Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

ftjtr < .UK. t i l 1984. JANUAR 22., VASÁRNAP 3 Az Interpol athéni irodájá­nak vezetője a Magyar Táv­irati Irodának telefonon el­mondotta: a képek egy vi­szonylag elhagyott kolostor­templom, a Szűz Mária temp­lom kertjében, egy bőröndben voltak. A helyi csendőrség ér­tesítésére azonnal a helyszín­re mentek a központi rendőri szervek megbízottai, akik a bőröndöt értékes tartalmával haladéktalanul Athénba szál­lították. Itt került sor az ujj­lenyomatok felvételére, majd a bőrönd tartalmának vizsgá­latára. Az AFP hírügynökség athé­ni tudósítója a kolostor-temp­lom gondnokával vette fel a kapcsolatot, ő közölte első­nek, hogy a felbecsülhetetlen értékű képek jó állapotban levőnek látszanak. Tagad a milliomos Az AP hírügynökség tudósí­tója telefonon érintkezésbe lé­pett az ügyben érintett görög milliomossal, Eftimiosz Mosz- koklaidesszel, aki ismét tagad­ta, hogy köze lenne a felbe­csülhetetlen értékű képek el­lopásához. Ártatlan vagyok — mondotta a tudósítónak. A nemzetközi műkincslopá­sok esetében már előfordult, hogy a tolvajok, amikor szo­rult a nyakuk körül a hurok, igyekeztek megszabadulni a forró zsákmánytól. A magyar bűnüldöző szervek az ügy ma­gyarországi nyomainak teljes felderítésével olyan bizonyíté­kokat juttattak az olasz, illet­ve a görög rendőrség kezébe, amelyek lehetővé tették a nemzetközi bűnszövetkezet le­leplezését. A hírügynökségi je­lentések is kiemelik az együtt­működés jelentőségét. A görög nyomozóhatóságok még nem adtak részletes tá­jékoztatást arról, hogy miként jutottak el a képek rejtekhe­lyéhez. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a műtárgyak már biztonságban vannak, s jelen­leg a görög rendőrség szakér­Hogyan kerültek meg a műkincsek? A forró nyom nyomában A példás rendőri együttműködés sikere tői vizsgálják azokat. Ma, va­sárnap Borbarát Béla rendőr ezredes, Koncert István rend­őr ezredes és Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum fő­igazgatója Görögországba uta­zik, hogy magyar részről is sor kerüljön a képek vizsgá­latára, azonosítására. A nyomozás legújabb fejle­ményeiről szólva a Belügymi­nisztérium sajtótájékoztatóján elmondották, hogy Olaszor­szágban elfogták Giordano Incentit, akit a helyszínen ta­lált ujjlenyomat alapján már korábban a bűncselekmény egyik tetteseként azonosítot­tak, s mint kiderült, mind a betörésben, mind pedig a ké­pek kijuttatásában részt vett. A sajtótájékoztató előtt rövid­del érkezett hír arról, hogy, ugyancsak letartóztatta az olasz rendőrség Carmine Pal- mesét, az ügy egy másik sze­replőjét, így az öt olasz gya­núsított közül — a korábban elfogott Giacomo Morinivel együtt — már hárman kerül­tek letartóztatásba. ' -• <_> így törtek be -mii" ­Kovács Gusztáv beismerő vallomásából a bűncselekmény további részletei váltak is­mertté. Mindenekelőtt az, hogy az olasz műkincstolvajok nem­csak a betörést szervezték meg alaposan, határozott terv­vel is érkeztek Magyarország­ra. A kiállítóterembe hárman hatoltak be: Graziano lóri, Carmine Palmese és Kovács így őrizzük meg Tanácsának vezető titkára po­hárköszöntőt . tartott, Fehér Béla, Méray Tibor, Érd város pártbizottságának első titkára is beszélt. Ott volt Antal Im­re, Pest megye országgyűlési képviselője, a százhalombattai üzemóriások igazgatói, a taná­csok, a tömegszervezetek ve­zetői. S a Fővárosi Operett­színház művészei szórakoztat­ták végül a közönséget... ★ Hazafelé láttuk, reggel óta nem olvadt el a hó. Az érdi, diósdi domboldal feketéllett a gyermekseregtől. Hangosan vi- háncoltak, nagyokat bukfen­Erdősi Agnes felvételei ceztek, volt, aki sírt, mert se- hogysem akaródzott még a hí­vó szóra hazamenni. Vidám téli nap volt. Mi köze lehet a szánkózásnak, a hancúrozás­nak egy munkásőr-egységgyű- léshez? A fogadalomtételhez, a fegyverfogáshoz? Semmi . . . semmi. Félreteszem a fotót. Azután újra előveszem: még­iscsak idetartozik. Hát nem őérettük élünk? Gazdasági gondoktól zsúfolt napjaink­ban, amikor egységes cselek­vésre. gyors tettekre szólítunk —, hát nem ilyen vidámság­ban, hangos nevetésben akar­juk megőrizni életünk? Sági Agnes Görög rendőrtisztek ujjlenyomatot vesznek arról a bőröndről, amely­ben a Itat kép volt elásva A hat világhírű alkotás már a görög rendőrség birtokában (a cím fölötti képek) Gusztáv, míg másik három társuk a figyelő szerepét töl­tötte be. Kát autóval — Ko­vács Gusztáv 1600-as Ladájá­val és a Giacomo Morini ve­zette , Jfiat, Rhytmóval — ér­keztek a helyszínre, majd azokkal is távoztak a Labanc utcában bérelt lakáshoz, s itt távolították el a képek vak­kereteit. Ezeket zsákba cso­magolva Scianti, lóri és Ko­vács a Lánchíd közelében az alsó rakpartról dobta a Duná­ba. Azonosítási alap Rendkívül aktív és ered­ményes együttműködés veze­tett a nyomozómunka sikeré­hez. Az állandó információcse­re mellett magyar belügyi de­legáció járt Olaszországban, az ottani hatóságok rendelkezésé­re bocsátva a bűnözők azono­sítását és elfogását segítő adatokat. Görögországból pe­dig csütörtökön érkeztek haza a rendőrség vezető szakembe­rei: ugyancsak részletes tájé­koztatást nyújtottak az ottani nyomozáshoz. A magyar rend­őrség nyomozói, a vizsgálat vezetői november 5. óta rend­kívüli erőfeszítéseket tettek a bűnügy felderítéséért. Szűkül a gyűrű A szombati olasz lapok álta­lában első oldalon jelentették be a megnyugtató fordulatot. A vásznak felbukkanását meg­előző névtelen bejelentés té­nye mellett a lapok egyértel­műen aláhúzzák Eftimiosz Moszkoklaidesz görög millio­mos mindmáig nem tisztázott felelősségét. Az II Messaggero szombaton, a nyomozók véle­ményére hivatkozva megírta, hogy az évszázad káplopásá- nak megbízóját kell keresni a névtelen bejelentés mögött is. A bejelentőt a körülmények is kényszerítették lépése megté­telére: a banda nagy részét letartóztatták és egyre szoro­sabbra zárult körülötte a gyű­rű. Az ismeretlen, miután rá­döbbent, hogy nincs tovább, megjátszotta az együttműkö­dést, azért, hogy valamikép­pen enyhítsen felelősségén. Akárkinél is voltak a ké­pek, az illető úgy döntött, hogy minél előbb szabadulni kell azoktól, mert a nyomok Iteába vezettek, s a banda valameny- nyi olasz tagja a görög nagy­iparost jelölte meg a rablás megbízójaként — emelte ki a La Repubblica. Előkerült a keretező A további nyomozásf' segltí a banda égy további tagjának elfogása is. Carmine Palmese, a képkeretező és üveges szak­ember vallomása további rész­leteket tisztázhat nemcsak a rablás előkészítéséről, hanem a megbízó szerepéről is. Pal- mesét péntekre virradóra tar­tóztatták le egy avellinói bár­ban. Hamis papírokkal akarta igazolni magát. Jóllehet mun­kanélküli, a zsebében 10 millió líra volt. Mindazonáltal a már idézett II Messaggero úgy tud­ja, hogy a képlopásért csak két másik bűnöző, lóri és Scianti vett fel pénzt, szánal­masan kevés összeget az érté­kes festményekhez képest. Az II