Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM. 2. SZÁM 1984. JANUÄR 4., SZERDA Az építkezőket segítik Árul csempét, csapét, kazánt Mozgásba jött a Lendület TüzesvÉz fő éjjeí'üeppa! Pálinkás tanya az út mentén Cegléd legforgalmasabb pontja a piac után a Szabad­ság tér. Három oldalán boltot bolt ér, negyediken ott a busz- végállomás, a könyvtár. Von­zóak a kirakatok, a kínálni tudó kereskedő népes, mara­dandó vásárlóközönségre szá­míthat és arra is, hogy törzs­vevői messze viszik a jó hírét, akarva, akaratlan másokat is vásárlóvá szerveznek, felkelt­ve az érdeklődésüket. Oklevelek serege Két hatalmas kirakati üveg­táblán át belátni a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szerelvényboltjába. Sok tekintet pásztázza nap mint nap az ajánlatként el­rendezett árubemutatót. Ne­vezzük így, bemutatónak, hi­szen a dolgok lényege, vagyis az, hogy nem egy-két darab, nanem egy sereg akad belő­lük, az épület mögötti udvar­ban levő raktárban látható igazán. Ott kap helyet a für­dőszobák berendezési tárgyai­nak serege, ott vannak a kü­lönféle csövek, armatúrák, tartozékok, csempétől a kádig, tömítőig, szegecsig. A boltról Tarkó Péter bolt­vezetővel beszélgetünk kis iro­dájában. Irodának a belső raktártérből „haraptak le” va­lamikor egy csöpp darabot, mintegy jelezvén, hogy itt nem az irodán van a hang­súly. Az asztalon iratok, szám- lakötegek gondosan rendezett, kézhez álló garmadája, a fa­lakon tapéta, a tapétán annyi bekeretezett oklevél, hogy jó­kora területen tőlük szinte a mintát sem látni. — Nálunk úgy van, hogy ha valaki kiváló dolgozó lesz, ki­tüntetést kap, akkor az okle­vele bekeretezve közszemlére kerül. Az itt dolgozó eladók közül többen többször is elis­merést szereztek a munkájuk­kal. Cégünk méltányolja az érdemeket. Brigádunk o válla­lat kiváló brigádja. A boltvezető legutóbb a munka ünnepe alkalmából ka­pott miniszteri kitüntetést. Több mint két évtizede dol­gozik a kereskedelemben, ta­nuló is ennek a vállalatnak az egyik boltjában volt. Rá­termettségét a szerelvénybol­tot érő elismerések igazolják. — Jó a kollektíva, szakkép­zettek az eladók. Ezt értsük úgy, hogy a vevőkhöz, az áru kínálatához egyaránt értenek. Bár „női szakasz” beleértve a boltvezető-helyettest és a ta­nulókat is, vállalják a szak­területükkel járó hórukk­munkát. Nem könnyű mozgat­ni itt az eladandó tárgyakat: egy vízcsapgarnitúra meg egy olajkályha vagy egy kád sú­lya közt van különbség. És mi valamennyien a beszerzé­sével, raktározásával, értéke­sítésével foglalkozunk. Iá forgalom volt A szerelvénybolt vezetőjét az önkiszolgáló jeliegű eláru­sító helyiségben ritkán látni, annál jobban észre lehet ven­ni munkájának az eredmé­nyét. — Beszerző is vagyok. He­tente van, hogy kétszer-há- romszor utazom, árut nézek, rendelek, hozok. Bejáratos vagyok a porcelán- és csempe­féléket készítő hazai gyárak­ba. Ismerve termékeiket és a vevők igényét, tudok rendelni, szállítmányt kérni. Úgyszin­tén a nagykereskedelmi vál­lalatokkal is ilyen kapcsola­tot alakítottam ki, sok év ki­tartó munkájával. A bolti készletünk most, az év végén például úgy 4 millió forint ér­tékű lehet. Átlagosan 3 millió forint a havi forgalmunk, ám a harmadik és a negyedik negyedévi ezt is meghaladta. Főleg a lakosság rendelkezé­sére állunk, de közületekíől is kapunk rendeléseket, nagy tételeset. A közületi a forgal­munk 20 százaléka lehet. Ám hozzá kell fűzni, hogy a biztos pénzt az áruért rögvest fizető és elszállító lakosság forintjai jelentik. Gyakran, akik épp nem is vásárlási szándékkal járnak arra, betérnek a boltba. Lát­nivaló mindig van, ami felcsi­gázza az emberek érdeklődé­sét. Van, aki a választékos csempekínálatra figyel fel, másnak a fürdőszoba