Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

Ä kutatómunka újabb eredményei Kövér vagy sovány-e a veréb? Tavaly, decemberben egyik írásunkban régi időjóslásök- ról szóltunk. Ezeket a jóslá­sokat Baksa László, a gyom­ról idős Pál Mihály baráti kör helytörténeti csoportjá­nak titkára gyűjtötte, részben régi kalendáriumokból, rész­ben helybeli idős emberek elbeszélései alapján. A leg­utóbbi helytörténeti estén is több ilyen mondás, jóslás hangzott el a gyömrői idős em­berek szájából. Ez úgy gondol­juk, részben arra vall, hogy a több évszázados tapasztalás, megfigyelés, az ország más tájain is esetenként hasonló következtetésekre vezette a természetet, hajdan oly jól is­merő parasztembereket, erdé­szeket, favágókat, vagyis olya­nokat, akik kenyerüket a sza­bad ég alatt keresték kemény munkával, kitéve az időjárás viszontagságainak. vagyis néphit adunk ellen­Ezúttal a januári, Boldogasszony hava szerinti időjóslásából egy kis ízelítőt. Lehet őrizni, utólag is. Január 1-én: Újév napja ha világos, a gabona nem hiá­nyos. De, ha csepeg az eresz, a termés majd nem kedvez. Ha a nap bíborvörös felhők között kel fel, úgy káros sze­lek és zivatarok lesznek, ha fényes és tiszta a nap, úgy sok lesz a gyümölcs meg a borter­més. ' Január 2-án: ha napos szép idő van, úgy sok gyümölcs fog teremni abban az esztendőben. Amilyen január másodika, olyan lesz szeptember hónap­ja. Január 6-án: ha vízkereszt napján az ereszed csepeg, vagy a kerékvágás nyomán víz ered a hóból, úgy bő ter­més lesz abban az esztendő­ben. Ha vízkeresztkor enyhe az idő és olvad, úgy hamar fog tavaszodni. Január 10-én; ha Remete Pál napján szép, derült idő van, úgy a termést illetően jó esztendőnk lesz. Ha lucskos, esős, havas idő van, úgy drága lesz a gabona. Január 23-án: hogyha szé­pen fénylik Vince, megtelik borral a pince, gabonával a pajta, s csűr, Mihály így jó édes bort szűr. Ha Vince nap­ján fénylik, vagyis derült szép időnk van, úgy meg fog tel­ni a pincénk és sok jó bort várhatunk. Ha meg cseppen Vince, úgy üres lesz a pince. Január 25-én: Pál fordulás ha tiszta, bőven terem mező, puszta. Ha szeles idő jő, hada­kozás, ha ködös, embernek sírt ás, ha pedig havas, vagy nedves, lesz kenyér igen ked­ves. Ha Pál fordulójának nap­ján fényes, tiszta időnk van, úgy jó termékeny esztendőnk lesz. Januárról általában sok egyéb érdekes mondás ma­radt fenn: ha gyertyaszente­lő előtt megszólal a pacsirta, úgy sokáig fog utána hallgat­ni. A januári meleg isten csa­pása. A nedves január mellett a pincében üres marad a hor­dó. Gyenge január, forró nyár, hűvös tavasz. Téli mennydör­gés, jó termést jelent. Ha nem lenne fagy január hónapban, úgy biztosan meg fogja azt hozni a március, vagy ápri­lis hónapja. Januári menny­dörgés még eljövendő csikor­gó telet jelent. Ha januárban megszólal a szúnyog, úgy néz­hetünk takarmány után. Ja­nuári kövér veréb hosszú te­let jelent. Ennyi egyelőre Baksa László A legnagyobb vétek JTülönválni, habár józa- naübul is, a többiek­től, oly vétek az emberek előtt, melyet ritkán szoktak megbocsátani a különböző­nek — írta valahol Fáy András, s ne kételkedjünk, ha leírta, akkor az így is leheteti — valamikor ... Manapság — az olyannyi­ra divatos pesszimista élet­felvállalás közepette — va­lahogy újra, s egyre hango­sabb az erőszakoltan egyet akarók kicsinek éppen nem mondható tábora. — Mert az ember végül is nem piszkít saját fész­kébe — teszik hozzá az ál­taluk végső igazságnak te­kintett szentenciát, hiszen jót akarsz magadnak, öre­gem? Hát persze. Mindenki jót akar magának, méghozzá nem is kicsit, hanem minél nagyobb lehetősége van, an­nál jobbat. Ezért nem ér­het, s nem is kell, hogy ér­jen senkit sem gáncs, le­nézés, furkálás, mögötte összenéző, kárörvendö te­kintet. Az is igaz viszont, hogy jó néhány emberben ennél több is munkál, nem­csak magának akar — jót, hanem annak a közösség­nek, munkahelynek is, amelynek tagja. Már csak azért is, mert egy dolog, hogy valaki különválik, va­lami tágabb horizont vál­lalásának igényével, s megint egy, más, a fészek- piszkítás vádja. Jelen gazdasági helyze­tünkben — párt-, kormány- határozatok, testületi állás- foglalások egész sorát le­hetne idézni — égetően szükséges a gyors, haté­kony, odafigyelő, az újat akaró, s azt meg is valósi­tó munkásnak, pedagógus­nak, művezetőnek és téesz- elnöknek nyílt szava, vál­lalkozói magatartása. Az a magatartás, az a fajta ma­gatartás, amelyet nem a legszűkebb értelemben vett létérdekeink védelmére kell unos-untalan mozgósítani, az amelyet a fészek javára illenék kamatoztatni. a szorító gondok enyhítésére. Többek között már csak azért is, mert a „saját fé­szek” elmélet fentebbi ér­telmezése, bár sokak szá­mára tetszetős — nem igaz, s nem is lehet az. Persze, bár remélhetően nincs ki félreértse, nem az önjelölt próféták mindenen csomót kereső magatartása az,' amely meggondolást igényel. Ilyenek is akadnak mindenütt, szó se róla, de az is igaz, legalábbis a fe­lületes szemlélődő számára, talán könnyen össze is té­veszthető kategóriát alkot­nak a jobb ügyért, az elő­rehaladásért aggódókkal. De az is előfordult már, az egyik helyen lekezelt, má­sutt mert arra lehetőséget, s értelmes figyelmet ka­pott, elismerésre méltó eredményt produkált —, $ nem maga, hanem a közja­vára. S itt kapcsolódhatunk vissza. Tudvalevőleg ugyan­is, a legszűkebb kollektíva gondjait, bajait, az eredmé­nyeket vagy tapasztalt visz- szásságokat éppen ott le- het(ne) a leghathatósabban orvosolni, ahol azok éppen keletkeznek. Tudniillik, ott láthatók a legelőbb is. Ha pedig, példának oká­ért, mondjuk egy üzem tervteljesítése veszélybe ke­rül, vagy megromlik a munkahelyi légkör, akkor arról — mondjuk — nem Zalaegerszegen kell vitát rendezni, hanem éppen a keletkezés helyén, az érde­keltek legszélesebb körű be­vonásával. S itt a gáncsa a belepiszkitással okoslcodók- nak. Ok saját tökélyüket abszolutizálják, hát persze, hogy a köz javára értve ... Pedig elég ideje figyelmez­tet a történelem, a kollektív bölcselet több. s más. az egyéni okosságok összegénél. IVIeg a fészek, gondoljunk? az üzem, a gyár, ros, a megye vagy az or­szág is az! S azt senki sem várhatja, hogy itt másnak kell majd a feladatokat el­végezni. Melyeket egyéb­ként úgy a legkönnyebb, ha értelmes, önként vállalt cél­lá válnak — mindannyiunk­ban. B. O. egyszerű Melyikre A család, de a vá­gyűjteményéből, aki a továb­bi tíz hónapra tartogat ha­sonló, félig tréfás, félig ko­moly időjóslásokat. S ha már áttételesen a helytörténeti csoport munká­járól szóltunk eddig is, hadd ragadjuk meg az alkalmat, néhány érdekes hír közlésére, melyek szorosan kapcsolat­ban állnak gyömrői helytör­téneti kutatásokkal. Rakó József, a helytörténeti csoport vezetője a közeljövő terveiről is szólt legutóbbi ta­lálkozásunk alkalmával. El­mondta, hogy az érdeklődő gyerekeknek diavetítéssel egy­bekötött előadást tartanak (valószínűleg a tájházban) Gyömrő község múltjáról, ahol érdekes történeteik is elhang­zanak majd. Erre február vé­gén kerül sor a pontos dátu­mot időben meghirdetik. A közeljövőben ifjabb Pál Mihály átadja az édesapja nevét viselő emlékszoba ala­pítólevelét a tájháznak, s az­zal együtt idős Pál Mihály al­kotásait a múzeumnak. Február 13-án, 18 órai kez­dettel tartja az idős Pál Mi­hály baráti kör idei első köz­gyűlését a helyi Petőfi Sán­dor művelődési házban, amely­re minden érdeklődőt szere­tettel várnak, a fő napirendi pont: a tájház avatása óta ösz- szegyűjtött anyagok, a kutató­munka legfrissebb eredmé­nyeinek bemutatása. Ekkor olyan dolgokról is beszámol majd Rakó József, amiket eddig a méltatlan el- feledés sűrű homálya fedett. Nevezetesen arról a Wartens- lebenről lesz szó, akinek bir­toka voilt Gyömrő területén, s akinek sírboltjára készült a híres Canova-relief. Radó Jó­zsef, a Hadtörténeti Levéltár­ban bukkant rá azokra a do­kumentumokra, amelyek bi­zonyítják, hogy ez a Wartens­leben földbirtokos ugyan po­rosz volt, ám teljes szívvel- lélekkel végig küzdötte fegy­veresen az 1848-as szabadság- harcot a magyarság oldalán. Aradnál került fogságba, és súlyos várbörtön büntetésre ítélték. Hát ilyen és ehhez hasonló izgalmas dolgokról lesz szó február 13-án, a gyöinrői mű­velődési házban... Aszódi László Antal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1981. JANUAR 19., CSÜTÖRTÖK Tölsbet dikálnak a csíkos kocsik Figyelmetlenségből eredő bajok Sűrűn hull a hó, a monori főtéren ebben a reggeli órában is nagy a forgalom. Mustár színű Wartburg in­dexel az ügyvédi munkaközösség előtt, hogy balra akar kanyarodni a Bajcsy-Zsilinszky utcába. Idős asszony bátran átvág a zebrán, egy pillanat múlva éppenhpgy- csak megússza a koccanást, az autó ugyanis továbbha­lad, vezetője elfelejtette az irányjelzöt kikapcsolni, úgy halad tovább. Vajon hány autóst, gyalogost tévesztett még meg útja során? Mondhatná valaki, apróság, piti ügy az egész. Pedig nem az, ilyen figyelmetlenségekből erednek a nagyob­bak, a sokszor végzetessé váló balesetek. Göbölyös Pál rendőr száza­dos hivatalosan 1984. január 1-én került új hivatalába, a Monori Rendőrkapitányság közlekedési alosztályvezetői székébe. Az érettségi után a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán szer­zett diplomát, majd 13 évig a magyar néphadsereg egyik alakulatánál zászlóalj-politikai helyettes volt. Tavaly július 1-én „váltott”, átkerült a rend­őrség állományába, az eltelt félév alatt elsajátította a szakma csínját-bínját. Kétes előrelépés Vele beszélgettünk az el­múlt év baleseti helyzetének alakulásáról, az okokról és ter­mészetesen az idei feladatok­ról. — A bázisidőszakhoz képest kevesebb baleset történt 1933- ban, de ez egyáltalán nem je­lenti azt. hogy elégedettek len­nénk. 1982-ben 192, tavaly 178 baleset történt Monoron és a vonzáskörzetéhez tartozó tele­püléseken. Némileg csökkent a súlyos sérüléssel járó balesetek száma, a könnyebb sérülések­kel végződőké viszont kicsit emelkedett. Felemás tehát a Gyakran okkal, joggal bíráljuk az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat monori üzemének munkáját. Persze egyáltalán nincs könnyű dolguk, hiszen a napi három műszakban a körülbelül 70 mázsa kenyér mellett, 14 ezer zsemlét, 20 ezer kiflit, 500 veknit sütnek. Dudás Andrásné az alagútkemcncéből kikerü­lő egykilós alföldi kenyeret szedi lapátra Hancsovszki János felvétele kép, a legszomorúbb az, hogy 14 eset halálos áldozatot köve­telt, annyit, mint tavalyelőtt. — Melyek az elsődleges bal­eseti okok? — Már szinte lerágott csont, de ezúttal is a relatív gyors­hajtás jelentette a legtöbb problémát 1983-ban. Ez rövi­den azt jelenti, hogy a jármű­vezető nem az út- és látási vi­szonyoknak megfelelően vezeti gépkocsiját. Itt kell megemlí­tenem a tompított fénnyel va­ló közlekedést. Mint köztudott, éjszaka haj­tanak így a gépkocsik, a leg­többször kihasználva a meg­engedett 80 kilométeres órán­kénti sebességet. Ha szembe­jön velük egy másik jármű, akkor sem csökkentik a sebes­séget „oda” koncentrálnak. Megfeledkeznek arról, hogy előttük is feltűnhet az úton, gyalogos vagy egyéb tárgy, és máris megtörténik a baj. Még csak nem is mentő körülmény — sőt súlyosbító — az ilyen helyzet miatt bekövetkezett baleset. Ajánlatos tehát, hogy a tompított fényszóró haszná­lata során inkább 50—60 kilo­méteres sebességgel közleked­jenek a járművezetők, sok kel­lemetlenségtől szabadulnak meg. — Az ittas vezetés évek óta előkelő helyet foglal el a bal­eseti statisztikákban. Így volt ez tavaly? — Ezen a területen — és ez sajnálatos tény — „előrelép­tünk”. Amíg a korábbi