Messaggero információja az is: az említett két bandita Brazíliában tartózkodik. Elveszett valami Maurus Terentianus máig élő vélemé­nyéből, mert hiszen ő azt ír­ta: pro captu lectoris habeant sua fata libelli. Amit így ma­gyaríthatunk: amilyen az ol­vasói fogadtatás, olyan a könyvecskék sorsa. Ebből lett azután a könyveknek megvan a maguk sorsa szólás, ám a tömörítés okán elillant az az említett valami, az olvasói fo­gadtatás, mint egy folyamat döntő eleme. A könyvekről le­het rendelkezni, törvényt, más jogszabályt hozni, az olvasók­kal már sokkal nehezebb len­ne így bánni; az olvasás köz­ügy, az olvasó magánember. Olyannyira az, hogy a megvá­sárolt köteteket akár lakás­dísznek is használhatja, s egyetlen mű birtoklása nél­kül is lehet a szellemi kincs­tár javainak élvezője, könyv­tári tagként. Ebbe beleszólni — társadalmi hatásokkal — sokféle módon ajánlatos, bele­látni azonban lehetetlen. Olvasásszociológiai vizsgá­latok tapasztalata: ha a betű megkedveltetése késik vagy elmarad a gyermekkorban, ké­sőbb roppant nehéz a könyvek hívévé tenni valakit. Érthető tehát az Olvasó ifjúságért el­nevezésű pályázat törekvése: a könyvek világának felfedez­tetése, megszerettetése. A pá­lyázat persze nem minden, csupán egy a lehetséges esz­közök közül, mert sokféle ösz­tökélésre mutatkozik szükség; a megyében hosszú évek óta arra futja az erőfeszítésekből, hogy esztendőnként ezer, két­ezer fővel növekedjék a könyvtárak beirt olvasóinak a tábóra. Vélhetnénk: egyenes összefüggés fedezhető fel az egy-egy településen élők lé- lekszáma és a könyvtári tagok csoportjának alakulása között, ez az okoskodás azonban tév- utakra visz. A nagyjából azo­nos lakosságú községek — és városok! — ilyen adatainak az összevetése azt mutatja, rend­kívül nagyok az eltérések. Amiben persze szerepe van a település jellegének, lakossá­ga foglalkoztatási szerkezeté­nek, műveltségi szintjének, de annak is. a betűkkel, főként o kezdőbetűkkel, azaz a könyvvel, az olvasókkal, fő­ként az első ízben jelentkező betűkezdőkkel foglalkozók munkája — hivatásszeretete — milyen. A megye könyvtá­raiba beiratkozott több mint 130 ezer olvasó — a szakszer­vezeti könyvtáraktól, jellegük miatt, most eltekintünk — nagyobb része a húsz év alat­tiak seregébe tartozik, azaz nem ott a gond, hogy nagyon kevés ifjú vág neki a kezdő­betűk—betűkezdők világának, hanem ott, hogy nagyon sokan közülük abbahagyják a soha véget nem érhető, mert kime­ríthetetlen világú fölfedező- utakat. Különösen szembeszö­kő ez a megye agglomerációs övezetében, ahol — könyv­tárosok és pedagógusok azo­nos tapasztalata — gyakran a család inti le a gyermeket, ne bújja már a könyveket, ne töltse ilyen „fölösleges” dolog­gal az időt. Hárommillióhoz közelítő állomány várja a me­gyében a könyvtárakban az olvasót, azaz van mivel kezde­ni és folytatni is — bár a vi­ta arról, mi lenne a kedvező kínálat mennyiségben, minő­ségben. évtizedes, szűnni nem akaró —, ám a betűkért bal­lagok hóna alatt, táskájában hazaszállított szellemi táplálék súlya erősen váltakozó. Egy olvasóra vetítve az esztendei kikölcsönzések számát, például Nagykátán majdnem a két­szerese a százhalombattainak s Dunakeszin jóval kisebb, mint Monoron. Versenytársa a könyvnek napjainkban a televízió — fel­mérések szerint a megyében az általános iskolás gyerme­kek havi átlagban naponta négy-öt órát töltenek a kép­ernyő előtt —, de tévednek azok, akik úgy vélik, itt kiüté­ses alapon'győz