Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

a 1981. JANUAR 12.. CSÜTÖRTÖK mr .»If f. I As/wef kiújultak a libanoni harcok Meghiúsult a csu A szaud-arábiai közvetítés­sel kidolgozott libanoni csa­patszétválasztási terv vég­rehajtása helyett szerdán mind Bejrút déli külvárosában, mind a Suf hegységben kiújul­tak a harcok egyfelől a síita és a drúz fegyveresek, másfelől a kormányhadsereg és a fa- langista miliciák között. Amin Dzsemajel elnök személyes megbízottja szerdán Észak-Li- banonban felkereste az ellen­zéki Nemzeti Megmentési Front két vezetőjét, Szolimán Franzsijé volt államfőt és Ha­sid Karami volt miniszter- elnököt, akik nem vettek részt a front tanácsának kedden megtartott damaszkuszi ülé­sén, amely Valid Dzsumblatt- ndk, a Haladó Szocialista Párt elnökének vezetésével átfogó politikai megoldást sürgetett * porhintésnek minősített biz­tonsági terv végrehajtása he­lyett. A Megmentési Front állás- foglalása szerint az alábbi alapelveken kell nyugodnia a libanoni polgárháborús konf­liktus rendezésének: 1. az Iz­raellel kötött május 17-i meg­állapodás érvénytelenítése, 2. azoknak a törvényerejű rende­leteknek az eltörlése, amelyek falangista egyeduralmat való­sították meg az államveze­tésben, 3. a libanoni kor­mányhadsereg nem teljesíthet semmiféle belbiztonsági fel­adatot, 4. mélyreható politi­kai reformok programjának elfogadása. Safik el-Vazzan miniszter- elnök bizakodó nyilatkozatá­val ellentétben Dzsumblatt kizárta annak lehetőségét, hogy a közeli napokban vég­rehajtsák a három hónapja vajúdó csapatszétválasztási Görögország ellenzi az atcmfegyverkeiést Regionális konferencia kezdődik Görögország határozottan ellenzi az atomfegyverkezést — jelentette ki kedden Athén­ban Dimitrisz Marudasz, a görög kormány szóvivője. Dimitrisz Marudasz abból az alkalomból ismertette kor­mányának az atomfegyverke­zéssel kapcsolatos álláspont­ját, hogy január 16-án kez­dődik Athénban a Balkán-fél­sziget atomfegyvermentes öve­zetté nyilvánításával foglalko­zó konferencia, amelyen — Albánia kivételéved — a bal­káni államok szakértői vesz­nek részt. A balkáni atom­fegyvermentes övezet tervét az Egyesült Államok ellenzi, mivel az előirányozza az ame­rikai atomtöltetek kivonását Görögország területéről. A szakértők találkozóján megvitatják az atomenergia békés célokra való felhaszná­lásával, és a térség tagálla­mainak gazdasági, valamint tudományos együttműködésé­vel 'kapcsolatos témákat is. 4 Amikor 1981 őszén a Papand- 4 reu vezette Pánliellén Szocia- X lista Mozgalom választási győ- X zelmet aratott, a görögországi 4 változások lehetővé tették, 4 hogy a balkáni országok kö- 4 zötti kapcsolatok a korábbinál 4 nagyobb ütemben fejlődjenek. 4 Papandreu nemcsak a környe- 4 ző szocialista országokkal igye- 4 kezeit jó viszonyt kialakítani, z de a Szovjetunióval is. Ezt bi- J zonyftja. hogy tavaly február- 4 ban Tyihonov szovjet minisz- 4 terelnök is ellátogatott Atiien- 4 ba, ahol a két fél között több. 4 nagy fontosságú megállapodás 4 is született. 4 Ismert, hogy Görögország kü- 4 lön álláspontra helyezkedett a X NATO nyugat-európai rakéta- V, telepítési terveinek megítéJésé- */ ben is, s mindenkor kiállt a 4 balkáni szocialista országok ja- 4 vaslata mellett, amely szorgal- . 4 mázzá, hogy a térséget atöm- 4 fegyverektől mentes területté X kel! nyilvánítani. Ennek a han- X göztatásával elsősorban Wa- 7 shingtont hozta „nehéz” hely- 4 zetbe, amely az 1979-es iráni 4 változások óta Törökország G stratégiai szerepét igyekszik tervet. Feltételként említette egyebek között semleges tűz- szüneti megfigyelők alkalma­zását, a hadsereg bizonyos kör­zetekből való kirekesztését, valamint azoknak a drúz ka­tonatiszteknek az előléptetését, akik a múlt év őszén nem voltak hajlandók harcolni az ellenzéki ereik ellen. A hadsereg és a rendőrség szerdára virradóra készen állt a biztonsági terv végrehajtásá­ra, de az utolsó pillanatban az ellenzéki állásfoglalás miatt lefújták az intézkedést. Havanna Castro fogadta Marjai Józsefet Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, az állam- és minisztertanács elnöke kedden Havannában fogadta Marjai Józsefet, az MSZMP KB tag­ját, a Minisztertanács elnök- helyettesét, aki a magyar— kubai gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság XII. ülésszakán vesz részt Kubában. A baráti eszmecserén köl­csönösen tájékoztatták egy­mást a két ország helyzetéről és a soron következő felada­tairól. A szovjet dolgozók támogatják az SZKP politikáját Szakszervezeti ülés Moszkvákon A szovjet szakszervezetek feladata, hogy mozgósítsák a dolgozókat az 1984-es népgaz­dasági terv maradéktalan tel­jesítésére és túlteljesítésére. A terv előirányozza a társadalmi termelés hatékonyságának nö­velését, az életszínvonal eme­lését, s mindannak előteremté­sét, ami a Szovjetunió védel­mi képességének megfelelő szinten tartásához szükséges — állapította meg Sztyepan Sala- jev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke szerdán Moszkvában, a köz­ponti tanács ülésén. Salajev rámutatott, hogy a szovjet dolgozók akcióprog­ramnak tekintik az SZKP KB 1983. decemberi ülésének ha­tározatait, s emlékeztetett rá, hogy az 1984-re szóló tervnek, amelynek kidolgozásában egyébként a dolgozó kollektí­vák ezrei vettek részt, az a Brüsszeli bejelentés Hadrendben az első rakéták Hadrendbe állították az el­ső kilenc Pershing—2 rakétát az NSZK-ban, és az első 16 robotrepülőgépet Nagy-Bri- tanniában — erősítette meg egy vezető amerikai külügyi tisztviselő szerdán a NATO- központban, az eurorakéták kérdésével foglalkozó külön­leges tanácskozó csoport ülése után. A testület havonta egy­szer ülésezik azután is, hogy a genfi tárgyalások megsza­kadtak. Az illetékes NATO-testület ismét megerősítette, hogy a már elhatározott telepítése­iket folytatják az 1979-es hatá­rozatnak megfelelően. Egyút­tal^ hangoztatta. hogy a NATO kész a telepítéseket leállíta­ni, a már hadrendbe állított rakétákat leszerelni megfe­lelő tárgyalásos fegyverkorlá­tozási megállapodás esetén. NATO-körökben ugyanakkor egyre nagyobb a bizonytalan­ság a tekintetben, hogy a zsákutcába jutott tárgyalások felújíthatók-e az eddigi állás­A dán választások eredménye Hatalmon marad a koalíció Dániában a nem hivatalos végeredmények alapján, a keddi parlamenti választások után valószínűleg a Poul Schlüter vezette jobbközép koalíció maradhat kormányon. 7 A koalíció pártjai növelték mandátumaik számát — a Reuter összesítése szerint szám szerint tizeneggyel —, de igy is kisebbségben marad­tak a törvényhozásban (179 kilenc hely közül 76 az övék). Schlüter saját pártja, a Kon­zervatív Néppárt megerősödve került ki a választásokból. Az ellenzék legerősebb tényezője, a Szociáldemokrata Párt két helyet, veszített. A Schlüter-kabinet decem­berben mondott le a gazdasági programja parlamenti lesza­vazása miatt;1 az eljárások szerint a keddi választásig a koalíció folytatta a kormány­zást. Dánia konzervatív vezetése számára igen kedvező idő­szakban tartották meg a vá­lasztásokat, hiszen az utóbbi hónapokban valamennyi gaz­dasági mutató javulást tükrö­zött — hívják fel a figyelmet a hírügynökségi jelentések. Buenos Aires Letartóztatták Bignone tábornokot Letartóztatták kedden Bue­nos Airesben Reynaldo Big- none tábornokot, a múlt év végóig hatalmon volt argen­tin katonai rendszer utolsó államelnökét. A letartóztatást elrendelő vizsgálóbíró Bignone szemé­lyét összefüggésbe hozta az