Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
Ä kutatómunka újabb eredményei Kövér vagy sovány-e a veréb? Tavaly, decemberben egyik írásunkban régi időjóslásök- ról szóltunk. Ezeket a jóslásokat Baksa László, a gyomról idős Pál Mihály baráti kör helytörténeti csoportjának titkára gyűjtötte, részben régi kalendáriumokból, részben helybeli idős emberek elbeszélései alapján. A legutóbbi helytörténeti estén is több ilyen mondás, jóslás hangzott el a gyömrői idős emberek szájából. Ez úgy gondoljuk, részben arra vall, hogy a több évszázados tapasztalás, megfigyelés, az ország más tájain is esetenként hasonló következtetésekre vezette a természetet, hajdan oly jól ismerő parasztembereket, erdészeket, favágókat, vagyis olyanokat, akik kenyerüket a szabad ég alatt keresték kemény munkával, kitéve az időjárás viszontagságainak. vagyis néphit adunk ellenEzúttal a januári, Boldogasszony hava szerinti időjóslásából egy kis ízelítőt. Lehet őrizni, utólag is. Január 1-én: Újév napja ha világos, a gabona nem hiányos. De, ha csepeg az eresz, a termés majd nem kedvez. Ha a nap bíborvörös felhők között kel fel, úgy káros szelek és zivatarok lesznek, ha fényes és tiszta a nap, úgy sok lesz a gyümölcs meg a bortermés. ' Január 2-án: ha napos szép idő van, úgy sok gyümölcs fog teremni abban az esztendőben. Amilyen január másodika, olyan lesz szeptember hónapja. Január 6-án: ha vízkereszt napján az ereszed csepeg, vagy a kerékvágás nyomán víz ered a hóból, úgy bő termés lesz abban az esztendőben. Ha vízkeresztkor enyhe az idő és olvad, úgy hamar fog tavaszodni. Január 10-én; ha Remete Pál napján szép, derült idő van, úgy a termést illetően jó esztendőnk lesz. Ha lucskos, esős, havas idő van, úgy drága lesz a gabona. Január 23-án: hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince, gabonával a pajta, s csűr, Mihály így jó édes bort szűr. Ha Vince napján fénylik, vagyis derült szép időnk van, úgy meg fog telni a pincénk és sok jó bort várhatunk. Ha meg cseppen Vince, úgy üres lesz a pince. Január 25-én: Pál fordulás ha tiszta, bőven terem mező, puszta. Ha szeles idő jő, hadakozás, ha ködös, embernek sírt ás, ha pedig havas, vagy nedves, lesz kenyér igen kedves. Ha Pál fordulójának napján fényes, tiszta időnk van, úgy jó termékeny esztendőnk lesz. Januárról általában sok egyéb érdekes mondás maradt fenn: ha gyertyaszentelő előtt megszólal a pacsirta, úgy sokáig fog utána hallgatni. A januári meleg isten csapása. A nedves január mellett a pincében üres marad a hordó. Gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz. Téli mennydörgés, jó termést jelent. Ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni a március, vagy április hónapja. Januári mennydörgés még eljövendő csikorgó telet jelent. Ha januárban megszólal a szúnyog, úgy nézhetünk takarmány után. Januári kövér veréb hosszú telet jelent. Ennyi egyelőre Baksa László A legnagyobb vétek JTülönválni, habár józa- naübul is, a többiektől, oly vétek az emberek előtt, melyet ritkán szoktak megbocsátani a különbözőnek — írta valahol Fáy András, s ne kételkedjünk, ha leírta, akkor az így is leheteti — valamikor ... Manapság — az olyannyira divatos pesszimista életfelvállalás közepette — valahogy újra, s egyre hangosabb az erőszakoltan egyet akarók kicsinek éppen nem mondható tábora. — Mert az ember végül is nem piszkít saját fészkébe — teszik hozzá az általuk végső igazságnak tekintett szentenciát, hiszen jót akarsz magadnak, öregem? Hát persze. Mindenki jót akar magának, méghozzá nem is kicsit, hanem minél nagyobb lehetősége van, annál jobbat. Ezért nem érhet, s nem is kell, hogy érjen senkit sem gáncs, lenézés, furkálás, mögötte összenéző, kárörvendö tekintet. Az is igaz viszont, hogy jó néhány emberben ennél több is munkál, nemcsak magának akar — jót, hanem annak a közösségnek, munkahelynek is, amelynek tagja. Már csak azért is, mert egy dolog, hogy valaki különválik, valami tágabb horizont vállalásának igényével, s megint egy, más, a fészek- piszkítás vádja. Jelen gazdasági helyzetünkben — párt-, kormány- határozatok, testületi állás- foglalások egész sorát lehetne idézni — égetően szükséges a gyors, hatékony, odafigyelő, az újat akaró, s azt meg is valósitó munkásnak, pedagógusnak, művezetőnek és téesz- elnöknek nyílt szava, vállalkozói magatartása. Az a magatartás, az a fajta magatartás, amelyet nem a legszűkebb értelemben vett létérdekeink védelmére kell unos-untalan mozgósítani, az amelyet a fészek javára illenék kamatoztatni. a szorító gondok enyhítésére. Többek között már csak azért is, mert a „saját fészek” elmélet fentebbi értelmezése, bár sokak számára tetszetős — nem igaz, s nem is lehet az. Persze, bár remélhetően nincs ki félreértse, nem az önjelölt próféták mindenen csomót kereső magatartása az,' amely meggondolást igényel. Ilyenek is akadnak mindenütt, szó se róla, de az is igaz, legalábbis a felületes szemlélődő számára, talán könnyen össze is téveszthető kategóriát alkotnak a jobb ügyért, az előrehaladásért aggódókkal. De az is előfordult már, az egyik helyen lekezelt, másutt mert arra lehetőséget, s értelmes figyelmet kapott, elismerésre méltó eredményt produkált —, $ nem maga, hanem a közjavára. S itt kapcsolódhatunk vissza. Tudvalevőleg ugyanis, a legszűkebb kollektíva gondjait, bajait, az eredményeket vagy tapasztalt visz- szásságokat éppen ott le- het(ne) a leghathatósabban orvosolni, ahol azok éppen keletkeznek. Tudniillik, ott láthatók a legelőbb is. Ha pedig, példának okáért, mondjuk egy üzem tervteljesítése veszélybe kerül, vagy megromlik a munkahelyi légkör, akkor arról — mondjuk — nem Zalaegerszegen kell vitát rendezni, hanem éppen a keletkezés helyén, az érdekeltek legszélesebb körű bevonásával. S itt a gáncsa a belepiszkitással okoslcodók- nak. Ok saját tökélyüket abszolutizálják, hát persze, hogy a köz javára értve ... Pedig elég ideje figyelmeztet a történelem, a kollektív bölcselet több. s más. az egyéni okosságok összegénél. IVIeg a fészek, gondoljunk? az üzem, a gyár, ros, a megye vagy az ország is az! S azt senki sem várhatja, hogy itt másnak kell majd a feladatokat elvégezni. Melyeket egyébként úgy a legkönnyebb, ha értelmes, önként vállalt céllá válnak — mindannyiunkban. B. O. egyszerű Melyikre A család, de a vágyűjteményéből, aki a további tíz hónapra tartogat hasonló, félig tréfás, félig komoly időjóslásokat. S ha már áttételesen a helytörténeti csoport munkájáról szóltunk eddig is, hadd ragadjuk meg az alkalmat, néhány érdekes hír közlésére, melyek szorosan kapcsolatban állnak gyömrői helytörténeti kutatásokkal. Rakó József, a helytörténeti csoport vezetője a közeljövő terveiről is szólt legutóbbi találkozásunk alkalmával. Elmondta, hogy az érdeklődő gyerekeknek diavetítéssel egybekötött előadást tartanak (valószínűleg a tájházban) Gyömrő község múltjáról, ahol érdekes történeteik is elhangzanak majd. Erre február végén kerül sor a pontos dátumot időben meghirdetik. A közeljövőben ifjabb Pál Mihály átadja az édesapja nevét viselő emlékszoba alapítólevelét a tájháznak, s azzal együtt idős Pál Mihály alkotásait a múzeumnak. Február 13-án, 18 órai kezdettel tartja az idős Pál Mihály baráti kör idei első közgyűlését a helyi Petőfi Sándor művelődési házban, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak, a fő napirendi pont: a tájház avatása óta ösz- szegyűjtött anyagok, a kutatómunka legfrissebb eredményeinek bemutatása. Ekkor olyan dolgokról is beszámol majd Rakó József, amiket eddig a méltatlan el- feledés sűrű homálya fedett. Nevezetesen arról a Wartens- lebenről lesz