majd “az egyik vagy a másik. Megtanulnak együttélni! Erre az együttélés­re azonban készülni és taníta­ni kell mai és holnapi olva­sóknak, olvasókat. Készülniük és tanulniuk kell azonban azoknak is, akik hivatásos vagy társadalmimunkás-ter- jesztői, ajánlói a betűnek, a könyvnek, azaz kereskedők­nek éppúgy, mint könyvtáro­soknak. pedagógusoknak, nép­művelőknek, mindenkinek, aki kinyújthatja a kezét a kezdő­betűkhöz indulóknak. Űj. tet­szés szerint tágítható világot fedez fel az. aki a könyvek birodalmába lép. Ha megtör­ténik e lépés, hasznát az egész társadalom látja. Mészáros Ottó REPÜLÉS SZIMULÁTORON Nem hittem el a főpilótá­nak, hogy a földi repülés él­ménye vetekedhet azzal az ér­zéssel, amikor a gépóriás a felhőik közé fúrja magát. A házak, az emberek összezsugo­rodnak. s a kabinablakon ki­tekintve, a szemfehérségen pi­henteti magát. Kételkedtem abban, hogy bármiféle szimu­látor, számítógép, vetített kép becsaphat annyira, hogy érez- zem a lábam alatt a hatalmas motorok hihetetlen erejét, a futóművek és a beton találko­zását, vagy az elszakadás, a talaj vesztés pillanatát. A Ferihegyi repülőtéren — mint megírtuk — a napokban helyezték üzembe a MALÉV- nál rendszeresített TU—154 B-s repülőgép szimulátorát. Egy olyan épületnyi szerkeze­tet, mely . nagy teljesítményű számítógépek, tv-kamerák, te­repasztal segítségével a való­ságos repülés érzetét képes megteremteni. A pilóta fülké­jéből kitekintve. pontosan olyan tájat láttat, mintha a le­vegőben lennénk, s éppen úgy változik a kép. mintha a bot­kormány mozdításával a leve­gőben irányítanák a gépét. Ebben a manipulált repülő­gépben ráadásul olyasmi is megtörténhet, aminek a való­ságban nem szabad előfordul­nia. A repülésirányító oíktató a számítógép segítségével bár­milyen eseményt produkálhat; tüzet, motorhibát, kényszerle­szállást. Olyan zuhanást, ami­kor feltartóztathatatlanul húz magához a föld, egyre köze­lednek a fák, amikor az ágak szinte az ablakot súrolják. Ép­pen csak az azt következőket, a semmit nem lehet átélni. mert a földet éréskor a zuha­nás végén kimerevedik a kép. Játék? Cinéma vérité? Ko­rántsem az. A levegő kapitá­nyainak eddig aligha adatott meg kétszer hajótörést szen­vedni. verőfényes időben gya­korolni a ködöset, napfényben az éjszakai repülést. Ezentúl ez a 170 milliót érő berende­zés mindenre lehetőséget ad. Arra is, hogy a sokszori próba nyomán a pilóta rendkívüli helyzetben is ura maradhas-, son gépének. Cs. A. Uatra a terepasztal. Jobbra lámpák és kamerák. Az Innen továbbított mozgóképek segítenek leszállás közben az Igazi landolás, a közeledő repülőtér érzetéi kelteni. Erdősi Ágnes felvétele A Budapesti Szépművé­szeti Múzeumból elrabolt képek megtalálásáról első­ként pénteken délután az ANA görög hírügynökség adott számot az MTI bu­dapesti központjának. A rendőrségi forrásokra hi­vatkozó jelentés szerint a képeket Ejion (Egeion) vá­roskában, Patre (Patrasz) közelében találták meg, a Peloponnészoszi-félsziget északi részén. Értesítés telefonon BETŰKEZDŐK 0 A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa az agrárértelmiség helyzetét tekintette át. 0 Kiállítás nyílt A színház a 19. századi képzőművészetben cím­mel Salgótarjánban. 0 A Közlekedéstudományi Egye­sületben az anyagnormák szerepét, jelentőségét ele­mezték. 0 A hét híre az is, hogy kiosztották az Olva­só ifjúságért elnevezésű pályázat díjait. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents