Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

A Minisztertanács ülése #­Áttekintette a múlt évi idegenforgalom tapasztalatait Jelentés az alumíniumipar fejlődéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette az idegen­forgalom múlt évi tapaszta­latait és megerősítette az idei teendőkre kidolgozott progra­mot. Megállapította, hogy a JAVULÓ FELTÉTELEK A z elmúlt években ked­vező irányzatok bonta­koztak ki az idegenforga­lomban: a központi, a ta­nácsi és a vállalati intéz­kedések nyomán előtérbe került a minőségi fejlesz­tés, aminek hatása első­sorban a devizabevételek növekedésében mutatkozik meg — állapította meg a Gazdasági Bizottság, s ez­zel a Minisztertanács is egyetértett csütörtöki ülé­sén. A Gazdasági Bizottság előterjesztéséből kitűnt: ta­valy a rubelelszámolású országokból 6,7 milliónyian érkeztek hazánkba, 14 szá­zalékkal többen, mint az előző évben. A növekedés lényegében a csehszlovák és a lengyel forgalom élénkü­léséből származik (e két or­szágból a beutazók száma meghaladta a négymilliót; a Szovjetunióból, Bulgáriából és Romániából körülbelül ugyanannyian érkeztek, mint tavaly, az NDK-ból azonban 25 százalékkal ke­vesebben. A KGST-orszá- gokba kiutazó magyarok száma — az 1982-es vissza­esés után — dinamikusan növekedett, elérte a 3.7 mil­liót (ez 24—25 százalékkal haladja meg az előző évit). Elsősorban a csehszlovákiai úticélok és a bolgár ten­gerpart iránt nőtt meg az érdeklődés. Rubelbevéte­lünk lényegesen nőtt, és el­érte a 270 millió transzfe­rábilis rubelt. A kiadások a forgalommal arányosan nö­vekedtek: körülbelül száz­millió transzferábilis rubelt tesznek ki, tehát aktívu­munk mintegy 170 millió rubelre tehető. Tovább nőtt — 9 száza­lékkal — a tőkés országok­ból beutazók száma. A nö­vekedés döntően az osztrák forgalom erősödésének az eredménve. Ausztriából ösz- szesen több mint egymil­lió-hatszázezer turista érke­zett, de 3 százalékkal töb­ben f703 ezren) jöttek az NSZK-ból is. Kanadából és az USA-ból 16—17 száza­lékkal nagyobb számban érkezett vendég: e két or­szágból együttvéve száz­ezerre tehető a hozzánk lá­togatók száma. Magyarországon is érez­hető volt a tőkés idegenfor­galmi recesszió hatása, mégpedig abban, hogy a nagyobb beutazó forgalom ellenére alig növekedett a tartózkodási idő. és a foko­zottabb takarékoskodás miatt csökkent az átlagos pénzköltés. így a tőkés or­szágokból származó, dollár­ban számolt bevétel is az előző évi szinten maradt. A tőkés országokba kiuta­zók száma 14—15 százalék­kal nagyobb volt, mint az előző évben — körülbelül 550 ezer —, az érdeklődés elsősorban Ausztria és Olaszország iránt nőtt. A dollárban számolt kiadások 8—10 százalékkal növeked­tek az előző évihez képest. A jugoszláv forgalmat is figyelembe véve, összes dol­lárbevételünk meghaladja a 250 milliót, dollárban szá­molt kiadásaink pedig kö­rülbelül 88 millióra tehe­tők, tehát konvertibilis el­számolású idegenforgal­munk 1983-ban több mint 160 millió dollárral járult hozzá a külgazdasági egyensúly javításához. Tavaly 10 százalékkal nö­vekedett a kereskedelmi szállások száma: elérte a 300 ezret. A bővülés első­sorban a fizetővendéglátás­ban történt. Egyebek között felépült a bajai, a szent­endrei, a ráckevei, a cser- keszőlői motel, s megnyílt a velencei és a debreceni új kemping is. Emellett 49 magánpanzió, 15 magán­kemping nyílt, s 15 idegen- forgalmi gazdasági munka- közösség alakult. A keres­kedelmi szállásokon 4—5 százalékkal nőtt az eltöltött éjszakák száma, s megfe­lelően alakult a magyar— osztrák gazdasági konstruk­cióban létesült új szállodák kihasználtsága is. Az ellen­őrzések tapasztalatai szerint javult a magasabb kategó­riájú szállodákban és ven­déglátóhelyeken a szolgál­tatások színvonala. Kedve­zőek a tapasztalatok a Ba­latonnal kapcsolatban is: csökkent a zsúfoltság, a vártnál gyorsabban javult a víz minősége, s nőtt a prog­ramkínálat. Az elmúlt évi eredmények mellett a Minisztertanács számba vette az idei felada­tokat is. A gazdasági bizott­ság állásfoglalásával egyet­értve leszögezte, hogy 1984- ben is folytatni kell az utóbbi években bevált ide­genforgalmi politikát. Szük­séges azonban, hogy az ide­genforgalmi vállalatok még jobban, gyorsabban alkal­mazkodjanak a változó kö­rülményekhez. Mindenek­előtt a különféle program- kínálatokat. a vonzó szóra­koztató programokat, és az egyéb bevételnövelési lehe­tőségeket kell bővíteni, il­letve a meglevőket szüksé­ges jobban kihasználni. A rubel- és dollárelszámolás) forgalomban egyaránt nö­velni kell a devizabevéte­leket. központi, a tanácsi és a válla­lati intézkedések nyomán — a szálláshelyek számának nö­vekedésével együtt — érzékel­hetően javult az ellátás minő­sége, a szolgáltatások színvo­nala. A kormány az idegen- forgalom fejlesztésére teendő további intézkedések mellett fontos feladatként jelölte meg a belföldi turizmus feltételei­nek javítását. A Minisztertanács jelentést kapott a petrolkémiai és az alumíniumipari központi fej­lesztési program végrehajtá­sáról. Megállapította, hogy e programok fontos szerepet töl­töttek be az ipar fejlesztésé­ben és hozzájárultak a nép­gazdaság egyensúlyának javí­tásához. A kormány úgy hatá­rozott, hogy 1983. december 31-ével mindkét programot be­fejezettnek nyilvánítja. A fej­lesztés további feladatait az éves és a középtávú tervek­ben kell meghatározni. SS tat 3. oldal: Munkásőrségben három nemzedék Bizalom, felelősség, ellenőrzés A kínálat igen széles 4. oldal: Primőr retek — olcsóbb tojás Játszunk, játszogatunk 6. oldal: Triplázásra készülnek 7-8. oldal: Rádió-, tv-műsor a jövő hétre PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Ára 1,40 fari ni 1984. JANUÄR 20., PÉNTEK Várkonyi Péter stockholmi felszólalása Az enyhülés közös érdekünk A Grcmiko—Shuífz találkozó visszhangja ^ A stockholmi konferencia ^ csütörtök estig 30 küldött- ^ ség vezetőjének felszólalá- ^ sát hallgatta meg. A lég­ii nap délutáni ülés negyedik ^ felszólalója Várkonyi Pé- tér, hazánk külügyminisz- ^ tere volt. Ma a konferencia ^ egy plenáris ülést tart, ^ amelyen öt küldöttségvezető ^ nyilatkozatával számolnak. ^ Mint ismeretes, a tanácsko- £ zás, amely 33 európai or- í szag, valamint az Egyesült í Államok és Kanada részvé- ^ telével január I7-én kezdő- jS dött, első szakaszában ^ Európára vonatkozó állam- ^ közi bizalom- és biztonság- í erősítő intézkedéseket dol- £ gőz ki. A csütörtöki általános nyi­latkozatok sorát Van Den Broek holland külügyminisz­ter nyitotta meg. Többek kö­zött idézte Kennedy elnököt, aki szerint „ne félelemből tárgyaljunk, de ne féljünk a tárgyalásoktól”. Megállapítot­ta, hogy a stockholmi konfe­rencia a jelek szerint nem fog csodát művelni, s nem lesz gyógyír minden problémára. Hangsúlyozta, hogy az államok közötti bizalom alapja a népek közötti jobb megértés, amit „az emberek, az eszmék és az információk cseréje” segíthet. Pierre Aubert svájci kül­ügyminiszter megállapította, hogy néhány tárgyalás meg­szakadása a bizalom hiányá­nak a jele. A tárgyalások nem folytathatók azon a ponton, amelyen abbamaradtak, de folytatni kell őket. Alva Myrdal asszony sza­vait idézve „jól előkészített csatatérnek” minősítette Euró­pát a harmadikként felszólaló Várkonyi Péter külügyminiszter a stockholmi tanácskozáson. Mellette jobbra. Varga István nagykövet fii. svéd külügyminiszter. Lennart Bodström az enyhülési szakasz eredményeinek és kihagyott lehetőségeinek áttekintése után a mostani tárgyalások köve­telményeiről szólt. Lépésről lépésre kell haladni — mon­dotta — azonnal hatályba kell léptetni azokat az intéz­kedéseket, amelyekben meg­állapodás jön létre. Ciprus és Görögország kép­viselője jelentős teret szentelt beszédében Törökország fegy­veres akciójának, amelynek következtében Ciprus terüle­tének immár több mint egy- harmada „idegen megszállás alatt van”. Mindketten szóba hozták a földközi-tengeri tér­ség biztonsági problémáit. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter azzal kezdte •• Nem szennyez a PIMU Törődés a környezetvédelemmel Ha az ipar környezetszeny- nyező hatásáról esik szó, az elsők között szokás említeni a vegyipart. Igaz, ezek az üzemek nem eregetnek váro­sokat borító füst- és korom­felhőket, de a gyártás során keletkező hulladékok, ha nem is látványosan, de veszélye­sen szennyezik a környezetet. Sok ilyen anyag keletkezik Vizsgázik a telefonközpont A BHG dolgozói készítik Főt 200 vo­nalas telefonközpontját, amely, ha majd elkészül, az itt lakók is bekap­csolódhatnak az országos távhívó rendszerbe. A központban most a beszerelt berendezések áramköreit vizsgálják a képen látható Kiss Irén és munkatársai. Carcza Zsolt felvétele a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál is. Ezek közül a legveszélyesebb a nagy meny- nyiségben keletkező úgyneve­zett izocianát hulladék, ami mérgező, egészségre ártalmas anyag. Korábban ezt a hulla­dékot hordókban tárolták egy erre a célra elkerített terüle­ten. Négy-öt év alatt, mint­egy 25 tonna gyűlt össze be­lőle. A hordók azonban egy idő után elrozsdásodnak, s így a szennyező anyag a sza­badba juthat. Egy, a közel­múltban bevezetett új eljá­rással semlegesíteni tudják az izocianátot, s így vízben nem oldható szilárd anyag kelet­kezik, ami már veszélytelenül tárolható. Regenerálják a különböző festákhulladékokat és oldó­szereket is, s amit lehet, új­ból felhasználnak. Ez a meg­oldás elkerülhetővé teszi a tűzveszélyes oldószermara­dékok tárolását. Igaz, a fes­tés során bizonyos mennyisé­gű oldószer elpárolog, s a levegőbe kerülve szennyez ugyan, de a megengedett ha­tárokon belül. Ezek, a gyártás során ke­letkező illő anyagok a dolgo­zók egészségére is károsan hathatnak. A KÖJÁL negyed­évenként rendszeresen. de időnként szúrópróbaszerűen is ellenőrzi az elszívó berende­zések működését. így minden üzemben nagy figyelmet for­dítanak ezekre a berendezé­sekre. A dolgozók pedig rend­szeresen orvosi vizsgálatokon vesznek részt, nem érte-e