Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

0KKT « .um vei 1981. JANUAR 20., PÉNTEK Várkonyi Péter felszólalása A libanoni ellenzék fegyveres akciója Véres izraeli megtorlás JJ A stockholmi konferen­cia tegnapi ülésén felszólalt ^Várkonyi Péter, hazánk £ külügyminisztere. Beszédét í az alábbiakban ismeríet­í jük: Várkonyi Péter elöljáróban köszönötte a tanácskozás vala­mennyi résztvevőjét és meg­elégedését fejezte ki, hogy a konferencia első szakasza meg­kezdte munkáját. Hozzátette, hogy a konferencia jelentősé­gét s egyben felelősségét is nö­veli, hogy külügyminiszteri szinten került sor megnyitá­sára. A magyar kormány kez­dettől fogva támogatta a ta­nácskozás összehívását, és bí­zik benne, hogy az eredmé­nyes lesz — mondotta, majd így folytatta: Tisztában vagyunk azzal is, hogy tanácskozásunk nem ele­fántcsonttoronyban zajlik, nincs elszigetelve a külvilág­tól. Ennek leszögezése mellett is az a véleményünk, hogy a stockholmi tanácskozás a ked­vezőtlen nemzetközi feltételek mellett is eredményes mun­kát végezhet. Érdemi, hatékony intézkedéseket A stockholmi konferencia új dimenzióval bővíti az összT európai folyamatot azáltal, hogy első ízben teszi lehetővé érdemi tárgyalások folytatását az európai országok katonai összefüggéseiről a 35 részt ve­vő állam közreműködésével. Noha ez a fórum nem helyet­tesíthet más két- és több oldalú fegyverzetkorlátozási tárgyalá­sokat, lehetőségei mégis új- szerűek és fontosak. Alapvető követelmény, hogy ezek az intézkedések érdemiek és hatékonyak legyenek, való­ban erősítsék a bizalmat és a biztonságot, és idővel járulja­nak hozzá a fegyverzetkorláto- zási és leszerelési megállapo- .dásck eléréséhez. Az európai helyzet kedve­zőtlen alakulásának fő oka az, hogy a NATO vezető körei a történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megbontására és katonai erőfölény megszerzé­sére törekednek. Ennek konk­rét megnyilvánulása az ame­rikai közép-hatótávolságú nuk­leáris rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése. Az új amerikai rakéták nyugat­európai megjelenése lehetet­lenné tette az európai nukleá­ris fegyverzetről szóló genfi szovjet—amerikai tárgyalások folytatását, s negatívan befo­lyásolja több más fegyverzet­korlátozási fórum helyzetét is. A kialakult helyzetben a Varsói Szerződés tagállamai arra kényszerültek, hogy a katonai erőegyensúly megőr­zése érdekében megfelelő vá­laszlépéseket tegyenek. A ma­gyar kormány megalapozott­nak és szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tagállama biztonságát szavatoló lépéseit. Egyetértünk azzal az állásponttal, hogy amennyiben az USA és nyu­gat-európai szövetségesei készséget mutatnak a rakéta­telepítés előtti helyzet vissza­állítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. A nyugat-európai rakétate­lepítés megkezdése, figyelem­be véve annak következmé­nyeit, több szempontból új helyzetet teremtett Európában. Politikai és katonai értelem­ben egyaránt rosszabbodtak az európai biztonság feltételei, s e változás elkerülhetetlenül hatással van az európai biz­tonsági folyamat továbbvitelé­nek lehetőségeire is. Az össz­európai folyamatban részt ve­vő államok előtt az a kérdés Vetődik fel, hogy milyen úton haladjanak tovább. Az egyik lehetőség, az, hogy a katonai erőegyensúly megbontására irányuló negatív irányzatok jutnak érvényre, amelyek a katonai szembenállás kiélező­déséhez, a bizalmatlanság nö­vekedéséhez vezetnek konti­nensünkön, és visszavethetik a kétoldalú kelet—nyugati kapcsolatokat is. Mi a magunk részéről válto­zatlanul a másik — az egyet­len ésszerű — lehetőségben: a feszültség enyhítésében, az az európai biztonsági folyamat továbbvitelében, a katonai konfrontáció veszélyének csök­kentésében és normális nem­zetközi együttműködés fejlesz­tésében vagyunk érdekeltek. A magyar küldöttség a stockhol­mi konferencián is ennek megfelelően, Helsinki és Mad­rid szellemében fog tevékeny­kedni. Döntő mértékben a részve­vők politikai akaratán és meg­állapodási szándékának ko­molyságán múlik, hogy a bi­zalom- és biztonságerősítő in­tézkedések terén sikerül-e az adott nemzetközi helyzetben optimálisnak tekinthető ered­ményt elérni ezen a tanácsko­záson. Mi a magunk részéről készek vagyunk ehhez lehető­ségeinkhez mérten hozzájá­rulni. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy maxi­mális mértékben ki kell hasz­nálni a stockholmi konferen­cia kínálta lehetőségeket, és a munka menetében figyelembe kell venni az összeurópai ér­dekeket. A Magyar Népköztársaság kormánya kész folytatni a po­litikai és a katonai feszültség csökkentésére, valamint az eh­hez szükséges párbeszéd fenn­tartására irányuló erőfeszíté­seit. Arra törekszünk, hogy a békés egymás mellett élés el­vei és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszük Magyaror­szág kétoldalú kapcsolatait az eltérő társadalmi rendszerű országokkal. Közös erőfeszítésekre van szükség A fokozódó veszélyek csök­kentése, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén ala­puló leszerelési egyezmény el­érése csak a kormányok közös erőfeszítésével érhető el. A közös erőfeszítéseknek ma sokkal inkább, mint korábban arra kell irányulniuk, hogy a vitás kérdéseket politikai esz­közükkel, érüemi tárgyalások útján oldják meg, és hogy a kialakult katonai erőegyen­súly a fegyverzeteknek lehető legalcsonyabb szintjén való­suljon meg. Ezért kulcskérdés­nek tartjuk azt, hogy a nyu­gat-európai rakétatelepítést megelőző helyzetre alapozva térjünk át a fegyverzetek kor­látozására és csökkentésére, mert csak ez az út vezethet a tartós béke biztosításához. A magyar kormány abban érdekelt, hogy a konferencia teljesítse mandátumát, dolgoz­za ki az egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedések soro­zatát, s azokat haladéktalanul léptesse életbe. A tárgyaláso­kon a megállapadás érdeké­ben azt tartjuk célravezetőnek, hogy fokozatosan haladjunk előre az egyszerűbb kérdések­től a bonyolultabbak felé. A bizalom- és biztonságerő­sítő intézkedések kidolgozása során tekintetbe kell venni minden részt vevő ország ér­dekeit. Tanácskozásunkon, vélemé­nyünk szerint, elsősorban ar­ra kell összpontosítani a fi­gyelmet, ami érdemileg erő­sítheti a bizalmat a Varsói Szerződés és a NATO tagál­lamai között. Ez a szándék tükröződik azokban a javasla­tokban, amelyeket szövetségi rendszerünk tagországai, köz­tük Magyarország, az elmúlt időszakban terjesztették elő. Első helyen említhetem az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemon­dás szükségszerűségét. A Ma­gyar Népköztársaság is meg­különböztetett jelentőséget tu­lajdonít annak, hogy a két szövetségi rendszer tagállamai vállaljanak olyan, harmadik országok számára is nyitva álló kötelezettséget, miszerint kölcsönösen lemondanak mind a nukleáris, mind a hagyo­mányos katonai eszközök al­kalmazásáról, és erőfeszítései­ket a békés kapcsolatok fej­lesztésére összpontosítják. A párhuzamos és közös európai érdekeket szolgálná olyan kö­telezettség vállalása is, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert egymással szemben. A Szovjetunió kormánya ja­nuár 10-én juttatta el az érin­tett kormányokhoz a Varsói Szerződés tagállamainak azon közös javaslatát, hogy még az idén kezdődjenek tárgyalások a NATO és a VSZ között Európa vegyi fegyverektől való mentesítéséről. Meggyőződé­sünk, hogy ez a javaslat a ta­nácskozásunkon részt vevő valamennyi ország alapvető érdekét szolgálja. Választ várunk javaslatainkra Magyarország kész — az említett javaslatokon kívül — komoly, érdemi tárgyalásokra arról is, hogy megfelelő felté­telek mellett atomfegyver­mentes övezetek jöjjenek lét­re Európa különböző térségei­ben. Érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy Európa mentes le­gyen a nukleáris fegyverektől és a vegyi fegyverektől egy­aránt. Reméljük, hogy a NATO tagországai mielőbb érdemi választ adnak a Varsói Szer­ződés tagországainak a biza­lom erősítésére és a leszere­lésre vonatkozó javaslataira. A jelenlegi nemzetközi kö­rülmények között tanácskozá­sunk eredményessége komoly erőfeszítést kíván minden részvevőtől. Számítunk part­nereink, mind a NATO-tagál- lamok, mind a semleges és el nem kötelezett országok tevé­keny közreműködésére, reali­tásérzékére és pozitív szándé­kaira. Valamennyiünkön mú­lik, hogy ez a közös elhatáro­zás alapján induló vállalkozá­sunk gyümölcsöző legyen, és ily módon a most kezdődő el­ső szakasz eredményeiképpen lehetővé váljék az áttérés a konferenciának az európai biz­tonsággal és leszereléssel fog­lalkozó szakaszára. Végezetül ismételten kifeje­zem a Magyar Népköztársaság kormányának azt a várakozá­sát, hogy a .most induló tár­gyalássorozat tárgyszerű mó­don és konstruktív légkörben hozzá fog járulni a bizalom és biztonság erősítéséhez, va­lamint a leszerelés ügyének előmozdításához Európában. A magyar küldöttség mindent megtesz annak érdekében, hogy segítőkész partnere le­gyen minden küldöttségnek, és előmozdítsa ennek a célnak az elérését — mondotta Várko­nyi Péter. ★ Várkonyi Péter tegnap ta­lálkozott Pierre Aubert sváj­ci, Leo Tindemans belga, Len­nart Bodström svéd és Hans- Dietrich Genscher NSZK-beli külügyminiszterrel, akikkel áttekintették a stockholmi konferenciával és a kétoldalú kapcsolatainkkal összefüggő kérdéseket. Shultz amerikai külügymi­niszter csütörtöki nyilatkozata szerint Andrej Gromikóval szerdán megtartott eszmecse­réje „őszinte, tárgyszerű lég­körben” ment végbe. Az ame­rikai külügyminiszter egyúttal hangoztatta: „a tanácskozás nem olyan jellegű volt, amely bármiféle konkrét eredményt hozhatott volna, egyszerűen szükséges volt őszintén kifej­teni nézeteinket egymás előtt”. Shultz azt mondotta, hogy a megbeszélés napirendjén sze­repelt a közel-keleti helyzet, elsősorban a libanoni helyzet, Közép-Amerika, Dél-Afrika. valamint Afganisztán kérdése is. Az AP amerikai hírügynök­ség a nyilatkozatból kiemelte: az amerikai külügyminiszter szerint Gromikóval folytatott megbeszélései alapot teremtet­tek a szovjet—amerikai pár­beszéd folytatására — a nuk­leáris fegyverzetekről folyta­tott tárgyalások zsákutcába ju­tása ellenére. Az amerUf'<i külügyminisz­Anéopov levele Trutfeau-hoz A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke levelet intézett Pierre Elliott Trudeau-hoz, és ebben támo­gatásáról biztosította a kana­dai miniszterelnök novemberi békekezdeményezését. A hírt a kanadai kormányfő sajtótit­kára közölte, a levél tartalmát azonban nem részletezte. Mint emlékezetes, a kanadai miniszterelnök még tavaly azt javasolta, hogy az öt atomha­talom képviselői tartsanak ér­tekezletet a nukleáris leszere­lésről. Ismeretes, hogy a ka­nadai kormányfő korábban felkereste Londont, Párizst, Pekinget és Washingtont, hogy említett kezdeményezéséről konzultációkat folytasson az ottani vezetőkkel. Az iszlám konferencia szer­vezetének casablancai csúcs- értekezlete csütörtökön haj­nalban a közel-keleti helyzet­re és az irak—iráni háborúra vonatkozó határozatterveze­teket fogadott el — jelentet­te be a nap második felében a konferencia szóvivője. Az irak—iráni konfliktusra vonat­kozó tervezet felszólítja a két országot, vessen véget a há­borúnak és vonuljon vissza „nemzetközileg elismert hatá­rai mögé”. A konferencia szóvivője azt is bejelentette, hogy a részt vevő küldöttségek a szerdán este kezdődött éjszakai ülésen „őszinte és testvéri” vitát foly­Raul Alfonsín, Argentina