argentin katonai akadémia két kadétjának 1976-os „el­tűnésével”. Ebben az időben a későbbi elnök az akadémia parancsnoka volt. pont legalább részleges meg­változtatása nélkül, s ha igen, mikor? A tanácskozáson a NATO- illetékesek nem fűztek sem­miféle megjegyzést a Varsói Szerződés országainak előző nap nyilvánosságra hozott ja­vaslatához, amely előirányoz­za a vegyi fegyverek korlá­tozását és leszerelését Euró­pában. jellemzője, hogy az intenzív, belterjes gazdálkodás irányá­ba történd döntő fordulatot szorgalmaz. A szovjet dolgozók teljes egészében támogatják az SZKP világos és következetes kül- és belpolitikáját, a béke és a né­pek közötti barátság politiká­ját. Megértéssel és egyhangú helyesléssel vették tudomásul Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének az új ame­rikai nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítésének meg­kezdésével kapcsolatban 1983. november 24-én tett nyilatko­zatát — mondotta egyebek kö­zött Salajev. A Varsói Szerződés indítványának visszhangja A biztonságot erősítő lépés Ellogulatlan megfigyelők a szocialista közösség Külpolitikai íranyvonaiaoa jói illeszkedő, fontos lépesként értékelik azt a javaslatot, hogy Európából távolítsák el az összes vegyi fegyvert — állapítja meg Vla­gyimir Szeröv, a TASZSZ hír- ügynökségnek a javaslat vissz­hangját elemző szemleírója. Egyes nyugati propaganda­eszközök — főleg amerikaiak — azonban lekicsinylő mó­don foglalkoznak a kezdemé­nyezéssel, s azt a benyomást erőltetik, hogy csak egyedi, elszigetelt próbálkozásról van szó a Szovjetunió és szövetsé­gesei részéről. Reménykeltőnek nevezte szerdán a lengyel kormány lapja, a Rzeczpospolita a Var­sói Szerződés javaslatát. A Varsói Szerződés javaslata közvetlenül a stockholmi bi­zalomépítő értekezlet előtt hangzott el, s ez különösen fontos — állapítja meg a var­sói lap. A Varsói Szerződés által a küszöbönálló stockholmi érte­kezlet előtt tett kezdeménye­zés esélyt jelenthet a két tömb közötti új párbeszéd megkez­déséhez — állapítja meg a ju­goszláv hírügynökség Moszk­vából keltezett jelentése. A szovjet főváros diplomáciai köreire hivatkozva a Tanjug hangoztatja: különösen fontos javaslatról van szó, tekintettel arra a tényre, hogy megsza­kadtak a leszerelési tárgyalá­sok mind Gén] ben, mind Bécsben. Jürgen Sudhoff, a bonni ka­binet szóvivője szerdai sajtó- értekezletén közölte: a nyu­gatnémet kormány alapos vizsgálatnak veti alá a szov­jet javaslatot, megtárgyalja azt NATO-szövetségeseivel is, s ezt követően ismerteti vég­leges álláspontját. Sudhoff és Alois Mertes ke­reszténydemokrata külügyi ál­lamminiszter azonban keve­sellte a vegyi fegyverek betil­tásának Európára történő kor­látozását. Mintegy ezzel az állásponttal szállt vitába Olaf Feldmann, a legkisebb kor­mánypárt, a Szabaddemokrata Párt leszerelési szakértője. Feldmann szerint a világmé­retű betiltást célzó törekvések eddig kudarcot vallottak, s ezért helyes az az elgondolás, hogy a probléma megoldását a sűrűn lakta Európánál kell kezdeni. Közlemény a l IMP-tanácskozásról Több Hatéit a közéletbe A Lengyel Egyesült Munkás­pártnak létfontosságú érdeke, hogy a közelgő tanácsi válasz­tásokon minél több fiatal ke­rüljön be a képviseleti szer­Kínai—amerikai tárgyalások Nézeteltérések Tejven ügyében „Nagy nézeteltérésnek”, „az amerikai—kínai kapcsolatok útjában álló legnagyobb aka­dálynak” nevezte Csao Ce- jang kínai miniszterelnök a tajvani kérdést kedden este a Fehér Ház által tiszteletére adott fogadáson. Kedden Washingtonban Kí- na-ellenes tüntetést tartottak Reagannek, a tajvani kérdés­ben tanúsított állítólagos en­gedékenysége miatt. A kon­zervatív tüntetők tulajdon­képpen a 'kormányzat meg­hirdetett politikáját kérték számon a mosolydiplomáciát jelen esetben előnyben része­sítő Reagantól. Az elnök — a tüntetők szerint —, elfogadta tiltakozó levelüket, amelyben követelték, hogy a kormány „ne tegyen engedményeket a kommunista Kínának a tajva­ni szabad Kína rovására”. A kínai kormányfő szerdai programjában a Pentagonban folytatandó tárgyalások mel­lett szerepelt egy-egy találko­zó a képviselőház tisztségvi­selőivel, a szenátus vezetői­vel, Baldrige kereskedelmi miniszterrel, valamint George Keyworth-szal, Reagan tudo­mányos főtanácsadójával. vekbe. A fiataloknak a hata­lom gyakorlásában való köz­vetlen részvétele elengedhetet­len feltétel a pályakezdők gondjainak sikeres megoldá­sához — állapította meg a LEMP KB Politikai Bizottsá­ga. Ugyanezen okból arra is szükség van, hogy több fiatal kapjon helyet minden szinten az állami- és pártszervek ve­zetőségeiben — hangsúlyozza a Politikai Bizottság keddi üléséről kiadott közlemény. A PB-üléseil rámutattak: vannak eredmények a fiatalok mindennapi gondjainak meg­oldásában; a fiatalok kezdemé­nyezései azonban sokhelyütt bürokratikus akadályokba üt­köznek. Központi és vajdasági szinten ugyan nagy aktivitással valósítják meg a KB ifjúság- politikai határozatát, ám nem mindig tapasztalhatók ugyan­ilyen erőfeszítések a párt- és állami szervek alacsonyabb szintjén — emelte ki a Politi­kai Bizottság. Az ÜJ TÍPUSÜ ameri­kai nukleáris fegyverek — a Pershing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek — tele­pítésének megkezdésével rend­kívül veszélyes folyamat van kibontakozóban földrészünkön. Hogy némi fogalmat alkot­hassunk a fenyegetettség nagyságáról és arról, hogy a szocialista közösség országai miért reagálnak olyan érzéke­nyen a rakétatelepítésre, egy fontos tényezőt tisztán kell látnunk. Nevezetesen azt, hogy a nemzetközi imperializ­mus legagresszívabb csoport­jai az úgynevezett eurohadá- szati fegyverekkel nem egy­szerűen csak az egyoldalú ka­tonai fölény megszerzésére törekedtek, hanem arra is, hogy már békeidőben fokozó­dó politikai nyomást gyakorol­janak a Szovjetunióra és szö­vetségeseire. A nyugati hatalmi közpon­tokban szép számmal akadnak olyan emberek, akik a NATO elsőcsapásmérő erejének meg- hatványozásával lehetségesnek tartják a két ellentétes társa­dalmi rendszer' történelmi vi­tájának erőszakos „megoldá­sát”. Ennek jegyében ilyen például az a hivatalosan val­lott amerikai nézet, hogy az atomháború elképzelhető, sőt megnyerhető, és hogy ez az összecsapás földrészünkre kor­látozható. EBBEN AZ ELGONDOLÁ­SUKBAN elsősorban a konti­nensünkre folyamatosan bete­lepített és a szocialista közös­ség légvédelmi rendszereinek áttörésére alkalmasnak vélt robotrepülőgépekre, még in­kább a Pershing—2-es raké­tákra építenek. Rögtön meg kell azonban jegyeznünk: a Háttér MIÉRT VESZÉLYESEK A Pershingekkel és az előretolt állomásoztatású NATO-atom- fegyverekkel szemben felsora­koztatott szovjet SS—20-asok vonatkozásában is használa­tos „közepes hatótávolság” megjelölés korántsem ugyan­azt jelenti. Miért? Azért, mert amíg a 2500—2600 kilométerre célba juttatható Pershingekkel a Szovjetunió csaknem egész európai területe elérhető, ad­dig az SS—20-asokkal az Egyesült Államok egyáltalán nem sebezhető. E tekintetben a két fegyver katonai-techni­kai jellemzői össze sem ha­sonlíthatók, hiszen a Pershing —2-esekkel a Varsói Szerződés tagállamai ugyanúgy fenye- gethetők, mint az USA honi területén levő hadászati táma­dó erőkkel. Gyakorlatilag te­hát az Egyesült Államok a há­rom, már rendszerben álló stratégiai „triád” — a száraz­földön, az atom-tengeralattjá­rók és a távolsági bombázó­gépek fedélzetén elhelyezett nukleáris rakéták — mellett még egy, határaitól közel tíz­ezer kilométerre