Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1984. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Géppel, kézzel, köföanarcel Ahol nem segíthet a hakkenfa Korunkban sok lehetőség kínálkozik a legkülönfélébb edények alkalmazására, külö­nösen a műanyagok térhódítá­sa óta. Áttérni a hagyomá­nyosról a korszerűbb csoma­golásra azonban nem megy egyik napról a másikra, sőt, nem egyértelmű, adott esetben kifizetődő-e az eldobó csoma­golás. — A használt palackok és öblösüvegek visszatérése a körforgalomba, népgazdasági szempontból megtakarítást je­lent, még akkor is, ha újra­felhasználásuk érdekében mo­sókapacitást kell fenntartani, üzemeltetni, arról nem is szólva, hogy egyszeri felhasz­nálásra az üveggyárak sem tudnák folyamatosan ellátni az országot. Csillogó tisztán Termékeinek jó részét a konzervgyár ma is üvegedé­nyekbe rakja el, a palackokon kívül az öblösüvegeknek csu­pán űrtartalom szerint több mint tízféle fajtáját használ­ja. Az üvegmosás fárasztó, le­hangoló munka volt mindig, kevés keresettel. Amellett sok kézi munkaerőt lekötött, amit a termelés megnövekedett tempója és a munkaerőhiány miatt manapság már nem le­hetne biztosítani. A fejlődő technika azonban az üvegmo­só asszonyokról sem feledke­zett el, legalábbis a kis egy­ségek esetében. Műszakonként 28—30 ezer üveg elmosása nem kis feladat, pedig csupán a befőtlüzem egyetlen vonalá­nak átlagosan ennyi üvegre va szüksége. Nem számoltam, hány em­bert kellene ezekhez a mosó­kádakhoz beállítani, azt vi­szont láttam, az úgynevezett Hakkenfa mosógépnek jófor­mán meg se kottyan. Kiszol­gálásához, kezeléséhez há­rom munkás kell csupán, a többit elvégzi a forró lúg. A levakarhatatlannak hitt cím­kék könnyedén foszlanak le a 80 fokos fürdőben, s mire a 60 fokos öblítővíz zuhatagán is átjutnak, csillogó tisztán kerülnek a töltőgépek alá. Ötkilós üveg Domokos Mária tizennégy munkás évvel a háta mögött jól emlékszik, volt idő, ami­kor egész műszak alatt a használt címkés üvegeket ka- pargatták, most pedig mint a mosógép kezelője látja csu­pán a gépi és kézi munka kö­zötti különbséget. — Ne szaladjunk messzire, a mosókádakat sajnos még nem dobhatjuk ki, hiszen az ötkilós egységek gépi mosása nálunk még nincs megoldva. Főleg nyáron lenne rá nagy szükség, amikor a steril fél­kész befőtteket gyártjuk. Munkaerőt — 8—10 főt — spórolnánk meg, és az asszo­nyoknak sem mindegy, mit csinálnak, főleg, mert nem va­lami népszerű ez a munka a kereset miatt sem. — A gépkezelőt mennyi p é«S illeti? — Az órabérem 22 forint. Télen is építkeznek Régen csak nagy ritkán for­dult elő téli építkezés. A kő­művesek és ácsok az ősz vé­gén letették a szerszámot és csak tavasz kezdetén vették elő. Most azonban Nagykörö­sön is egész télen folyik az építőmunka. Többek között a város fejlesztésében eddig is komoly részt vállaló, közel hatezer dolgozót foglalkoztató Duna—Tisza-közi Építőipari Vállalat a Szabadság téren építi a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagy­kőrösi üzemegységének üzem- irányító központját, valamint az új egészségügyi intézmé­nyek sorában a Kossuth Lajos utcában az új mentőállomást, valamint a Zsembery Gyula utcában 84 új lakást. A DÉMÁSZ üzemirányító központjának építéséről meg­kérdeztem