Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1984. JANUÁR 18., SZERDA • ;.és az elnök mit csinál? Tapogatózva, de nem kapkodva Havat hozó felhőket vár a mezőgazdaság. A pár nap­pal ezelőtti kis hózápor nyomai csaknem eltűntek már a határban a lassan málló rögök között. Sokfelé sápadoz- nak a vetések. Annyira zöldek csak a sorok, mintha túl­hígított vízfestékkel mázolta volna valaki. Ügy hinné az ember, erre most alig jut figyelem a termelőszövetkeze­tekben. Pedig amikor a pilisi Aranykalász Tsz-ben is fel­tettem a kérdést Puskás Imrének: ... és az elnök mit csinál? — most mérlegkészítés idején, meggyőződhettem az ellenkezőjéről. — Én már szinte el is felej­tettem a múlt évet — mondta az egyik — eddig legdina­mikusabban fejlődő környék­beli közös gazdaság elsőszámú vezetője. Szűkszavúságából elégedet­lenségre következtettem: — Nem kellemesek talán az emlékei? — Hát, mit mondjak? Le­hetnének szebbek is. Ügy néz ki, az elmúlt időszak leggyen­gébb esztendeje van mögöt­tünk. S főleg érzékenyen érint ez mindnyájunkat akkor, ami­kor még a szemünk előtt le­beg az 1982-es év 31 milliós nyeresége. Eddig úgy 8—9 szá­zalék körüli részesedést tud­tunk fizetni, most meg kell elégednünk a 6—7 százalékkal. — A tavalyi időjárás miatti gondok, ismeretében ezt nyil­ván megértik az emberek. — Addig igen, amíg ezt csak úgy általánosságban elmond­juk. De ha megtudja, észreve­szi valaki, hogy az ő borítékja is vékonyabb, akkor már ne­héz érvelni. Annál is inkább, mert végeredményben a nagy többség tavaly épooly becsüle­tesen. lelkiismeretesen dolgo­zott, mint az előtte való év­ben. A pilisiek persze a saját mércéjükkel mérnek, tehát érthető, ha náluk amiatt már keseregnek, aminek másutt ta­lán még örülnének is. A min­dennapok törvénye azonban az, hogy a munkának mennie kell tovább. Ha nehezebben adják a sikert, többet kell dol­gozni. A műhelyekben a gépeket javítják, a burgonyafeldolgozó is folyamatosan üzemel. A ma­jorokban rendet csinálnak, ta­karítanak, kinn a határban egy-egy brigád az aléjokat tisztítja, gallyazza. Az enyhe idő kedvez ezeknek a munkák­nak — mondta érezhetően is­mét kicsit kedvetlenül az el­nök. — A vetések viszont szen­vednek a hóhiány az ismétlődő fagyok miatt — indokolta az­után borús hangulatát. — Na­gyon vegyes a kép a határ­ban. Rosszabb, mint tavaly ilyenkor. Nekünk még az a szerencsénk, hogy korszerű technikával dolgozunk, s elég mélyre vetettük a magokat. — A vetésszerkezet módosí­tására nem gondoltak? — A kapkodásnak nincs ér­telme. Tavaly a kukorica, a burgonya miatt fájt a fejünk, egyszerű lenne most elhatároz­ni, hogy helyettük négyezer Megkezdődött az alapozás Megkezdte felkészülését a monori labdarúgócsapat a baj­nokság folytatására. Az új ed­ző, Gulácsi Sándor vezetésé­vel jókedvű, nagy intenzitású edzésmunka folyik. A tervek szerint a menetrend a követ­kezőképp alakul: az alapozási időszak január 15-től február 10- ig, a formába hozó időszak pedig február 10-től március 11- ig tart. A csapat az alapo­zási időszak alatt heti négy, később pedig heti három ed­zéssel készül. Február 5. és március 7. között tizenegy előkészületi mérkőzés szerepel a programban, javarészt ma­gasabb osztályú csapatok el­len, szerda—vasárnapi me­netrendben. A cél természetszerűleg nem lehet más, mint dobogón végezni, s ez magában foglal­ja a feljutás lehetőségét is. Az első edzésen megjelent Blaskó Mihály, a sportegyesü­let elnöke, aki elmondotta azt, hogy most értek meg igazán a feltételek a magasabb színvo­nalú munkára Kifejtette azt is, hogy ebben az évben ki­emelten foglalkoznak a labda­rúgó-szakosztály szereplésével, hiszen nem közömbös senki­nek sem, hogy hogyan szere­pel a városi jogú nagyközség együttese. Végezetül pedig elmondjuk hektárt napraforgóval vetünk be. Biztos még is érné. Az el­ső évben. És utána? Utána is meg kell élni, ha lehet minél jobban. Minél jobban ... Puskás Im­re is elmondta, amit sülysápi elnöktársa: a szabályozók szo­rítását már most érzik. Kere­sik, kutatják Pilisen is a le­hetőségeket a várható elvoná­sok pótlására. Az alaptevé­kenységen belül ez aligha megy. Az ipari ágazatokat kell bővíteniük, s valószínűleg — legalábbis részben — fel kell adniuk azt az alapelvet, hogy csak a telephelyen belüli for­mát ösztönzik. — Tapogatódzunk, vizsgáló­dunk. Ezekben a dolgokban nagyon mélyre kell ásni, na­gyon körültekintően kell eljár ni.' A becsületes, munkás em bereknek akarunk lehetőséget, nagyobb jövedelmet biztosíta­ni, nem a szélhámosaknak — mondta az elnök, aki egyéb­ként már készíti a február 10-i zárszámadás beszámolóját. Vá­lasztó közgyűlés lesz, lejárt a vezetőség mandátuma. Nem­csak 1983, hanem az utóbbi öt esztendő is mérlegre kerül. S há ezt a „csoportképet” nézi. joggal derül majd fel Puskás Imre kedélye. Vereszkl János Betartják ígéretüket Pótolhatatlan kincsek mentői Korábban már tudósítot­tunk egy olyan tervről, kezde­ményezésről, amelynek hasz­nát, jelentőségét becsülni kell. A következőkről van szó: a gyömrői idős Pál Mihály ba­ráti kör helytörténeti kutatói idős helybelieket hívtak meg a tájházba egy kötetlen esti be­szélgetésre, hogy olyan régi népszokásokról, babonákról, népi gyógymódokról, szép rigmusokról halljanak, ame­lyek valamikor, évizedekkel korábban, szerves részei vol­tak egy, ma már csak emlékei­ben, dokumentumaiban, szem- és fültanúi által ismert világnak. Ám ezek a szem- és fülta­núk egyre kevesebben van­nak, hiszen az élet törvényei szerint eljár felettük az idő, s ha a ma fiataljai nem igye­keznek időben megtudni tő­lük mindazt, ami az öregek mindennapjait jelentette, bi­zony pótolhatatlan kincsek merülnek a feledés homályá­ba. Ezt a veszteséget hivatott csökkenteni, megakadályozni az az önkéntes helytörténeti kutatómunka, amelyet az új gondolattal is gyorsítani sze­retnének a baráti kör lelkes tagjai. Az ilyen jellegű esti beszélgetéseket rendszeressé kívánják tenni a tájházban, vagy akár a művelődési ház­ban. Az első falusi este a táj­házban igen gazdag ered­ményt hozott, a remek hangu­latú beszélgetések során Rakó Józsefet, a baráti kör hely- történti csoportjának vezető­jét kértük meg, hogy foglalja össze a munka lényegét, első eredményeit. Ők is csak hallották — Amikor a tájházat fel­avattuk, megígértük, hogy a helyi hagyományokat begyűjt- jük, megőrizzük, feldolgozzuk. És most, télidőben meghív­tunk olyan idős férfiakat, asz- szonyokat, akik régi népszo­kásokat mondtak el, akkori hiedelmekről babonákról me­séltek. Ök részben maguk is átélték ezeket vagy szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak pél­dául a népi ünnepekről — mondta Rakó József. Tudtak gyógyítani Beszélgettünk a lucázásról: csupa vidám históriát mesél­tek el az öregek, amiből kide­rült, hogy derűs eseményso­rozat volt az ő idejükben. Gyakran megtréfálták egy­mást az emberek, aztán volt egy-két babona is a lucázással kapcsolatban. Utána a kará­csony került terítékre, majd az újévi szokások, ezekről na­gyon sokat, részletesen szól­tak az idős emberek. A farsang a nagyobb csa­ládok, famíliák, ismerősök vendégjárása volt. Ilyenkor még a szomszéd faluba is át­mentek rokonlátogatóba. A farsang nem a munka, annál inkább a derű, a barátság időszaka volt. Nagy, jelmezes bálokról is mesélték az idős emberek. Itt egy kicsit megszakítottuk a beszélgetésünk fonalát, mert már készülődtek hazafelé az est végeztével az idős vendé­gek: a 68 éves Füstös Jánosnét kérdezgettük egy kicsit rész­letesebben arról, hogy ő maga mit mesélt és mit hallott eze­ken az összejöveteleken. Az idős asszony mosolyogva mesélte a tájházban éppen akkor hallott történetet az emberről, aki szőlőt lopott, meglátta egy öregasszony, a szőlő gazdája s megátkozta. Erre olyan beteg lett nyelvé­re az ember, hogy hamaro­san enni, inni sem tudott. Hát megsajálta a néni az em­bert, s elkerekítette neki a bajt. Valahogy így: „Amit lá­tok gyógyuljon, amit kerekí­tek, elmúljon.” S tényleg meg­gyógyult az öregember. S Füstös Jánosné is határozot­tan állította, hogy a régi öreg nénikék sok betegséget meg tudtak gyógyítani a természet­ben található szerekkel, néha vajékossággal. Az utókornak — A legszebb az egészben — folytatta később Rakó Jó­zsef —, hogy mindezt írásban és hangszalagon is megőriz­tük, eltesszük az utókornak, bízva abban, hogy majd az utánunk jövő generációk elő­veszik, újra feldolgozzák be­lőle azt, amire nekik szüksé­gük lesz... Aszódi László Antal Készül a hajtémő fesplye ! s / I azt, hogy a Monori Sport­egyesület elnöksége ezúton kö­szönetét mond Petrányi Jó- zsefnének közel kétéves lel­kes és odaadó tevékenységéért. K. J. . Gyomron is megkezdődött a tavaszi rajtra való felkészülés R. Hunyadi László edző ve­zetésével. Az első foglalkozás­ról elég sokan hiányoztak, többen elfoglaltságuk, mások különböző okok miatt. A ve­zetőség bízik abban, hogy az elkövetkezendő hetekben so­kan látogatják majd a foglal­kozásokat, hiszen ez lehet csakis az alapja a tavaszi eredményes szereplésnek. Ohát, aki másfél évig erőssé­ge volt az együttesnek, lesze­relt, s visszatért Monorra. Szó van azonban egy-két új fiú átigazolásáról. Újság még, hogy két hóna­pos huzavona után végleg rendeződött Bakos János és Vojácsik Mihály átigazolási ügye, mindketten a Gyömrői SE labdarúgói maradtak. Hetente háromszor edzenek az ifik és felnőttek is, az első előkészületi mérkőzés február 4-én, szombaton lesz Magló­don a helyiekkel. Ezután még hét előkészületi meccs szere­pel a programban. G. J. Jegyzet Bevásárlási szokásaink A háziasszonyok legna- gyobb gondjai közé tartozik a hétvégi bevásár­lás megszervezése, különö­sen azóta, amióta bevezet­ték a szabad szombatot. A kereskedelem rugalmasan intézte el saját ügyeit, csak néhány egysége tart zárva szombaton, a legtöbb a dé­li órákig várja vásárlóit. Természetesen hiába a kereskedők igyekezete, ha bevásárlási szokásaink nem sokat változtak az elmúlt két-három esztendőben. A legtöbben most is a szom­batra hagynak mindent, következésképpen hosszú sorok állnak a pultok előtt az üzletekben. Különösen a kenyérfronton akut a gond. A kedves vásárló min­dig azt szereti, ha forró a kenyér, márpedig köztudo­mású, hogy a sütőüzemek már csütörtök este a hét végére gondolnak. Pénte­ken már nagyobb mennyi­ségű kenyeret szállítanak a boltokba. gondolván rá, hogy sokan megveszik a szombat-vasárnapi adagot. Általában szombaton fogy mégis a legtöbb kenyér. A tejjel más a gond. Ahol kisgyermek van a család­ban. ott bizony csak friss tejet adhatnak neki. Két­ségbeesett fiatalasszonnyal találkoztam a múlt szom­baton Gyomron, aki a lá­bát leiárta. amíg kapott te­jet délelőtt 10 (!) órakor. Hiába nyitott be a falusi, a Sallai ucai üzletbe, végül az Imre utcai Varga-bolt­ban megvehette a három liter tejet. Úgy tűnik, a boltvezetők „félnek” a szombati tejtől, pontosab­ban kevesebbet rendelnek, nehogy a nyakukon marad­jon. Ez sem mentesíti őket a felelősségtől, nevezetesen szombaton is kötelesek az igényeket maradéktalanul kielégíteni. A húsfronton is találkoz­tunk már furcsa üggyel. Felháborodott fiatalasszony verte a huppot a minap, a szombati zárás előtt 10 perccel, mert nem kapott belsőséget. Csütörtökön, pénteken, szombaton dél­előtt volt bőven belsőség, de 6 az utolsó pillanatban gondolkozott. Nem kapott, s a bolt dolgozóit szidta nem éppen épületes szavakkal. í/ iragadott példáinkból iv persze botorság lenne általánosítani. Annyit azon­ban bátran leszögezhetünk, hétvégi bevásárlási szoká­sainkon éppen ideje vál­toztatni. Ajánlatos „lépcső­zetesen” bevásárolni. Amit lehet, már csütörtö­kön. pénteken, s csak a többit szombaton. Akkor ta­lán nem lesznek zsúfoltak a boltok, nem kell akár fél órát is sorban állni senki­nek sem. Gér József Régi, sokat próbált képzett szakmunkásgárda dolgozik Mono- ron, a Szervomechanika Kisszövetkezetben. Közéjük tartozik Zlinszky János, aki 15 esztendeje lépett be az akkor még Vas­ipari Ktsz-bc. Fotóriporterünk a szövetkezetben készülő hajtó­művek tengelyeinek esztergálása közben kapta lencsevégre. Hancsovszlii János felvétele Megyei döntő Cegléden A hagyományokhoz híven az idén is megrendezik a sző­kébb pátriában a pedagógus sporttalálkozókat, versenyeket. Január 21-én, szombaton, a Monori József Attila Gimná­zium és Szakközépiskola tor­naterme ad otthont a női, férfi kosárlabdacsapatok versengé­sének. Február 5-én Mondén a fa- ludi dolgozók téli spartakiád- jával párhuzamosan vetélked­nek a pedagógus sakkozók, lövészek és asztaliteniszezők. Mindkét helyszínen a verse­nyek megkezdése előtt fél órával lehet nevezni. Indul­hatnak a pedagógusok és azok közvetlen családtagjai. Február ll-én Cegléden lesz a megyei pedagógus sportve­télkedő, amelyen képviselteti magát Monor vonzáskörzeté­nek válogatottja is, amelyet a mendei versenyt követően ál­lítanak össze. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) HlfgK FEHÉR HETEK A PRV-NÉL A MONORI FORRÁS ÁRUHÁZBAN, A JANUAR 21-IG A PRV és a BÉTEX ajánlata: 3 és fél szeles, pamut ágynemű-garnitúrák 432 és 494 Ft, 3 és fél szeles, műszálas ágynemű-garnitúrák 592 Ft, két nagypárnás, 4 szeles, pamut ágynemű-garnitúra 766 Ft, 3 és fél szeles dunyhahuzat 387 Ft, kispárna 30,70 Ft-tól 45,80 Ft-ig, nagypárna 80 Ft-tól 113 Ft-ig, színes lepedők 134 Ft-tól 203 Ft-ig, fehér lepedők 137 Ft-tól 209 Ft-ig. A PRV VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT! fé lm I

Next

/
Thumbnails
Contents