előretolt ne­gyedik hadászati komponenst is kiépít a szocialista közösség veszélyeztetettségére. Az utóbbival kapcsolatban figyelembe kell vennünk azt a minőségi különbséget, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták mintegy 30 perces re­pülési idejéhez képest — ami még módot adhat az esetleges tévedések korrigálására — az NSZK-ból indított Pershing— 2-esek mindössze 5—6 perc alatt közelíthetik meg előre beprogramozott céljaikat. Eb­ből legalább két következtetés adódhat. Egyrészt nem lehetne utólag kijavítani a technikai hibából vagy téves helyzet- megítélésből eredő döntést, másrészt — és ez a fontosabb — a védelmi pozícióban levő fél számára az előrejelzési idő a korábbiakhoz viszonyítva szinte a minimumra, alig az ötödére-hatodára csökken. Adott veszélyhelyzetben tehát kénytelen lenne teljesen auto­matikus választ adni. Márpe­dig ez mindenképpen megnö­velné a kockázati tényezők szerepét, annál is inkább, mi­vel a Pershingek ilyen föld­rajzi közelsége értelemsze­rűen fokozza a potenciális el­lenség váratlan, meglepetes- szerű támadásában rejlő ve­szélyeket. Ráadásul az első csapás végrehajtására szánt amerikai atomrakéták igen nagy találati pontosságúak; a céltól való eltérésük kevesebb 50 méternél. Sajátosságuk, hogy önirányító fedélzeti rend­szerükkel — jóval a becsapó­dás előtt — módosítani tudják repülési pályájukat, mélyen a talajba fúródva robbannak, nukleáris töltetüket ennélfogva a „legideálisabbnak” találják föld alatti rakétasilók, politi­kai-katonai vezetési pontok és más „kemény” objektumok megsemmisítésére. NATO- zsargonban ezért nevezik őket lefegyverző, lefejező harcesz­közöknek. Hogy a Szovjetunió és az érintett szocialista országok hatékony védelmi ellenin- tékzedései bármikor lehe­tővé tennék-e az atlanti tömb vezérkaraiban tervezett „lefe­jező” első csapás sikerét és az Egyesült Államok területének kivonását a megtorlás tüze alól, az — enyhén szólva — felettébb kétséges. Az is bi­zonyos, hogy az eurorakéták telepítéséhez hozzájáruló nyu­gat-európai államok — főleg az összes Pershing—2-es raké­tát, szám szerint 108-at befo­gadó NSZK — lennének a büntető visszavágás első szá­mú célpontjai, amennyiben a NATO kirobbantaná az ag­ressziót. A Szovjetuniónak ezen felül minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy az USA-t ugyanolyan sebezhe- tőségi helyzetbe hozza, múlt amilyenbe a Reagan-kormány- zat igyekszik hozni a szocia­lista közösséget. így tehát az átmenetileg megingott hadá­szati egyensúly ismét helyre­áll, de az előbbinél jóval ma­gasabb szinten. A lehetséges agresszor ezért nem számíthat semmiféle kiaknázható előny­re. A KIALAKULÓ magasabb fegyverzeti szinttől azonban az államok biztonsága nem lesz szilárdabb, sőt még bonyolul­tabbá, bizonytalanabbá válik. Az egyetemes biztonság csakis azáltal erősödhetne, ha alacso­nyabb szintre szállítanák a katonai szembenállás mérté­két. Ehhez pedig — első lé­pésként — vissza kellene tér­ni a rakétatelepítés megkez­dése előtti állapothoz Európá­ban! Serfőző László alezredes •y erősíteni. Ugyanakkor görög y földön is négy nagyobb, s több y kisebb katonai bázissal rendel* y kezik, s ott nukleáris tölteté­rt két is tárol. A balkáni terv y megvalósítását nehezíti, hogy £ Athén és Ankara viszonya el- ^ lenséges. Mindezek mellett nem ^ lehet figyelmen kívül hagyni, £ hogy a hatodik balkáni állam, z Albánia, mindeddig figyelmen z kívül hagyta a többi szocialis- z ta ország javaslatait, s távol 2 tartja magát a megbeszélések- 7 tői is. í A rövidesen sorra kerülő re- z gionális tanácskozásnak mégis V. nagy jelentőséget ad az, hogy y az európai feszültség csökken­ni tését szolgálja. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents