Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-17 / 13. szám

Amennyire csöndes mostanában a határ, annyira $ zajosak a mezőgazdasági üzemek különböző irodaépü- í letel. Egyik szobában írógép kopog, a másikban kattog f a számológép. Egy-egy munkába feledkezett ügyintéző ff félhangosan mormolja az összesítendő adatokat. Kevés ff sikerrel kecsegtetnek az olyan próbálkozások is, hogy ^ valamelyik termelőszövetkezet elnökét részletes értékelő £ beszélgetésre bírjuk. Már az is szerencse, ha a helyén £ tálcájuk egyiküket, másikukat, s nem tárgyal éppen. Az £ emberek többsége jól tudja, hogy mit csinálnak ilyen- ff kor a beosztott adminisztratív irodai dolgozók. De va- á jón mivel telnek d tsz-elnökök napjai? Ujj István, a gombai Fáy András Termelőszövetkezet első számú vezetője pillanat­nyi gondolkodás után így vá­laszolt: — Hát akkor elmondom, hogy mit csinálok most. Sor­ra minden főágazatvezetővel leülünk és megbeszéljük, mi az, amit jónak tartottunk a múlt esztendőben, mi az. amit nem, milyen véleményt al­kottunk a munkájáról. Éppen ma írtam alá az idei esztendő­re érvényes új szerződést az AGROORG irodával. Gyakor­latilag tehát már az új gaz­dasági esztendőt készítjük elő. — Gond-olom. azért az elnök is „bele-belenéz" a készülő kimutatásokba. — Természetesen. Folyama­tos tájékoztatást kapok, s ha szükséges egy-egy témára kü­lön is rákérdezek. — S mi az, amit eddigi is­meretei alapján el. tud mon­dani? — A legjobban annak örü­lök, hogy jelentős bérfejlesz­tésre nyílik lehetőségünk. Hatszázalékos jutalomkeretet, illetve 3-4 százalékos bérke­retet oszthatnak fel a munka­helyi vezetők. A dolgozók a zárszámadáson körülbelül há­romheti fizetésüket vehetik fel. Senki sem örül viszont an­nak a Fáy András Termelő- szövetkezetben, hogy az alap­tevékenységi ágazatok veszte­Ha lángot fog a Gemenc Tanulságos tűzesetek után Bár a hó hiányzik, a tél ja­vában tombol, a szokásosnál is jobban fűtjük a lakásokat. Sajnálatos hagyomány, hogy ezekben a hónapokban, he­tekben megszaporodnak a tűzesetek szűkebb pátriánk­ban. ★ Fülöp József őrnagytól, mo­non tűzoltóparancsnoktól megtudtuk, hogy az elmúlt két hónapban nyolc tűzesetet regisztráltak ' Monoron és környékén. Különösen veszé­lyes az olajkályhák üzemelte­tése, sokan ugyanis mielőtt használnák, nem tisztít­ják ki rendesen, nem néze­tik mejt hozzáértő szakember­rel. Emiatt fennáll az a ve­szély, hogy bármelyik kigyul­ladhat. A legveszélyesebb olajkályha a Gemenc típusú, az említett nyolc helyen azok gyulladtak ki. December közepén Üllőn a Baross Gábor utcában történt a legsajnálatraméltóbb eset. A háztulajdonosok otthon tartózkodtak, ennek ellenére tüzet fogott az olajkályha, s pillanatok alatt elterjedt a lakásban, s kiégette a belső helyiségeket. A helyszínre ér­kező tűzoltók megakadályoz­ták, hogy a tűz martalékává váljon az egész épület, A kár így is meghaladta a 70 ezer forintot. ★ Vecsésen a Ferihegy Tsz új zöldségfeldolgozójának fel­vonulási épületében szintén Gemenc kályhával fűtöttek, Ott is kigyulladt, s szinte a 'ü'.ddel egyenlővé tette a he­lyiségeket. Az Állami Bizto­sító közel egymillió forintot fizetett ki a károsultnak. A tűzoltóparancsnok felhív­ta a figyelmet arra, hogy ezeket a kályhákat csak ál­landó felügyelet alatt lehet üzemeltetni. Ajánlatos, hogy a fűtés megkezdése előtt vizs­gálják át, s lehetőleg hozzáér­tő szakember jelenlétében gyújtsanak be. Már az illeté­kesek is rájöttek e típus hi­báira, s megszüntették, illet­ve megtiltották forgalomba hozatalát. Természetesen sok háztartásban használják ezt a kályhát, s ezért nem árt az óvatosság. Ha véletlenül tüzet fog a Gemenc, akkor azonnal rá kell teríteni egy erősen megnedvesített szőnye­get vagy plédet, ezzel meg­akadályozható a tűz tovater­jedése. ★ A közigazgatás átszervezé­se érintette a tűzoltókat is. Űj nevük: Tűzoltóparancs­nokság Monor. Címük válto­zatlan: 2200 Monor, Kossuth L. u. 78. telefon: 14. A régi működési területükről ezután is hozzájuk lehet fordulni kü­lönböző hatósági ügyekkel. G. J. Mesejáték Kisiskolásoknak Ma — kedden — délután 2 órakor mutatják be A hi­székeny király című mesejá­tékot kisiskolásoknak Mono­ron, a művelődési központ­ban. A belépődíj 15 for'nt. ségesen zártáik az évet. Az ipari ágazatok sikerei azon­ban garantálják a tisztes eredményt, s a hitel-visszafi­zetésekkel sem volt problémá­juk a múlt esztendőben. Jelenleg egyébként a műhe­lyekben a gépeiket javítják, újítják fel, a szőlészetben metszenek, s csaknepo 50 hek­táron már el is végezték ezt a . munkát. Az ipari üzemekben a szokásos ütemben dolgoz­nak. Virág István, a sülysáp! Tá- pióvölgye Termelőszövetkezet elnöke valamivel még elége­dettebbnek is tűnt Ujj Ist­vánnál. — Ahogy az alakuló mérle­günkből kiderült, nálunk az alaptevékenység összességében nyereséges, igaz, úgy, hogy az állattenyésztés egyenlege nul­la. Szépen jövedelmeztek az ipari üzemek is. Ezekben a napokban egyébként én is ez utóbbi területen dolgozó ága­zatvezetőket számoltatom be. — Tehát akkor még a múlt esztendővel van elfoglalva? ­— Sokkal inkább az idei feladatokkal. A szabályozók számításaink szerint több mil­lió forintot elvonnak tőlünk, ezért a kiesést valamiképpen pótolnunk kell. a nyereségünk most több lesz. mint egy esz­tendeje, s annál is, ameny- nyit terveztünk. Hogy jövő ilyenkor ugyanezt mondhas­sam el, megoldást kell talál­nunk a bevételek növelésére. — Elhatároztuk, hogy az ipari területen dolgozóink lét­számát négyszázzal növeljük. Lesz építő-, illetve takarító ágazatunk, a Budapesti Sör­gyártól bérbe vett gépeken sört fogunk palackozni, a hely­beli lányok, asszonyok foglal­koztatására pedig egy varro­dát létesítünk. Szóval ezek­kel a dolgokkal foglalkozom, s egyáltalán nem unatkozom. Vereszki János A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1984. JANUÁR 17., KEDD e* önmaguk meésai Többet kap, aki többet érdemel rült elérnünk. Nehéz eszten­dő volt a tavalyi, hiszen cél­kitűzéseink között szerepelt a tőkés export növelése. Ennek a kívánalomnak is megfelel­tünk, a nyugati országokba exportált termékek nagyság­rendje megahaldta a 44 millió forintot. — Mely országok vásárol­ták a gyömrői termékeket? — Hosszú évek óta meg­bízható partnereink vannak az NSZK-ban, Ausztriában és Svédországban. Oda szállítot­tuk az epoxi- és fenyőgyan­tát, de természetesen elláttuk a hazai piacot is. — Nem volt könnyű növel­ni ilyen mértékben az ex­portot, hiszen köztudomású, hogy a tőkés vásárlók milyen igényesek. Hogy kifogástalan minőségű terméket tudjunk nekik szállítani, korszerűsítet­tük a laboratóriumunkat, ahol valamennyi termékből mintát vesznek, s alapos vizsgálat­nak vetik alá. Az önmeózás már jól bevált módszerünk, s az eredmények igazolják élet- képességét. Kétszeres mennyiség — A szinterezőüzem? — Csaknem a gyáregység termelési értékének felét ők produkálták, árbevételük el­érte a 110 millió forintot. Legnagyobb partnerük az ikarus Karosszéria- és Jár­műgyár. Részükre' az autóbu­szok kapaszkodó rendszereit gyártják, műanyaggal bevon­va. Ilyen módon közvetett ex­portot bonyolítottak ők is 1983-ban. — Milyenek a kilátások erre az esztendőre? — Ilyenkor még korai len­ne jóslásokba bocsátkozni. Az első negyedévre elegendő megrendelésekkel rendelke­zünk. de a mi partnereink álta­lában a másodikban és harma­dikban rendelnek a legtöbbet. Előreláthatólag biztosított lesz az idei munkánk, s szeret­nénk egy kicsi tovább növel­ni a tőkés exportot is. Jól indult az év, nem fagytak le a különböző nagy értékű be­rendezéseink, így folyamatos a termelés január másodika óta. vegyipari szak- és betanított munkás hiányzik. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy a közösségbe tömörülök munka­idő után, valamint szomba­ton és vasárnap fognak dol­gozni. — Az idén várható-e beru­házás a gyáregységben? — Már csal? a részletek tisztázása van hátra, de szin­te bizonyos, hogy az utolsó negyedévben hozzáfogunk egy 15 köbméteres autokláv be­állításához. Eddig évente 900 tonna fenyőgyantát gyár­tottunk, az új berendezés se­gítségével jövőre megdupláz­hatjuk ezt a mennyiséget. A szerelési munkákat — a ko­rábbi évekhez hasonlóan — a házi tmk-s brigádunk fog­ja elvégezni. Differenciáltan — Ugyancsak ennek az év­nek az eseménye lesz a feb­ruár 1-én megtörténő bérren­dezés. Átlagosan 3,6 százalék­kal emeljük dolgozóink bérét, de természetesen differenciá­lunk. Akik hosszú évek óta megbízhatóan és pontosan dol­goznak többet, akik rövidebb ideje vannak nálunk keveseb­bet kapnak. Számítunk és bí­zunk kollektíváink erejében 1984-ben is. Eredményeinket csak akkor tudjuk megtarta­ni, illetve növelni, ha min­denki látja a közös célt és megtesz érte minden tőle tel­hetőt. Gér József Mától Újra aerobik A monori művelődési köz­pontban ma este 7 órától újra kezdődik a korábban félbesza­kadt aerobik-tanfolyam. Mivel azóta sikerült biztosí­tani a szükséges feltételeket, a további edzéseket semmi sem akadályozza. Várják a régi ta­gokat, de új jelentkezőket is tudnak fogadni. Ugyancsak a művelődési központ híre, hogy a Munkás­őr úti iskolából ide költözik Gyártás közben meghibásodott szerszámokat ja­vítanak a Fővárosi Finommechanikai Vállalat monori telepén. Az ilyen mun­kákra specializáló­dott műhelyben évente 700 külön­böző prés- és fröccsöntőgép tar­tozékot újítanak fel. Gáspár János a Lada személygép­kocsik műanyag fűtéskapcsolóját készítő szerszámot javítja. Hancsovszki János felvétele Gyömrő legnagyobb ipari objektuma a Pest megyei Ve­gyi- és Divatcikkipari Válla­lat vegyi gyáregysége. Az utóbbi néhány évben jelentős változások történtek az üzem­ben, hiszen több új létesít­ményt építettek, amelyek a termelés növelését segítették. A legutóbbi a szinterező üzem tető alá hozása volt, a beru­házás súlyos milliókat emész­tett föl, de megérte, mert ja­vultak a munkafeltételek, s több terméket tudtak gyárta­ni. Bevált módszer — Hogyan zárták a múlt évet? — kérdeztük Bozsár Gézától, a gyáregység veze­tőjétől. — Pontos mérlegadatokkal még nem rendelkezünk, hi­szen az irodákban ezekben a napokban folyik azok kimun­kálása. Ha itt helyben elké­szülnek vele, megküldik azt a központba, s február köze­pén, végén derül ki, h9gy pontosan milyen évet zár­tunk. Annyit azonban már az év első napjaiban meg­tudhattunk, hogy a 240 mil­lió forintos árbevételt sike­Javsfók — Gondot csupán az je­lent számunkra, hogy 20—25 át a művészi tornatanfolyam is. Széksorok a fal mellett Táncra perdültek a vizsgázók Nem vibrálnak, villognak sejtelmesen a színes fények, a világosság sem tompább, ahogy az ötórai teákon szokás, s a hangerő sem kezdte ki a mennyezet vakolatát. A szolid hangulatos környezetben annál több a jól szabott sötét ruha, divatos színűek a nyakkendők is. A kipirult arcú csinos lá­nyok ruhái is mintha az „S” szalonból származnának. Ve­res Robi meg is jegyzi: bát­ran jöhetnének valamennyien az Atrium Hyattba, a szálló t.éremfőnöke a parádés bálte­rem ajtaja előtt mélyen meg­hajolva köszöntené őket. A nyurga legény jól ismeri ott a „dörgést”, hiszen ven­déglátós szakközépiskolás, s a gyakorlati időt ebben az elit szállóban tölti. A ritkán látott elegancia nem különleges nép­ünnepélyt jelent. A művelődé­si ház Üllőn most tartja a tár­sastánc-tanfolyamának vizsga­bálját, ahol a falak mellett körben ülő szülők is ünnepi ruhában szorongatják fasytól óvott, kényes viráscsokrnikát. Az adott helyzethez illően Kiinda Dénes neves táncpe­dagógus drukkoló tanítványai köteiességszerűen keringőve! nyitják meg a bált. A szemek azonban akkor kezdenek iga­zán csillogni, amikor a volt Hungária együttes dobosa ka­limpálni kezd az ütőkkel, si­kolt az orgona, a szólógitár hangjai az egeket ostromolják. Még a magnetofon is billegni kezd jókedvében. Persze van tangó és a családi béke ked­véért csárdás is. A rock azon­ban jobban megy. Amíg tart a „bacchanália”, Veres Petemé, Robi anyukája elmondja, hogy nemcsak a gyerekeknek, a szülőknek is hiányoznak majd ezek a hasz­nosan eltöltött, vonzó szombat délutáni táncórák, ahol már kialakult ebben az elidegene­dő világban gyermekeink szép örömforrást is jelentő baráti köre. Dr. Balázs Lászlóné még annyit fűz az elmondottakhoz: — Külön örömet jelent, hogy a féltő gonddal nevelt gyermekeink nemcsak táncol­ni tanultak meg, hanem a mozgásuk is kulturáltabbá, ke­csesebbé vált, a viselkedés is kifinomultabb, még a fellépés is bátrabb, harmonikusabb. Amíg Hevesi Edit, a helyi művelődési intézmény igazga­tója, Farkas Márta, a vecsé- siek művelődési előadója és a szülők részéről Veres Péterné a látottak alapján a sorrendet igyekeznek megállapítani — nagyon nehéz dolguk lesz —, az ördongös mozgású táncmű­vész-pedagógussal is sikerül néhány szót váltani. Pest, Nógrád és Fejér me­gye művelődési házaiban és iskoláiban évente mintegy 100 társastánc-tanfolyamot tart, esténként a Moulin Rouge­ban táncol, a nyáron pedig körültáncolta a Balatont az ŐRI rendezésében a nosztalgi­kus „Régi idők” táncaival. Korhű öltözetben mutatták be a shimmit, a charlestont, a sváb polkát meg a kánkánt. Közben persze, mint ahogy a sztárparádékon szokás, csat­tognak a fényképezőgépek is. Nagy nehezen megszületett a bíráló bizottság döntése, ösz- szességében a mozgás kultu­ráltsága, a ritmusérzék, a har­monikus összhang segítette él­re, első helyre a Szabó Balázs és Göndöcs Zita szemrevaló táncospárját. Alig maradt mö­göttük a „mosoly kettős” Ma­jor Mihály és Szatmári Ildikó. az eleven mozgású kislány szítén vendéglátós, gyakorlati idejét a patinás Váci utcai Mézes Mackóban tölti, ott a megnyerő mosoly szinte köte­lező tantárgy. A fölényes tu­dással. biztonsággal táncoló Vizner Zoltán és Balázs Anikó a harmadik helyezettnek kijá­ró jutalmat kapta. Pl Ilyen kedves emlékek teszik széppé az életet — sóhajtott valaki. Amikor az alkony gyújtogatni kezdte égi mécse­seit, már a szülők is táncolni kezdtek. Persze nem a rockot járták... Kiss Sándor Épületlakatos-ipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira FELVESZÜNK JÓS. KÉPZETT SZAKMUNKÁSAKAT, elsősorban hegesztőket, lakatosokat, festő-mázolókai és forgácsolókat, üvegeseket Foglalkoztatás: megegyezés szerinti teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Epülctszerviz Leányvállalat Budapest XIII., Mautner Sándor u. 11, Telefon: 290-850, 490-507. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) • ••és az efnSk mii csinál? Zsúfolt, mozgalmas mindennapok

Next

/
Thumbnails
Contents