Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-15 / 12. szám

I Fogászat A fogászati gondozás felada­tai, saját vizsgálat alapján cí­mű pályamunkájával nyert dí­jat a háromtagú gödöllői cso­port, dr. Hidasi Gyula, dr. Makra Csaba, dr. Paphalmy Zsuzsanna, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia távlati és kö­zéptávú tudományos kutatás körében elért jelentős ered­ményekre kiírt pályázatán, amelyre több mint négyszáz munka érkezett. Nyúl, méh Több mint ezer tagja van a túrái Galgavidéke Áfész szak­csoportjainak. A legtöbb a nyúltenyésztő, tíz csoport tag­jai foglalkoznak a tapsifüle­sek nevelésével. Rajtuk kívül három zöldségtermesztő és öt méhész szakcsoport működik a Galgavidéke Áfésznál. Termé­keiket a Környei Mezőgazda­sági Kombinát, a Hungaro- fruct vette át. Elnökségi ülés Javult a tájékoztatás Első idei ülésén a hetedik kongresszus óta eltelt időszak eseményeit, eredményeit te­kintette át a Hazafias Nép­front városi elnöksége, máso­dik napirendi pontként tájé­koztató hangzott el a a köz­igazgatási átszervezésről, s az ezzel kapcsolatos népfront­munkáról. A kongresszus után a leg­fontosabb feladatnak a tájé­koztatás javítását tekintették Gödöllőn, hogy az aktívák mi­nél behatóbban ismerjék a terveket, feladatokat, hiszen anélkül sem ötleteikkel, sem mozgósításukkal nem járulhat­nak hozzá azok megvalósítá­sához, végrehajtásához. A tanácstagi beszámolókon, rétegtanácskozásokon, fórumo­kon, testületi üléseken igye­keztek megismertetni a részt­vevőket a kongresszus állás- foglalásaival is. Az időszerű Gödöllői Galéria Kulturális vállalkozás Tanfolyam, gyógyüdülés, tanácsadás Kulturális kisvállalkozás címmel nyílik kiállítás ked­den, január 17-én délután 5 órakor a Gödöllői Galériában. Budapesti, nagymarosi és szarvasi csoportok mutatják be tevékenységüket. A tizenhat bemutatkozó kisvállalkozás a kulturális tevékenység legkü­lönbözőbb területein működik, szolgáltat, szervez. Jönnek Gö­döllőre játékszervezők, műem­léki építészeti tervezők, em­lékműveket helyreállítók és felújítók, grafikai és fényké­pészeti alkotóközösségek, pro- pagandaszolgáltalók, szolgálta­tásokat szervezők, kiadvány- gondozók, könyvkeresésre vál­lalkozók, képző- és iparmű­vészeti csoportok, hangszerja­vítók. Bemutatkozásuk idején is szolgáltatnak néhányan. Min­den csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap dél­után 5 és 6 óra között lehet jelentkezni az idei gyermek­programokra, sporttanfolya­mokra és gyógyüdülésre. Tá­jékozódhatunk a falusi turiz­musról és üdülési lehetőség­ről, benyújthatjuk jegyigé­nyünket a budapesti tavaszi fesztiválra. Hétfői napokon, 16 és 19 óra között adhatják fel rende­léseiket a könyvet keresők. Február 4-én, 5-én 10-től 18 óráig antikvár könyvvásár lesz. Szombati napokon 16 és 18 óra között a lakásberende­zéssel kapcsolatban kaphatunk tanácsot. Február 4-én és 18- án vetítettképes előadás a kor­szerű lakberendezésről. A Gödöllői Galéria Kultu­rális kisvállalkozások című kiállítása február 19-ig látha­tó, hétköznap, szerda kivéte­lével 15-től 20, szombaton és vasárnap 10-től 18 óráig. Elő­zetes bejelentkezés esetén más időpontokban is. A nap programja Január 15-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Játsszunk együtt! (Szalma­virág, falikép, puszié összera­kó játék készítése), 15 óra­kor. Családi fotográfiák a gödöl­lői járás falvaiból, fotós fa­lutörténeti kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 10—14 óráig. Január 16-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: Davis Storey Otthon, tragi­komédia két részben, a Szol­noki Szigligeti Színház és a Dunaújvárosi Bemutatószín­pad vendégjátéka, 19 órakor. Játékkészítés (technikai órához) a Karikás általános iskola tanulóinak, 11 órakor. városi teendők és az állásfog­lalások ismeretében járulhat­tak hozzá olyan légkör meg­teremtéséhez, amelyben a cse­lekvésnek tág tere nyílt. Az állásfoglalás nyomán nagy fi­gyelmet fordítottak az értelmi­ségiek nagyobb arányú be­vonására a mozgalmi munká­ba. A korábbinál több kis­iparossal sikerült kapcsolatot létesíteni, akik közül jó né­hányan helyet foglalnak a ta­nács és a népfront testületéi­ben. Lényegesen többet foglal­koztak az idősekkel és a moz­gásukban korlátozottakkal. A tömegszervezetekkel együtt készített felmérések, a látoga­tások tapasztalatai alapján ja­vaslatokat tettek helyzetük ja­vítására. Tavaly nyáron meg­kezdték a gyermeküket egye­dül nevelő anyák helyzetének vizsgálatát. Ez még ebben a félévben befejeződik. Szélesedett és erősödött a népfront együttműködése a városban működő társadalmi szervezetekkel, a Vöröskereszt­tel, a szakmaközi bizottsággal, a KIOSZ helyi alapszervezeté­vel, a KISZ-szel. Ápolják a jó kapcsolatokat az egyházak helyi képviselőivel, akik a tes­tületi munkában való részvé­tel mellett a városi feladatok megoldásában is szívesen mű­ködnek közre. Terebélyesebbé vált honis­mereti tevékenységük, amiben jó partnerük a helytörténeti gyűjtemény. A városban élő­dolgozó krónikaírók évente 25—30 pályamunkával járul­nak hozzá a múlt feltárásá­hoz, a jelen megörökítéséhez. A honismereti bizottság szin­tén bekapcsolódott a város történetének feldolgozásába. Olyan dokumentumokat gyűj­töttek, amelyek megyei szinten is értéket képviselnek. A városi népfrontbizottság kibővített elnökségi ülésén, amelyen részt vettek a lakó- bizottsági elnökök és titkárok, önkritikusan megállapították, a körzeti bizottságok önállósá­gának megteremtésében, a la­kóbizottságokkal való jobb kapcsolat kialakításában nem történt jelentősebb haladás. Azt is tapasztalják, hogy a mozgalom szerepét esetenként eltúlozzák, nem értékelik’min- dig megfelelően az aktívák he­lyét. Azt is többször szóvá tették a testületi üléseken, hogy a mozgalomtól néha más intézmények, szervek hiányai­nak pótlását várják el. összefoglalva az elnökség megállapította, hogy az új helyzethez igazodva, bizonyos átszervezéssel, a népfront ké­pes lesz a további feladatok megoldására, a városi pártbi­zottság irányításával, ellenőr­zésével, a tanáccsal, a körzeti pártalapszervezetekkel, a tö­megszervezetekkel karöltve. K. P. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM. 12. SZÄM 1984. JANUÁR 15., VASÁRNAP ^épi ellenőrök számvetése Mindenkit érdeklő vizsgálatok A városi népi ellenőrzési bi­zottság múlt évi összefoglalója ugyanolyan gondosan készült, mint a testület elé kerülő töb­bi jelentés. Világos, áttekint­hető és lényegre törő. Tavaly a népi ellenőrök vizsgálatai a városi és községbeli lakosság széles rétegeit foglalkoztató kérdésekre irányultak. Elég a címszavakat idézni ennek bi­zonyítására: a kereskedelmi ellátás, a tanácsi szervek és a lakosság kapcsolata, környe­zet- és földvédelem, az ipari és kommunális eredetű szenny­víz hatása az élővilágra, a mezőgazdasági üzemek és a falvak kapcsolata, az alsó fokú oktatás feltételeinek alakulása. Nem egységes Nagy figyelmet fordítottak a múit évben is a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét elemző vizsgálatokra, több szö­vetkezetben nézték meg, ho­gyan működik a belső