Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
2 ^£Mtm 1084. JANUÁR 10.. CSÜTÖRTÖK Érvényesülnie kell bizalomnak Békedemonstráció a svéd fővárosban, a stockholmi konferenciának otthont adó épület előtt. (Folytatás az 1. oldalról) békét fenyegető fő veszély az Egyesült Államok agresszív Külpolitikája. A világ ügyeiben elfoglalt militarista irányvonal azon országok politikájának terméke, amelyekben a íegy- verkezesi hajsza a legkifizetődőbb üzlet a fegyverkereskedők számára. Ezt a tényt mind többen ismerik fel. A szovjet külügyminiszter kiemelte, hogy az adott helyzetben tettekre van szükség, nem szóakrobatikára, amiben Washington az utóbbi időben gyakorta jeleskedik. Tényleges fordulat kell a politikában — a militarizmus és az agresz- szió politikájától a béke, a nemzetközi együttműködés politikája felé. A stockholmi konferenciát — folytatta — nem lehet mesterséges válaszfallal elválasztani a külső fejleményektől, de ennek a tanácskozásnak oda kell hatnia, hogy az európai folyamat továbbvitelében érdekelt államok felkutassák és megtalálják a nemzetközi bizalom és biztonság megszilárdításának útjait. Itt új fontos megállapodásokban kell a gyakorlatban továbbfejleszteni a helsinki záróokmányt. Az államok közötti bizalom kérdéséről szólva Andrej Gromiko leszögezte: a jelenlegi amerikai kormányzat első lépéseitől kezdve mindent elkövetett, hogy aláássa a saját maga iránti bizalmat, és meg kell mondani, hogy ebben jelentős teljesítményt nyújtott. A szovjet diplomácia vezetője ezután kifejtette kormánya elgondolásait, javaslatait a stockholmi konferencia munkájával kapcsolatban az atomháború megelőzéséről. Szorgalmazta az atomfegyverek és a hagyományos fegyverek elsőként való alkalmazásának elvetését, a katonai költségvetések csökkentését, Európa mentesítését a vegyi fegyverektől, atomfegyvermentes övezetek létesítését. Kibővítésre és továbbfejlesztésre ajánlotta azokat a katonai bizalomerősítő intézkedéseket, amelyeket már az 1975-ös helsinki záróokmány előirányzott. Külön kiemelte, hogy előzetes tájékoztatást kellene adni az Európához csatlakozó tengeri és légi övezetekben megtartásra kerülő nagyobb hadgyakorlatokról is, Övta a nyugati hatalmakat attól, hogy a stockholmi konferencián egyoldalú katonai előnyszerzésre törekedjenek. Európa — mondotta végül Gromiko — népei gazdasági, kulturális, történelmi kapcsolatainak összefonódása folytán minden más kontinensnél jobban érdekelt a legkülönbözőbb területeken megvalósuló együttműködésben ... A népek remélik, hogy itt, Stockholmban felülkerekedik a józan ész, az értelem, és hogy a konferencia minden résztvevője politikai akaratról és felelősségérzetről tesz tanúbizonyságot.” fAieiöbbi megegyezést Lazar Mojszov jugoszláv külügyminiszter felszólalásában a nemzetközi helyzetet elemezve rámutatott, hogy „a tömbök közötti rivalizálás”, amelyet fokozott az európai rakétaversengés és propagandaháború, gyengítette az érdeklődést olyan alapvető fontosságú, de megoldatlan kérdések iránt, mint az erőszak elvetése, a katonai beavatkozás, a „destabilizációs nyomás” kiküszöbölése, valamint a gazdasági problémák. Lazar Mojszov után Erwin Lánc osztrák külügyminiszter kapott szót. Felszólalásában rámutatott: a semleges Ausztria számára Stockholm kínálja az első alkalmat, hogy bekapcsolódjék egy intenzív és messzemenő tárgyalási folyamatba az európai biztonság katonai vonatkozásairól. Ausztria szövetségi kormánya — mondotta — nemcsak kívánatosnak, hanem abszolút szükségesnek tartja a mielőbbi megállapodást egy katonailag jelentős, politikailag kötelező, megfelelő módon ellenőrizhető és egész Európára kiterjedő, összefüggő és átfogó bizalomerősítő intézkedésrendszerről. Nem véletlenül akarunk rábukkanni a bizalomra. Meg akarunk dolgozni érte. Meg kell teremtenünk. Ez a folyamat azonban hosszú és fáradságos lesz — mondotta felszólalásában Allan J. Ma- ceachen. A kanadai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter részletesen foglalkozott az európai hagyományos haderők helyzetével és csökkentésük feltételeivel. A bolgár diplomácia vezetője, Petr Mladenov beszédében kemény szavakkal ítélte el a Reagan-kormányzat által a szocialista országok ellen meghirdetett „keresztes hadjáratot”, „a szovjet fenyegetésről” terjesztett rágalmakat és Washingtonnak a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérleteit. A stockholmi konferencia tegnap délutáni ülésén két küldöttség — a máltai és a spanyol — ismét felvetette a földközi-tengeri térség biztonságának kérdéseit. A szocialista országokat a délutáni felszólalók között Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter képviselte. Emlékeztetett arra, hogy Lengyel- ország egyik kezdeményezője volt az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek. Kifogásolta, hogy a Nyugat Lengyelország elszigetelésére törekszik, s hogy a NATO — túl a katonai előnyszerzési törekvéseken — kísérleteket tesz Európa politikai-társadalmi körképének átrajzolására, re- vausszándékokat táplál. A NATO-államok külügyminiszterei — mindenekelőtt az olasz és a belga — délutáni felszólalásukban igyekeztek válaszolni Andrej Gromiko egyes megállapításaira Sürgették a szovjet—amerikai tárgyalások felújítását, de arról nem szóltak, hogy a NATO kész-e visszaállítani a rakétatelepítés megkezdése előtti helyzetet. Tegnap este Stockholm város vezetői adtak díszvacsorát a konferencia delegátusai tiszteletére, akik ma plenáris üléseken hallgatják meg további 12 külügyminiszter bevezető nyilatkozatát. Ma délután hangzik el a stockholmi konferencián dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde. Várkonyi Péter megbeszélései Tegnap Várkonyi Péter magyar külügyminiszter az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel . foglalkozó konferencián találkozott és véleménycserét folytatott az idő szerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról Uffe Ellenmann- J ensennel, Dánia külügyminiszterével és Paavo Vayrynen, Finnország külügyminiszterével. Washington megnövekedett felelőssége Andrej Gromiko tegnap Stockholmban találkozott George Shultzcal, az Egyesült Államok külügyminiszterével. A találkozón a világpolitika legfőbb kérdéseit és a szovjet —amerikai kapcsolatok állapotát tekintették át. Szovjet részről a megbeszélést teljes nyíltság és elvszerűség jellemezte, Jurij Andropov tavaly szeptember 28-án és november 24-én tett nyilatkozatainak szellemében. Gromiko különösen arra a felelősségre hívta fel az amerikai külügyminiszter figyelmét, amelyet az Egyesült Államok visel’ a Nyugat-Európá- ban megkezdett amerikai rakétatelepítés veszélyes következményeiért. A telepítés megkezdése lehetetlenné tette a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló genfi tárgyalások folytatását és általában kérdésessé tette a nukleáris fegyverzetek korlátozásának folyamatát. Ezzel kapcsolatban Gromiko hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat csak abban az esetben lehet felújítani, ha az Egyesült Államok készséget mutat arra. hogy visszaállítsa az amerikai rakéták telepítése előtti állapotot. Ebben az esetben a Szovjetunió is kész a tárgyalások folytatására. Ellenkező esetben — annak érdekében, hogy ne bonthassák meg a kialakult erőegyensúlyt — a szovjet fél a jövőben is megfelelő válaszintézkedéseket hoz: egyebek között más szocialista országokkal egyeztetetteket is, amelyekről egyébként már korábban nyilatkozott. Andrej Gromiko határozottan elítélte Washington irányvonalát, amely fokozza a feszültséget a világ különböző térségében, újabb konfliktushelyzeteket teremt és a meglevőket élezi, fokozza a durva beavatkozást szuverén államok belügyeibe — egyebek között katonai erőkkel —, mint ahogy az a Közel-Keleten és Közép-Amerikában, Afrika déli részén és több más helyen történik. George Shultz állítására, miszerint az Egyesült Államok a nemzetközi stabilitás erősítésére törekedne, a szovjet külügyminiszter azt mondta, hogy az amerikai vezetés gyakorlati lépései nem vágnak egybe ezzel. Az amerikai tevékenység szovjet értékelését osztja a világ államainak túlnyomó többsége, ami szemléletes megerősítést nyert az ENSZ közgyűlésének nemrég befejeződött ülésszakán. A találkozón áttekintették a stockolmi konferencia munkáját érintő kérdéseket is. Bruno Sault lett a miniszterelnök Bruno Sault nevezték ki Észtország Minisztertanácsa új elnökévé. Valter Klauszont nyugállományba vonulása miatt felmentették e tisztségből. I Bruno Sault 1932-ben született Narvában. Munkáscsaládból származik. Elvégezte a Leningrádi Távközlési és Elektrotechnikai Egyetemet, és az SZKP KB pártfőiskoláját. Az egyetem befejezése után mérnökként, később postaügyi miniszterként dolgozott, majd a köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese lett. 1983 áprilisában az Észt Kommunista Párt KB titkárának választották meg. Olasz egységeket vontak ki Libanonbó! líjMmerénylet Visszaérkezett Olaszországba a libanoni nyugati négyhatalmi erők kötelékében szolgálatot teljesítő olasz egység első csoportja tegnap hajnalban. Január 26-ig összesen 622 katona tér haza az úgynevezett átszervezési terv keretében, amelyet Giovanni Spadolini hadügyminiszter 'S- mertetett december végén a parlament külügyi és hadügyi bizottsága előtt. Az olasz kontingens létszámcsökkentésére vonatkozó döntést eddig hivatalosan nem ismertették, de a római lapok közlése szerint a hazatért katonákat nem helyettesítik másokkal. Január 26-a után 1500 iszlám csúcs Eltérőek ez álláspontok Tegnap — a kedden elkezdődött és hajnalig tartott tanácskozás után — újabb zárt ajtók mögötti üléssel folytatta munkáját az iszlám konferencia szervezetének casablan- cai csúcsértekezlete. A Libanonnal, Egyiptommal és az iraki—iráni háborúval kapcsolatos nézeteltérések miatt biztosra veszik, hogy az értekezlet, amelyet eredetileg tegnap este akartak befejezni, elhúzódik. A csúcsértekezlet kedden miniszteri szintű küldöttséget menesztett Iránba, azzal a feladattal, hogy megkísérelje rávenni a teheráni vezetést: küldje el képviselőjét a marokkói tanácskozásra és üljön le tárgyalni az öböl menti háború békés rendezéséről. Irán — mint ismeretes — bojkottálja az iszlám csúcsot, arra hivatkozva, hogy a szervezet tagállamainak többsége Irak javára elfogult. Az iszlám csúcsértekezlet diplomáciai offenzívát készít elő a közel-keleti konfliktus nemzetközi rendezésére — ez derül ki a tanácskozás határozattervezetéből, amelynek szövegét az AFP francia hírügynökség ismertette. A határozattervezet szerint az iszlám országok magukévá teszik az 1982-es fezi arab csúcsértekezlet béketervét, amely nemzetközi garanciákat szorgalmaz a Közel-Kelet minden állama számára, tehát értelemszerűen Izrael elismerését is magába foglalná. A tervezetben az iszlám országok az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242. számú határozatának módosítását követelik, ellenkező esetben elutasítják azt, mivel összeegyeztethetetlennek tekintik a palesztin és arab jogokkal, és nem szolgáltat elégséges alapot a palesztin probléma és a közel-keleti konfliktus rendezésére. (A BT említett határozata a palesztinokat menekültekként kezeli.) Előkészületek a fogadásra A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg napilapja tegnapi számában közli tudósítójának a Német Demokratikus Köztársaság területén lévő szovjet rakétakomplexumról készült riportját. Az újság tudósítója rámutat: a szovjet rakétakezelők megérkezése előtt már sok mindent előkészítettek, ami feltétlenül szükséges életük és harci készültségük szempontjából. Felszerelték lakóházaikat és egyéb épületeiket, kialakították tanbázisukat. Ebben nagy segítséget nyújtott a fogadó ország. olasz katona marad Bejrútban, négyszázzal több, mint amennyit a libanoni és az olasz kormány közötti megállapodás előír. A közel-keleti fejleményekhez tartozik, hogy az Iszlám Szent Háború elnevezésű síita csoport vállalta magára Szaúd-Arábia, bejrúti konzuljának elrablását és a bejrúti amerikai egyetem rektorának meggyilkolását. Husszein Abdallah Farras szaúdi diplomatát kedden rabolták "el ismeretlen fegyveresek Nyugat-Bejrútban. A követség közlése szerint a diplomata életben van. A rijadi kormány tegnap közölte, hogy az emberrablás nem befolyásolja libanoni és közel-keleti szerepét. Az Amal nevű siita- mozgalom felajánlotta segítségét az elrabolt diplomata felkutatásához. Közben Malcolm Kerrt, az amerikai egyetem rektorát az egyetem területén gyilkolta meg három ismeretlen támadó, akik a keddi emberrablókhoz hasonlóan kicsúsztak a nagyarányú rendőri-katonai razzia gyűrűjéből. Elie Szalem libanoni külügyminiszter tegnap Párizsba érkezett, ahol annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a négyhatalmi nyugati erőknek csak az összes, Libanonban tartózkodó idegen haderővel egyidejűleg kellene távozniuk az országból. Egy másik jelentés szerint Jordánia nem kezd tárgyalásokat a Reagan-terv alapján, miután Washington nem teljesítette Husszein királynak tett ígéretét, hogy ráveszi Izraelt Libanonban levő csapatainak kivonására és a megszállt arab területeken gyakorolt telepítési politikájának megfékezésére — közölte Leila Saraf, a jordániai kormány újonnan kinevezett tájékoztatási minisztere. Hozzátette: „most a labda az amerikaiak és az izraeliek térfelén van”. Ellentmondásos japán magatartás Folytatódnak a konzultációk? Tokió javasolni fogja, hogy a közeljövőben tartsák meg a szovjet—japán külügyminiszter-helyettesi konzultációk újabb fordulóját. Japán kül- ügyminisztériumi források tegnap ennek bejelentésekor úgy vélekedtek, hogy a tárgyalásokra márciusban, Moszkvában kerülhet sor. Mint emlékezetes, a legutóbbi külügyminiszter-helyettesi Wojchch hnuelski beszéde Erősödik a párt egysége Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök a lublini vajdasági pártértekezleten derűlátással szólt a félúton tartó vajdasági befrancia kommunisták tanácskozása Aggodalmak e dolgozók körében Az FKP Központi Bizottságának kedden kezdődött, eredetileg két napra tervezett ülését — mint a L’Humanité jelenti —, egy nappal meghosszabbítottak. Georges Marchais főtitkár a központi bizottság elé terjesztett beszámolójában hangsúlyozta, hogy ez az ülés rendkívül fontos, mert a baloldal most döntő időszak előtt áll, a helyzet alapos tanulmányozást igényel. A beszámoló feletti vitában eddig elhangzott felszólalások tükrözték azt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet (amikor tömeges munkáselbocsátáso- kat terveznek), súlyos aggodalmakat okoz a dolgozók körében. Ezt követően — ma kerül majd sor Maxime Gremetznek, a nemzetközi helyzetről szóló be" '.rolójára. A foglalkoztatottság terén jelentkező komoly gondokat mutatja egyebek között az, hogy a dél-franciaországi La Seyne-ben lévő hajógyár munkásai kedden megszálltaid. az üzemet, hogy tiltakozzanak annak tervezett bezárása ellen. számoló és választási pártértekezletek eredményeiről és a párt helyzetéről. Kijelentette, hogy helyes döntés volt a pártértekezletek összehívása, e „nagy vizsga” megkezdése. A beszámoló és vezetőségválasztó értekezletek várakozáson felül sikerültek. „A párt számszerűleg ugyan jelentősen megfogyatkozott, de sokkal egészségesebb lett” — tette hozzá, arra utalva, hogy az ősszel megkezdeti kampány során többen távoztak a LEMP-ből, mint ahá- nyan beléptek. Ebben a helyzetben Jaruzelski a tömegekhez való aktívabb közeledést jelölte meg feladatként. Csak röviden... EGYETÉRTÜNK az osztrák kormánnyal abban, hogy a magyar—osztrák jószomszédi kapcsolatok fejlesztése még fontosabb. mint korábban — jelentette ki Alois Mock. Az Osztrák Néppárt elnöke a hét elején e minőségében először tett látogatást Budapesten, egyúttal először járt szocialista országban. A NIGÉRIAI legfelsőbb katonai tanács tegnap jóváhagyta az új kormány összetételét. A tizennyolc tagú kabinetben tizenegy polgári személy van. INDIA ÉS PAKISZTÁN széles körű kereskedelmi és gazdasági megállapodásokat kötött. A két ország között az 1965-ös háború után kialakult feszült politikai légkörben kölcsönösen felfüggesztették a kereskedelmi kapcsolatokat, és csak a hetvenes évek végén kezdtek — igen korlátozott mértékben — újra kereskedni — hívják fel rá a figyelmet hírügynökségek. szintű konzultációkat tavaly áprilisban Tokióban tartottak. A felek akkor előzetes megállapodásra jutottak, hogy az újabb fordulót 1934 első felében rendezik meg. A tavalyi megbeszélések után azonban további elhiclegiilés következett be a két ország kapcsolataiban, mivel a Nakaszone- kormány szinte feltétel nélküli támogatásáról biztosította az Egyesült Államok szovjetelle- nes stratégiai irányvonalát. A japán fél ellentmondásos magatartását jelzi egyébként, hogy a külügyminisztérium tegnapi bejelentésével egy időben a miniszterelnöki hivatal vezérigazgatója Japán legészakibb csücskéről — provokatív célzattal — „megszemlélte” a Tokió által követelt négy szovjet szigetet. ★ t. A decemberben elszenvedett í választási vereség ellenére az Y új Nakaszone-kormánynak az v. a legfőbb célja* hogy tovább < erősítse a Tokió és Washington ^ közötti stratégiai szövetséget. ^ Ezt erősíti me? a kormányfő- ^ nek a napokban elhangzott £ nyilatkozata, amelyben a kor- íz rupeió megfékezésére tett ígé- /. retet, s azt hangsúlyozta, hogy /, a jövőben csökkenti a Lock- ^ head-botrányba keveredett Táji naka politikai befolyását. Ezzel ^ szemben a szigetország fő váró- ^ sában még mindig nem mond- C tak le arról, hogy jogtalan teY rületi követeléseket támasszaY nak a Szovjetunióval szemben. Y Különösen az utóbbi években y próbáltak a konzervatív poli- ^ tikusok nacionalista érzelmeket $ élesztgetni a japán ifjúságban. ^ Ezt a célt szolgálta az is, hogy ^ három évvel ezelőtt Szuzuki y Zenko, akkori miniszterelnök Y meghirdette az „északi terüleY tek napját”, s azóta minden Y évben a Szovjetunió ellen irá- Jl nyúló, provokatív nagygyűlést Y rendeznek. '/ Bár Moszkva és Tokió között ^ rendszeres külügyi konzultáY ciók folynak — külügyminiszY ter-he!yettesi szinten —, a jaY pán magatartás miatt eddig Y nem kerülhetett sor arra, hogy a megbeszéléseket magasabb f, szintre helyezzék. A válaszúid sok óta azonban megszűnt a $ Liberális Demokrata Párt ko- / rabban kényelmes parlamenti V. többsége, s így Nakaszonénak v. azt is figyelembe kell vennie, y hogy az ellenzéki padsorokban 'Y ülő képviselők a japán—-szövői jet kapcsolatok normalizálása 4 mellett szállnak síkra, y cs. j.