el­nöke tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy országa nem vesz részt többé a nicaraguai kormány megdöntésére törő erők kiképzésében — közölte csütörtökön a The Washington Post. A lap latin-amerikai diplo­matákra és meg nem neve­zett amerikai hivatalos sze­mélyiségekre hivatkozva szel­lőztette, hogy a nemrég hiva­talba lépett argentin elnök az amerikai kormányzat tudomá­sára hozta: országa más la­tin-amerikai államokkal együtt a közép-amerikai hely­zet békés megoldását keresi. A lap azt is tudni véli, hogy a korábbi katonai kormányok titokban katonai tanácsadókat küldtek Hondurasba is. Alfon­sín hivatalba lépésekor a had­ügyminisztériumban olyan ira­tok kerültek elő, amely szerint titkos pénzeket is folyósított tér kijelentette: októberben az ENSZ-közgyűlés ülésszakán is­mét találkozni szeretne szov­jet kollégájával. Shultz nyilatkozatát megelő­zően Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes csu­pán annyi tájékoztatást adott, hogy Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminisz­ter szerdai stockholmi megbe­szélésén a kérdések teljes ská­láját áttekintették és az esz­mecsere legalább két órával tovább tartott a tervezettnél. Az AEC televíziónak adott in­terjújában Eagleburger a leg­csekélyebb részletről sem volt hajlandó nyilatkozni. „Kon- frontációsnak” nevezte Andrej Gromiko stockholmi beszédét, de annyit elismert, hogy a Reagan-kormányzat három és fél éves retorikája után „ko­rai lenne ilyen hamar válto­zást várni a szovjet reagálás­ban”. A The New York Times stockholmi beszámolójában arról ír, hogy tizenöt hónapja a stockholmi találkozó hozta A Libanoni Nemzeti Ellen­állási Front harcosai csütörtö­kön a szidoni kikötő térségé­ben automata fegyverekkel és páncéltörő rakétákkal tá­madást hajtottak végre az iz­raeli megszálló hadsereg egyik gépesített járőre ellen. Több izraeli katona megsebesült. Előzőleg két izraeli harcko­csi a lakosság megfélemlítésé­re gépfegyversorozatokat adott le Szidon központjában. A pá­nik hatására bezártak az üzle­tek, a hivatalok. Az izraeli katonák Szidonban és más dél-libanoni településeken több kereskedőt véresre ver­tek, üzleteiket szétdúlták, ki­fosztották — így torolva meg tattak Egyiptom 1979-ben fel­függesztett tagságának kérdé­séről. Úgy döntöttek, hogy Guinea, Pakisztán és Szíria részvételével szövegező bizott­ságot hoznak létre. Ennek az a feladata, hogy végleges for­mába öntse a határozatot, amely a konferencián a kér­déssel kapcsolatban elfogadott „bizonyos alapelveken” nyug­szik. Mint Patak Károly, az MTI kairói tudósítója jelenti, az egyiptomi kormány csütörtö­kön leszögezte, hogy a szerve­zetbe való újbóli felvételéért cserében nem hajlandó sem­miféle feltételt elfogadni. a térségbe. Az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője nem erősítette meg a hírt. Az uruguayi katonai kor­mányzat szerdán „törvényte­lesnek” minősítette és felosz­latta a Dolgozók Szakszerve­zetközi Tanácsát (PIT). A ren­delkezést azután adták ki, hogy a tanács huszonnégy órás általános sztrájkot szer­vezett, ami teljesen megbéní­totta az ország életét. Az országos sztrájk sikere megfigyelők szerint minden várakozást felülmúlt. Az 1973 óta fennálló sztrájktilalom el­lenére a munkabeszüntetés „csaknem teljes volt” — is­merte el maga a munkaügyi miniszter is. A sztrájkolok az inflációval arányos béreme­lést, elbocsátott társaik visz­az első lehetőséget a kérdések alapos megvitatására. A lap szerint „az .a benyomás ala­kult ki, hogy a két miniszter a megoldások gyakorlati kere­sésére törekszik”, de — mint a beszámoló az amerikai kül­döttség egyik tagját idézve megállapítja — „az eredmé­nyek megmutatkozásához még időre van szükség. Az ABC moszkvai tudósítója azonban, aki szintén Stock­holmból jelentkezett, kijelen­tette: nem tartja valószínűnek, hogy az álláspontok szerdai ki­fejtése után növekedett volna a megértés a felek között. Ugyanezt érzékeltette egy amerikai televíziós állomásnak adott nyilatkozatában Vlagyi­mir Bolsakov, a moszkvai Pravda hírmagyarázója. Rámu­tatott, hogy Reagan esetében a „békülékeny hangnem több mint három év óta először volt tapasztalható; Gromiko joggal utasította el ezt a be­szédet, mert nem tartalmazott t-nnkrét javaslatokat”. azt, hogy részt vettek a meg­szállás ellen rendezett keddi tiltakozó sztrájkban. Egy szer­dai ellenállási akció során a megszállók agyonlőttek egy 14 éves libanoni fiút. Nem vezettek eredményre a Nyugat-Bejrútban elrabolt szaúd-arábiai konzul felkuta­tására irányuló erőfeszítések, és a bejrúti amerikai egyetem rektorának gyilkosait sem tud­ta azonosítani, elfogni a liba­noni rendőrség. A legutóbbi merényletekkel függ össze a bejrúti falangis- ta rádiónak az a párizsi érte­sülése, hogy a francia kor­mány hazarendelte Bejrútból mindazokat az állampolgáro­kat, akiknek ottani jelenléte nem feltétlenül szükséges. A hivatalos szíriai álláspon­tot tükröző damaszkuszi sajtó csütörtökön keményen elítélte azt a jordániai kezdeménye­zést, hogy módosítsák az Arab Liga alapokmányát, azaz több­ségi szavazattal helyettesítsék az egyhangú döntés érvényben levő gyakorlatát. Az Al-Baath című lap szerint az egységes határozathozatal alapvető je­lentőségű, amikor az egész arab nemzet sorsát érintő kér­désekről van szó. A jordániai kezdeményezés nyilvánvaló célja annak előkészítése, hogy engedményeket tegyenek az arabok számára legfontosabb ügyben, a palesztin kérdésben — hangsúlyozta a lap. A jor­dániai táiékoztatási miniszter viszont közölte, hogy az arab országok többsége kedvezően fonadta az alapokmány módo­sítására tett ammani javasla­tot. Minthogy Jordánia együtte­sen kialakított formula alap­ján közös akciót tervez a PF^Z-szel, valószínű, hogy a jordániai—palesztin konföde­ráció irányába mutató együtt­működéshez akarja megkapni az Arab Liga felhatalmazá­szavételét, új munkahelyek teremtését,, politikai téren pe­dig a politikai foglyok szaba­don bocsátását, a szakszerve­zetek és a politikai pártok működésének engedélyezését és az emberi szabadságjogok tiszteletben tartását követelik. A monte videói kormány cenzúrát vezetett be a társa­dalmi problémákat feszegető, a munkabeszüntetésekről szóló információkra. Kilátásba he­lyezte, véget vet az üzemek elfoglalásának és biztosítani fogja a normális munkát. A megtorló intézkedésekre vá­laszként Montevideo több ke­rületében dolgozók ezrei vo­nultak az utcákra és a „lá- baskoncerttel” fejezték ki til­takozásukat! Gregorio Alvarez tábornok­elnök szerdán kétórás megbe­szélést tartott á hadsereg veze­tőivel, a nemzetbiztonsági ta­nács és a kabinet számos tag­jával. A megtorló intézkedé­seket ezt követően jelentették be. Szakszervezeti forrásokból közölték, hogy a rendfenntar­tó erők számos helyen már beavatkoztak és több szakszer­vezeti vezetőt letartóztattak. Montevideo utcáin járőrök cirkálnak. Párizs Befejeződütt az FKP KB ülése Az FKP Központi Bizottsá­gának háromnapos ülése csü­törtökön véget ért. A köz­ponti bizottság jóváhagyta Georges Marchais főtitkárnak a kommunisták 1934-ben foly­tatandó tevékenységéről elő­terjesztett jelentését, valamint Maxime Gremetznek, a poli­tikai bizottság tagjának, a KB titkárának a nemzetközi hely­zetről szóló beszámolóját. Georges Marchais pénteken este nyilatkozik a francia te­levízióban a központi bi­zottság üléséről. Az amerikai külügyminiszter nyilatkozata Á Grmiko-Shultz tal Az iszlám csúcsértekezleten Vita Egyiptom tagságéról A Washington Past értesülése Jó szándékú lépés sát. Az uruguayi általános sztrájk után Feloszlatták 0 szakszervezetei

Next

/
Thumbnails
Contents