Bállá Balázs mű­vezetőt, aki 1937 óta vezeti a vállalat nagykőrösi építkezé­seit. — Vállalatunknál — mon­dotta — amikor csak lehetsé­ges, télen-nyáron dolgozunk. Télen dolgozóinknak meleg ruhát és meleg védőitalt adunk, az építkezésnél fagy­álló anyagokat alkalmazunk. Bár az üzemirányító központ tervezésénél alkalmazkodnunk kellett az épület nagy felada­taihoz, arra törekszünk, hogy az a régi kis városházával összhangban legyen. A 11 mil­lió forintos építkezés hagyo­mányos téglafal készítésével folyik, és befejezését 1934. szeptemberére tűztük ki. A munkával elég szépen hala­dunk, amiben sokat segített a december végi enyhe idő. Az építkezést jelenleg a Széchenyi István brigád tíz szakmunká­sa végzi, tíz tanulóval, Ötvös György brigádvezető irányítá­sával. Berecz Lajos, a DÉMÁSZ szakembere elmondotta, hogy az üzem mostani kis irányító­szobáját 1967-ben létesítették. A falon nagy térkép mutatja az üzemegység villamos háló­zatát, a villamos berendezése­ket, melyeikkel telefon és URH-rádióösszeköttetés van. Ha valahonnan hibát jelente­nek, azonnal intézkedni tud a kis központ vezetője, Gazdik Pál, nagykőrösi szakember. Ezt és az egész villamos­ellátási és -fejlesztési munkát teszi még tökéletesebbé az épülő új üzemirányító köz­pont, melynek teljes berende­zése 1986-ban készül el. Kopa László Mindenesetre szeretem csinál ni, bár nagy figyelem kell hozzá. Persze, a hakkenfa nem állandó munkahelyem, gyak­ran bíznak rám más gépeket is. a gyümölcs-lúghámozót vagy töltőgépeket. Mint szak­munkás jól keresek, nem pa­naszkodhatna a munkára sem Igen ám, csakhogy a kon­zervgyár sem szakmunkások' ból áll csupán, vajon mit mond, aki megfelelő előkép­zettség híján a mosókádak nedves levegőjű világában tölti munkaidejét? Ma már hiába keresnénk olyan asz- szonyt, lányt, aki állandó jel­leggel végzi e munkát. Néha azonban kijut belőle, s akik csinálják, nem lelkendeznek. Bimbó Ágnes és Fehér Ida öt éve kezdtek a gyárban, úgy 3500 körül alakul a ke­resetük. Lehetne több is, ha szakmát szereznének, a tanu­lás lehetőségével mégsem élt még egyikőjük sem. — Kevés indoknak tűnik azt mondanom, nincs idő rá, ez igaz is, de ha nagyon akar­nánk, bizonyára menne a do log. Az igazság, hogy nem gondolkodtunk még ezen, ta­lán mert fiatalok vagyunk, bírjuk a nehezebb munkát is. Meg aztán úgy sem lehet min­denki főnök, gépkezelő, mi­egymás. Üvegmosás? Hm, ta­lán a legrosszabb gyári mun­ka ez, főleg mert vízben kell dolgozni egész nap. Az ötkilós üvegnek 17 forintos az órabé­re, s ehhez majdnem kilenc- százat kell elmosni. — Lehelne-e valamit köny- nyíteni rajta? — Egyedül a gép segíthet­ne, de nagy előny lenne, ha legalább címke nélkül kerül­nének hozzánk az edények. Ezekkel sok baj van. Ügy lát­szik, a boltokban, átvevőhe­lyeken sem fordítanak gon­dot az üvegek átnézésére, olykor még csak ki sem öblí­tik. Téves tűdet — Téves az a tudat, hogy a kereskedelem csak címkével fogadja vissza az üvegeket, pedig nagy könnyebbség len­ne, ha legalább az ötkilósok enélkül érkeznének. Ezzel is csökkennének a mosóasszo­nyok keservei. Miklay Jenő Kedvezően döntenek Valós információk alapján Telemechanika: görög ere­detű szó, a távjelzés, távmé­rés és távirányítás összefogla­ló neve. Hazánkban