Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-04 / 2. szám

Ma: 3 oldal: A jó tanács ehhez már kevés t oldal: Könyvek anyanyelven 6. oldal: Jogi tanácsok 3 oldal: Többen űzik, mbit nézik EEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII ÉVFOLYAM, 2. SZÄM r» 1,10 forint 1984. JANUÄR 4., SZERDA töveire elkészül az Aszód és Vél koElftti szakasz Villamosított pályán gyorsabban Kutatások Mindenyó búza Takarmánybúzával gyara­podott a gabonacsalád: az MTA mezőgazdasági kutató- intézetének munkacsoportja által előállított MV 13/t faj­ta a közelmúltban kapott ál­lami elismerést. Az új búza bőtermő, nem dől meg, szem­veszteség nélkül aratható, a fertőzéssel szemben ellenálló. Öntözéses termesztésre is ja­vasolják. Tavaly összesen 73 kilométer vasútvonalat villamosí­tottak, ami megfelel a hatodik ötéves terv időarányos célkitűzéséneit. A munkálatok szinte percnyi pontosság­gal haladtak; nem volt szükség a határidők módosításá­ra, és az előre meghatározott pénzügyi kereteket sem lépték túl. A vasút teljes vonalhálózatának 21 százaléka villamosított már hazánkban. Elsősorban a nagy tranzit- forgalmat is lebonyolító fővo­nalakon hajtották végre ezt a korszerűsítést. A villamosított pályákon szállítja a vasút az áru 53 százalékát. A gazdaságossági számítá­sok szerint a villamosítást a hálózat mintegy 41 százaléké­VISSZANÉZVE B üszkélkedni még nin­csen itt az ideje, mert a változás nem vala­mi tüneményes, ám az tagadhatatlan, a koráb­biakhoz képest a megye iparában meggyorsult az új termékek kifejlesztése, piacra vitele. Bővül azok­nak a' termelőhelyeknek a köre. amelyek belátják, a kínálat növelése nem egy­szerűen a bevétel nagyobb összegét eredményezheti, hanem — és egyre inkább — elengedhetetlen feltétele a holnapi létezésnek, a partnerek, a vevők meg­tartásának, esetleg újak szerzésének. E belátás szük­ségességét lemérhetjük azon iß, hogy a termékfej­lesztés táguló körén belüí mind sűrűbben találni együtt a nagyokat és a ki­csiket, azaz a nagy súlyú, jelentős vállalatokat, s azo­kat a kisebb egységeket, amelyek eddig is rugalmas­ságuknak, a piaci igényeket tükröző termelésüknek kö­szönhették jövedelmüket. Az új termékek körébe most már éppen ezért be­letartozik a Csepel Autó­gyárban kifejlesztett mű­szaki mentőkocsi, a Mono- ri Mezőgép Vállalat ház­tartási kazántípusainak friss nemzedéke, a Közúti Gévellátó Vállalat ceglédi gyára aszfaltfőzője, az ICO Írószer Szövetkezet irodai kisgépeinek csoportja. Ezek az újdonságok természete­sen nem azonos fejlesztési erőfeszítések gyümölcsei, hiszen eltérő ráfordítások­kal — értve ezen mind a szellemi, mind az anyagi befektetéseket — bocsát­ható ki egy új gépjármű és egy új irodai kisgép, az adott termelőhelynek azon­ban ilyen értelemben nem másokkal kell vetélkednie — mert hiszen a piac, a vásárló sem már össze gép­kocsit és írószert, aszfalt- főzőt és családi házba való kazánt —, hanem saját le­hetőségei teljes hasznosí­tását tarthatja célnak. A fejlesztések realitását napjainkban egyre gyak­rabban már nem valame­lyik irányító szervnél bí­rálják el, ítélik meg, ha­nem sokkal alkalmasabb, jogosultabb helyen, a fel­használók, a vevők köré­ben. Ez persze azzal egyen­lő, hogy mind ritkábban lehet eredménynek fel­tüntetni azt ami kudarc, s bizony, akad példa bukás­ra is, amikor a remélt si­ker elmarad, a vélt ve­vőkből nem lesznek tény­leges vásárlók. Félreérthe­tetlenül le kell írnunk: a kudarc természetes kísérője a fejlesztésnek, nincs a