Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-15 / 12. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 12. SZÄM 1984. JANUÁR 15., VASÁRNAP KiküszcsrEiSik a csorbát Az elnök mellé kell egy csapat Megfejem!élték a biza!osti légterét A Stylus Faipari Kisszövetkezet műhelyeiben idén Is gyártják a kolonial bútorcsalád külön­böző darabjait. Keresett termékeik a budapesti üzleteken kívül több vidéki nagyvárosban is kaphatók. Apáti-Tóth Sándor felvétele iparkodó iparosok Kezük nycoEát viseli sek épület Hevesebb a kényszerű pauza Régen a téli hónapok sok kisiparos számára az akarat­lan tétlenség idejét jelentet­ték. Ácsnak, kőművesnek, kályhaépítőnek, szobafestő- mázolónak dolga inkább kita­vaszodástól akadt. Szerencsé­sebb foglalkozásnak bizonyult a szabómestereké, suszteroké, a kalapos sem tétlenkedett, a fodrásznak, kozmetikusnak minden évszakban volt ven­dégtábora. A vasas szakmákat sem jellemezte a téli pauza. Most viszont szinte minden kisiparosnak télen-nyáron megvan a munkája. Szolgálta­tásaik különféle ágait a gyár­nak, üzemnek besegítésig igénylik, elfogadják. Szakmák, mutatóba A KIOSZ ceglédi irodáján vezetett lista azt mutatta, hogy Cegléden és a hozzájuk Apró számok eredménye Szövetkezeti karbantartók Precíz munka, javuló közérzet tartozó településeken 753 kis­iparos munkálkodott. (Most, január 1-től módosul a terü­let rendje: Nyársapát és Ko- csér a nagykőrösiekhez tarto­zik, Tápiószőlős, Újszilvás kisiparosainak ügyes-bajos dol­gával a KIOSZ ceglédi cso­portja foglalkozik.) Közülük fő­foglalkozású volt 52.3 és nyug­díj mellett iparoskodó 83 sze­mély. Munkaviszony mellett en­gedélyezett kisipari tevékenysé­get 147-en folytattak. A szak­mákat hosszan lehetne sorolni. Bár ez nem jelenti azt, hogy hiányzó szakma nem volna, azért jobb a helyzet, mint évekkel ezelőtt. Ha mutatóba is, de van Ceglédnek kisipa­ros cukrásza, takarítója, tex­tilfestője, magántaxisa és te­herfuvarozó autósa. Tevé­kenykedik autómosó — lehet­ne sorolni még a lakosság ré­széről örömmel fogadott szol­gáltatásokat. Az év során tét­len — muszájból — biztos, hogy senki sem volt. Az épí­kozik ki a brigád arculata. Vagyis hogy meghökkentően sok a 100 forinton aluli árbe­vételi tételük. Apró feladatok­kal vannak teli, melyek persze nem hoznak busás hasznot. Mégis a gyors, precíz munká­val K a teleplakók közérzetét közvetlenül tudiák befolyásol­ni. — Legtöbbször a vízvezeték­ben akad hiba — mondja Szálkái János. — Az ilyesfaj­ta galiba hirtelen jön, s nagy kellemetlenséget okoz. Nem mindegy, hogy a család tud- ja-e használni a fürdőszobát vagy sem. A javítással tehát nem várhatunk. Fontosságuk szerint kell rangsorolnunk a feladatokat. Az elmúlt évi árbevételük meghaladja az egymillió fo­rintot. A lakásszövetkezet szá­mára 361 ezer, a lakosság ré­szére 161 ezer, társasházaknak 214 ezer. közületeknek 288 ezer forint értékben végeztek munkát. Az utóbbi tételben szerepel a Köztársaság úti bölfcsőde teljes festése, vala­mint az állatkórház felújítási teendőinek egy része. Gyorsan, olcsón Kiszámolták, hogy rezsióra­bérük átlagban 66 forintra rúg. A kisiparosok 90-jével szemben. Megéri-e? Föltétle­nül, hiszen célul nem a min­denáron nyereségre törekvő gazdálkodást tűzték. Az ere­deti elképzeléseknek megfele­lően közreműködnek az épüle­tek állagmegóvásában, helyre­hozzák a lakásszövetkezeti ta­gok elromlott ingóságait, a társszövetkezeteknek és közü­leteknek végeznek munkát. Gyorsan és olcsón. V. S. Szakkör az iskolában Kisdiákok elmesportja December végére úgy ki­ürültek a ceglédi Stylus Fa­ipari Kisszövetkezet raktárai, hogy még hírmondó sem ma­radt termékeikből. Öröm volt nézni az utolsó napokban a szorgos kiszállítást. Az elnök elégedetten írta alá á számlá­kat, szállítóleveleket. Január első napjaiban már feltűntek a bizományi áruházakban