Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

\ bi m LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1084. JANUÁR 4., SZERDA Sfányi Magvető Tsz Sikerült, amit elterveztek Javították a fexSinologiai fegyelmet Szilas liget Hirdetés ez éli fán Jó példáért nem kell messzire menni Népszerű a Gödöllői Tan­gazdaság helyi kerületének fémüzemében gyártott kenyér­tartó doboz, amelyből az or­szág nagy vasedény kereskedő vállalatai évenként tízezer­számra rendelnek. A kenyér­tartóban a legszárazabb lakás­ban sem szikkad ki a kenyér. Képünkön: A fémlemezből készült kenyértartó dobozokra a készreszerelés utolsó fázisa­ként Urbán Mária az u-profi- lú gumiszegélyt rakja fel. Hancsovszki János felvétele A nap programja Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 10—14 óráig. C saknem két évtizede ezek-' ben a napokban már nagy készülődés volt tapasz­talható Gödöllőn. Már sokan tudták, hogy az Elnöki Tanács rendeletére Gödöllő városi rangot kap. Az ünnepi tanács­ülés napját 1966. január 3-ára tűzték ki, amikor ünnepélyes külsőségek között adják át az alapító levelet. Az örömben azonban bánat is vegyült, mert 1965 utolsó napjaiban el­hunyt Kurucz Béla, a megyei pártbizottság titkára, aki Gö­döllőn is élt és dolgozott. Köztiszteletnek örvendett, so­kat tett azért, hogy Gödöllő várossá válhasson. • Azóta tizennyolc év telt el, s a télen sáros, nyáron poros Gödöllőből szépen fejlődő, vá­rosiasodó település lett. A gyors fejlődés alapját az ipar- telepítési politika teremtette meg. Az egészségügyi tárcához tartozó üzemek saját beruhá­zásukban alakították ki a vá­ros alapvető közüzemi szolgál­tatásaihoz nélkülözhetetlen bázisokat. Nagy kapacitású elektromos fogadóállomás és a település jelentős területét átfogó középfeszültségű elosz­tóhálózatot hoztak létre. Bő­vült a vízkapacitás, megépí­tették a szennyvizet elvezető gerinchálózatot. Később a szennyvíztisztító művet. A közműrendszer kiépítése tette lehetővé a nagyarányú lakás- építkezést. A gyárak, üzemek, intéz­mények, iskolák száma azóta is bővül, különösen az agrár­szakmában, aminek eredmé­nyeképpen Gödöllőt ma me­zőgazdasági központként tart­ják számon. Ezek az intézmé­nyek a városi fejlesztési ter­vek megvalósításához is nagy­ban hozzájárultak. Akárcsak a lakosság, amely sok-sok társa­dalmi munkával segítette elő utak, járdák, játszóterek, is­kolai termek, óvodák, bölcső­dék létrehozását. A megye városai közt többször értünk el előkelő helyezést a telepü­lésfejlesztési versenyben, s az így kapott jutalompénzböl újabb feladatokat sikerült megoldani. . Az utóbbi évek eredményei közé tartozik egy sor létesít­mény, mint a művelődési ház, áruházak, boltok, iskolák, ter­mek. tan- és tornatermek. És már használják az Agrártudo­mányi Egyetem sportcsarno­kát is, amelynek építéséhez szintén hozzájárult a város.- Mostanában szokás emle­getni a megnehezült gazdasá­gi körülményeket, amelyek közepette városunkban is Az év elmúltával a mező- gazdasági üzemekben is meg­kezdődtek a számvetések. Há­rom községben — Dányban, Kókán és Isaszegen — 6 ezer 700 hektár területen gazdál­kodik a Magvető Termelőszö­vetkezet. Litkei'Miklós elnö­köt arra kértük, hogy meg­előzve a február közepére tervezett zárszámadó közgyű­lést, tájékoztasson tavalyi munkájukról. Szántás éjjel-nappal — Harmincegymillió forint nyereséget terveztünk és ezt realizálni is tudtuk. A terv­teljesítés azt jelenti, hogy dolgozóinknak mintegy két­mérsákeltebb a fejlődés üte­me. De aki az utcákat járja, megfigyelheti, hogy most is építkeznek. A centrumban ké­szül a tanácsháza és a rend­őrség új épülete, másutt la­kások falai emelkednek, pél­dául a Kossuth és a Szőlő ut­cában. Korszerűsítik a Dózsa György utat. ■ E zek a példák is érzékel­tetik, hogy a város szü­letésnapján, minden évben van miről számot adni, min­den évben érünk el eredmé­nyeket a közösségek összefo­gásával, a közösségek javára. És végül említsük meg azt a kezdeményezést, amely a vá­ros közelgő 20. születésnapjá­ra mozgósítja az erőket, hogy addigra még szebb, csinosabb, lakhatóbb legyen Gödöllő. Csiba József — Honnan eredhet az a rossz szokás, amellyel úton- útfélen találkozunk? — kér­dezte még az elmúlt tavasszal Bányánszky András nyugdí­jas — amikor a filmvetítésre váró fiatalok beszédét hallot­ta, s megdöbbenéssel tapasz­talta: a tizenéves gyerekek ajkáról szinte egyetlen mon­dat sem hangzik el káromko­dás, parázna kifejezés nélkül. Ugyanezt a kérdést tettem fel Darnyik Istvánnak, akivel ka­rácsony ünnepén a presszó előtti téren — ez a fiatalok korzója — összefutottam, és csodálkozva néztünk egymás­ra, amikor azt hallottuk, hogy egyes fiatalok a szájukat elhagyó mondatokat majdnem minden alkalommal trágár ki­fejezéssel zárják le. Természeti erők Nem voltak dühösek, sem ingerültek, az egymást vala­hová elküldő kijelentést a legnagyobb természetességgel közölték társukkal, aki azt minden megbotránkozás, visz- szautasítás nélkül vette tudo­másul és válaszában ugyan­olyan közönnyel ismételte. És nemcsak a fiúk. de a lányok is hasonlóan fűzték szavaik csokrát. Emlékszem és tudom, min­den falunak voltak káromko­dó emberei. Nem húzott ren­százalékos nyereségrészesedést tudunk fizetni. Ez az összeg annyi, mint amennyit tavaly bérfejlesztésre fordíthattunk. — Kérem, hogy röviden, ágazatonként ismertesse ered­ményeiket. — Növénytermesztésben mintegy 2 millió forintos le­maradásunk volt. Ez kedve­zőbb, mint amire év közben számítottunk. Jó volt a nap­raforgótermésünk. A terve­zett 22 mázsa hektáronkénti átlaggal szemben 25 mázsás termést takarítottunk be. Ku­koricából 5,8 tonnás átlagot sikerült elérnünk a célként kitűzött 6,3 tonnával szem­ben. Hatvan mázsa szőlőt tervez­tünk hektáronként, de nyolc­van mázsát szüreteltünk. Saj­nos az átvételi átlagár 1,50 forinttal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az őszi vetéseket idejében elvégez­tük. A két ünnep közötti ked­vező időjárás lehetővé tette, hogy öt nagy teljesítményű géppel éjjel-nappal szántva ötszáz hektárnyi területet fel­szántsunk. — Mivel foglalkoznak most, télen? — Az Unilajta terményszá­rító helyiségében zöldhagyma hajtatásával foglalkozunk. Heti hatezer csomaggal szál­lítunk a budapesti fogyasztók részére. Kevesebb megrendelés — Mi a helyzet az állatte­nyésztéssel? — Ez az ágazatunk mara­déktalanul teljesíteni tudta éves tervét. Tehenenkénti tej­termelésünk megközelíti az 5500 literes átlagot. — A termelőszövetkezet nyereséges működéséhez nagy­ban hozzájárulnak a helyi­desen a ló, sárban akadt el a szekér, jég pusztította a ve­tést, fagy tizedelte a gyü­mölcsfák virágait, mit tehetett a falusi ember? Szidta az egek urát, átkozta a teremtőt, le­leszedte a csillagokat is az ég­ről. De ezek mögött a háborgá­sok mögött ott volt az anya­gi kár, a holnaptól való rette­gés, ezekben a káromkodások­ban benne feszült az emberi tehetetlenség, a természet erői ellen való védekezés bénasá­ga. Néhai Földes Istvántól — első tanítómtól — hallottam, hogy a káromkodás, a parázna beszéd csúnya szokása a ma­gyar embernek. Ha megha­ragszik, mindjárt káromko­dással könnyít magán. Nem kímél sem istent, sem embert. De azok a fiatalok, akikről az előbb szóltam, nem hara­gudtak, vidámak voltak, s mégis ezzel a csúf beszéd­móddal éltek. Bálban hallot­tam már olyat is, amikor a fiú tette a lánynak a szépet, de még azt az enyelgést is olyan szavakkal díszítette, melyeket nem tűr meg a pa­pír fehérsége. Lenne jó példa is Mondják, hogy az olvasó fiatalok a könyvekben, a mo­ziba járók a filmeken, a te­jport üzemek. így volt ez a Magvetőnél is? — Igen. A 80 milliós árbe­vételi tervüket teljesíteni tud­ták. Lakatosrészlegünk jól együttműködik a Lamport Zománcipari Művekkel és a Mechanikai Művekkel. Cipő­felsőrész-készítőink a Duna Cipőgyárral kooperálnak. Je­lentős gumiipari és papírüzemi részlegünk tevékenysége. Épí­tőágazatunk legjelentősebb munkája volt a négy hónap­pal korábban átadott dányi isíkola és tornaterem. — Mi a helyzet a budapesti ipari ágazatokkal? — Sajnos nem tudták hoz­ni éves tervüket. Az építőipar, a kazánszerelés, a lomtalaní­tás, a parképítés, a szállítás ágazataiban tevékenykedő dol­gozóink kevesebb megrende­lést kaptak, mint a korábbi években. Szerepe van ebben a gomba módra szaporodó kisvállalkozásoknak. Dicséret illeti — Mit tart az elmúlt év legnagyobb sikerének? — Azt, hogy az időjárás mostoha voltát, az aszályt a technológiai fegyelem betartá­sával és a kiadások minimum­ra csökkentésével sikerült el­lensúlyozni. Ez nem volt könnyű feladat. Dicséret il­leti ezért termelőszövetkeze­tünk valamennyi tagját. — Milyen várakozással te­kintenek az új év elé? — Az újabb gazdasági sza­bályozók mintegy ötmillió fo­rinttal nehezítik gazdálko­dásunkat. Ennek ellenére harmincmilliós nyereség el­érését tervezzük. A kitűzött cél fegyelmezett és racionális gazdálkodással elérhető. levíziót nézők a televízióban szinte gyerekkorukban elsajá­títják az ostorozott kifejezé­sek sokaságát. Van ebben az érvelésben igazság, ám elgon­dolkodtató, miért a kevesebb­nek van nagyobb és a többnek kisebb hatása? Mert a szép beszéd, az emberséges kifeje­zésmód, a kulturált magatartás és érintkezés meghonosítá­sáért sokkal többet tesznek az említett eszközök, szervek és azok dolgozói. Férj, apa A segíteni akarás, a rossz szokás elleni hadakozás je­gyében írom le azt az észre­vételemet, hogy valamikor a családban többet tettek azért, hogy ennek a rossz szokásnak a terjedését megakadályoz­zák. És többet tettek maguk a gyerekek, a felnövő fiatalok is, akik esetleg csak katona­korukban vagy éppen annak a letöltését követő időben merték magukat a nyilvános­ság előtt elkáromkodni, de még akkor is féltek a követ­kezményektől, a szülők, roko­nok, lányok szemrehányásától, a közvélemény elítélésétől: mert milyen férj, milyen apa lesz abból a legényből, aki a felkelő napot káromkodással köszönti, s a lenyugvó naptól káromkodással köszön el? A család és a közvélemény Igazán nem akarok év eleji ünnep-, sem üzletrontó lenni, de megmondhatom: cseppet sem tetszik az a módszer, amit egyre többen követnek városban, faluban, ha vala­mit közhírré akarnak tenni. Bárki láthatja, hogy Kerepes- tárcsán, pontosabban a szi- lasligeti HÉV-megállóban. ho­gyan csúfítják el, károsítják a liget fáit a magánhirdeté­sekkel. Egy-egy fán, három­négy kisiparos táblája dísze­leg, cseppet sem jó ízléssel. Világos, hogy, aki tudatni akarja mit, miképpen szol­gáltat. az tegye, de a szabá­lyok, köztük a környezetvéde­lem, vagy egyszerűen csak a természet tisztelete szellemé­ben. Mert lehet másképpen is! Tessék csak megnézni, például, hogyan csinálják ezt Budakeszi főterén a kisiparo­sok. Évtizede ízléses, közös táb­lán jelzik a bolt, a gyógy­szertár, a közért, a posta és a többi intézmény közelében lévő táblán ki, mit végez. Hasonló kezdeményezés ná­Sikeres volt az elmúlt esz­tendő a péceli labdarúgás szempontjából. Hogyan is let­tek eredményesek, és mit tesz­nek az új évben, hogy ismét sikert érjenek el. kérdeztük Sári Józseftől, a csapat edző­jétől. — Ügy gondolom, hogy va­lóban eredményes évet zár­tunk: nagy küzdelemben meg­nyertük a járási bajnokságot, és így ősszel már egy osztály- lyal feljebb kezdhettük a sze­zont. Elhódítottuk a Pest me­gyei Kupát, vagyis a legjobb megyei kupacsapat cím tulaj­donosai lettünk. Ami a megyei másodosztály­ban való szereplésüket illeti: a bajnokságban, újoncként, közepes eredménnyel zárták az első szakaszt. Azt remélik, hogy tavasszal kiharcolják a bentmaradást. A felkészülést január 8-án kezdik el a péceli általános iskola tornatermé­ben, úgy tervezik, hogy heti három alkalommal edzenek. Vasárnap délelőttönként a pé­celi és a környékbeli dombok­ra látogatnak, ahol a különféle gyakorlatok az állóképesség fokozását segítik. Játékoskeretük most tizen­nyolc emberből áll, a törzs­gárdát a régi labdarúgócsapat tudott a káromkodó legények nyelvére féket rakni. Talán meg kellene próbálkozni vala­mi hasonlóval. Sokat segít­hetnének az iskolák, a gyer­mek- és ifjúsági mozgalmak, a különböző közművelődési intézmények. Büntetéssel, va­lamifajta jogi számonkéréssel nem segíthetünk, de okos kö­zösségek hangulatteremtő ere­jével igen. Megcsúfolt beszéd Réti István nyugdíjasklub­vezető egy régi, megsárgult újsággal lepett meg, amikor a káromkodások gyakoriságá­ról beszélgettünk. Több mint hetven évvel ezelőtt a Pesti Hírlap egyik írása hasonló gondokról kesereg, s idézi Kisújszállás város tanácsának azt az ítéletét, melyet 1754- ben hozott Kása Mihályra: ... Kása Mihály teremtő Is­tenének szent nevét Teremtet­te mondással káromolni s fe­lebarátit illetlen mocskokkal is becsteleníteni bátorkodott. Ezen két rendbeli törvényte­len cselekedetért másoknak rettentő példájokra s magá­nak méltó büntetésére példás büntetést, úgymint nyolcvan jó és érezhető csapást szen­vedjen, elvégeztetett. A hatóságok ma már nem büntetik a káromkodást. De nem büntetjük-e saját ma­gunkat, környezetünket, ami­kor egymást észrevétlenül il­letlen szavakkal becsméreljük káromkodásainkkal társainkat botránkoztatjuk, s trágár ki­fejezésekkel a szép magyar beszédet megcsúfoljuk? Fercsik Mihály lünk is volt Gödöllőn, ahol a KIOSZ helyi alapszervezete készíttetett egy táblát, az öt­letet azonban nem fejlesztet­ték tovább. Kár. Mint az is, hogy élő fákat használnak sokan apró- hirdetéseik, ipari tájékozta­tójuk közzétételére. Tisztelet a kivételnek, de: most már na­gyon jó lenne, ha a szilaslige- tiek esetében éppúgy, mint másutt, a tanács vagy éppen a KIOSZ, a kisiparosok szer­vezete szankcionálná az ilyen szabálytalanságot. Mert van még egy jó pél­da, éppen Kerepestarcsáról. A harmincas főútról Szilasliget felé vezető út torkolata előtt, közös hirdetőtáblán reklá­mozzák magukat az egy-két éve nyílt üzletek tulajdono­sai: az autósboltos, a virág­árus, a presszós és a többiek. Nem élő fán, acélkeretü táb­lán tudatják létezésüket, ők teszik jól! Tanulhatnának tő­lük a falubeli, említett szom­szédaik, Szilasligeten. F. I. tagjai alkotják, de fiatal já­tékosokat is csatasorba kíván állítani Sári József edző. Már a felkészülés idején a csapat­tal gyakorol Őrsi Miklós, Be- recz István, Fazekas András és Bakk István. Azt tervezik, hogy Zsámbokról átigazolják a korábban a GEAC-ban játszó Katalin Pétert. Leszerelés előtt áll Erős András, aki természe­tesen számításba jön, hiszen bevonulása előtt a csapat erős­sége volt. Pécelen a vezetőség nagy segítséget nyújt a csapatnak, sikeres szerepléséhez. Itt ko­moly múltja Van a labdarú­gásnak és nem lebecsülendő az sem. hogy a szomszédban, Rákoscsabán focizik a Volán. Ez azt jelenti, hogy a péceli- eknek jól kell szerepelni, ha a szurkolók támogatását is él­vezni akarják. Tóth István tanácselnök, aki egyben a sportkör elnöke is. a labdarúgás szerelmese, lelkén viseli a csapat sorsát. Első számú segítője Minkó Benjá­min, a csapat gazdasági ügy­intézője. Csiba József Horgászrend szerint Fogási r: iSók Kétszáz tagja van jelenleg a Gödöllői Dolgozók Horgász­egyesületének. Igen sok köz. tűk a fiatal. Az egyesület ta­valy ilyenkor alakult, s úgy tűnik sikeres évet zár. A mun­ka értékelésére a közeljövőben kerül sor, éppen ezért — no és a tagság megújítása végett — az egyesület vezetősége most begyűjti a fogási napló­kat. Kérik, hogy mind a fel­nőtt, mind az ifjúsági tagok január 5-én, csütörtökig adják le a naplót a művelődési köz­pont szolgáltató irodájánál el­helyezett ládába. A horgász, rend szerint: aki nem adja be az iratot, annak 1984-re nem újítják meg engedélyét. Tangazdaság Mésziszagsszörás A savanyú talajok javításra szorulnak a Gödöllői Tangaz­daságban is. ezért a répafel­dolgozás ideje alatt mintegy ezerhétszáz hektárra elegendő mésziszapot szállítanak a helyszínre. A hatvani és a selvpi cukorgyárból kapott mésztrágyát a nagygombosi és a kartali kerületek megha­tározott tábláira szórják ki. jjjprMŐzTfiHi Halr. Színes, látványos ame­rikai filmmusical 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) A város születésnapja Eredményes évtizedek Sződi Sándor Fiatalok a korzón Kása Mihály rettentő bűne A legjobb megyei kupacsapat Edzés a péceli dombokén Céljuk: megkapaszkodni a másodosztályban

Next

/
Thumbnails
Contents