kiegészí­tőjeként felszerelhető, tetsze­tős polc tetszik meg, vagy a tükör, a hasonló stílusban ké­szült egyéb fürdőszobakellé­kekkel. Nagy kelete volt a gázkonvektor-kínálatnak ősz­szel, vitték a kiskazánokat. Ám ha a vevő csak néhány csempéért, egy vízcsaptarto­zékért, vagy olcsóbb apró cik­kért tér be ide, épp oly szol­gálatkészen fogadják, mintha ezres bankókkal fizetne. Néhány hete tudósítás jelent meg lapunkban arról, hogy az összefogás eredményeként már hozzáláthatta!? a ceglédi szo­ciális otthon korszerűsítésé­hez. Az épület legtöbb szobá­jába már beállították a kon­vektorokat, amelyek segítsé­gével majd a gázfűtésre áttér­hetnek. A munkálatok első üteméhez megyei támogatás is hozzásegített. A város gyá­rai, üzemei közül többen pénzt, szakembert, társadalmi mun­kát adnak, hogy a korszerűsí­tés folytatódhasson. A kivite­lezésre megbízatást a DTÉV kapott, megkötötték még az ősszel a szerződést. A Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi Vöröske­reszt- szervezet kezdeményezé­sére a szociális otthon korsze­rűsítését anyagi támogatással segíteni akció indult. A jelzett csekkszámla számra többen küldtek szép summát, megért­— Széles a vevőkör, jönnek gyakran az ország más részé­ből is gáztűzhelyért, bojlerért, romhányi, budapesti vagy más csempeféléért. A maradé­kot, a reszlit megtartjuk a raktárban. Szerencsére tágas, jó raktárhelyünk van (meg az áru sem maradós hosszú idő­re). Ha valaki pótlásért tér be, lehet, hogy meg tudjuk ör­vendeztetni a kellő néhány darab, ugyanolyan csempével, mint amit régebben itt vásá­rolt. Messziről felkeresik A ceglédi szerelvénybolt nem zárt be a két, év végi ünnep közt sem. Az esztendőt nem leltározással kezdi. — Ugyanis, nálunk nyáron van a leltározás, akkor is igyekszünk minél rövidebb időre zárni az ajtót vevőink elől. Az esztendő? Jónak ígér­kezik. 1978-ban, amikor nyi­tottunk, 29 millió volt az éves, tényleges forgalmunk. Az 1983-as terv 39 millió forint és ezt december 15-re teljesítet­tük — mondta Tarkó Péter. Eszes Katalin ve az ügy fontosságát. Tény, hogy bár gyűlnek a forintok, a meglévő összeg a teljes kivi­telezéshez — beleértve a jel­zett munkákat is — még nem elegendő. Épp ezért a jövőben is szívesen fogadják a 761— 394778—0653 számú csekkeken a szociális otthon korszerűsí­tésére szánt anyagi segítséget. Az összegeket természetesen semmiféle más célra felhasz­nálni nem lehet. Bélyeiiyűgfik Január 8-án, vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel a ceglé­di művelődési központban beszámoló taggyűlést tart a bélyeggyűjtőkör. A sok tagot számláló kör évenkénti össze­jövetele iránt mindig nagy az érdeklődés, valamennyi kor­osztály szép számmal képvisel­teti magát a gyűjtők között. A régi 4-es út mentén, a 13-as kilométerkőnél, nemrég fehérre meszeltek egy kis, öreg tanyát. Környékét szakszerűen beültették szilvafacsemeték­kel, mögötte hatalmas beton­teknőt mélyítettek a földbe, kerítést húztak a porta köré, s mikorra mindez megvolt, fel- szögelték a táblát, melyen ez áll: Lendület szeszfőzdéi gaz­dasági munkaközösség. Nem vész kárba Az épület valamikori tiszta­szobájában négyen vannak. A pillanat áhítatos, bankóköte- gek ropognak, suhognak. Nán­dori József, a főzde felelős ve­zetője számol le egy nagyobb összeget Molnár Józsefné könyvelő adminisztrátornak. Dr. Gyenes Ferenc főor­vos, mint az ellenőrző bizott­ság vezetője és Molnár János nyugalmazott tsz-elnök-helyet- tes, a gmk képviselője figyelő pillantásokkal követi az Adyk és Bartókok útját. Az érdeklő­dés mindenképpen érthető, hi­szen alig egy hete indult a pálinkafőzés. Focicsapatnyi tagból ala­kult a munkaközösség. Vala­mennyien szőlő- és gyümölcs- termesztők. Szavaik szerint az adta az ötletet, hogy a hullott, értékesíthetetlen gyümölcsöt csak nehezen lehetett feldol­gozni. Nyár végéig zárva vol­tak a főzdék, többüknek tönk­rement a cefréje, és ebből te­temes káruk származott. Tud­ták, hogy nem csak az ő gond­juk ez, hanem rajtuk kívül sok kistermelőé, éltek a lehetőség­gel, és megalakították a csapa­tot. 1 Fejenként ötvenezer forintot adtak össze, amelyet saját munkájukkal toldottak meg. Vettek egy jó kis tanyát, a gyöngyösi rézművesek szövet­kezeténél megrendelték a va­donatúj pálinkafőzőüstöket. A szeszfőzde vezetésére kisze­melt fiatalembert elküldték a MÉM továbbképző tanfolya­mára, ahol hivatásos szesz­mesteri képesítést szerzett. A tagok — nőgyógyász, mérnök, agronómus, gépkocsivezető, tanár és más egyéb foglalko­zásúak — kivették a részüket a tennivalókból. Az egyik író­asztalt hozott otthonról, a má­sik vaskályhát, írógépet, a har­madik megint mást. Van alap­szabályuk, rendszeresen tarta­naik' megbeszéléseket, működ­nek a bizottságok, úgy megy minden, ahogy a nagy könyv­ben van megírva. Jön a törköly Az első héten a tagok cefré­jéből főtt a pálinka, almából, körtéből, szilvából és ba­rackból, s jön majd a törköly is. Az albertirsaiak, ceglédber- celiek, az öregszőlők hobbi­kertesei könnyen megközelít­hetik a Lendület pálinkafőz­déjét. A karácsonyi ünnepek alatt is éjjel-nappal ment a munka. A főnök meg az öccse huszonnégy órás műszakokban váltotta egymást. Ha folyama­tos az igénybevétel, akkor ha­vonta 6000—9000 liter pálin­ka is lefő a korszerű pároló­berendezésen. Az igazi szezon persze majd a nyár elején kezdődik, ami­kor megjelenik a cseresznye, és az eper, utána meg folya­matosan a többi gyümölcsfé­le. Akkor bizonyára gyorsan szaporodik a főzetők listája. A gazdasági munkaközösség szolgáltatásként vállalja, hogy — külön térítés ellenében — gépkocsival a helyszínre fuva­rozza a cefrével teli edénye­ket. A társaság úgy határozott, hogy a nyereség egy részéből további beruházásra áldoz. A jelenlegi áramfejlesztőt ren­des villanyvezeték váltja majd fel, bevezettetik az áramot. Tavaszra még sok tervük van: szépíteni, csinosítani akarják üzemük környékét, a pálinkás tanyát. T. T. A ceglédi Mészáros Lőrinc Általános Iskola nevelőtes­tülete és szülői munkaközös­sége a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának patronálá- sával időnként tájékoztatót ad ki, Neveljünk együtt cím­mel. Pedagógusok, szülők ír­ták a cikkeket, amelyek a ne­veléssel, az iskola életével kapcsolatosak. Bíró Gézáné tanárnő arról írt, hogy a fel­ső tagozatos osztályokban az olvasás tanításának, gyakorlá­sának milyen problémái adódnak. Fülöp Demeterné munkaközösség-vezető írása arról szól, hogy mi mindent lehet tenni a kisebbek, az al­só tagozatosok körében azért, hogy könyvet szerető, szíve­sen olvasó emberekké csepe­redjenek. Fő tantárgy az iskolában a matematika. Nagy Sándorné és Rácz Jánosné tanárok azt fejtegették, mit lehet tenni azért, hogy a gyerekekben a matematikai ismeretekből mi­nél több megértésre találjon, tudásuk megalapozott, jó le­gyen. Kósné Nagy Anikó ta­nárnő az illemről, tiszteletről, kötelességről fejtett ki gondo­latot, Dékány Árpádné, a Mostanában hiába kopogtat látogató a ceglédi Kossuth Múzeum ajtaján, hogy az eme­leti, várostörténeti állandó ki­állítást megtekintse, vagy a földszinti helyiségekben keres­sen figyelemre érdemes látni­valót. A múzeum ugyanis nem fogad látogatókat, a bebocsát- tatás a tatarozás miatt szüne­tel. Így lesz ez az ünnepek alatt is és a következő hetek­ben, hónapokban. Az épület külső felújítása után a munkálatok a belső térben folynak, több százezer forint értékben, most épp az emeleti részen, az állandó ki­állítás helyén. Ez persze nem jelenti azt, hogy a múzeum munkatársainak most nincs mit tenni. Szinte még több a dolguk, mint máskor. Ráadá­Árgsis szemmel elleneirzik A PEVDI ceglédi konfekció­gyáregységében eg.vre komo­lyabban veszik a kifogástalan minőségű munkát. Erre első­sorban a tőkés megrendelők igényessége sarkallja őket. akik szigorú előírások alapján bí­rálják el az átveendő árut Korszerű varró- és vasalóbe­rendezésekkel igyekeznek szín­vonalasabbá és gyorsabbá ten­ni a termékek előállítását. Ja­nuártól áttérnek a szalagközi meózásra, s ettől is előrelépést remélnek a divatos holmik gyártásában, eladhatóságában. Fenyőtoborzó A ceglédi Városgazdálkodá­si Vállalat köztisztasági rész­lege épp úgy, mint tavaly, el­helyezi azokat a táblákat, ame­lyek a kimustrált karácsonyfák összegyűjtő helyét jelölik. Ké­rik a lakosságot, hogy ki-ki vegyen annyi fáradságot, hogy a díszeitől, csemegéitől meg­fosztott fenyőt ne a kukatar­tóba tegye, ne hajítsa el. ha­nem vigye a lakhelyéhez leg­közelebbi gyűjtőhelyre. Ilyen elég sok lesz. főiként a lakóte­lepeken. közlekedésrendészeti raj mun­káját ismertette. A sportélet­ről Szabó Dezső tanár írt, For­gács Ferenc az őszi munkák során szerzett tapasztalatok­ról: az iskola diákcsoportjai szüreten vettek részt a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tíz­ben. Takács Jánosné szülő, elsősöket és pályaválasztás előtt állókat kérdezett meg arról; hogyan találják meg a helyüket az iskolában, hogyan osztják be idejüket, napjukat, élményt jelent-e egy jó osz­tályzat, egy új barátság, az új közösség? Az iskolai kiadvány kedves színfoltja a hatodik osztályo­sok riportja, őszi kerékpárok kirándulásukról. A Neveljünk együtt című tájékoztató 400 példányban jelent meg, ám ez nem azt jelenti, hogy csak annyian olvashatják. A szülők köré­ben kézről kézre jár, eljut rokonokhoz, ismerősökhöz, olyanokhoz, akiknek csemetéi más iskolában koptatják a pa­dot. A témák lehetőséget te­remtenek további, kiszélese­dő eszmecserékre, beszélgeté­sekre. Így éri el célját a tájé­koztató. sül a körülmények miatt ne­hezebb is. A tudományos ku­tatás, az anyagok feldolgozá­sa, a restaurálás cseppet sem szünetel. Taros falatok Reggelente forgalma« hely a ceglédi vasútállomás közvetlen közelében a Ceglédi Állami Tangazdaság falatozó házikó­ja. Hurkát, kolbászt vehet a betérő, éhét mulasztani A kö­zeli lakónegyedekből, munka­helyekről sokan járnak ide egy kis kóstolóért, jó forgalmat bonyolít le a bolt. mindig friss és kelendő a portékájuk. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Toraiaszám tisztuló textíliák Naponta 2—2,5 tonna textíliát mosnak két műszakban a ceglédi kórház mosodájában. A köpenyek, munkaruhák, műtétes ruhaneműk, ágyneműk tisztítását hatalmas mosógépek, cent­rifugák, speciális vasalógépek segítségével végzik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Gázfűtésre térhetnek át Nevelők, szülők írják Elolvassák, továbbadják Németre taní­tom Ágit. — Tudod — me­sélem neki türel­mesen —, sok-sok hasonló hangzású szó van a két nyelvben. - A mi­enkben és azoké- ban, akik németül beszélnek. Hogy mást ne mondjak, itt van mindjárt, amit épp most igyekszel kikana­lazni a dobozból. Az bizony a cu­Poher kor. A berlini ovi­sok ezt így ejtik: Zucker (cuker). — Cuker, cuker — ismételgeti, az édességet maj­szolva hároméves kisdiákom. S eny- nyiben maradunk. Ági keresztül- kasul járkál a la­kásban, sétáltatja nagyfülű játék­ebét meg a görbe hátú gumlmacs- kát. A jelekből ítélve mára véget ért a nyelvlecke. Ámde térül-for-, dúl, s váratlanul egy üvegpoharat tol elém az asz­talra. — Tudom ám én, hogy mondják ezt a berlini ovi­sok — koppint a pohárra. — Nos, hogyan? — Poher. E. K. Zárva a muzeum Kiüt csendes, bent dolgos

Next

/
Thumbnails
Contents