ká­rosodás szervezetüket. A körnvezetvédelmi rendel­kezések értelmében veszélyes hulladéknak minősül a fáradt olaj és az olajos fűrészpor is. A PEMÜ a fáradt olajat fo­lyamatosan átadja az Áfor- nak. Az olajos fűrészport mű­anyag zsákokban gyűjtik ösz- sze és a PEVDI solymári gyárában elégettetik. A zsám- béki gyárban sok régi gép dolgozik még, itt több olaj képződik, ezt pakurával ke­verve a kazánokban tüzelik el. S amihez nem kellett sem újítás, sem beruházás: rend van a vállalat solymári hul­ladéktároló területén is — ezért korábban egy vizsgálat elmarasztalta a PEMÜ-t. Ösz- szességében tehát elmondhat­ják a vállalatnál, hogy már nincs olyan veszélyes hulla­dék, ami szennyezné a kör­nyezetet. Bár hosszú távon gondot jelent a semlegesített anyagok tárolása is, hiszen ezek egyre csak szaporodnak M. N. P. beszédét, hogy különbséget tett a konfrontáció politikája és a konfrontáció nyelvezete között. Szólt Németország „megosztottságáról”, a decem­beri NATO-ülésszak ajánlatai­ról, s „a kinyújtott kéz elfo­gadását” szorgalmazta. „Az európai biztonsági rendszert csak Amerikával lehet meg­valósítani, nem pedig Ameri­kának Európáról való politikai és katonai leválasztásával” — mondotta. Genscher külügyminiszter beszédében két ízben is hitet tett a „keleti szerződések” mellett, ugyanakikor a szovjet rakétapotenciálra utalva kije­lentette, hogy az NSZK „le­mondott az atomfegyver bir­toklásáról, de nem mondott le arról az igényről, hogy atom­fenyegetéstől szabadon éljen”. Néhány vonatkozásban lépése­ket sürgetett a szocialista or­szágoktól, egyebek között olyan területeken, ahol éppen ők léptek fel kezdeményezően. Síkraszállt Kelet és Nyugat egyenjogú és hosszú lejáratú gazdasági együttműködése mellett, végül kijelentette, hogy „a béke biztosítása, az együttműködés, az enyhülés, az önrendelkezés és az emberi jogok együvé tartoznak”. (Egyébként — mint a TASZSZ hírügynökség tegnap este je­lentette — a szovjet és a nyu­gatnémet külügyminiszter a délután folyamán tárgyaláso­kat folytatott az európai biz­tonság kérdéséről.) Törökország külügyminiszte­re, a csütörtök délutáni ülés első felszólalója nem kívánt válaszolni a ciprusi és a görög külügyminiszter megjegyzései­re, csupán azt hangoztatta, hogy országa maradéktalanul tartotta és tartja magát a hel­sinki záróokmány betűjéhez és szelleméhez. A délutáni ülés negyedik felszólalója a magyar külügy­miniszter volt, akinek beszé­dét a konferencia résztvevői nagy érdeklődéssel követték. (Várkonyi Péter beszédét la­punk második oldalán ismer­tetjük.) Közélet Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel magyar küldöttség teil látogatást Lengyelországban. Sarlós Istvánt fogadta Woj- ciech Jaruzelski hadseregtá­bornok, a LEMP KB első titkára. Sarlós István csütör­tökön hazaérkezett. Marjai József miniszterel­nök-helyettes, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság végrehajtó tanácsának meghívására, január 17—19. között látogatást tett Jugo­szláviában. Marjai József csü­törtökön este hazaérkezett Bu­dapestre. Kapolyi László ipari mi­niszter, aki szakértői delegá­ció élén a partner szovjet ágazati ipari minisztériumok­ban tárgyalásokat folytatott a magyar—szovjet ipari együtt­működés időszerű kérdéseiről, hazaérkezett Moszkvából. T

Next

/
Thumbnails
Contents