Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-15 / 12. szám
ŐRI ínam A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1984. JANUÁR 15., VASÁRNAP Tájkép zárszámadás elült A jó hír is jelenthet gondot Speciális szerszámokat gyártanak A betonná fagyott homokplaccon ugyanolyan zsúfolt összevisszaságban várakoznak a személyautók, mint egy fővárosi parkolóban. A bal oldali vasrácsos nyitott nagykapun pótkocsis teherautó szuszog kifelé. A platón mázsásnál súlyosabbra hízott kocák röfögnek. A kerítés mögötti családiházszerű irodaépület udvarán is nagy a nyüzsgés. Láthatóan nemcsak a hideg miatt siet mindenki. Az egyik ember kezében lobogó papírköteg, a másikéban iratgyűjtő dosszié. Tájkép zárszámadás előtt — mondhatnánk, ha az aktuális teendők nem adnának legalább ugyanannyi tennivalót a vasadi Kossuth Szakszövetkezet dolgozóinak, alkalmazottainak, mint a mérlegkészítés. — Vannak kellemes, meg sajnos kellemetlen gondjaink is — lazít egy kicsit a nyakkendőjén Mészáros György, a szövetkezet „elsőéves” elnöke. — De az utóbbiakról jobb ha nem is beszélünk — előzi meg a kérdést egy legyintéssel. — S vajon a várható eredményekről megtudhatunk-e valamit? — Számokat még nem merek mondani, mert a munkatársaim most ülnek igazán nyakig a különböző kimutatásokban, értékelő jelentésekben. Egy biztos, nem fogunk rosszabb évet zárni, mint bármelyik környékbeli mezőgazdasági üzem. — Pedig hát mások az adottságaik, a körülményeik. — Igen, de erre nem szeretünk hivatkozni. Az van ami van, ezt tudomásul véve kell dolgoznunk. A közös művelés alatt levő szántó összesen 630 hektár, egyébként sem egy jelentős terület. A vasadi gazdák a saját földjeiken zömében zöldségtermesztéssel foglalkoznak, mi kukoricával, búzával, rozzsal és dinnyével. Az arányok Eszembe jut egy nyári kép, amikor az elnökkel a határt járva eljutottunk a dinnyésekhez is. Keseregtek, szomor- kodtak valamennyien. — Igen. a kukorica meg a dinnye a tervezettnél kevesebbet termett, főleg az aszályos időjárás miatt. De az utóbbit még természeti csapások is ritkították. Büszkék vagyunk viszont a búzából elért 34 mázsás átlagunkra, s igen jó volt a rozs hozama is. A vasadi szakszövetkezetet sokan még a szakemberek közül is sokáig meglehetősen lekezelően, a környék mezőgazdaságából jelentéktelen arányban részesedőnek tekintették. Az utóbbi években produkált eredményeik azonban egyre ♦öbb tiszteletet parancsolnak. S mondja maga az elnök is, meglepődött, mennyire összetett, sokféle területen érdekelt gazdaságot vett át. Természetes volt, hogy a korábbi vezetők a már említett rossz termőhelyi adottságok miatt, jövedelmező melléküzemeket igyekeztek szervezni. Okkal merül föl tehát a kérdés, vajon milyen a szakszövetkezeten belül az alap-, és a kiegészítő tevékenység aránya. Mielőtt hozzákezdene a válaszhoz Mészáros György, egy kimutatást kér be Monori Jánostól, a háztáji ágazat egyik dolgozójától. — Az az igazság — mondja azután —, hogy a közös szántón termesztett növények árbevétele körülbelül úgy 8 millió forintnyi. Az alaptevékenységhez soroljuk azonban a háztáji ágazatunkat is, amely a sertéstenyésztést, a szarvasmarhatartást, a kis nyulászatokat, valamint egyes kertészeti növények termesztését integrálja. Az ő bevételük 70 millió forint körül alakul. A kiegészítők haszna Monori János pedig már sorolja is. — Az eredetileg tervezett 8 ezer hízott sertéssel szemben tizenkettőezer-százötvennyol- cat vettünk át Vasadtól Dánosig, Péteritől Bényéig. A 40 ezer 170 raitunk keresztül értékesített nyúl nem sakkal több mint ahogy számítottuk, az összsúlyuk viszont lényegesen nagyobb volt annál. Az eredetileg tervezett 150 szarvasmarha helyett százkilencvennyolcat vásároltunk fel. A fiatalember láthatóan nem kis büszkeséggel beszél sikereikről, s az elnök még hozzá is teszi: — S a legnagyobb elismerés — s egyben gond is — számunkra az, hogy egyre többen fordulnak hozzánk, úgy látszik a jó hírünk terjed. A szövetkezet összes árbevétele, mint Mészáros György későbbi mondataiból kiderül, úgy 185 millió forint körül lesz. Ebből tehát már kiszámítható, hogy mennyit hoznak a „konyhára” a különböző kiegészítő ágazatok. A faipari ágazat például az erdészetben keletkező hulladék faanyagot dolgozza fel. A szerszámkészítő részlegben kiváló szakembereik speciális szerszámokat gyártanak. De közismert már az élelmiszer-csomagoló üzemük, a varroda, a mélyépítő részleg tevékenysége is. A tűzoltó és érintésvédelmi ágazatban dogozók hírére, rangjára jellemző, hogy már erre az esztendőre is minden kapacitásukat lekötötték. Még új, de máris elismerésre méltó eredményt produkált a műbútorasztalos és díszműbá- dogos részlegük is. Elővásárlás Bármennyire Is vigyázott tehát az elnök, hogy minél kevesebb számot, adatot mondjon, szavai, optimizmusa elárulták, valóban egyáltalán nem rossz évet zártak Vasadon. S ehhez még egy adalék: azt tervezik — mondja —, hogy az 1983-ban keletkezett nyereség egy részét a mező- gazdasági gépek cseréjére, a halaszthatatlan beruházásokra fordítják. Sőt mi több, annak terhére 2,2 millió forintért már meg is vásároltak két-két új kombájnt, illetve traktort. ...., ■„ Vercszki János Ir tanak, de telepítenek is Fűrészek vlpgitak az ereikben Meglehetősen nehéz évet tudhat maga mögött a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság monori edészeti üzeme. Különböző okok miatt erőteljesen beszűkült a fapiac 1983-ban, s komoly értékesítési nehézséget okozott a monoriaknak is. Még a különböző árkedvezmények, a fuvarköltség csökkentése sem jelentett vonzerőt a vásárló partnereknek. Az eladási gondok természetesen csökkentették az üzem nyereségét, s nehezítették a belső szervezeti helyzetet. Szinte naponta kellett az utasításokat változtatni, szerencsére a jól összeszokott apparátus megfelelt az elvárásoknak, különösebb fennakadás nem veit. Szöőr Levente üzemvezető elmondta, hogy az aszály nem sújtotta különösebben az erdőket. Ugyanis régi tapasztalat, hogy a csapadékhiány abban az évben még nem érezhető a fák fejlődésén, hiszen azok gyökérzónája jóvad mélyebben van, mint az egyéb növényi kultúráké. A húsz évnél idősebb fák viszont észre sem veszik az aszályt, hiszen fejlődésüket az már nem befolyásolja. AszáEytűrő nyárfák Mindenesetre a vegetációs időszak kezdetéig — április végéig, május közepéig — nagyon elkelne a csapadék, nem is kevés, mert félő, hogy a faminőség romlani fog. A 60-70 centiméter mélységig behatoló ékek, szinte kréta- szárazságú port hoztak a felszínre a közelmúltban. Szerencsére az erdészetben már több évvel ezelőtt új, nemesített szaporító anyagot használnak, amely jobban alkalmazkodik az itteni klímához és talajviszonyokhoz. Elsősorban nyárfákat telepítettek az elmúlt időszakban, s ezek is jól bírták a csapadékszegény hónapokat. A monoriak bevételének zömét a faértékesítés adja. Energiamegmaradás Ha sokkal többet nem is, az energiamegmaradás törvényét alaposan megtanultam a valamikori fizikaórákon. Igaz, sok gyakorlati hasznát mindmáig nem láttam, lévén alapvetően humán beállítottságú egyén. S hogy most mégis eszembe jutott? — Az energia nem vész el csak átalakul! így van ez öregem a sportban, munkában, a közéletben, egyszóval a fizikai mértékegységekkel nem jellemezhető területeken is — oktatott a minap egy fiatalember. Nem panaszkodott, csak rezignáltan elmesélte egy esetét. (Kisebb-nagyobb összekoccanásait nevezi így.) Mivel javíthatatlanul őszinte és nyíltszívű, a legritkább esetben tudja megállni, hogy szóvá ne tegye ami nem tetszik neki. Levelesládánkból Az úttörők kopogtattak Kedves levelet kaptunk Gyömrőről özvegy Mikus Ist- vánnétól, aki a Széchenyi út 33. számú házban lakik. Az idős asszony meghatottan ír arról a gesztusról, amelyet mostanában tapasztal lakóhelyén. Az iskolások, az úttörők rendszeresen felkeresik az egyedül élő időseket, hogy felajánlják segítségüket — írja. — Hozzám a Kossuth iskola úttörőcsapatának tagjai jöttek, s rendkívül megörvendeztettek. Ügy érzem, nemcsak nekik kell köszönetét mondani a nemes szándékért, hanem a pedagógusoknak és a helyi tanács dolgozóinak is, hiszen nyilván ők irányítják a gyerekek mozgalmát. Szeretnénk, ha ez a kezdeményezés állandóvá, hagyománnyá válna. Nemcsak mi örülnénk neki, hanem azok az úttörők is, akik tapasztalják, hogy hasznos dolgokban tudnak segíteni. Olvasónk leveléből kitűnik, az úttörőmozgalmon belüli nagyobb önállóságot jól használják ki. Gyömrőn. Hasznos és okos célok érdekében. Kerongkefe rétegesen ragasztva , "íVd- k'- • \ •x ' >, , i ^ Az előzetes adatok szerint tavaly 115 millió forint értékű termék készült a Monori Kefe- és Játékgyárban. A háztartási kefék, ecsetek, játékok mellett a legtöbb bevételt a műszaki kefék gyártása jelentette. Ezeket az ipar külön féle területein használják, az úgynevezett Fib- risz korongkefe például hat réteg összeragasztásával készül, de ezt már nagy szakértelemmel csinálja Kéked! Béláné és ifj. Csendes Pálné. Hancsovszki János felvétele — A közelmúltban két kis- főnököt is „megsértettem” a munkahelyemen azzal, hogy megjegyeztem, túl sok energiát fordítanak az ide-oda rohangálásra, egyeztetésre, er- re-arra. Ennyi erővel, önállóan, fölfelé kacsingatás nélkül is több eredményt érnének el, ha a munkaszervezéssel, a feltételeink javításával törődnének — így mondta a fiatalember. Na és, lett foganatja? — furdalt a kíváncsiság. Lett. Hívatta őt a munkahelyi vezetője és magyarázatot kért „kötözködő” magatartására. Érveit látszólag el is fogadta. Sajnos azonban azóta egyre inkább „összejönnek” a fiatalember dolgai a munkahelyen. Már önmagában kezdett kételkedni, amikor á megbírált szánakozón odavetette: hát kellett ez magának? Látod így alakul át az energia — mondta diadalmasan a fiatalember. — önadminisztrálás helyett most „valós” munkahelyi problémával foglalkozhatnak. Velem. Csak néztem rá. Tényleg, belőle sem veszett ki az energia, csak átalakult. Sértődéssé, bizalmatlansággá. Miért pont rá ne lenne érvényes a törvény? V. J. Tavaly a nyár elejétől őszig a TÜZÉP-telepek ide-oda küldözték a szállítmányokat, a szerződések ellenére sem akarták átvenni. Azután az ősz végefelé változott a helyzet, már sürgették a szállításokat, de szerencsére nem okozott fennakadást a látszólagos kapkodás. .Az igény egyre inkább a bányászati célokat szoígáló fa iránt nőtt meg — szemben a korábbi mezőgazdaságban használatos haszonáruval. Ezt bizonyítja az is, hogy az első negyedévben jelentős mennyiségű megrendelést kaptak a különböző bányáktól. Ezek a termékek lényegesen olcsóbbak, de furcsa módon többet kell dolgozni velük, mielőtt elszállítanák. Elfelejtett parkettfríz Az idei tervfeladatok azonosak a korábbiakkal. Ebben az esztendőben 150-170 hektár területen kerül sor erdőfelújításra, 15-20 hektáron úi erdőt telepítenek. Teljes intenzitással folyik jelenleg is a fakitermelés, fűrészek hangos vijjogásától visszhangzik a végtelen erdő. Az erdőművelési ágazatban dolgozók a vadkár-elhárítással, úgynevezett nevelő vágással foglalkoznak a téli hónapokban, s rájuk hárul az erdőtisztítás is. Arra törekednek, hogy vásárlóiknak jó minőségű faterméket tudjanak szállítani, állják a versenyt a piacon. Csévharaszti és tápiószecsői fafeldolgozó üzemükben csaknem elfelejtették már a parkettfríz gyártását. Tavaly és az idén azonban várhatóan megnő az érdeklődés a parketta iránt, hiszen a kislakás- építők száma emelkedik, s ők köztudomásúan szeretik a parketta felhasználását az építkezés során. A parkettafrízt a gazdaság pusztavacsi üzemébe szállítják, ahol kész terméket állítanak elő belőle. Javuló ellátás Folyamatos a téli karbantartás, kissé javult az alkatrészellátás. Az év eleje óta nagy munkában vannak az irodai alkalmazottak is, akik hozzáfogtak az üzemi mérleg elkészítéséhez. Fontos és pontos adatokat szolgáltatnak majd a gazdaság központjának, amely február végére készíti el a végleges mérleget, akkor derül ki, veszteséges voilt-e a monori üzem, avagy nyereséges. G. J. Pengő, daloló húrok Már a zenekar rendszeres heti próbáján is a hosszú asztal végén könyökölve hallgatták csodálkozó arccal a hangszerekből k'csalt hangokból összefonódott szép melódiákat. Az ipari szakközépiskolás Pintér Béla ugyanis nemcsak egyedül jár a kora délutáni próbákra, itt van a 6. osztályos Tamási István, aki Pongrác nevű öccsével érkezett. Az általános iskola 4. osztályát Jungvirth Ilona, Bajkó Anna, Tanács Tímea képviseli. Az eleven sz.mű Tímea megjegyzi, hogy tanulmányi eredménye a jeleshez áll közelebb. A zene szeretete, a társas muzsikálás kifogyhatatlan öröme csalta, csábította be valamennyiüket a művelődési házba, ahol a citera- zenekar próbái folynak. Dudinszky Géza, az ifjú ci- teraművész-jelöltek avatott mestere, aki egyébként hosz- szú ideje eminens tagja feleségével együtt az üllőiek neves együttesének, elmondja, hogy a próbák mindig szívesen látott vendége, az egyre népszerűbb hangszer atyamestere, művészi megszólal- tatója, Pribolyszky Mátyás, Elevenre tapintó, jószándékú kritikái, azonnal felhasználható hasznos tanácsai nagyban elősegítették és segítik ezután is a 10 éves múltra visszatekintő és egyre ismertebbé váló együttes fejlődését A rádiós szereplés révén egyre több meghívást kapnak nemcsak Pest környékéről, a megye északi része mellett a távolabbi Nógrád megyéből is. összemérték „erejüket” a pesterzsébeti Csili együttesével is, a győzelem — ahogy várták —, nem lett kiütéses, a mérleg — ugyan minimális különbséggel —, a hozzáértők megállapítása szerint az üllőiek javára billent. Részt vett az együttes a KISZ Központi Bizottságának kazettás népzenei pályázatán, ahol a felvett 15 perces műsort jutalmazásra érdemesnek minősítette a bíráló bizottság és a hajdúszoboszlói zenei táborban a zenei alapképzés mellett tapasztalatokban gazdag napokat töltöttek. Nemcsak szórakoztak, szórakoztattak is. A nyolctagú együttesben még nagyon messzi van a „nemzedékváltás”, az utánpótlás nevelését fontos teendőnek tartják, amely egybeesik a zenekar létszámának bővítésével is. Persze, ez nem jelenti a harmonikus, tiszta hangzás feladását. A hangszerek már a hosszú asztalon sorakoznak, néhány ütem hangoló pengetés után a tiszta hallású Dudinszky Géza intése nyomán bátortalanul kezdik előcsalogatni a pengetők a nótát: Hej Dunáról fúj a szél..., s amikor az Ősszel érik babám a fekete szőlőhöz érnek, már bátran pattognak. Rengenek a húrok, s Pintér Béla már merészen improvizálni is kezd ... Tehetségesek ezek a gyerekek ... Kiss Sándor (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