szó, akinek birtoka voilt Gyömrő területén, s akinek sírboltjára készült a híres Canova-relief. Radó József, a Hadtörténeti Levéltárban bukkant rá azokra a dokumentumokra, amelyek bizonyítják, hogy ez a Wartensleben földbirtokos ugyan porosz volt, ám teljes szívvel- lélekkel végig küzdötte fegyveresen az 1848-as szabadság- harcot a magyarság oldalán. Aradnál került fogságba, és súlyos várbörtön büntetésre ítélték. Hát ilyen és ehhez hasonló izgalmas dolgokról lesz szó február 13-án, a gyöinrői művelődési házban... Aszódi László Antal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1981. JANUAR 19., CSÜTÖRTÖK Tölsbet dikálnak a csíkos kocsik Figyelmetlenségből eredő bajok Sűrűn hull a hó, a monori főtéren ebben a reggeli órában is nagy a forgalom. Mustár színű Wartburg indexel az ügyvédi munkaközösség előtt, hogy balra akar kanyarodni a Bajcsy-Zsilinszky utcába. Idős asszony bátran átvág a zebrán, egy pillanat múlva éppenhpgy- csak megússza a koccanást, az autó ugyanis továbbhalad, vezetője elfelejtette az irányjelzöt kikapcsolni, úgy halad tovább. Vajon hány autóst, gyalogost tévesztett még meg útja során? Mondhatná valaki, apróság, piti ügy az egész. Pedig nem az, ilyen figyelmetlenségekből erednek a nagyobbak, a sokszor végzetessé váló balesetek. Göbölyös Pál rendőr százados hivatalosan 1984. január 1-én került új hivatalába, a Monori Rendőrkapitányság közlekedési alosztályvezetői székébe. Az érettségi után a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán szerzett diplomát, majd 13 évig a magyar néphadsereg egyik alakulatánál zászlóalj-politikai helyettes volt. Tavaly július 1-én „váltott”, átkerült a rendőrség állományába, az eltelt félév alatt elsajátította a szakma csínját-bínját. Kétes előrelépés Vele beszélgettünk az elmúlt év baleseti helyzetének alakulásáról, az okokról és természetesen az idei feladatokról. — A bázisidőszakhoz képest kevesebb baleset történt 1933- ban, de ez egyáltalán nem jelenti azt. hogy elégedettek lennénk. 1982-ben 192, tavaly 178 baleset történt Monoron és a vonzáskörzetéhez tartozó településeken. Némileg csökkent a súlyos sérüléssel járó balesetek száma, a könnyebb sérülésekkel végződőké viszont kicsit emelkedett. Felemás tehát a Gyakran okkal, joggal bíráljuk az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat monori üzemének munkáját. Persze egyáltalán nincs könnyű dolguk, hiszen a napi három műszakban a körülbelül 70 mázsa kenyér mellett, 14 ezer zsemlét, 20 ezer kiflit, 500 veknit sütnek. Dudás Andrásné az alagútkemcncéből kikerülő egykilós alföldi kenyeret szedi lapátra Hancsovszki János felvétele kép, a legszomorúbb az, hogy 14 eset halálos áldozatot követelt, annyit, mint tavalyelőtt. — Melyek az elsődleges baleseti okok? — Már szinte lerágott csont, de ezúttal is a relatív gyorshajtás jelentette a legtöbb problémát 1983-ban. Ez röviden azt jelenti, hogy a járművezető nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezeti gépkocsiját. Itt kell megemlítenem a tompított fénnyel való közlekedést. Mint köztudott, éjszaka hajtanak így a gépkocsik, a legtöbbször kihasználva a megengedett 80 kilométeres óránkénti sebességet. Ha szembejön velük egy másik jármű, akkor sem csökkentik a sebességet „oda” koncentrálnak. Megfeledkeznek arról, hogy előttük is feltűnhet az úton, gyalogos vagy egyéb tárgy, és máris megtörténik a baj. Még csak nem is mentő körülmény — sőt súlyosbító — az ilyen helyzet miatt bekövetkezett baleset. Ajánlatos tehát, hogy a tompított fényszóró használata során inkább 50—60 kilométeres sebességgel közlekedjenek a járművezetők, sok kellemetlenségtől szabadulnak meg. — Az ittas vezetés évek óta előkelő helyet foglal el a baleseti statisztikákban. Így volt ez tavaly? — Ezen a területen — és ez sajnálatos tény — „előreléptünk”. Amíg a korábbi években minden negyedik-ötödik balesetet okozó járművezető volt ittas, addig tavaly minden harmadik. Ez már közelít a képzeletbeli tűréshatárhoz. Megszűnik a gond — Itt kell megjegyezni azt, hogy a felderített ittas vezetés viszont 25 százalékkal emelkedett, s ez jó arány. Ha ez a nem kis hányad tovább vezetett volna, bizonyos, hogy több ittas balesetet okozót regisztrálhattunk volna. — Hogyan alakultak a gyermekbalesetek? — Nincs szomorúbb látvány a gyermekbaleseteknél. Sajnálatos, hogy ezek száma is emelkedett az előző évhez képest. Megszaparodott a gyalogos — ezen belül a gyermekelütések száma. A 19 esetből hét gyermekekkel történt, egy nyáregyházi fiú meghalt a baleset után. Feltétlenül szükséges kiemelni, hogy a járművezetők nagyobb része nem veszi figyelembe, hogy iskola, óvoda, vagy éppen játszótér mellett halad el. Ugyanolyan gyorsan vezetnek, mint másutt. Pedig tudvalevő, hogy a gyermekek viselkedése kiszámíthatatlan, még nem érzik a veszélyhelyzetet. Nekünk felnőtteknek kell megtanítani őket „erre”, hiszen a cél nem változott: csökkenteni vagy elkerülni a gyermekbaleseteket. — És itt már kapcsolódunk az idei feladatokhoz. Milyen célkitűzései vannak a közlekedési alosztálynak erre az évre? — A megelőzésre helyezzük ezentúl is a hangsúlyt. Ehhez megteremtjük a feltételeket, járőreink a szokásosnál is többet cirkálnak majd a közutakon. Hiszen közös érdekről, a balesetek csökkentéséről van szó, hogy minél kevesebben váljanak az országúti tragédiák főszereplőivé. A szokásos éves értékelésen túl szó lesz az idei feladatokról Is a Közlekedésbiztonsági Tanács februárra tervezett idei első ülésén. Színvonalasabb — Egy éve vezették be a közlekedési hatósági ügyek intézését Monoron. Milyenek a decentralizálás tapasztalatai? — Valóban, 1983. január 1. óta kapitányságunk végzi az új jogosítványok kiadását (a régiek cseréjét), a forgalmi engedélyek, az új rendszámtáblák kiadását. Mi jegyezzük be az üzembentartói és egyéb engedélyeket, továbbá a tulajdonban beállt változásokat. Eleinte gondot okozott a különféle nyomtatványok hiánya, ma már a múlté ez a probléma. — Tavaly naponta átlagosan 28 ügyfél keresett fel bennünket, s úgy érezzük, sikerült színvonalassá tenni ezt a szolgáltatásunkat. Az ügyfélfogadás rendje egyébként változat-r lan: hétfőt, szombatot, vasárnapot kivéve a hét minden napján 8-tól 12 óráig (szerdán 13-tól 16 óráig is) fogadjuk az ügyes-bajos dolgaikkal hozzánk fordulókat. Gér József Kézilabda Egy győzelem-egy vereség Az ifiknek ezúttal jobban sikerült A kis csapatoknál is véget ér a holt szezon, megkezdik felkészüléseiket a szabadtéri bajnokságra. A Tápióvölgye SC kézilabdás lányai heti egy alkalommal a sülysápi 1. számú iskolában edzenek, de mivel a terem kicsi, labdás edzés nem oldható meg, így a hagyományos újpesti teremtorna jelent a felkészülésben segítséget, ahol már pályára lépett az ifjúsági és felnőtt együttes. Solymári PEMÜ—Tápióvölgye 30-14 (15-8). Az idény első mérkőzésén sok hibával játszott az úri együttes. Nehezen engedelmeskedett a labda, az idény eleji forma nem késztette az ellenfelet komolyabb játékra. Tápióvölgye—Űjpesti Gyapjú 19-16 (13-3). Szinte nem lehetett ráismerni a csapatra, labdabiztos. jó kombinációk sorozata folytán szinte lelépte ellenfelét. A második játékrészben a fáradtság kiütközött a játékosokon. Ezeken a mérkőzéseken az együttes igyekezete és lelkesedése dicsérhető. Az ifjúságiak játéka is dicsérhető, kevesebb hibával, jól játszottak: Tápióvölgye ifi— VOSE ifi 2-19 (11-11). Lapkiadó—Tápióvölgye 9-22 (6-17). Legközelebb január 28-án lépnek pályára a H. P. S. felnőtt- és ificsapatai ellen. Sz. I. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) ÄE^gilfboi f?n az alfiMi v tv r ,-vf ft \ v ■' v > ' fi ts v '