az üzemirányí­tás egységes rendszert mu­tat. Ebbe tartozik az Országos Villamos Teherelosztó, vala­mint a Körzeti Diszpécser Szolgálatok és az Üzemirányí­tó Központok. Mérési adatok Az Országos Villamos Te­herelosztó üzemirányítási ha­táskörébe tartoznak az alap­erőművek, a nemzetközi ko­operációs vezetékek, az alap­hálózati vezetékek és az alál- lomások. A Körzeti Diszpé­cser Szolgálatokhoz a főelosz­tóhálózati vezetékek és transz­formátorállomások, valamint kiserőművek tartoznak üzem- irányítási szempontból. Az Üzemirányító Központok üzemirányítási hatásköre a középfeszültségű elosztóháló­zatokra terjed ki. A diszpécserközpontok vég­zik az üzemelőkészítést, az operatív üzemirányítást és az üzemértékelést. Döntenek a fogyasztók ellátását vagy a kooperációs helyreállítást biz­tosító intézkedésről. Az üzemirányítás végzi a berendezések tervszerű kap­csolásainak irányítását,* s a különböző célú mérési adatok gyűjtését. A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat nagykőrö­si üzemigazgatóságának szék­házában Berecz Lajos üzem­viteli osztályvezetőtől és Sza­bó Dénes üzemviteli csoport- vezetőtől arról érdeklődtünk, hogy mi indokolta az új üzemirányító központ megépí­tését és a rendszer milyen elv alapján fog működni, előre­láthatólag 1986 tavaszától. — Korunk igényei megkí­vánják, hogy olyan vezérlő­központunk legyen, amely nyomban jelzi; a feszültség milyen, be van-e kapcsolva minden vezeték, milyenek a terhelési viszonyok. Hazai berendezés — A jelzést, a mérést és a távműködtetést jól szolgálja majd az úgynevezett tele­mechanikai rendszer, ha be­indul. Jelenleg a hibák fel­derítése nehézkes és hossza­dalmas. Az üzemirányító sze­mélyétől, szakmai rátermett­ségétől függ, hogy a hibael­hárítás mennyire optimális. — Az új berendezéstől azt várjuk, hogy a pontos adatok ismeretében objektívebb mó­don indíthatjuk a hibaelhárí­tást. Ily módon megvalósul az energiaszolgáltatás kultúrájá­nak növelése. Remény van a biztonságosabb energiaszol­gáltatásra is. — A rendszer üzembe állí­tásával élőmunkát és üzem­J anyagot takarítunk meg, és a probléma is hamarabb meg­oldódik. — Az áramszolgáltató vál­lalatok közül elsőnek a hód­mezővásárhelyi üzemigazgató­ságon létesítettek ilyen rend­szert. A telemechanika-rend­szer már üzemel, jól segítve a körzeti diszpécserszolgálat dolgozóinak a munkáját. A cél az, hogy valamennyi üzemigazgatóságon kiépítse­nek számítógépes vezérlést, szabályozást. — Az optimális irányítás megvalósításához egyre több valós idejű információ szük­séges. A gyors beavatkozás igényli a távműködtetés le­hetőségét. — Ennek szükségességét alátámasztja, hogy a nagykő­rösi üzemigazgatóság Monor- tól Bács-Kiskun megye észa­ki részéig, négyezer négyzet­kilométer területen gondosko­dik 51 község és 3 város, Cegléd, Nagykőrös, Kecske­mét energiaellátásáról. Emel­lett jelentős feladatot ad a hálózatépítés, -felújítás. Nem csekély munkát ad a több mint 2 ezer kilométernyi kö­zépfeszültségű és ugyanennyi kisfeszültségű hálózat felügye­lete. — Könnyű belátni, hogy a teendők jobb ellátása érdeké­ben kell a korszerű rendszer, mely teljes egészében hazai berendezésekből áll össze. Korszerű rendszer — Az üzemirányítás-fej­lesztési koncepció szerint a létesülő telemechanikai rend­szernek a Körzeti Diszpécser Szolgálatok szintű üzemirá­nyítás információigényeit kell elsősorban kielégítenie. A telemechanikának biztosítania kell a vállalat gazdasági és műszaki vezetése számára azokat a jól megválogatott in­formációkat, melyek elősegí­tik az adott kérdések eldönté­sét. — A nagykőrösi üzemigaz­gatóság dolgozói nagy vára­kozással tekintenek a számí­tógép üzemeltetése elé. Mire a korszerű rendszer működni kezd, készenlétben áll a szak­embergárda is. K. K. ■m&M. Sporthírekhez Kezdők és haladók Serdülő utánpótlás A Kinizsi labdarúgó-szak­osztály vezetősége a jövőben — az elnökség támogatásával — nagy súlyt helyez az után­pótlás szervezett nevelésére, képzésére. A ,,grundfoci” meg­szűnésével szükségessé vált az intézményes utánpótlás-neve­lés. Az utánpótlás nevelésével Hegedűs László edző és Szabó Tamás foglalkozik. Nagy gon­dot fordítanak a programterv meghatározott célkitűzéseinek maximális teljesítésére. A csoport tagjait az 1970—71—72- es születésű általános iskolás gyerekek alkotják. Az elmúlt év őszén a 62 sportolót két csoportra osz­tották, kezdő és haladó. A kezdőkkel Szabó Tamás foglalkozott, jó eredménnyel. Itt a cél a labdarúgás megsze­rettetése, a játékhoz való kö­tődés. Itt jórészt Kossuth is­kolások szerepeltek. A szep­temberi toborzáskor közel 40 gyerek jelentkezett, akiknek foglalkoztatását nem tudták megoldani. Ügyességi versenye ken kiválasztották a legjobb húszat. Lehetséges, hogy a ki­választás nem volt szerencsés, vagy az edzési időpont (14— 15 óra között) nem volt kedve­ző, mert ebből a csoportból sok volt a lemorzsolódás. A haladó csoporttal Hegedűs László már a második éve dol­gozik együtt folyamatosan. Közülük hárman kerültek a bajnokságban szereplő serdü­lő csoporthoz. A fiúk ügyessé­Taskovics András 44 mun­kában töltött évéből harminc­hatot postai kézbesítő szolgá­lattal töltött el. Mint Kétsze­res kiváló dolgozó vezérigaz­gatói kitüntetéssel ment nyugdíjba. örréllá körzet — Vártam én nagyon azt a napot, amikor már nem húzza a táska a váltam, nem kell korán kelni, nem kell annyit menni. A szolgálat iO—12 órás volt, nem volt hobbim, másodállásom. Reggel ébre­dek, mint megszoktam. A na­pi mozgás megszűnt. Nem tu­dok itthon megmaradni. Eleinte hetekig csak jártam a várost, az utcákat. Körülbelül 900 ház tartozott a körzetem­hez, ahol 28 évig szolgáltam egyhuzamban. Ennyi idő alatt felnőtt egy nemzedék. — Amikor a honvédségtől leszereltem, 1946-ban, mint szerződéses kerületi kézbesítő kerültem a postára. A Felső­járástól a Katonatelepig az egész határ hozzám tartozott. Eleinte elkésett, fogságból jött kallódó leveleket vittem, majd az eltűntekről a halottá nyil­vánítást. Mikor kezdtek ala­kulni a szövetkezetek, kézbe­sítettem a földhöz jutott gaz­dáknak a szövetkezeti tájé­koztatókat és így tovább. — Kerékpáron jártam. Hol a kerékpár vitt engem, hol én vittem a kerékpárt a há­tamon. Ekkor ötkilós súlyha­tárig csomagokat is kézbesí­tettem. Mindig volt belőlük a hátizsákomban. Hat évig voltam ezen a területen hír­hordó és hatósági közeg. Köz­ben altiszti vizsgát tettem és járatkísérő lettem. Ezután kaptam önálló városi körzetet, melyben nyugdíjazásomig megmaradtam. Külön kézbesítő — Van-e lényeges különb­ség a régebbi és a mostani kézbesítői munka között? — Megnőtt a belföldi és a külföldi levélforgalom. Mond­ják, elidegenedtek egymástól az emberek. A levélforgalom nem ezt bizonyítja. Rádobtuk néha a táskát a mérlegre az ünnepek előtt, nézzük csak, mennyit is nyom? Ügy 28—29 kiló körül mozgott a súlya. Sok ám ez azokból a kis vé­konyka üdvözlőlapokból! Az újságforgalom is legalább az ötszörösére nőtt. Enyhítet­tek a terhűnkön, mert az új­ságkihordást külön kézbesítő­nek adták. Többszöröse a ré­ginek az ajánlott és az érték­forgalom is. Ünnepi forgalom — A postát vinni kellett, ha esett, ha fújt. Ugyanazok­ba házakba mentem annyi éven keresztül. Ahány ház, annyi emlék. Volt. amikor magukra maradt öregeknél el­söpörtem a havat, bekészítet­tem a tüzelőt. Receptet vittem kiváltani, táviratot, értéket, csomagot adtam fel. Vagyon­biztonság, bizalom, ez a mi munkánk alapja. Bíztak ben­nem. Minden titkot megőriz­tem. Voltak tanítványaim is, akiket szívesen tanítottam. Ma kevesen vállalkoznak erre a munkára, talán az alacsony fizetés az oka. — Négy gyereket is felne­veltem, közben házat építet­tem. Jó érzés tudni, hogy munkahelyemen még számí­tanak rám. Szívesen segítet­tem most is az ünnepi forga­lomban, mert éreztem, hogy szükség van a munkámra. Sz. A. gükben már elérik a kívánt szintet, viszont fizikailag je­lentősen elmaradnak a jelen­legi bajnokság csapatában sze­replő 1969—70-ben születettek­től. A munkát szünet nélkül, folyamatosan végzik. Sem nyári, sem féli kihagyás nincsen, de a létszámingado­zás miatt a foglalkozások tar­talma olykor eltér a tervezet­től. Gondot jelent az edzési időpontok meghatározása, a pálya, a tornaterem leterhelt­sége, ha ezek szabadok, az időpont ütközik a gyerekek el­foglaltságával. Gond még, hogy a napközis labdarúgók a foglalkozásokon nem vehetnek részt rendszeresen. Továbbiak­ban fő feladat elsősorban a szervezés, másodsorban az ok­tatás szintjének emelése. E hó 20-án, pénteken dél­után fél 4-kor a Toldi torna­termében rendezik a múlt év­ben jól sikerült apák—fiúk mérkőzést. A serdülők csapa­ta már megvan, harcra készen várják az apukákat. A Kinizsi első csapata ja­nuár 23-án kezdi el a felké­szülést, az ifik egy héttel ké­sőbb. P. S. Csütörtöki sportműsor Asztalitenisz Konzervgyár Il-es telepi KISZ-klub, 15 óra: a városi KISZ-es férfi egyéni bajnok­ság elődöntője. Kosárlabda Kecskemét: K. MFSC—Nk. Kinizsi, férfi előkészületi mér­kőzés. SAKKÉRTEKEZLET A Nagykőrösi Arany Tsz SE sákk-szakosztáiya ma, január 19-én este 6 órakor a terme­lőszövetkezet Ceglédi úti iro­dájában értekezletet tart, melyre ezúton hívja a sport­ág kedvelőit. ★ Ugyancsak ma, délután 5 órakor a Petőfi Sándor Általá­nos Iskola sportcsarnok emele­ti tanácskozójában, a labdarú­gó öregfiúk csapatainak /képvi­selői tartanak megbeszélést. Mo?!!»® Megbilincseltek. A nagy si­kerű amerikai film felújítása. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban A betyárkapitány. Színes, szinkronizált román kaland­film, fél 6-kor. A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban délután 4 órakor: Liliom. Berky-bérlet. ISSN 0133—2708 (Nagyköröst Hírfa? Hafimnshat év a postán Fsfsijárástél Katonatelepig

Next

/
Thumbnails
Contents