Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

1984. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK tour ,«n. 11 Párttestületek ülései A Központi Bizottság 1983. október 12-i határozata alap­ján az MSZMP Budai járási Bizottsága tegnap záróülést tartott. Az ülésen megjelent és felszólalt Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első tit­kára. Méltatta a járás politi­kai, gazdasági, társadalmi fej­lődését, benne a kommunis­ták, a dolgozók és a lakosság munkájának szerepét. Cselényi Dezső, a járási pártbizottság első titkára megköszönte a pártbizottság, a fegyelmi bizottság és a munkabizottságok tagjainak közéleti aktivitását, a munká­ban tanúsított felelősségüket, kérve őket új pártmegbízatá­suk következetes teljesítésére. A Központi Bizottság hatá­rozatának megfelelően a tes­tület tagjai tudomásul vették á járási pártbizottság megszű­néséről szóló előterjesztést. Ugyancsak tegnap tanács­kozott a budaörsi nagyközségi pártbizottság. A testület mun­kájában részt vett dr. Arató András, a megyei pártbizott­ság titkára, aki tájékoztatta a pártbizottság tagjait arról, hogy a Központi Bizottság 1983. október 12-i határozata alapján Budaörsön 65 tagú városi jogú nagyközségi párt- bizottság alakul. Ennek meg­felelően a nagyközségi párt- bizottság a volt budai járási testület tagjai közül több elv­társat kooptált soraiba. A megyei párt-végrehajtó­bizottság javaslata alapján az új testület megválasztotta végrehajtó bizottságának tag­jait és tisztségviselőit. Első titkárnak Csapó Sándort, titkárainak Szemethy László- nét és Mészáros Gcyzát. Ülést tartott az MSZMP Érd városi Bizottsága is. A testületet Méray Tibor első titkár tájékoztatta a közigaz­gatás átszervezéséről, a járá­sok megszüntetéséről. A vonatkozó párthatározat alapján a testület tudomásul vette, hogy a városi pártbi­zottság a közigazgatás átszer­vezésével ellátja a környező községek (Diósd, Tárnok, Sós­kút és Pusztazámor) politikai irányítását is. A városi testület kooptálta tagjai sorába Bartalos Gábort, az MGM Diósdi Gyárának művezetőjét (akit a végrehaj­tó bizottság tagjának is meg­választott), Bognár Gyulánét a gyár munkaügyi előadóját, Masszi Tibort, az üzem igaz­gatóját, valamint Dékány Ist­vánt, a Bentavölgye Tsz elnö­két és Mráz Gabriellát, a sós­kúti általános iskola tanárát. Az MSZMP Dunakeszi vá­rosi Bizottságának tegnapi ülésén részt vett Furulyás Já­nos, a megyei párt-végrehaj- tóbizottság tagja, a vácszent- lászlói Zöld Mező Tsz elnöke. Felszólalásában tájékoztatta a testületet a közigazgatás át­szervezéséről. Bejelentette, hogy a megyei párt-végrehaj­tóbizottság döntése alapján Fát és Göd nagyközségeket Dunakeszi város vonzáskörze­téhez sorolták. Az új helyzet­hez igazodva ki kell egészíte­ni a városi pártbizottságot és a végrehajtó bizottságot. A városi testület ennek megfelelően kooptálta soraiba Szigethy Sándornét, a volt váci járási pártbizottság tit­kárát, dr. Barna Lajost, a Fóti Gyermekváros nyugalma­zott igazgatóját, Krima Já­nost, a Dunakeszi Hűtőház igazgatóját, Ersók Lásziónét, a fóti Vörösmarty Tsz üzemgaz­dászát, Göndöcs Lajost, az Alagi Állami Gazdaság igaz­gatóját, és Molnár Lászlónét, a fóti MÜFA Ipari Szövetke­zet raktárosát. Megerősítették első titkári, illetve titkári tisztségében Rónai Árpádot és Máhler Róbertnét. Megválasz­tották a városi pártbizottság titkárának Szigethy Sándor­nét, s a végrehajtó bizottság tagjának Göndöcs Lajost. Dabasi megrendelő Taurina­tanácsadó Űj szolgáltatással, a számí­tógépes takarmányoptimalizá­lással bővíti tevékenységét a Taurina Szar vasmarha-te­nyésztő Közös Vállalat: a tag­gazdaságok ‘ megrendelésére fölmérik és kidolgozzák, hogy az állattartók rendelkezésére álló takarmányokból hogyan állítható össze a legolcsóbb, de kellő tápanyagtartalmú táplá­lék. A számításhoz szükség van a különböző takarmányok fehérje-, szénhidrát- és egyéb beltartalmi értékeire, árára, valamint raktárban készlete­zett mennyiségére: figyelembe veszik, hogy a kívánt hús­vagy tejhozam eléréséhez mi­nimálisan mennyi tápanyagot kell az állatnak elfogyaszta­nia. A Taurina új szolgáltatásá­ra tizenkét gazdaság már szer­ződést kötött. Köztük van a kétezres szarvasmarha-állo­mányt tartó dabasi Fehér Akác Tsz, ahol a módszer be­vezetésével a Taurina 1 mil­lió 640 ezer forint megtakarí­tást szavatol az idén. Ajánlások, javaslatok Ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvé­delem távlati fejlesztési ter­vével foglalkozó országos konferencia szerdán befejezte munkáját Pécsett. A záróülé­sen a vitacsoportok vezetői előterjesztették azokat az ajánlásokat, javaslatokat, amelyeket a részt vevő szak­emberek — pedagógusok, jo­gászok, orvosok, szociológu­sok, államigazgatási szakem­berek —, tettek a készülő fejlesztési koncepció gazdagí­tására. A hosszú távra szóló irányelveket jóváhagyás vé­gett a Minisztertanács elé terjesztik. Mindenről van bizonylat A maszek nem megváltás v Közismert, hogy az ezer lakosra jutó üzletek száma Pest | megyében a legalacsonyabb. S ráadásul ennek a hálózatnak $ nemcsak a helyi igényeket kell kielégítenie, számottevő az 8 idegenforgalom, de növelik a keresletet a telektulajdonosok is. í Igaz, hogy a megye kiskereskedelmi hálózata az átlagosnál 2 valamivel gyorsabban fejlődik az utóbbi években, de ez még r mindig kevés a hátrányok leküzdéséhez. Vezet a divat — Rugalmas módszerekkel lehet közelebb jutni a megol­dáshoz — mondja dr. Fekete Lajos, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának helyettes vezetője. — Ezárt támogatjuk például a magánkereskedel­met. Az ilyen boltok száma nálunk meghaladja az orszá­gos átlagot. A megyékben ösz- szesen — Budapest nélkül — 14 ejér, Pest megyében ebből 2Í08 működik. Való igaz, hogy különösen az utóbbi években gombamód­ra szaporodnak a maszek üzle­tek. Többségük azonban nem az alapellátási javító cikkekkel kereskedik. — Valóban néhány speciális szakmában mutatkozik meg a legnagyobb érdeklődés — mondja Fekete Lajos —. mos­tanában például a szálláshe­lyek létesítésében. Már 11 pan­zió és hat kemping működik a megyében, de jelentős a ma­gántüzelő- és építőanyag-ke­reskedők tevékenysége, és ter­mészetesen továbbra is nép- s;«<rű a divatszakma. S bár szám szerint valóban nem ke­vés az élelmiszerüzlet sem — igaz. ebből az ötszáz boltból több mint 300 a sokkal von­zóbb zöldséges —. forgalmuk az egész élelmiszer-kereske­delemnek alig öt százalékát te­szi ki. Nem irányítható A gondok viszont éppen az alapellátásban a legnagyob­bak. S a vállalatok, szövet­kezetek éppen az apró. egy­két személyes boltjaikkal küszködnék legtöbbet, legin­kább ezeket fenyegeti a bezá­rás réme. Ezek a régi. több­nyire korszerűtlen üzletek pe­dig sokszor jelentik az egyet­len lehetőséget az apróbb fal­vakban. Józan ésszel azt gondolná az ember, hogy ezek a területek aranybányaként csalogatják a maszekokat, hiszen itt nincs konkurrencia, viszont nagy a kereslet. A gyakorlat azonban nem igazolja ezt a feltevést. Vajon a kereskedelem irányí­tói tudják-e befolyásolni, hol nyisson új boltot egy