impozáns diplomata íróaszta­laik, de talált belőlük a bön­gésző a BÁV központi telep­helyén is. Ügy tűnik,' hogy az első csatát megnyerték, csak el ne kiabáljuk, tehetnénk hozzá, ha babonások lennénk. Értelmét látták Az óvó, féltő aggodalom mindenképpen indokolt, hiszen évekig tartó hullámvölgy után 1983-ban mutatkoztak az első biztató jelek az ismételt fel- emelkedésre. Több év lema­radását természetesen nem lehet máról holnapra behoz­ni, s ennek érdekében még nagyon sokat kell tenni annak a százhét embernek, aki ott köszöntötte az új esztendőt. Reich László személyében tavaly tavasszal került új el­nök a szövetkezet élére. Rö­vid ismerkedés, feladatkijelö­lés után már a nyár elejére eljutott a vezetőség és a tag­ság többsége ahhoz a felis­meréshez, hogy ha hajlandók a nagyobb kockázatot és ez­zel arányban a nagyobb és jobb érvényesülési lehetősé­geket is vállalni, akkor a kisszövetkezett formát választ­ják. Noha azóta mindössze fél év telt el, ez a hat hónap is döntő volt a Stylus szempont­jából. ugyanis hosszú évek óta először sikerült teljesíteni a tervüket. Ügy látszik, a vál­toztatás beváltja a hozzá fű­zött reményeket. Erről szá­molt be a városi párt-végre­hajtóbizottság legutóbbi ülé­sén a szövetkezet elnöke, is­mertetve 1983 munkáját és 1984 terveit. Október, november és de­cember azt bizonyította, hogv az emberek bizalmatlansága felengedett, szorgalma és ten- niakarása megnőtt, a vezetés mellé álltait, támogatják cél­jait. Erről saját pénztárcá­juk kézzel fogható vastagodása győzte meg őket, hiszen a vég­zett munka arányában emel­kedett a jövedelmük, értelmét látták hát, hogy hajtsanak, többet és jobban dolgozza­nak. Végül már olyan — ko­rábban hihetetlennek tűnő — eset is előfordult, hogy valaki decemberben nyolcezer forint fizetést vitt haza. Ezzel együtt természetesen a sorok is némiképpen át­rendeződtek, Kezdetben vol­tak, alkik' á -munkakönyvüket kérték; és maguktól mentek el. Később mór maga a kol­lektíva kezdeményezte egy-két ember távozását. Egyre job­ban megértik, hogy az elnök mellé csapat kell. Megfelelő szakmai irányítókra, jó közép­vezetőkre, hozzáértő szak­munkásokra van szükség. A kádernevelés, -utánpótlás te­rén éppen ezért rengeteg a tennivaló. A harmincegy ipa­ri tanuló későbbi megtartása érdekében is mindent el kell követni A munkafeltételek bizonv meglehetősen elmaradottak. A műhelyek szétszórtak, a mun­kafolyamatok így nehezen szervezhetők egységes és ész­szerű rendszerbe. Gépeik zíi me elöregedett. Alapvető be­rendezéseket nélkülöztek: év­tizedeken át nem volt envve- zőjül^. szárítójuk, hogy csupán a legfontosabbakat említsük. Az volt az első teendő, hogy — a jövő érdekében — első­sorban ezeken változtassanak. Az enyvező már munkába állt. A sűrítettlevegőrhálózat kiépült és a korszerűen mű­szerezett, automatikusan üze­meltethető kondenzációs szá­rító is próbaüzemre kész. Meghatározták, melyeik azok a gépek, amelyek beszerzése nem tűr halasztást. Közülük egyet sikerült tavaly meg­venni, hármat a következő hónapokban várnak. Bővülő bútorcsalád A termelést alaposan felül­vizsgálva megnézték, mit ér­demes kooperációs partnerek­kel elvégeztetni. Ma már a modern kárpitos termékek vázát az építőipari szövetke­zet (készíti. Az epedagyártás a tápiógyörgyei szövetkezet dolga. Ezzel nemcsak munka- területet nyertek, hanem mun­kásokat is, akiket most már a belépő új műveleteknél tud­nak foglalkoztatni. A kolóniái bútorcsalád, amely termékeik meghatározó hányadát jelenti, a már emlí­tett íróasztalon kívül három­ajtós szekrénnyel, tálalóval bővült. Megvették egy ' kor­szerű és igényes kárpitos gar­nitúra terveit és technológiai leírását, amelyet hamarosan gyártani kezdenek. Alaposan elemezték költsé­geik alaikulását. és megtették a szükséges lépéseket. Az anyagok terén szeretnének veszteségcsökkenést elérni. Felszámolták a költséges olaj­fűtést. Fahulladékaiik jelen­tős részét maguk íűtik fel. A villanFáráöimal -takaréko­sabban bánnak. Járműveik fo­gyasztását és kihasználtságát figyelemmel kísérik. A mi­nőségellenőrzés javításával csökkent a garanciális munkák mennyisége. Ez mind-mind ná­luk maradó forintokat jelent. Része volt abban, hogy 26,8 millió forintos árbevételre és hárommillió forintot meghala­dó nyereségre tettek szert. Elegendő megrendelés Ezek a számok pillanatnyi­lag csupán kiindulási alap­ként fogadhatók el. 1984-re 23 milliós árbevételt, ,3,3 millió forintos tiszta eredményt tűz­tek célul. Amiatt nem fő a fejük, hogy kinek és mit gyártsanak, hiszen egész évre szóló megrendelések vannak a birtokukban. Tudják, hogy még rengeteg feladat áll előttük ahhoz, hogy kiköszörüljék a csorbát és fel­zárkózzanak a város dobogós ipari szövetkezeteihez. A párt­végrehajtóbizottság feladat­ként szabta meg számukra a szemléletformálás folytatását, a megalapozott kádernevelést, a szakmunkásutánpótlás meg­szervezését és az elavult tech­nológia — lehetőségekhez mért — megújítását. Hangsú­lyozták a testületi ülésen a pártszervezet és a párttagság meghatározó szerepét, amely­nek a jövőben mind jobban érvényesülni kell a gazdasá­gi vezetés támogatásában. A teendők egy részén már túl­jutottak, sikerült megteremte­ni a bizalom légkörét. Tamasi Tamás Jókora mennyiségű égetni való vándorol évente a ceglédi téglagyárba. A német és a ma­gyar brikettport a környékbe­li TÜZÉP-telepektől vásárol­ják, jutányos áron. A por tü­zének 850—950 fokosra kell hevülnie ahhoz, hogy a ke­mencébe pakolt 180 ezer darab tégla egy hét alatt kiégjen. Merő véletlen, hogy térben ilyen közel esik egymáshoz a javító és a javítanivaló. A lép­csőház alsó szintjén elburján­zott a tudathasadásos városi folklór. Mert a panel embere is szeretne maga után nyomot hagyni. S hagy is, ha törik, ha szakad. Törik az üvegajtó meg a radiátor fedőlapja, s szakad a zárban valami kis apróság, lefittyed a kilincs, hívatlan vendég is utat talál­hat a tárolóba. Vizes galiba Mellőzve a további felsoro­lást: itt e lépcsőházfenéken a szándékos rongálásoknak va­lóságos kiállítása lelhető. S hogy kik az alkotók? Ebben a műfajban, jól tudjuk, nehéz az egyszeri szerzőt fülön csíp­ni. Ez afféle közösségi művé­szet. Ámde nem mindenkinek veszi be a gyomra. Gyanítom, hogy az ott lakók sem tapsol­nak örömükben, mikor a min­dennapi betevő barmolást szemlélik a falon. Mint mondtam, karnyújtás­nyira a cég, mely segíteni tud­na az állagbeli bajon: a szó­ban forgó ház tövében műkö­dik a ceglédi Rákóczi Lakás- fenntartó Szövetkezet önelszá­moló karbantartó részlege. Előbb azonban világosan kel­lene látni abban a kérdésben: vajon természetes kopásról avagy szándékos rombolásról van-e szó. Mert nem mind­egy. Nos, majd elválik. Létező, de korántsem jellem­ző a fenti példa arra a terü­letre, ahol a 6 fős karbantar­tó brigád nap mint nap tevé­kenykedik. 1980-ban a lakás- szövetkezet beltagjaként, 700 ezer forintos megyei támoga­tással és 300 ezer forintos me­gyei támogatással és 300 ezer forintos önerőből való pótlás­sal kelt életre ez a szakrész­leg. Festő, vízvezeték-szerelő, villanyszerelő és kőműves tar­tozik a kötelékbe. Időközben az egyes mesterségek tudói univerzális csapattaggá változ­tak. hisz’ ilyen kis létszám mellett ez az egyetlen megol­dás. Szálkái János, a részleg ve­zetője árkus papírokkal borít­ja az asztalt. A változatosság kedvéért nem a nagy, hanem az alacsony számokból bonta­Jelenleg a téli nagyjavítás időszakát éli a gyár. Az itt dol­gozó asszonyok ebben a sza­kaszban kivehetik az úgyne­vezett fagyszabadságot. Ám ez­zel kevesen élnek, inkább ma­gasabb órabérért munkahelyü­kön takarítanak, A férfiak a szín javításával, a kemence felfrissítésével foglalatoskod­nak. Az