évek­ben minden negyedik-ötödik balesetet okozó járművezető volt ittas, addig tavaly minden harmadik. Ez már közelít a képzeletbeli tűréshatárhoz. Megszűnik a gond — Itt kell megjegyezni azt, hogy a felderített ittas vezetés viszont 25 százalékkal emelke­dett, s ez jó arány. Ha ez a nem kis hányad tovább veze­tett volna, bizonyos, hogy több ittas balesetet okozót regiszt­rálhattunk volna. — Hogyan alakultak a gyer­mekbalesetek? — Nincs szomorúbb látvány a gyermekbaleseteknél. Sajná­latos, hogy ezek száma is emelkedett az előző évhez ké­pest. Megszaparodott a gyalo­gos — ezen belül a gyermek­elütések száma. A 19 esetből hét gyermekekkel történt, egy nyáregyházi fiú meghalt a baleset után. Feltétlenül szükséges ki­emelni, hogy a járművezetők nagyobb része nem veszi fi­gyelembe, hogy iskola, óvoda, vagy éppen játszótér mellett halad el. Ugyanolyan gyorsan vezetnek, mint másutt. Pedig tudvalevő, hogy a gyermekek viselkedése kiszámíthatatlan, még nem érzik a veszélyhely­zetet. Nekünk felnőtteknek kell megtanítani őket „erre”, hiszen a cél nem változott: csökkenteni vagy elkerülni a gyermekbaleseteket. — És itt már kapcsolódunk az idei feladatokhoz. Milyen célkitűzései vannak a közleke­dési alosztálynak erre az év­re? — A megelőzésre helyezzük ezentúl is a hangsúlyt. Ehhez megteremtjük a feltételeket, járőreink a szokásosnál is többet cirkálnak majd a köz­utakon. Hiszen közös érdek­ről, a balesetek csökkentésé­ről van szó, hogy minél keve­sebben váljanak az országúti tragédiák főszereplőivé. A szo­kásos éves értékelésen túl szó lesz az idei feladatokról Is a Közlekedésbiztonsági Tanács februárra tervezett idei első ülésén. Színvonalasabb — Egy éve vezették be a közlekedési hatósági ügyek intézését Monoron. Milyenek a decentralizálás tapasztala­tai? — Valóban, 1983. január 1. óta kapitányságunk végzi az új jogosítványok kiadását (a régiek cseréjét), a forgalmi en­gedélyek, az új rendszámtáb­lák kiadását. Mi jegyezzük be az üzembentartói és egyéb en­gedélyeket, továbbá a tulaj­donban beállt változásokat. Eleinte gondot okozott a kü­lönféle nyomtatványok hiánya, ma már a múlté ez a problé­ma. — Tavaly naponta átlago­san 28 ügyfél keresett fel ben­nünket, s úgy érezzük, sikerült színvonalassá tenni ezt a szol­gáltatásunkat. Az ügyfélfoga­dás rendje egyébként változat-r lan: hétfőt, szombatot, vasár­napot kivéve a hét minden napján 8-tól 12 óráig (szerdán 13-tól 16 óráig is) fogadjuk az ügyes-bajos dolgaikkal hoz­zánk fordulókat. Gér József Kézilabda Egy győzelem-egy vereség Az ifiknek ezúttal jobban sikerült A kis csapatoknál is véget ér a holt szezon, megkezdik felkészüléseiket a szabadtéri bajnokságra. A Tápióvölgye SC kézilabdás lányai heti egy alkalommal a sülysápi 1. szá­mú iskolában edzenek, de mi­vel a terem kicsi, labdás ed­zés nem oldható meg, így a hagyományos újpesti terem­torna jelent a felkészülésben segítséget, ahol már pályára lépett az ifjúsági és felnőtt együttes. Solymári PEMÜ—Tápióvöl­gye 30-14 (15-8). Az idény el­ső mérkőzésén sok hibával ját­szott az úri együttes. Nehezen engedelmeskedett a labda, az idény eleji forma nem kész­tette az ellenfelet komolyabb játékra. Tápióvölgye—Űjpesti Gyap­jú 19-16 (13-3). Szinte nem le­hetett ráismerni a csapatra, labdabiztos. jó kombinációk sorozata folytán szinte lelépte ellenfelét. A második játék­részben a fáradtság kiütközött a játékosokon. Ezeken a mér­kőzéseken az együttes igyeke­zete és lelkesedése dicsérhető. Az ifjúságiak játéka is di­csérhető, kevesebb hibával, jól játszottak: Tápióvölgye ifi— VOSE ifi 2-19 (11-11). Lapki­adó—Tápióvölgye 9-22 (6-17). Legközelebb január 28-án lépnek pályára a H. P. S. fel­nőtt- és ificsapatai ellen. Sz. I. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) ÄE^gilfboi f?n az alfiMi v tv r ,-vf ft \ v ■' v > ' fi ts v '

Next

/
Thumbnails
Contents