világon olyan iparíi, ahol a haladás ne hozna magá­val zsákutcákat is. Nem a kudarcokat kel tehát ter­ra szükséges kiterjeszteni, ami azt jelenti, hogy a szállítások 75—80 százalékát lehe't villa­mos járművekkel gazdaságosan és a legkevesebb energiafel­használással lebonyolítani. A beruházási lehetőségektől füg­gően előreláthatólag az ezred­fordulóra érhető el ez a cél, éventa körülbelül 90—100 kilo­méter vonalszakasz villamosí­tásával. Az idén és még 1985- ban is a legfontosabb feladat a Budapest—Pécs vasúti fővo­nal villamosítása. Ez év vé­gére Dombóvárig villamosítják ezt a vonalat, s 1935 decem­berében fejeződik bo a teljes beruházás. Ugyancsak 1985-ig elkészül az Aszód és Vác kö­zötti vonal villamosítása, majd ezután a balatoni és néhány más, kisebb vasútvonal villa­mosítására kerül sor. Korszerűsítik a vontató jár­műparkot is. Jelenleg már 7 V63-as típusú villamos moz­dony fut az országban. Ezeket a legkorszerűbb, 6 tengelyes, 3300 kW-os teljesítményű, 120 kilométer óránkénti sebesség­re képes mozdonyokat elsősor­ban nehéz tehervonati szolgá­latra használják. Ebből a tí­pusból az idén tizenkettőt, 1985-ben pedig további hetet szereznek be. Az ilyen mozdo­nyok fokozatosan kiszorítják a korábbi kisebb teljesítmé­nyű V43-as típusú villamos­vontatókat, amelyekből tavaly szerezték be az utolsó nyolcat. A partot erősíti A Közép-Duna-völgyt Víz­ügyi Igazgatóság dunabog- dányi andczitbányájából évente 300 ezer tonna követ termelnek ki, a Duna partépítési munkáihoz. Már fogadja a szovjet földgázt Franciaország A Szibériát Nyugat-Eurő- pával összekötő gázvezetéken az új év első munkanapján megindult a szovjet földgáz exportja. A moszkvai rádió jelentése szerint, elsőként "Franciaország fogadja a szov­jet földgázt, s az év folya­mán a többi nyugat-európai országba is megérkezik a fű­tőanyag. A megkötött szerződések értelmében a Szovjetuniónak ebben az évben ötmilliárd köbméter földgázt kell szállí­tania Franciaországon ke­resztül az NSZK-ba, Olaszor­szágba, Ausztriába, Hollan­diába, Belgiumba és Svájc­ba. A nyugat-európai orszá­gokba áramló földgáz meny- nyisége fokozatosan fog nö­vekedni, s el fogja érni össze­sen az évi 40 milliárd köb­métert. Munkásgyűlés a Ganz Árammérőgyárban Élvezik a bank bizalmát Szűknek bizonyult tegnap a gödöllői Ganz Árammérőgyár hatalmas ebádlőterme, a mun­kásgyűlés résztvevői még az előcsarnokot is zsúfolásig megtöltötték. Almássy Sándor- né szakszervezeti titkár kö­szöntötte az esemény résztve­vőit, s a vendégeket, akik kö­zött a Pest megyei pártbizott­ságot Herczeg Sándor munka­társ, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsát Jámbor Miklós vezető titkár, a gödöl­lői városi pártbizottságot Her- czenik Gyula első titkára kép­viselte. Szabó István igazgató beve­zetőképpen az elmúlt évi eredményekről adott áttekin­tést. A gyár termelése 13, a tőkés exportból származó be­vétel 10, az egy főre jutó ter­melékenysége 18 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ezek az eredmények arról is tanúskodnak, hogy Gödöllőn ez a vállalat dolgozik a legna­gyobb hatékonysággal. így aztán az sem meglepő, hogy itt a munkások és alkalmazot­tak jövedelemnövekedésének átlaga tavaly is elérte a 6 és fél százalékot, miközben 33 millió forintos ráfordítással magas szinten tudták tartani a dolgozók szociális és egész­ségügyi ellátását. Élvezi ez a vállalat a Ma­gyar Nemzeti Bank bizalmát is. Az" elmúlt hetekben írták alá a termelő gépek és beren­dezések vásárlására