Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
1984. JANUÁR 20., FENTEK 3 Negyven éra több, mint negyvenkettő Bizalom, felelősség, ellenőrzés Bizonyára nem fognak unatkozni a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár pomázi gyárának munkásai a nemsokára sorra kerülő termelési tanácskozásokon, mert a megbeszélni valók között lesz egy, amely sok vitát vált majd ki, A vállalat vezetésének döntése szerint ugyanis a hat gyáregységben így egyebek között a pomázin kívül a váciban és a kerepestarcsaiban is •— március I-én áttérnek a negyvenórás munkahétre. Am mind a vállalati szakszervezeti bizottságnak elfogadásra ajánlott vezérigazgatói javaslat, mind a pomázi gyár vezetői által összeállított tervezet számos olyan feladatot tartalmaz, amelynek végrehajtása elképzelhetetlen valamennyi dolgozó egységes cselekvése nélkül. Nem egy elképzelés ellentmondásokat is magában rejt, s ez bizonyara vitára ingerli az érintetteket. De vegyük sorjában, mit is tartalmaznak a gazdasági vezetők javaslatai. Szabó Miklós vezérigazgató szerint az áttérés miatt vállalati szinten több mint 180 ezer órával csökken a munkaidőalap, s ezt elsősorban a munkaidőn belüli veszteségidők csökkentésével lehet ellensúlyozni. Ezenkívül fontos szerepet szánnak a nagy termelékenységű gépek fokozottabb kihasználásának, az állásidők csökkentésének, a munkaintenzitás növelésének, az egyenletes anyagellátás megszervezésének és egyes területeken a normák szigorításának. Újdonság, hogy bevezetik a rugalmas munkaidőkezdést — természetesen nem minden üzemrészre kiterjedően. A párttagok egysége A pomázi gyár vezetése általában a vállalatihoz hasonló elképzeléseket fogalmazott meg intézkedési tervében. Ám már számoltak olyan sajátságokkal is, amelyek csak rájuk jellemzőek. Ezek közé tartozik, hogy a szabad szombatok általánossá válása óta — tehát 1981. október 1-től — a fizikai dolgozók nagy része, több mint 180 fő negyvenórás munkahétben dolgozott, a mostani átállás csupán 114 embert érint. Számításaik szerint legalább 4—5 százalékkal emelni kell a termelékenységet ahhoz, hogy ellensúlyozni tudják a munkaidő csökkenése miatti termeléskiesést. A vállalati szakszervezeti bizottság, elé kerülő javaslattól eltérőtf Po- mázon a nem fizikai dolgozók naponta öt perccel többet, ösz- szesen nyolc óra huszonöt percet dolgoznának, ezzel rövidítve le a pénteki műszakot. — Korábban szerzett tapasztalataink alapján egyes munkakörökben mi is bevezetjük a rugalmas munkaidőkezdést — mondja Preizner Gyula igazgató. — Elnézést, nem fogalmaztam pontosan. Azt tegye még hozzá: az önerkölcsön alapuló rugalmas munkaidőkezdést. — Ennyire bízik az emberekben? — Minden munkatársam felelősségérzetében megbízom. A pomázi gyárban évente átlagosan mintegy 950 tonna fonalat gyártanak, csaknem kizárólag hazai alapanyagból. Emellett a mindössze tizenöt dolgozót foglalkoztató szövődé j ük kártolt termékeinek 70 százaléka közvetve exportra kerül. Bár 1973-tól folyamatos a műszaki berendezések megújítása, a fejlődés tulajdonképpen 1982-ben vett nagy lendületet, amikor a vállalat megvette egy tönkrement osztrák cég korszerű, használt gépeit, s azok nagy részét Po- mázra telepítette. Azóta évente 150 tonnával többet termelnek, miközben kétszázzal csökkent a létszám. A munkaidő változását megalapozó mostani döntések tehát nem mentesek a kockázattól: ha valahol nem jól számolnak, megeshet, komoly gazdálkodási nehézségek elé kell nézniük. — Nálunk a létszámhoz viszonyítva meglehetősen magas a párttagok aránya, ezért különösen fontos, hogy ebben a kérdésben is egységesen cselekedjen mindenki — jegyzi meg Schmelka Róbertné, a pártvezetőség titkára. — Biztos vagyok benne, hogy nagy vita lesz az egy műszakban dolgozó fizikaiak — például a kivarrók — ebédidejével kapcsolatban. Ök is a többiekhez hasonlóan reggel hatkor kezdenek, de nem kettőkor, hanem húsz perccel később fejezik be a munkaidőt, holott nagy részük nem is ebédel a gyárban. Akkor pedig miért írja elő kötelezően számukra a húszperces ebédszünetet a jogszabály? — A pártalapszervezetek- ben hogyan fogadták a gazdasági vezetők javaslatait? — Egyes részletektől eltekintve elfogadhatónak tartják. Különösen hasznos a pénteki munkaidő megrövidítése, mert itt Pomázon sok gondot okoz az assszonyoknak a bevásárlás, s a különböző ügyek intézése sem egyszerű. Emiatt eddig is sok volt a fegyelmi gond, mert az emberek vagy elkéredzkedtek, vagy ha tehették, más címen kimentek a faluba. Az alapszervezetek taggyűlésein nagy vita várható a gazdasági munkaközösségek tevékenységével kapcsolatban is. Azt, hogy szükség van ezekre'a kisvállalkozásokra, ma már csak kevesen vonják kétségbe, de a tapasztalatokat összegezve felteszik a kérdést: aki a napi nyolcórás munka mellett még hétvégeken is a gép mellett áll, hogyan szakítson magának időt a társadalmi és a politikai megbízatások teljesítésére? S a munkaidő csökkenésével — úgy tartják — nem változik a helyzet lényegesen. Nem kell ebédidő Míg a pártszervezetekben a legfontosabb teendőnek e kérdésben is a pártegység megteremtését tartják, addig a szak- szervezet elsősorban az érdekképvisel etet és -védelmet helyezi előtérbe. — Mindenki örül a vállalati döntésnek, hiszen így kevesebbet kell dolgoznunk — mondja Siska Istvánné fonodái statisztikus, a szakszervezeti bizottság gazdasági felelőse. — Hadd helyesbítsem: kevesebb idő alatt kell ugyanannyit teljesíteni, tehát valójában többet kell dolgozniuk! — Igen, tényleg ... — ön szerint mi váltja ki majd a legtöbb vitát? — Szerintem az egyműsza- kos fizikaiak ebédideje. Ez Több tápanyag a földekre A mezőgazdaság idei terve jelentős feladatokat támaszt a növénytermesztőkkel szemben; 15 millió tonna gabona megtermelését irányozták elő, ez pedig föltételezi a korábbinál magasabb fokú mesterséges tápanyagutánpótlás biztosítását. A MÉM szakemberei szerint az idén egy-egy hektárra átlagosan több mint két és fél mázsa talajerőpótló hatóanyag jut, mintegy 8 százalékkal több az elmúlt évinél. A műtrágyakinálat várhatóan jobb lesz a korábbinál. Hatóanyagban számolva 1650 ezer tonna áll a termelők rendelkezésére. A legnagyobb tételben a nitrogén műtrágyát árusítják, az előirányzat szerint 650 ezer tonnára számíthatnak az üzemek és a kistermár régebben is napirenden volt. Lépni kellene végre ebben a kérdésben is. A legtöbb érintett a kivarróban dolgozik. E szakmai fogalmazás meglehetősen egyszerű tevékenységet takar: a kész szöveteket a kivarrók vizsgálják át, s ahol hibát találnak, úgy kijavítják, hogy senki sem veszi észre. Művezetőjük Molnár Nán- dorné: — Évtizedeken keresztül hattól kettőig dolgoztunk, mígnem a teljes szabad szombat bevezetésekor meghosszabbították a munkaidőnket háromnegyed órával. Ez rendkívül hátrányosan érintett minket. — Nem lehetne gépesítéssel, vagy szervezéssel javítani a termelékenységet annyira, hogy napi nyolc órára rövidíthessék a műszakot? — Sajnos nem. Ez kézi munka, gyorsítani pedig azért nehéz, mert a hibákat szemmel kell észrevenni, s nem lehet elnézni egyet sem. — De ha most negyvenórásra csökken a munkahét, mégiscsak valamilyen úton- módon növelni kell az intenzitást! — Ha jobb lesz az anyagellátás, megoldható. Tegyük hozzá, hogy a gazdasági vezetés intézkedési tervében a kivarrrók feladatai között a legfontosabbként azt említik, hogy legalább 50 százalékkal csökkentsék a fizetés nélküli távolléteket és az igazolt hiányzásokat. Nehéz a döntés A pomáziak tehát fontos, a kollektíva jövőjét befolyásoló döntések előtt állnak. Álláspontjuk végleges kialakításánál bizonyára figyelembe veszik majd a vállalati szakszervezeti bizottság véleményét is. Bár Preizner Gyula, a gyár igazgatója elsősorban az emberekbe vetett bizalomra építi elképzelését, azért tegyük hozzá — egyetértve véleményével —: ha sikeresen akarják venni ezt az akadályt is, erőteljesen meg kell növelniük a vezetők felelősségét. S természetesen nem maradhat el a rendszeres ellenőrzés sem ... Furucz Zoltán Munkásőrségben hárem nemzedék Számadásra készülnek Pest megye munkásőrei. Minden év januárjában tartják egységgyűléseiket, melyek egyben nagy társadalmi érdeklődést kiváltó események is. A munkásőrök az MSZMP XII. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság 1983, április 12—13-i határozatai szellemében tavaly is helytálltak a gazdasági építőmunka különböző területein. A közéletben kiemelkedő aktivitásról, munkásőr pártmegbizatásuk fegyelmezett teljesítéséről tettek — s tesznek tanúságot. Becsületes, önzetlen munkával szolgálják a társadalom és a maguk boldogulását. Erősödött testületünk társadalmi, mozgalmi és osztályszervezet jellege, tovább fejlődött a közösségi szellem. A munkásőrség létrejöttének és fennállásának céljait tekintve nyitott testület volt eddig is, s nyitottsága tovább gazdagodott, tevékenysége által még közelebb került a társadalom széles rétegeihez. Munkásőr közösségeink többségére az új iránti igény és a fogékonyság a jellemző. Ez legtöbbször párosult a megváltozott körülményekhez igazodó gyors alkalmazkodással, kezdeményezéssel, rugalmassággal. Tudatos tevékenységünk eredményeként tovább szilárdult a párt, a politika iránti elkötelezettségünk, fejlődött a nevelés, a kiképzés, a szolgálati feladatok színvonalas ellátása. Munkásőreinkben erősödtek az olyan tulajdonságok, emberi értékek, mint a politikai, a közéleti aktivitás, a munkahelyi helytállás, a fegyelmezettség, a pártosság, a bátorság, az ügy iránti felelősség. A munkásőrök politikai munkája, a testületünk tagjainak politikai, erkölcsi magatartása hatással van arra a környezetre is, amelyben élnek, dolgoznak. Testületünkben egyaránt jelen vannak az ipari és a mezőgazdasági üzemekben dolgozók, a kereskedelemben, a szolgáltató iparban, a tudományban, az oktatásban tevékenykedők, s munkájukra mindig lehet számítani. Többen részesültek az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetésekben, több mint hatvan százalékuk kiváló dolgozó kitüntetés birtokosa. A nagykátai, dabasi egység, illetve Nagykőrösi Konzervgyár munkásőreinek nyolcvan százaléka legalább egyszer már kiérdemelte a kiváló dolgozó kitüntető címet. A jól dolgozó embert napjainkban egyre inkább az jellemzi, hogy erejét megfeszítve, gondolkodva cselekszik. Keresi az újat, az ésszerűbb, takarékosabb megoldásokat, s ha ezzel ellentétes esetekkel találkozik, nem res- telli szóvátenni. A munkásőrök egyik legfontosabb feladata a párt tömegkapcsolatainak erősítése, azáltal is, hogy a környezetükben, más szervezetekben közvetítik a párt politikáját, naponta meggyőznek embereket személyes példamutatásukkal a politika igazáról. Ezért a munkásőrség a politikai aktivitásra nevelés iskolája is. A munkásőri párt- megbizatás azonban önmagában is közéleti tevékenység, e pártmegbizatásnak társadalmi rangja van az emberek között, és ezzel a ranggal élni is tudnak, akik viselik. Munkásőreink a közvélemény nyilvánossága előtt szolgálnak. Érdemeik alapján tisztelik, követik, vagy kritikusan ítélik meg őket munkahelyükön, lakókörnyezetükben. Pártmegbizatásuk jól kibontakoztatja a közéleti készséget, „előiskolát” ad más köztisztségek betöltéséhez is. A megye munkásőreinek mintegy negyven százaléka a pártszervek és más társadalmi szervek, mozgalmak, például a KISZ, a szakszervezet, a Hazafias Népfront, az MHSZ, a népi ellenőrzés aktivistái, vagy tanácstagok, propagandisták. Az itt betöltött funkciójuk szerteágazó és különböző. Tanácstagnak megyénkben 173 munkásőrt választottak meg. így is szolgálják a párt politikáját, erősítik tömegkapcsolatait, más tömegszervezetek tagjaival együtt dolgoznak a közösségért. Viselt tisztségeik a bizalom megnyilvánulásai. A termelő munkában való helytállásuk, a vezető posztokon betöltött irányító, szervező tevékenységük jelentősen hozzájárult Pest megye gazdasági, társadalmi, politikai előrehaladásához. Testületünk a kommunista nevelés egyik iskolája is, és ezt segíti elő a munkásőrség belső légköre is Egymás mellett teljesítenek szolgálatot a szocialista rendet megálmodó, annak megvalósításáért, építéséért, és védelméért fáradhatatlanul harcoló idősebbek és a szocializmusban született, azt természetes életközegnek tarló fiatalok. E közösségben ötvöződik a marxizmus—leninizmus gyakorlati megvalósításában szerzett tapasztalat és felkészültség a fiatalok lelkesedésével, többet, jobbat akaró aktivitásával. A történelem viharában edzett veteránok és a jelent építők közös eszméje, közös célja és akarata, együttes tevékenysége és felelősségérzete teszi a munkásőr-kollektívákat a kommunista jellemformálás iskolájává. Alegységeinkben három generáció van jelen. Együtt készülnek feladatuk ellátására a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjei, az 1945-ös párttagok, valamint az ellenforradalom eseményeit csak tankönyvekből ismerő fiatalok. Részt vállalnak a munkásőrök az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésében is. Számos területen munkásőr úttörőgárdát szerveztek. Különösen eredményesen dolgoznak Ráckevén, Gödöllőn, Nagykátán, Cegléden és Mo- noron. Vácott és Százhalombattán az ifjú gárda szakalegység képzésében vesznek reszt munkásőreink. A túrái iskola munkásőr úttörőgárdája évek óta a Galga expedíció keretében megyeszerte táborokat rendez, s ilyenkor a pedagógusok mellett munkásőrök is részt vesznek az úttörők foglalkozásainak vezetésében. A munkásőrségben is, mint az élet sok más területén, egészséges versenyszellem alakult ki. Munkájukat évente értékelik, s a legjobb munkásőrök kitüntetést, az alegységek kollektív elismerést kapnak. A szocialista versenymozgalomban teljesített feladataikért az elmúlt évi eredményeik alapján január hónapban az egységgyűléseken veszik át a különböző elismeréseket. Egységgyűléseink megható pillanata az új munkásőrök eskütétele. A Szózat hangjai mellett tesznek esküt azok, akik fáradságos előképzés után — a pártszervezetek javaslatai alapján — alkalmassá váltak arra, hogy fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval a dogozó népet szolgálják. Jelképesen átveszik a fegyvert az idősebbektől, akiktől az egységgyűléseken elköszönünk, megköszönve a sok éves önzetlen áldozatvállalást, azt, hogy párt- megbizatásukat oly nagy szeretettel és felelősséggel látták el hosszú éveken át. Az ünnepi pillanatokat másnap ismét a munka váltja fel. Testületünk tagjai újra, mini már ezt huszonhét éven át tették, tovább folytatják pártmegbizatásuk teljesítését, s felelősen vállalnak részt az ország előtt álló építőmunkából, a tudomány fejlődéséből, a közművelődés szélesítéséből, szocialista tiírsa- dalmunk egész életéből. FEHÉR BÉLA, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka melók. Ez a mennyiség 40 ezer .onnával haladja meg az elmúlt évit. Foszfor és kálium műtrágyákból szintén több jut a földekre. A hazai üzemek és a külkereskedelem szállításai nyomán foszfortartalmú anyagokból 480 ezer, kálium műtrágyákból 520 ezer tonna alapozza meg a hozamokat. A szakemberek országszerte bevezették a részletes talaj- vizsgálatot és ennek alapján határozzák meg a szükséges vegyszeradagokat. Ezzel megelőzik a korábbi években esetenként tapasztalt pazarlást, azt, hogy időnként a szükségesnél nagyobb adagokat juttattak a talajba, olyan meny- nyiségeket, amelyek a növények számára lényegében hozzáférhetetlenek voltak. Tengernyi bosszúságot tud okozni az embernek, ha a leszakadt gomb helyébe nem kap másikat, megfelelőt a kabátjára. Ez a gond hihetetlennek tűnik Foton, ahol e gombok gyára van: a Műanyag- és Faipari Szövetkezetben. Decembertől az új, 420 négyzetméter Pici öntőformákban az alapanyag Műszakonként több ezer gomb születik Barcza Zsolt felvételei Ä kínálat igen széles alapterületű üzemcsarnokban dolgoznak a munkásnők, összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között. Az idén mintegy 35 millió gombot készítenek a legkorszerűbb, légcserélőkkel is fölszerelt munkahelyeken. A szövetkezet kínálata igen széles: 635-féle fazont képesek bemutatni. A megrendelők óhaja szerint akár ötven- darabos megrendelést is teljesítenek — gazdaságosan — mindössze háromnapos határidőre.