kiskeres­kedő? — Nem nagyon — ingatja a fejét Fekete Lajos —. régeb­ben még volt némi mérlegelé­si lehetősége a tanácsnak, hogy ott adjanak engedélyt, ahol hézagok vannak az ellá­tásban. Az 1982-es törvény­erejű rendelet szerint viszont ahol megvannak a feltételek az üzlet nyitásához, ki kell adni az engedélyt. A kereske­dők pedig a legkevesebb költ­séggel, beruházással akarnak üzletet nyitni, tehát ott. ahol a telkük, a házuk van. Ez az elsődleges szempont, és nem az ellátás színvonala. Végül is, bármennyire ta­gadhatatlan a maganklskeres- kedelem létjogosultsága és szerepe az alapellátásban, ko­moly segítséget nem jelenthet. Kicsi a haszon Léteznek ugyan átmeneti megoldások is. mint a bérbe adás vagy a szerződéses üze­meltetés. Éppen az oly fontos szerepet betöltő kis üzletek alkalmasak erre a formára. Illetve ezek lennének alkal­masak. Jószerivel ugyanis senkinek sem kellenek ezek a boltok, nem akarják bérbe venni azokat. Az érv általá­ban az. rossz helyen vannak, csak kis területet látnak el. többségük csak idényjellegű. S még egy döntő ok. ami miatt nem népszerű az élel­miszer-kereskedelem. Például a zöldséges vagy divatszak­mával ellentétben, itt szinte minden egyes beszerzett tétel­ről bizonylat van, a jövedelem tehát egész pontosan fölmér­hető. Nincsenek adózási kis­kapuk. Másrészt az élelmi- szeripari cikkek árrése nagyon kicsi, átlagosan 9—9,5 száza­lék. s ez bizony nem kecseg­tet nagy és főleg gyors ha­szonnal. Arra tehát továbbra sem le­het számítani, hogy az ellátá­si zavarokat, a fehér foltokat a magán-, illetve szerződéses kereskedelem megszünteti majd. Funkciójuk továbbra is csalt az maradhat, ami eddig: a választék bővítése, színesíté­se. s talán egy egészségesebb kereskedelmi szellem elter­jesztése. M. Nagy Péter VízszoígúJfafésróI, csatornázásról A környezetvédelem is szempont A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Csaknem hétszázezer Pest megyei lakost érint közvetle­nül annak a két vállalatnak a szolgáltató tevékenysége, amelynek munkáját értékelte tegnap a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Mind a Dunamenti Regionális Vízmű- gs Vízgazdálkodási Vállalat, mind pedig a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat jelen­tős szerepet vállal abban, hogy egészséges ivóvizet szolgáltas­son a települések népességének. Ez azt is jelenti, hogy e két gazdálkodó szervezet nagymér­tékben befolyásolja a lakosság közérzetének, életkörülményei­nek alakulását, attól függően, hogy milyen színvonalon, mi­lyen eredményeket felmutatva dolgozik. Nos, az a kép, ami tegnap a végrehajtó bizottság ülésén e tekintetben kialakult, általában kedvező. Emelkednek a gazdálkodási eredmények, a szolgáltatás aránya növekszik Lényegében a szolgáltatáson van a hangsúly, akármelyik te­vékenységi körét vizsgáljuk is a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalatnak. Kitermeli a vizet, eljuttatja a lakossághoz, elvezeti és tisztítja a szennyvi­zet, üzemelteti és fenntartja a csatorna- és vízműveket, a me­gye területén a lakosság szá­mára épít is víz- és csatorna­műveket, elvégzi a szükséges bekötéseket, esetleg rekonst­rukciókat, és így tovább. A je­lenlegi tervidőszakra született elképzelések szerint jövő év végére a vállalati árbevétel el fogja érni a 800 millió forintot, miközben az említett szolgál­tatási részarány egyre növek­szik. Tavaly a vállalat összesen húsz és félmillió köbméter vi­zet adott, elvezetett és tisztí­tott tizenkét millió köbméter szennyvizet. A múlt évben a vízellátásba bekapcsolt laká­sok száma — az 1973-ban volt 26 ezerről — kereken 85 ezer­re emelkedett, a csatornaháló­zatba bekötött otthonoké pedig 20 ezerre, a tíz esztendővel ko­rábbi 4 ezerről. A vállalatnak meg kell küzdenie azzal is, hogy hétvégeken a megye üdü­lőterületein megsokszorozódik a lakosság, ezzel együtt a víz- fogyasztás is. Az elmúlt esz­tendőben tetézte a bajt az aszály. Hogy mennyire, azt egy jellemző példával próbál juk bemutatni: tavaly augusz tus 21-én a napi víztermelés el­érte a 101 ezer köbmétert, ho­lott az éves átlag 60 ezer köb­méter naponta. Mindenki öntö­zött. Ivóvízzel. Tíz éve alatt húszra emelke­dett a szennyvíztisztító telepek száma, az 1973. évi nyolchoz képest. Még sincs — és nem is lehet — minden rendben, hi­szen közben lényegesen meg­nőttek a települések higiéniás igényei, a szennyvíztelepek bi­zonyos részét pedig még 1970 előtt tervezték, s ezek nem ké­pesek megfelelni a jelenlegi követelményeknek. A környe­zetvédelmi előírások viszont sokkal szigorúbbakká váltak — s ez sokba kerül a vállalat­nak. Mivel a szennyvíztisztító telepek túlterheltek, nem érik el a kellő hatásfokot, a PVCSV évente 5—7 millió forintnyi bírságot fizet. Az anyagi hát­rányokon kívül ez a tény azért is gondot okoz, mert nem kifo­gástalanul tisztított szennyvíz köztudottan veszélyeztetheti vízforrásainkat. Nem is nyug­szik bele ebbe a helyzetbe a vállalat. A hatodik ötéves terv­ben fejlesztési célokra összesen 600 millió forint állt rendelke­zésére, amit — folyamatosan — a közművek rekonstrukció­jára használtak fel elsősorban, a lakosság növekvő igényeinek kielégítése érdekében. A vízépítési munkák közül a legjelentősebbeknek tekinthe­tők a tervciklus során a Ke­mence és térsége. Nagyková­csi, tököl—szigetszcntmiklósi, Monor és térsége, gyömrö—ül­lői, pilisvörösvári, ráckevei, tá- piószentmártoni, szentmárton- kátai vízműrendszerek. Szerszámgépek doktorai A strandolok egészséges pihenéséért a Dunakanyar népszerű fürdőiben Pest megyében csak a fóti Vörösmarty Tsz Üzemében javítanak és újítanak fel olyan szerszámgépeket, amelyekhez már szinte beszerezhetetlenek az alkatrészek. Így a fóti szakembergárda ki sem látszik a munkából, hiszen a terv szerint ez évben is 16 millió forintért javítanak eszterga-, maró-, sík- és palástköszö­rűgépeket. Barcza Zsolt felvétele Nem kevésbé összetett a má­sik szervezetnek, a Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgaz­dálkodási Vállalatnak a fel­adata sem. Sőt, ha azt tekint­jük, hogy mezőgazdasági víz- hasznosítással is foglalkozik Pest, Nógrád és Bács-Kiskun megyében, talán mondhatjuk: bonyolultabb a dolga valami­vel. Az ország egyik kiemelt üdülőterületén, a Dunaka­nyarban tevékenykedik első­sorban, a vízellátásban, a szennyvízelvezetésben és -tisz­tításban, valamint az itt lévő — a váci, a papszigeti, a leány­falui, a visegrádi, a lepencei — fürdőket is üzemelteti. A vál­lalat ez utóbbi feladatot meg­különböztetett figyelemmel igyekszik évről évre végrehaj­tani, hiszen nem mindegy, hogy a közkedvelt strandokon megforduló üdülők véleménye miként befolyásolja az idegen- forgalom alakulását. E fürdők egyre szélesebb körben lesznek népszerűek. Hogy ez a megállapítás meny­nyire igaz. azt bizonyíthatjuk számokkal is: 1975-ben a me­dencéket összesen 275 ezer 5Ü7 ember kereste fel, 1982-ben pe­dig 667 ezer 292 vendéget számláltak. A strandolók egész­séges pihenését szolgálja a vál­lalat a vízminőség szigorú és folyamatos ellenőrzésével, kor­szerű tájékoztatási eszközök­kel (például rádióval) s jól felszerelt kiegészítő szolgálta­tó elemek működtetésével. Az idén a legjelentősebb fejlesz­tésre Vácott kerül sor, ahol a beruházás befejezése után a strand befogadóképessége ösz- szesen háromezer személyes lesz. A vállalat alaptevékenységé­nek biztonságát úgynevezett ipari háttér szolgálja, vízmé­rőjavító- és -hitelesítő üzemet építettek. Legfontosabb mégis talán ebben a profilban az Ad­vance klórgázadagolók külön­böző típusainak gyártása és szerelése, amit az amerikai Ca­pital Controls Companyval 1979-ben kötött kooperációs szerződés keretében kezdtek meg, s ma már a belföldi igé­nyeket teljes mértékben kielé- I tik. Nem mellékes körülmény, iiogy ezzel évente mintegy 12 millió devizaforintnyi impor­tot takarítanak meg. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága megállapí­totta, hogy szolgáltatási és ter­melési feladatait mindkét vál­lalat folyamatosan és követke­zetesen emelkedő színvonalon oldja meg. Jelentősen javítot­ták az ellátást új víz- és csa­tornaművek üzembe helyezésé­vel, a meglévők korszerűsíté­sével. Működési területükön,-- egyes települések csúcsidőszak­ban jelentkező ellátási gond­jaitól eltekintve — az adott vízbázisok és egyéb műszaki adottságok függvényében meg­nyugtatóan kiélégítették a la­kosság növekvő igényeit. At általuk szolgáltatott víz minő­sége megfelelt az egészségügyi előírásoknak. A sokat emlege­tett váci és dunakészi vízmi­nőségromlás külső hatás kö­vetkezménye volt, az illetékes vállalatot nem terheli érte fe­lelősség. Mindkét vállalatnak jók a kapcsolatai az érintett telepü­lések tanácsaival. Ennek kö­szönhetően is számtalan esői­ben vált lehetővé a vízellátás esetleges zavarainak gyors el­hárítása, a panaszok számának csökkentése, ugyanakkor a víz­pazarlást korlátozó intézkedé­sek eredményes foganatosítása. Mindkét vállalatnál jól műkö­dik a hibaelháritási készenléti szolgálat — bár a technikai, hírközlési felszerelések továb­bi fejlesztésre szorulnak. Megállapította a tanács vég­rehajtó bizottsága azt is. hogy szemmel látható: a kedvezően működő szervezeti rendszéf mindkét vállalatnál áldásos hatást fejt ki. A jól képzett szakembergárda javára írhatók zömmel azok az eredmények, amelyeket az elmúlt évben a vállalatok elértek, bár kétség­telen, hogy azokhoz az Orszá­gos Vízügyi Hivatal és az ille­tékes vízügyi igazgatóságok segítsége is hozzájárult. B I. Eredményes kísérletek Inzulintermelő baktériumok Háromnapos tudományos ta­nácskozás kezdődött szerdán az Akadémia szegedi bioló­giai központjában. Az eszme­cserén az intézmény munka­társai számolnak be a legutób­bi tudományos kutatások ered­ményeiről. Ez a fórum lehe­tőséget ad a fiatal kutatóknak tudományos munkásságuk megismertetésére és megvita­tására is. Az elhangzó 43 elő­adás közül 21-et fiatal tudó­sok tartanak. A tanácskozás első napján sok fontos elvi megállapodás mellett egy értékes gyakorlati hasznosítású kérdésről is szó esett. Nevezetesen arról, hogy az intézmény biokémiai inté­zetében munkára fogtak bizo­nyos baktériumokat. Az inté­zet nukleinsav-kutatásokkgl foglalkozó csoportja génsebé­szeti technikával olyan bakté­riumtörzset hozott létre, amely tartalmazza az emberi proin- zulin gént. Ennek a beültetett génnek a hatására a bakté­rium egy olyan fehérjét ter­mel. amelyből ismert kémiai, illetve biokémiai átalakítás után emberi inzulin állítható elő. Ez az eredmény a génse­bészet első gyakorlati hasznot ígérő hazai alkalmazására ad lehetőséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents