lapok beszá­molója bizonyítja, milyen él­ményt nyújtottak első sport- bemutatóink a nézőknek: a közönség ujjongva követte az atléták küzdelmét, kacagva nézte a labdát lábbal kerge­tő első futballistákat. A XX. század elején ez a kis erdő már valóságos város­ligete a ceglédieknek. Volt is olyan javaslat, hogy a Budai úti megállót nevezzék el Cegléd-Városliget megálló­nak. Ez ugyan nem történt meg, de a város vezetősége, látva a kirándulóhely népsze­rűségét, 1904-ben megvásárol­ta a vallásalaptól a legszebb 40 holdnyi területet, melyet ettől fogva István-ligetnek is neveztek. Ez az elnevezés bi­zonyára onnan ered, hogy a város augusztus 20-án, István király ünnepén rendezte min­dig hagyományos erdei mulat­ságát. Az egyre növekvő for­galom láttán, a város 1912- ben hatalmas, fából készült, nyitott menedékházat építte­tett ide, melléje pedig ven­déglőt és kuglipályát. „tgy határozott a képviselőtestület, mert belátta, hogy az István- ligetben, mely a város közön­ségének egyetlen kirándulóhe­lye, s a vallásalappal kötött szerződés értelmében ilyenül fenntartandó, egy olyan épü­letre szükség van, mely a ki­Több mint százötven éve fo­lyik színjátszóélet Abonyban. Keszy József, a kiváló színész és színigazgató 1820 és 1860 között sűrűn járt a települé­sen, de Megyeri Károly és Kassai Vidor is több esetben megfordult az abonyi színpa­don. Keszy szerint „Kolozsvá­ron kívül alig volt máshol olyan jó dolga színjátszó tár­sulatnak, mint a kis Abony­ban”. A múlt század első negyedé­től szinte megszakítás nélkül, folyamatosan működött Abonyban amatőr színjátszó ránduló közönséget az idő vi­szontagságai ellen megvédje”. Ettől kezdve madarak és fák napján 'de rándultak ki a helybeli iskolák diákjai ne­velőik vezetésével. A gyere­kek boldogan rohanták meg a tisztáson felállított tornaáll­vány mászóeszközeit, rúgták a labdát megúnhatatlanul, má­sok rablópandúrt játszottak a fák között, vagy izgalmas számháborút vívtak egymás­sal, sokszor alig lehetett őket újra összeszedni. De amikor a „völgyben" elsuhanó mozdonyok füttyét meghallották, százával rohan­tak elő a fák sűrűjéből, kiül­tek a domb peremére és vi­dáman üdvözölték az utaso­kat, akik régi jó szokás sze­rint még vissza is köszöntek. Az első világháború előtt tüdöszanatóriumot tervezett ide a város, a második előtt turistaszállót, de mindkét szép szándékot áthúzta a há­ború. A II. világháború utá­ni ínséges esztendőkben ki­pusztították az erdő legszebb fáit, a város pedig meggondo­latlanul lebontotta a fedett csarnokot, mely olyan remek ácsmunka volt, hogy párját ritkította országszerte. Feléleszthetnek Az egykori tölgyesben a tüskés akácok között ma már csak néhány árva fenyő em­lékeztet a hajdan volt szép kis erdőre. Ez az évszázados kirándulóhely arra vár, hogy a város ismét felfedezze és régi szerepét visszaállítsa, mert ahhoz nem fér kétség, hogy ez a vidég Cegléd leg­szebb tájegysége, mely köny- nyen megközelíthető és így alkalmas egy szabadidő-köz­pont kialakítására. Kürti Béla együttes. Egy idő után a ven­dégfogadó (a mai Kinizsi Ét­terem) színpada és nézőtere kicsinek bizonyult, és a lelkes abonyiak önálló színházépüle­tet hoztak létre. 1870 körül Laczkó Bertalan vendéglője udvarán színházépületet épí­tettek, a mai OTP helyén. Ké­sőbb a városháza udvarán fel­állított nagy sátor, majd az új színkör épülete szolgált az előadások helyéül. Évszáza­dunkban a mai mozi, az ipar­testület épülete és a művelő­dési ház lett otthonuk. A lel­kes rendezők, szervezők, szín­darabírók, főként a színját­szók, igen tehetségesek voltak. Névsoruk hosszúra nyúlna. A színvonalas amatőrélet az 1960-as évekig folyt. Ekkor olyan sok akadállyal, akadé­koskodással kellett megbirkóz- niok egy-egy darab előadhatá- sáért, hogy szinte megbénult a színjátszó élet. Az utóbbi idők szórványos előadásai után, most úgy látszik, újra éled a színjátszó csoport. Január kö­zepén három alkalommal telt ház előtt mutatták be Nóti Károly Nyitott ablak című vígjátékát. A nagy érdeklődés igazolja, hogy igényli az abonyi közön­ség a színházi előadásokat és értékeli, szereti a műkedvelők munkáját. Amatőr színjátszói méltóan képviselik és éltetik a hagyományokat, és a hivatá­sos színházak működése mel­lett, a tv-adások ellenére is, nagyszámú közönségre számít­hatnak. A nézők jól szórakoztak, kellemes estét töltöttek a mű­velődési házban. A szereplők nagyszerűen oldották meg fel­adataikat. Csuti Izabella, Dó- náth Zita alakítása pillére volt az előadásnak. Jagri Ági rö­vid szerepében is sokat ígérő. Matusinka Tibor, Palásti László szinte hivatásos szinten oldotta meg feladatát. A ter­mészetükből fakadó humor, a szerep könnyed és természe­tes megformálása sokáig em­lékezetes marad. Petrezselyem Zsuzsa, Dévay István és Csi- kány Ernő alakítása aratott osztatlan sikert, de a többi szereplő is dicséretet érdemel. A darabot Csuti Gyula rendez­te. Az a Csuti, aki hosszú időn át Abony kedvence volt. Most harmadik alkalommal mutat­kozott be mint rendező. A színjátszás szeretetéről, fárad­hatatlan buzgalmáról, rende­zői szakértelméről tanúskodott munkája. Skultcty Sándor ESN 0133—2600 (Ceglédi Hírlat Varga Sándor Szolicdido-köspoRf lehet Mesélhetne á kámáni tisztás Víg események színhelye volt

Next

/
Thumbnails
Contents