fordítha­tó 35 millió forintos hitelről szóló megállapodást, amely­nek révén a technika korsze­rűsítésének nagy lépését lehet és kell megtenni ebben az év­ben a gödöllői gyárban. Terveik között szerepel új, bonyolult műszerrendszerek gyártásának megkezdése, a CsigafeldoEgozó épül QüŰMllm ixprfrdcord veitvadhúsból Fél évszázados történetének legsikeresebb esztende­jét hagyta maga mögött a Magyar Vadkereskedelmi Szö­vetkezeti Vállalat, ismertebb nevén a MAVAD. A kül­kereskedelmi cég tavaly 25 százalékkal nagyobb — 1.4 milliárd forint — árbevételt ért cl a tőkés piacokon, mint egy évvel korábban. Erről, valamint a vállalat eredményeinek hátteréről, idei terveiről tájékoztatott bennünket Varga István, a MAVAD közgazdasági osz­tályvezetője. — Cégünk, amelyik a kis külkereskedelmi vállalatok közé tartozik, élő- és lőttvad- exportjával és vadásztatással foglalkozik. Két nagy konkur­ensünk Spanyolország és Új- Zéland maradt távol a lőtt- vad-biznisztől: előbbit állat­egészségügyi okok miatt tiltot­ták ki a nemzetközi forgalma­zásból, utóbbi pedig késve je­lent meg. A múlt év első fele rosszul kezdődött, a fellendü­lést az őszi idény hozta meg. A kereslet annyira megélén­kült termékeink iránt, hogy a lőtt vadat például 15—20 szá­zalékkal adhattuk drágábban, mint júniusban. Növekedett a \ bizalom a magyar vadnyúl­szállítások iránt, is. Azt is megtudtuk, hogy az úgynevezett aprócikkek eladá­sa sem volt jelentéktelen. Csigából például 1400 tonnát vettek meg tőlünk, 140 tonná­val többet, mint 1982-ben. A portékát egyelőre élve visszük ki, de jövőre már feldolgozot­tam A MAVAD a gödöllői áiesszel közösen olyan üzem létesítését tervezi, ahol a csi­gák egy részét feldolgoznák, s így azért többet kapunk. S még egy Pest megyei aktuali­tás: a vecsési nagyvad-feldol­gozó, ahol a szarvé sokat és vaddisznókat nyúzzák, illetve Nemzetközi szervezetben a MALÉV Színvonalasabb szoláltatás A Magyar Légiközlekedési Vállalat január elsejével csat­lakozott a Légitársaságok Nemzetközi Szervezetéhez, an­nak 125. tagjaként. A szervezethez való csatla­kozás egyben azt jelenti, hogy ’ezentúl a magyar légitársaság részt vehet a légiközlekedési ágazatra vonatkozó nemzetkö­zi szabványok kidolgozásában, s szavazati joggal bír a vonal- hálózatán megnirdetett díjté­telek egyeztetésében. Az JA'i'A- tagság számos külföldi piacon jobb kereskedelmi és bevételi lehetőségek kialakítását teszi lehetővé, szolgálja továbbá a szakmai információ bővítését, s ezáltal közvetve hozzájárul a szolgáltatások színvonalának növeléséhez. darabolják, tavaly érte el a teljes termelését. Az új termékek között az osztályvezető megemlítette a hernádi Március 15. Tsz Her­mina csirkéit. Ezek exportjá­ra a nagy külkereskedelmi cégek ez ideig nem vállalkoz­tak. V. B. brazil és a perui versenytár­gyaláson elnyert megrendelé­sek teljesítése, a tőkés export­nak mintegy 800 ezer dollár­ral való növelése. Cs. S Telelő állomány Hcsszú legeltetés Ismeretes, hogy az aszály miatt a vártnál kevesebb ga­bona és szálastakarmány ter­mett, ennek ellenére az álla­tok átteleltetését sikerült za­vartalanná tenni. A hiányokat az üzemek több forrásból pó­tolták. Különösen az élelmi- szeripari melléktermékek tel­jes körű hasznosításáért tet­tek sokat az üzemi szakembe­rek és a mezőgazdászok. A legnagyobb takarmánytömeget a cukorgyártás melléktermé­ke, a nyers répaszelet adta. Már a szezon megkezdése előtt nagy volt iránta a kereslet. A megyei takarmánymérle­gek összesítésekor kiderült, hogy az aszály által leginkább érintett hat megyében — ezek sorában Pest megyében is — lenne legnagyobb szükség a tömegtakarmányokra. Ezért a répaszeletet központi elosztás­ba vonták, és a legszüksége­sebb területekre irányították. Ezzel az Intézkedéssel sok, nehéz helyzetben levő állatte­nyésztő gazdaság helyzetén si­került javítani. A mezőgazdasági mellékter­mékek hasznosításának kedve­zett a száraz, hosszú ősz. A kukoricatarlókat juhokkal és szarvasmarhákkal legeltették. Számos területen még decem­berben is kint volt az állo­mány. Sok helyen soron kívül ta­karmánykeverékeket vetettek. A szokásosnál tízezer hektár­ral nagyobb területre kerül­tek őszi takarmányok. Ezek a következő időszakban fokoza­tosan kielégítik az állatállo­mány szükségletét. Közélet Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnököt újbóli megválasztása alkalmából. Műholdvevő antenna A Távközlési Kutató Intézetben sikeresen befejezték azokat a műszaki-technológiai kutatófcjlesztő munkákat, amelyek ered­ményeként máris képesek a rövidesen Európában üzembe lépő műholdas színes tv-műsorszórás kísérleti vételére. A képen a műholdvevő antenna és segédberendezései láthatók. mászetellenesnek tarta­nunk — holott még ma gyakran annak láttatják a hivatalos mag a félhivata­los ítéletek —, hanem azt, ha a kudarc, az eredményt nem hozó fejlesztés azért következett be, mert az érintettek elfeledkeztek va­lamiről. Visszanézni. Visz- szanézni, fölmérni, a hátuk mögött mi áll szellemi, tárgyi fegyvertárként, azaz vállalhatják-e azt, amit akarnak, avagy a vállalko­zás ugrás a sötétbe? Nap­jainkban, amikor annyi szó esik a vállalkozás kívánal­máról, kevesebb figyelem jut annak hangoztatására, hogy az előre meg a hátra dialektikus egységet alkot­nak, azaz amikor egy ter­melőhely elcxe akar menni, akkor először visszanézve állapítsa meg, miről, mi­lyen alapról rugaszkodhat neki a feladatok más mi­nőségét hozó ugrásoknak. Ennek a visszanézésnek a szükségességére, számításba veendő voltára az mutat, hogy tapasztalataink sze­rint a vállalatok, a szövet­kezetek egy részénél a hol­napba belefeledkezés elfedi a nyers valóságot, azt, hogy van egy ma is, egy jelen, ami mindenképpen meg­előzi a majd megteendőt. Az téteti papírra velünk e megállapítást, hogy némely helyen a fejlesztés hevülete közben mellékessé válik — például — az erősen aka­dozó anyagellátás, azután — ami tényleg nem rnel'é- kes — a selejt gyors nö­vekedése, amik érthetően áthúzhatják az új termék remélt karrierjét. R itka ma még az a ma­gatartás, amelyet Cegléden tapasztal­hattunk — s amelyről mint új jelenségről! elismeréssel szólt a városi párt-végre­hajtóbizottság —, mert ott a fejlesztő cégek a friss konstrukciók gyártásbavé- telável párhuzamosan át­tekintették a hátországot is, a többi között határozott intézkedéseket tettek a se­lejt mérséklésére, a tech­nológiai fegye’em megszi­gorítására. mert tudták, a laza technológiai és mun­kafegyelem megbuktatója' lehet annak, ami éppen csak megszületett, az úi termieknek. A visszanézés ilyen értelemben, s még inkább hatásait tekintve, valójában pillantás előre, azaz nélkülözhetetlen. En­nek a visszanézésnek a nélkülözhetetlenségét azon­ban a kelleténél kevesebb helyen érzékelik, mondván, minden erő az újra össz­pontosul. Helyes, összpon­tosuljon. Énpen úgy, hogy vissza is, előre is néznek. Mert csak akkor tudják pontosan, hol állnak. Mészáros Ottó V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents