Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

Új akkumulátortöltők Javában tart az új típusú 6 és 13 voltos akkumulátortöltő gyártása a péccli Vegyesipari Szövetkezetben. A tavaly bemu­tatott új termékből az első negyedévben kétezer darabot ké­szítenek a szövetkezetben. Képünkön: Fórizs Sándorné betaní­tott szerelő a töltők összeállítása közben. Hancsovszki János felvétele Ganz Árammérőgyár Első a Tóth Árpád brigád JST'Ssr A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1984. JANUÄR 18.. SZERDA Házunk tája aranybánya Fóliatanfolyamet a faluba is Hírek Pétéiről Erőteljes ütemben folynak a téli hetekben a belső mun­kák az épülő tizenkét tanter­mes iskolában. A kedvező időt kihasználva sikerült újabb két lakást át­adniuk az építőknek. Megjelent a Pécel—Isaszeg Afész legújabb tájékoztatója, amelyben ezúttal is sok ér­dekes információ olvasható a szövetkezetről. Bővüli a szolgáltatás a községben. A helyi költségve­tési üzem a magánépítkezések helyszínére szállítja a kívánt minőségben a betonkeveréket. Gyermekvédelem A TIT megyei szervezetének jogi szakosztálya az 1983—84. tanévben gyermek- és ifjúsági akadémiát szervezett a taná­csok gyámügyi előadóinak, az iskolák és az óvodák gyer­mekvédelmi felelőseinek, hi­vatásos és társadalmi pártfo­góknak, valamint a vöröske­resztes aktíváknak. A terve­zett tizenhárom előadáson a 60 hallgató megismerkedik a gyermek- és ifjúságvédelem különböző területeivel, speciá­lis feladataival. A foglalkozá­sokat kéthetenként a gödöllői művelődési központban tart­ják. A nap programja Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 10—14 óráig. A púpos lovacska. Színes, szinkronizált, szovjet rajzme- sefilm. Csak 4 órakor! A kék laguna. Színes, ame­rikai filmdráma. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott. 6 és 8 órakor. Nemrég rövid hírben adtuk tudtul, hogy dr. Balázs József, a volt járási hivatal titkársá­gának vezetője, Bag szülőföl­demért elnevezéssel alapít­ványt tett, amelynek célja egyszeri vagy többszöri jutta­tást, illetve ösztöndíjat adni olyan bagi személyeknek, akik a község fejlődéséért jelentős munkát végeztek, illetve ki­emelkedő tanulmányi, alkotói eredményeikkel a helybeliek között maguknak megbecsü­lést, mlshol pedig a település­nek hírnevet szereztek. Ott is lakik Ritka az ilyesmi, érthető, ha kíváncsiak voltunk Balázs Jó­zsef indítékai iránt. Régi hi­vatali szobájában találtunk rá, ahol az utolsó napjait töl­ti, hiszen nyugállományba megy, az új közigazgatási szer­vezetben már nem vesz részt. A gödöllői irodából egy szem- villanás alatt visszatér az egy­kori Bagra, ahol fekete klott- nadrágban rúgta a falu utcái­nak porát, bottal ütögetve haj­totta a kocsikerék abroncsát. A könnyebben és gyorsabban guruló kerékpárabroncsra ne­ki már nem telt. — Bagi születésű vagyok, most is ott lakom. — Egy pil­lanatra megáll, várom a foly­tatást, de nem lélegzetvételről van szó. Balázs József legszí­vesebben itt be is fejezné. Ba­A gödöllői Ganz Árammé­rőgyárban megtartották a Testvérmegyéink című vetél­kedősorozat házi döntőjét. A részt vevő szocialista brigá­doknak korábban az üzemi lapban megjelent kérdésekre kellett válaszolni. Az írásbeli fordulók után öí csapat jutott a döntőbe. A fináléban sem volt köny- nyű dolga a szocialista kö­zösségeknek. Tizenegy for­dulón át kellett bizonyítaniuk felkészültségüket. A három testvérmegye (Suhl, Omszk, Szófia) megismerése vala­mennyiük számára jelentős feladat volt. Vizsgázniuk kel­lett többek között a baráti megyék földrajzából, gazdasá­gából. Nélkülözhetetlen volt az irodalmi élet, a történelem ismerete. Az árammérőgyári kollektívák jól felkészültek a vetélkedőre. gon született, Bagón lakik. Tényleg, mit kell itt még ma- gyarázgatni? Talán semmit. Talán sokat. Azt az egyszerű tényt például, hogy ma már Bagón meg sem lehet születni. Nem a község kicsisége ennek oka, hiszen Gödöllőn is ugyanez a helyzet, napjainkban Kerepestarcsán születnek a vidék gyermekei, ott található ugyanis kórház. Az alapítványban gondosan megszövegezték, ki is tekint­hető baginak. Ebben a néhány mondatban az utóbbi évtizedek történelmi változásai sűrűsöd­nek. A bagiak régóta arról ne­vezetesek, hogy kenyerüket sokfelé keresik meg az ország­ban, sőt régebben az országha­tárokon túl is. Nem mintha másoknál nagyobb mehetnék- jük lett volna, csupán a föld volt kevés a község határában, s akinek nem jutott, mást nem tehetett, nyakába akasztotta a vándortarisznyát. Az új út Ki tudja, hová vetette vol­na sorsa Balázs Józsefet, ha nem következik be a nagy vál­tozás, éppen akkor, amikor hi­vatást kellett választania. Már apjának sem adott megélhetést a föld, sokan voltak testvérek, elment hát ácsnak, s ma is, túl a nyolcvanadik életévén, dolgozik szakmájában. Fia. dr. Balázs József is kitanulta a Nagy küzdelemben a Tóth Árpád szocialista brigád Gel­le Jánosné, Nyikos Zoltán, Sződi Sándor összetételű csa­pata győzött 73 ponttal. Hat­vannyolc pontot gyűjtött az Asztalos János brigád Varga Lászlöné, Kőszegi András, Csányi Mihály, Szabó József együttese. A Ciolkovszkij bri­gád Érseki Csaba, Krajcsik József, Buda László triója került a képzeletbeli dobogó harmadik fokára. Szépen helytállt a negyedik Széchenyi és az ötödik helyezett Ganz ifjúsági brigád is. Az első há­rom csapat pénzjutalmat, a negyedik és ötödik helyezett könyveket kapott. A Testvérmegyéink című vetélkedő városi döntőjén a Tóth Árpád brigád képviseli a Ganz Árammérőgyárat. mesterséget, akárcsak a báty­ja, gyakorolni azonban nem gyakorolhatta, gyomorműtétje miatt. Nem sokkal a felszaba­dulás után volt ez, amikor számos falusi fiatal indult el olyan úton, amelyről korábban nem is álmodhatott volna. Tudatos elemek Nem volt könnyű. Balázs József sem tudta, mitévő le­gyen. Túl volt az érettségin, állást azonban nem nagyon talált, az ácsmunkát egészsé­gi okokból nem bírta. S ekkor kínálkozott a lehetőség, mint az akkori ifjúsági szervezet aktív tagjának javasolták a közigazgatási gyakornokságot. Kapott az alkalmon. A szom­széd községbe, Hévízgyörkre került. Két évig dolgozott ott, majd 1950-ben szülőfalujába helyezték, itt már tanácstitkári funkcióba. Tizenöt esztendeig szolgálta faluját. Noha nem a földből élt, mégsem kellett elmennie. S mint a közigazgatás embe­re, még jobban megismerke­dett azzal a községgel, ahol született, azokkal az emberek­kel, akikkel felmenői évszá­zadok óta, együtt élnek, hiszen a Balázs família nevével szá­zadok óta találkozhatni az iratokban. Az elemi, hogy úgy mondjuk természet adta kö­tődés, ami a születés helyéből, az eszmél kedés, a környezet, a A gödöllői művelődési köz­pont januári műsorfüzetében akadtam rá a hírre, mely sze­rint fólia alatti termesztésre kezdődik tanfolyam kisterme­lőknek. A hat előadásból, be­mutatóból álló tanfolyam ide­je alatt a kistermelőik konk­rét gyakorlati ismereteket és elméleti tudásanyagot szerez­hetnek a legkorszerűbb fólia alatti termesztési technológiá­ból. Áldásos munka Az ötlet ragyogó. Biztosan Gödöllőn is élnek, akik a fő­állásukban kapott jövedelmü­ket szeretnék megtoldani a kiskertben rejlő lehetőségek­kel, mert sokan vagyunk,, akik olvastuk a könyvet; Házunk tája aranybánya. Számomra ez az ötlet ak­kor lenne teljes és igazán életrevaló, ha a gödöllői mű­velődési központ kezdeménye­zése túljutna a város hatá­rán, mert az igazi fóliás ter­melők sokasága a Gödöllőt övező községekben végzi ke­mény, de áldásos tevékeny­ségét. Bag, Zsámbok, Szada, Galgahévíz, Túra kertjeiben épült és épülő fóliavárosok jutnak hirtelen az eszembe, de világ, a fák, a terek, a vizek, a bokrok, az utcák, a házak, s annak embereinek megismeré­séből fakad, a természet adta kötődés mindinkább tudatos elemekkel gazdagodott. . Balázs József több mint harminc év után is elérzéke- nyül annak az összefogásnak a felemlítésekor, amit az ötve­nes évek elején élt át, a mű­velődési ház közös akarattal és erővel történt építésekor. S azóta hányszor lehetett ilyes­minek szemtanúja, legtöbbször az utcák kövezésekor. — Nem tudnék máshol élni. A hatvanas évek elején aján­lották Gödöllőt, nem fogadtam el. — Csendesen, indulat nél­kül ejti ki a szavakat, ame­lyek nyomatéba így sokkal na­gyobb. Nagyvonalúan Balázs József nem tudna másutt élni. De egy szóval sem mondja, hogy más se él­jen máshol. Hogy ki a bagi, ennek meghatározásakor is igen nagyvonalúan fogalma­zott alapítványában, reálisan számba véve azt, hogy hírne­vet nemcsak helyben lakva lehet szerezni a községnek. S ugyanilyen tágasan van meg­fogalmazva, mely területeken érhetők el eredmények. Ez a lényeg. Az eredmény, amelyet Bagón vagy bagiak elérnek, gyarapítva a község és a nagyobb közösség hírét, nevét, s mindenekelőtt anyagi és szellemi jólétét. Ezt szeretné elősegíteni ala­pítványával Balázs József, s ha mások is csatlakoznak, bi­zonyára nem hatástalanul. Kör Pál szinte valamennyi községün­ket felsorolhatnám. A gödöllői tanfolyam akkor lenne teljes és sikeres, ha kitelepülne a leginkább érde­kelt községekbe, vagyis azok közelébe kerülne, akik szinte főhivatásban termelnek a fó­liáik alatt, akiknek ez a mun­ka egyaránt meghatározza hétköznapjaikat és ünnepnap­jaikat, ezért nem mennek üdülni, s családi kirándulá­saikat is csak fél napra ter­vezik, mert öntözni, permetez­ni kell a palántát, fűteni vagy éppen szellőztetni a drága pénzen megépített sátrat. Kérjük, várjuk Mennyi aggodalmat, gondot él át a termelő, amíg a ki­csiny növényből pénzt hozó áru lesz. Ezért ajánlom és igénylem én, hogy a gödöllői művelődési központ által meg­hirdetett tanfolyamot ne csak a városban, de több más köz­ségben is megszervezzék. Nagy segítség volna ez a tál­cán kínált lehetőség az egy­személyes közművelődési in­tézményeknek, hiszen nem kellene az egyetlen népmű­velőnek előadó után futni, te­matikán töprengeni. Az egész sorozat csak egy telefonba ke­rülne, elég lenne szólni a gödöllőieknek: kérjük és vár­juk Isaszegre, Mogyoródra, Galgahévízre, Hévízgyörkre a Fólia alatti termesztés című tanfolyamot. A helyieknek nem marad­na más munka, mint települé­sükön a fólizók, netán fóliáz­ni akarók csoportjának a megszervezése. Igaz, ez sem könnyű,- de a most kínált és talán soha vissza nem térő lehetőség elmulasztása köny- nyelműség. A tudásért Az ikladi tájház első szo­bájának falán van egy okle­vél, amely azt igazolja, hogy a ház egykori tulajdonosa vala­mikor a harmincas évek vé­gén elvégezte az ezüstkalá­szos gazdatanfolyamot. Ecker Dániel tanácsi kirendeltség­vezetőnek dicsértem a faluját. Gödöllőn lejátszották a Ná­das Lajos emlékére kiírt kis­pályás labdarúgótorna máso­dik fordulóját a Karikás Fri­gyes általános iskola torna- csarnokában. A-csoport: Ganz Szb—Gép­gyári Szb I 5-1 (3-1). Vezet­te: Tompa F. Gólszerző: Fe­renci L„ Tichon J., Kőszegi A., Rab J., Csonka A. (ön­gól), illetve Bese L. ATE— Viktória 1-1 (0-0). Vezette: Adám M. Gólszerző: Böhm M., illetve Kaiser L. B-csoport: HTÜ—Afész 2-1 Ez Igen! Lám, valamikor eb­ben az alig ezer lakosú köz­ségben is igyekeztek a kor­szerű termelési kultúra meg­szerzésére. A kirendeltségve­zető le akarta hűteni lelkese­désemet. — Aszódon volt a tanfolyam, összefogtak a gaz­dák és egyszer az egyikük, máskor a másikuk fogatával jártak az előadásokra. A hallottak engem még in­kább megörvendeztettek, mert azt igazolták, hogy külön fá­radozásra, munkára, áldozat- vállalásra is képesek az em­berek a tudás megszerzéséért. Érzem, egyesek most vitáz­nak velem, s azt mondják, hogy ez az egész agrárkister-1 meléssel összefüggő ismeret- terjesztés valami földhözra­gadt dolog. Mégis célszerűnek tartom, hogy kitartsak az öt­let mellett, mert a kultúrálő- dáson túl — azt hiszem — valamiféle közösségit is ad, hisz a háztáji gazdálkodás, a magyar mezőgazdaságnak ez a dinamikusan fejlődő ága egy- re-másra teremti a különféle kollektívákat. Makacs tények _ A kertbarát és kistenyész- tői körökről, a különféle szak­körökről. klubokról és kister­melői közösségekről van szó. Tagjaik — Kerepestarcsán vagy éppen Veresegyházon, meg mindenütt, ahol léteznek, s a népművelő észreveszi őkét — a legkülönbözőbb rendez­vényeken, előadásokon, bemu­tatókon, kiállításokon együtt és egyre növekvő létszámban vesznek részt. Gyakran indulnak ország­járó körútra, sőt a külföldet is szép számmal megjárják közülük. Kitárul körülöttük a világ, a kultúrálódás újabb forrásaira lelnek így, megta­nulnak másokat becsülni, de önbecsülésük is nő. Nem szabad ezeken az új formákon egyetlen közműve­lődési dolgozónak sem fa­nyalogni, mosolyogni, mert valóságos élettényekről van szó. Valóságos és makacs élettényekről, amelyeket per­sze lehet nem szeretni, de nem lehet észre nem venni. Fercsik Mihály (1-0). Vezette: Tompa F Gólszerző: Szebeni M. (2), il­letve Ádám ö. Topi—Baf-áf- ság 1-0 (0-0). Vezette: Ádám M. Gólszerző: Vígh J. A következő forduló páro­sítása: Gépgyár Szb—Viktó­ria, Ganz Szb—ATE, HTÜ— Topi. Barátság—Afész. A mérkőzéseket a Karikás Fri­gyes általános iskola torna- csarnokában játsszák. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Egy alapítvány előföirfénefe A szülőföld emberei és fái Nádas Lajos-emléktorna Túl a második fordulón * HETEK FEHÉR HETEK Á PRV-NÉL GÖDÖLLŐN, A RUHÁZATL BOLTBAN, JANUÁR 21-LG Ajánlatunk: műszálas és pamuttal kevert alapanyagú ágynemű-garnitúrák, 3 és fél szeles, 455, 527 és 615 Ft, 4 szeles 531 és 537 Ft, fehér lepedő 193 és 211 Ft. Időt, pénzt és fáradságot takarít meg, ha helyben vásárol, a PRV-nél. m %3SW-

Next

/
Thumbnails
Contents