abonyl Petőfi Művelődési Házban három éve már, hogy csütörtökönként foglalkozáso­kat tart a sakkszakkör, lehető­vé téve, hogy ezzel a szellemi sporttal a gyerekek is alapo­san megismerkedhessenek. A két iskola kisdobosai és úttörői közösen gyakorolhat­nak. készülhetnek különböző versenyekre. Különösen nagy az érdeklődés a Somogyi Imre Általános Iskola tanulói ré­széről. Ez az eredményekben is megmutatkozik. A MÉH-kupá- kon rangos helyen szokott vé­gezni Beviz Orsolya (3.) és Bálint Ildikó (8.), a 40-en felü­li mezőnyben, amelyen a nagymesterek tanítványai is részt szoktak venni. A megye ebben az iskolai évben rendezett először 5 for­dulós csapatbajnokságot. Há­rom forduló után az említett két lány, mindössze fél pont­tal lemaradva, a 2. helyen áll tőknek dolguk akadt egy se­reg családi ház kivitelezésén, meglevő épületek bővítésén. Segítőkész mesterek Mint a KlOSZ-irodán emlí­tették, a társadalmi munkából is kivették a részüket a kis­iparosok. Az adatlapok szerint ennek összege tavaly megha­ladta a 400 ezer forintot. A ta­nácstagi körzetekben, ahol laknak, rendszerint részt vesz­nek a társadalmi munkákban, segítő szakipari tevékenysé­gük, csak úgy köszönömért, kiterjed sokszor az óvodákra, bölcsődékre, ha valamit javí­tani, szerelni, festeni, mázolni kell. A ceglédi tornacsarnok, a technika háza, a Malom té­ren felépült iskola a kisiparo­sok segítségével lett szép. Je­lezték: a szociális otthon kor­szerűsítésekor is számíthatnak rájuk. Pártfogásuk jelét adták, amikor a Fóti Gyermekváros kis lakóit egy sereg játékkal lepték meg. Nyitották a pénz­tárcájukat, amikor szolidaritá­si alaphoz lehetett anyagi se­gítséget adni, a Nemzeti Szín­ház felépítésére szép summát juttattak már el. A csemői kisiparosok 31 ezer, a jászka- rajenőiek 45 ezer forint érték­ben segítették a településfej­lesztést — a jászkarajenőiek egy summa készpénzzel is megtoldották adományukat. Vizsgát tehettek A közéletben közülük töb­ben tevékenyen részt vesznek. Vannak kisiparos tanácstagok, párttagok, társadalmi ellen­őrök. A fiatalok KlSZ-alap- szervezete hallat magáról, a sportéletben az eredménytáb­lán nevükkel szerepelnek. A KIOSZ ceglédi csoportjá­nak irodáján a kisiparosok gyakorta megfordulnak. Tan­folyamokat szerveznek szá­mukra, jó a sok mindenre ki­terjedő informálódási lehető­ség, élnek vele. A festők, kő­művesek, órások, női szabók szakmai továbbképzésen ve­hettek részt. A KlOSZ-csoport szervezésében számos bel- és külpolitikai ismeretterjesztő előadás hangzott el. A többi közt megismei kedhettek a VI. ötéves terv alakulásával, ceg­lédi vonatkozású tételeivel. Az új jogszabályokat megismerni, ártájékoztatót hallgatni össze­hívták a kisiparosokat. A szak­mai továbbképzés lehetővé tette, hogy több mint hatva- nan mestervizsgát tegyenek, autószerelő, vas- és fémszer­kezeti lakatos, géplakatos, ka­rosszérialakatos és esztergá­lyos szakmából. A felnőtt szakmunkások számára indí­tott továbbképzésen kívülál­lók, például gyári betanított munkások is részt vehettek, vizsgát tehettek, hogy ha akarnak, később kisiparosok lehessenek. E. K az isaszegiek mögött. Beviz Orsolya teljesítménye igen jó. Most. január közepén zajlott az abonyi úttörők sakkbajnok­sága. A fiúbajnok Lőrinc At­tila (Somogyi isk.), leánybaj­nok Beviz Orsolya. Somogyi iskola sorrendje: 2. Túri Géza, 3. Hajdú Zoltán, 2. Bálint Ildikó, 3. Csörögi Ág­nes (kisdobos). A Gyulai isko­lában: 1. Veszprémi Attila, 2. Both Sándor, 3. Bak Imre, 1. Király Beatrix. A legjobb kis­dobosok: Lengyel Krisztián, Csörögi Ágnes, Szabados Ist­ván és a még csak 3. osztályos Donáth Cecilia (Gyulai isk.). A továbbjutók szorgalmasan készülnek a január 30-i járási olimpiára. Donáth Lajos ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Gyógyul a kemence Tél a téglagyárban

Next

/
Thumbnails
Contents