ellen­őrzés. A vízügyi ágazatban pe­dig azt vizsgálták, mi a sorsa a közérdekű bejelentéseknek és a panaszoknak. Lapunk hasábjain is rend­szeresen beszámolunk a város és a községek lakosságának társadalmi munkájáról. Ilyen­kor érthetően az összefogást méltatjuk, amelynek nyomán olyasmi valósult meg, amit egyébként nem remélhettek volna, illeve csak később, avagy drágábban. Nem árt azonban behatóbban vizsgálód­ni ezen a téren is, mint tették a népi ellenőrök. Ügy találták, hogy a társa­dalmi munka jelentősége a kü­lönböző helyeken Igen eltérő. Ennek egyrészt az a magyará­zata, hogy nem mindenütt ala­kították ki a jó módszereket, a helyi igényeknek megfelelő szervezeti kereteket a lakossá­gi munkaakciók szervezésére, irányítására. Másrészt nem egységes a munka értékelése, vagyis az egy-egy személyre jutó értéknek községenkint más-más a tartalma. A második saját tervezésű vizsgálat mindenkit érint. Azt nézték meg a népi ellenőrök, hogyan érvényesül a fogyasz­tói érdekvédelem a szerződé­ses kiskereskedelmi boltokban és vendéglőkben. Próbavásár­láskor előfordult árdrágítás, illetve a számla megnyújtása. Az üzletek többségében nem volt kielégítő a bizonylati fe­gyelem. Néhány helyen nem írták ki az árat, a vásárlók könyvét sem az előírások sze­rint kezelték. A hiányosságok fő okaként azt állapították meg, hogy eze­ket a boltokat senki sem el­lenőrizte. Az áfészek nem is­merték azt az irányelvet, mely szerint jogosultak eme bolto­kat ellenőrizni. A népi ellen­őrök javaslatára megtették a szükséges intézkedéseket. Meg­említendő. hogy ezekben a né­pi ellenőri vizsgálatokban részt vett a fogyasztók városi tanácsának több tagja. Szellemi kapacitás Országos vizsgálat részeként tekintették át a mezőgazdasá­gi nagyüzemek hatását a fa­lusi népesség élet- és munka- körülményeinek alakulására. A tapasztalatok szerint a terme­lőszövetkezetek elsősorban anyagi erőforrásaikkal járul­nak hozzá a települések fej­lesztéséhez, a szellemi kapaci­tás, az agrárértelmiség a le­hetségesnél kisebb szerepet játszik a lakosság életében. A szociális-kulturális alap­ból adott támogatásokon kí­vül más formában is segítik-a tsz-ek a községek intézménye­it, ez azonban összegszerűen nem mutatható ki, mivel az általános költségek között sze­repel. Arra is kíváncsiak voltak a vizsgálat során, milyen fog­lalkoztatási lehetőségre szá­míthatnak a nők a gazdasá­gokban. Az alkalmazási terü­letek kiszélesítésére tett javas­latokra a termelőszövetkezetek közül a dányiban intézkedési tervet dolgoztak ki, másutt az elnökök vezetői utasítást ad­tak ki a javaslatok hasznosí­tására. Témavezetők Nem árt megjegyezni, hogy ezt a vizsgálatot a lakosság és az üzemi dolgozók széles körű bevonásával folytatták le. A népfront területi bizottságai­nak, valamint a KlSZ-szerve- zetek segítségével lakossági ankétokat, üzemi gyűléseket tartottak, amelyeken több mint háromszázan jelentek meg. A népi ellenőrzési bizottság a múlt évben tizenegyszer tar­tott ülést, tizenkét vizsgálati anyagot tárgyalt meg, mind­ahányszor igen részletesen; harminchat határozatot hoz­tak. A bizottság kilenc tagja közül hatan vezettek téma- vizsgálatot, a szakcsoportok tevékenységében öten vettek részt. A városban és a közsé­gekben nyilvántartott 151 népi ellenőr közül száztizennyolcat foglalkoztattak tavaly a kü­lönböző vizsgálatokban, ellen­őrzésekben. A lakosságtól 39 beadvány érkezett a bizottság címére á múlt évben, ezeknek többsége közérdekű bejelentés, a kisebb hányad magánpanasz. A név­telenül érkező levelek aránya továbbra is magas. A névte­len bejelentések feléről bebi­zonyosodott, hogy van alapja. Az aláírt beadványokban is hasonló az arány. A névtelen­ség tehát ebből a szempontból nem minősíthető. Kör Pál Kézilabda Angyalföld Kupa Könnyen győzött a GSC llyermekegyüftesek bázisa A Galga mentiek felkészítitek Az újság olvasói előtt köz­ismert a bagi Dózsa György Művelődési Központ és a tú­rái Galgavidéke Áfész közös fenntartásában működő Muha- ray Elemér népi együttesnek az elmúlt esztendőben elért si­kersorozata. Nemcsak a sok meghívás, a szakmai zsűrik el­ismerésben nem fukarkodó ér­tékelései szólnak a csoport tel­jesítménye mellett, hanem el­sősorban az a közösen végzett munka, amit az egész éven át rendszeresen tartott próbák sokasága bizonyít. Biztató többletre A hagyományőrző amatőr művészeti együttesek tagjai munkaidejükön túl, a családi körben eltölthető szabad ide­jüket megrövidítve, vagy ép­pen a második gazdaságban, a fóliasátrak alatt elvégezhető munkák halasztását vállalva, vesznek részt a hetenként tar­tott próbákon, melyeknek szá­ma a szereplések előtt meg­duplázódik. mert ilyenkor nem elég kedden este héttől tízig együtt Unni és keményen dol­gozni, hanem szükség van a péntek, esetleg a szombat es­tére is. Áldozat? Valamiféle kény­szer? Legfeljebb az igaz ügyért érzett s a hagyományok sze- retetéből táplálkozó felelősség biztathatja és bírhatja rá er­re a többletre a bagiakat, gal- gamácsiakat, hévizgyörkieket és a többi község együttesei­ben játszó, táncoló, éneklő fia­talokat, idősebbeket. Megyei elismerés A bagiak munkájának ki­magasló sikereit az 1983. évi statisztika számadatai is meg­győzően tükrözik. A kisdobos tánccsoportban ötvenen, az út­törőegyüttesben harminchat, az ifjúsági táncosok között ti­zennyolc személyt találunk. A Muharay népi együttes létszá­ma megközelíti a hetvenet, az asszonykórusban tizenkettőn énekelnek, a citerazenekarban pedig tizennégyen pengetik a hangszerüket. A néphagvomá- nyok megismerését, őrzését is megszerettetők száma csaknem kétszáz fő. A számokban és a teljesít­ményben rejlő erőfeszítést vet­te észre a Pest megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár, valamint az amatőr néptánco­sok Pest megyei tanácsa, ami­kor úgy határozott, hogy 1984- től Gödöllő környékén a ba­gi művelődési központot jelöli ki a gyermek néptánc- és gyer­mek népi játék-együttesek bázisintézményévé. Az ilyen megbízásban benne van ugyan az erkölcsi elisme­rés, ám a feladat nagysága sok többletmunkát követel. Szép­halmi Pálné, a művelődési központ igazgatója, a csopor­tok és a népi együttes vezető­je nem fél ettől a többlettől. — A közösségek tagjai ön­magukban is garanciát jelen­tenének a falun túl terjedő munka elvégzéséhez, de bizto­síték ehhez az a társadalmi háttér, amelyben dolgozunk, mert alig akad olyan bagi csa­lád, melyik valamilyen for­mában ne kapcsolódna a cso­portok munkájához. Segít a népfront, a túrái Galgavidéke Áfész, a termelőszövetkezet, az iskola, és segítenek a gye­rekek szülei, a táncosok, éne­kesek hozzátartozói, rokonai, a nyugdíjasklub öregjei, a tár­sadalmi vezetőség tagjai — mondja az igazgatónő. Támogatás kell Sajnos a bagiak anyagi le­hetőségei korlátozottak, már­pedig a kiszélesített tevékeny­ségi kör gazdasági hátteret is kíván, ezért fordult az intéz­mény az Országos Közművelő­dési Tanácshoz anyagi támo­gatásért. A felterjesztésben részletesen megindokolták, hogy Pest megyei bázisaként mit szeretnének elvégezni. — Ügy vélem, ha az érde­keltek megismerik elképzelé­seinket, nem zárkóznak el a támogatásunktól — reményke­dik Széphalminé —, miközben átadja a felterjesztés másola­tát. Csak néhány ötlettel is­merkedjünk meg, melyeknek megvalósítása nemcsak a Gal- ga mentén, hanem Pest megye egész területén élő gyermekek életét gazdagítaná, tenné szeb­bé, s mutatná meg számukra néphagyományaink kincsestá­rát. Fejlődő személyiség A bagiak a tervek szerint vállalnák, hogy szakemberek instruálásával és segítségével a hévízgyörki gyermekjáték­anyagot kibővítenék az alsó Galga menti falvak: Bag. Gal- gahévíz, Túra anyagával. Meg­szerveznék a megye gyermek­együttesei vezetőinek rendsze­res továbbképzését, amely az­zal bővülne, hogy a tovább­képzéseket a legjobb csopor­tok nyilvános próbájának meg­tekintésével kötnék össze, mert ezt tartják — egymás módsze­reinek a megismerését — az igazi műhelymunkának. Tervezik a gyermekjátékok megfilmesítését éppen úgy, mint a csoportok bemutatóival gazdagított megyei módszerta­ni napok rendezését, s a né­hány éve sikerrel működő cso­portok vezetőinek bevonásává1 annak vizsgálatát, hogyan se­gítheti a néptánc, a néndal összességében a néphagyo- mánv, a gyermekek szeméh • ségének fejlődését, a régi megismerése jövőnk építését. F. M. Az utóbbi másfél hónapban a GSC férfi kézilabdacsapata csak tét nélküli mérkőzésen lépett pályára. A legutóbb azonban az Angyalföld Kupá­ért kiírt tornán már pontra ment a játék. A félreérthető rajtlista következtében a mieink az NB I-ből kiesett újpesti felnőttgárdára számí­tottak, de a Dózsa csak fiatal­jait szerepelteti ezen a soroza­ton. Így velük kerültek szem­be a gödöllőiek. Az idény ele- jinél is akadozóbb játékkal, de így is végig magabiztosan, könnyedén győztek a jelenték­telen játékerőt képviselő el­lenféllel szemben. GSC—Üjpesti Dózsa ifi 28-22 (16-10) GSC: Zsembery — Berczeli (4), Szabó (S), Szlifka (2), Horváth (3), Malizs (2), He­gyi (2). Csere: Fibccz (kapus), Mezei (1), Urban (2), Bense, Klement, Tóth Zs. Már a bemelegítésnél egy­értelművé vált, hogy a Dózsa fiatal legénysége nem okoz­hat gondot bajnokcsapatunk­nak. amely legjobb összeállí­tásában kezdett. Meglepetésre a 10. percig felváltva estek a gólok, onnan azonban egyér­telművé vált a GSC fölénye, hét góljukra nem volt válasz, tetemes előnnyel zárták az első 25 percet. A második félidő úgy kez­dődött. hogy sikerül megbün­tetni a Dózsát, a rossz tré­fáért, hogy nem a remélt első csapattal kerülhettünk szembe, de néhány — ránk jellemző — könnyelmű megoldás miatt el­maradt a gólzáporos győzelem. Hozzájárult ehhez kapusaink gyenge formája is. Zsembery mentségére szolgál, hogy lá­zasan próbálta őrizni a hálót — sikertelenül. Jó: Malizs, Mezei, Berczeli. M. G. Ami sikerült Január 4-i számunkban Sikerült, amit elterveztek címmel beszélgetést jelentet­tünk meg a dányi Magvető Termelőszövetkezet elnöké­vel, akinek kérésere közöljük, hogy a bevezetőben említett 31 milliós nyereség reálizáló- dásának pontos adatai majd csak februárban válnak is­mertté, a nyereség mértéke pedig nem mintegy két, ha­nem egy-két százaléknyi, csakúgy, mint a tavalyi bér- fejlesztés mértéke. ■a Mozi Vasárnap: Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált, amerikai rajzfilm. Csak 4 órakor! Zsaru. Színes, francia, bűn­ügyi film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. Hétfő: Púpos lovacska. Színes, szinkronizált szovjet rajzme- sefilm. Csak 4 órakor. A kék lagúna. Színes, ame­rikai filmdráma, 14 éven alu­liaknak nem ajánlott. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents