Pest Megyei Hírlap, 1984. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-12 / 9. szám
Ma 2. oldal Miért veszélyesek a Pershingek? 3 oldal: A környezetvédelem is szempont A maszek nem megváltás I oldal: Egy polgárcsalád emlékei Heti filmjegyzet 7. oldal: Dunakeszi testvérek 8. oldal: Kritikusok díja Bolgár légíbdeset PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM Ár» 1,111 forint 1984. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Bútortrí'kolirészek a Dunakanyar erdeiből Pilisi paprfákat exportálnak Az idén hozzávetőleg nyolcmillió köbméter fát termelnek ki a hazai erdőkben, ennek mintegy kétharmadát a téli hetekben-hónapokban. Az időjárás kedvez a januári erdészeti szezonnak; a gépekkel zavartalanul szállíthatják a faanyagot, és folyamatosan biztosíthatják a fafeldolgozó A vaskohászat legnagyobb beruházása Fejlesztés az acélműben A hazai kohászati üzemek jelenleg a termelésükhöz szükséges koksz nagyobb hányadát „bérkokszosítással” szerzik meg: a szenet a nyugati országokban dolgoztatják koksszá, terhelve ezzel az amúgy is szűkös devizakeretet. A helyzet megváltoztatását szolgálja a Dunai Vasmű, egyszersmind a magyar vaskohászat legnagyobb beruházása: 10 milliárd forintért épül és a tervek szerint 1986- ban már termelni fog az új kokszolómű. Bár a munkálatokkal jelenleg késésben vannak, az erők összpontosításával, valamint lengyel vállalkozók nagyobb arányú bevonásával az eredeti határidőt tartani lehet. Az állami nagy- beruházásként épülő új kokszolóműre 1984-ben másfél milliárd forintot fordítanak; az üzem minden létesítményére megvan már a kivitelező. A másik legfontosabb beruházás a salakhányó-fel- dolgozó építése. TAVASZVÁRÓK H a alig észrevehetően is, de hosszabbodnak a napok, rövidülnek az éjszakák. Messze még a tavasz, ám a szakmájában benne élő agronómus egyre inkább a kikelet közeledtét érzi. Az elmúlt hetekben mintha a növények is egyetértettek volna a korábban ébredő mezőgazda- sági mérnökükkel, itt-ott már kipattannak a rügyek. No, éppencsak mutatóba, s aggodalomra nincs ok, gyümölcsöseinkben nem tettek kárt az enyhülést követő fagyos napok. Az időjárást félni, következményeitől tartani mégis mintha jobban megtanultunk volna tavaly nyár óta. Az aszály — harminc esztendeje nem volt példa ilyen szárazságra — próbára tette néhány megyében a mezőgazdaságot. Hatásáról sokszor beszéltünk, hallottunk, miközben ritkábban említettük meg a harminc évvel ezelőtti búzatermés négyszeresét, az akkori kukoricahozamok háromszorosát értük el. Fejfájásra így is van oka jó néhány, főként a megye déli részén gazdálkodó nagyüzemünk vezetőjének. ök azok, akik leginkább lesik az eget, remélnek esőt, vagy inkább havat, s várnák, látnák az aszály végét. Az ég ugyanis még mindig 150—200 milliméter csapadékkal adós a földeknek. Az esőtlen ősz miatt most valahogy olyan képet mutat a határ, mintha egy hónappal korábban járnánk az időben. Az október végén porba vetett búzák éppen csak kibújtak. S bár a novemberi szemlék óta sokat javultak gabonáink, a tavalyihoz képest bizony kisebb a szépen bokrosodó fejlett kalászosok aránya. Kesergésen, mérgelődésen kívül tehet-e egyebet ilyenkor a szakember? Várjuk meg az Akadémia, s a minisztérium együttes szárazságelemzésének eredményeit, patópálkodhatnánk a termelést irányító kollégák nevében. Tudjuk, ezekre a tanácsokra is nagy szükség lesz, de mi legyen addig, amíg ezek megfogalmazódnak? A kérdésre szőkébb pátriánk korábban ébredő mérnökei helyi válaszokat adtak. A szokásostól eltérően még decemberben fejtrágyáztak, s mint a konkrét helyzet konkrét eredményei is bizonyítják, mediterrán fajtájú búzáik hálásak is ezért. Megint másutt és több üzemben a talajművelés eddigi gyakorlatát változtatták meg, tértek át a takarékos eljárásokra, használtak eke helyett mélylazítót, tárcsát. Akad szövetkezet, ahol csupán az agrotechnikai fegyelmet erősítették, hengereitek a tarlóhántás, a szántás után közvetlenül, hogy a nedvességet megőrizzék. Feltalálták az istállótrágyázást, amit olyannyira elfelejtettünk, hogyha a meglevő teljes mennyiséget felhasználnák a gazdaságok, akkor is csupán a művelt terület két- három százalékára lenne elegendő. A hangsúlyt a termeléc- közeli elemzésekre szeretnénk helyezni. Arra, hogy a gazdálkodóknak tájukon kell eldönteniük, mit tegyenek a mostoha időjárás ellenében. Milyen búza- és kukoricafajtákat válasszanak, változtassanak-e a növényápolás modern rendjén. Bevessék-e a gépi kapákat a cserepes talajú földeken, vagy bízzanak mindent a vegyszerekre? Senkit sem szeretnénk arra biztatni, térjen visz- sza a földművelés atavisz- tikus fogásaihoz. Mert kellenek az új gépek, az intenzív gabonapogram minden eddigit felülmúló rekordok műszaki alapját adó berendezések. De egyre kevésbé mondhatunk le a mostanáig meglehetősen elhanyagolt, úgynevezett emberi tényezőkről. M ert ahogy az ágazat minisztere legutóbbi nyilatkozatában is utalt erre, a legfőbb motor a mezőgazdaságban a szakember, a helytálló, a gondolkodó. az elkötelezett, a hozzáértő ember. A képzés, a kutatómunka, az élenjáró gyakorlat, a humán oldal iránti igényesség színvonalának emelése felér egy-két kiadás esővel. Bár utóbbi sem jönne rosszul. A sárgarépa magjának például, amit már elvetettek a türelmetlen tavaszvárók Nagykőrös határában. Valkó Béla üzemek ellátását. A piaci jelzések szerint növekszik az érdeklődés a faanyag iránt, a feldolgozó üzemek — együttműködve az erdőgazdaságokkal —, igyekeznek változatosabb termékekkel kielégíteni az igényeket. 1982 óta megnégyszereződött a fa, illetve faanyagok exportja. A 33 ezer hektáron gazdálkodó Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság területén kitermelt fát közvetlenül is értékesítik. Legnagyobb partnereik közé tartozik a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát és a Fűrész- és Lemezipari Vállalat. A Dunakanyar erdeiből bányafát szállítanak Dorogra. Az erdőgazdaság minden lehetséges módon igyekezik növelni az értékesítést; fafeldolgozó üzemében az idén a korábbinál több bútoralkatrészt állítanak elő. A fa és a fatermékek exportja évek óta növekvőben van. A pilisi erdőgazdaság területeiről 20 millió forint értékű papírfát szállítanak az idén a tőkés országokba. A gazdaság keresi az új export- lehetőségeket is. Belföldön már jól ismerik a játszótéri berendezéseket, az idén külföldre is szállítanak belőlük, elsősorban az NSZK-ba és Svájcba. Zalából már útnak indították az első idei export- szállítmányokat Svédországba és Ausztriába; küszöblécet, illetve papírfát küldtek a megrendelőknek. A műszaki fejlesztések lehetővé tették a gyártmányválaszték bővítését, így a zalai erdők termékeiből is idén százmillió forint értékben adnak a nyugat-európai megrendelőknek. A facsemete is értékes exportcikke lett a zalai gazdaságnak, tölgyből például nagyobb mennyiséget rendeltek az osztrák partnerek. Javítja az elhelyezés lehetőségeit, hogy az erdőgazdaságok közül elsőként itt épült hűtőház a Csemeték tárolására. Egerből és a gyöngyösi feldolgozó üzemből Finnországba, Hollandiába és az NSZK-ba jelentős mennyiségű parkettát szállítanak, ugyanis nemcsak itthon, hanem külföldön is megnőtt az érdeklődés a mátrai fafeldolgozó ipar termékei iránt. Az exportbevételekhez számítják a bérvadászatot is, az európai vadászok közkedvelt területe a Mátra, most is nagy vadászcsoportok járják az erdőket. A somogyi erdőkből az idén mintegy 5 millió 200 ezer dollár értékű exportáru kerül ki. Megnövekedett az igény a papírfa, bútorléc, valamint a Barcson készített panelparketta iránt. A szerződések többségét már megkötötték, ehhez biztosítják most a téli időben az alapanyagot. A somogyi papírfát mindenekelőtt az olasz és az osztrák megrendelők keresik, a parketta egyre népszerűbb Hollandiában és Ausztriában. Bevásárlóközpont és bazársor Áruházépítés téglajeggyel A nagykátai áfész-áruház- ban ezekben a napokban nincs nagy tömeg, az eladók is már a leltárra és a közelgő téli vásárra készülnek. Kívül, az áruház környékén azonban annál nagyobb a nyüzsgés: dolgoznak az épület bővítésén. A most 1700 négyzetméteres áruházban bizony csúcsforgalmi időszakokban meglehetősen nagy a zsúfoltság. Az átépítés után az alapterület ezer négyzetméterrel lesz nagyobb. S ez nemcsak a kényelmesebb, korszerűbb árusítást teszi majd lehetővé, hanem új árucikkek bevezetését is. Egy korszerű áruházat szeretnének kialakítani — mondta Ulvicz- ky József, az áfész elnöke. Mindent, amit lehet, önkiszolgáló rendszerben kínálnak, az árukat kisebb egységekben, úgynevezett shopokban rendezik el. Az áruház kínálata bővül majd finom kozmetikumokkal, fotó-optikai cikkekkel, órával és ékszerrel. De helyet kap az épületben a Cooptourist utazási iroda kirendeltsége és a takarékszövetkezet is helyben intézi majd a hitelügyeket. Az áruház szomszédságában levő patinás homlokzatú épületben a mostani üzletek helyén bazársort alakítanak ki. Itt kap majd helyet egy butik, ahol a budapesti Minőségi Szövetkezet extra konfekcióáruit kínálják. Ezen kívül könyvüzletet, hús-hentesáru szaküzletet, háztartási kisgépes vegyiáru-boltot alakítanak ki. Természetesen rendezik az áruház környékét is, egy vonzó, hangulatos bevásárló- központot alakítva ki. Mindennek még ebben az esztendőben el kell készülnie, s ez nem is irreális remény A több mint 30 millió forintos költséggel megvalósuló bővítéshez a környék lakói mintegy négymillió forint értékű kötvény vásárlásával járultak hozzá. M. N. F. Darabjaira szedik Az egész országot ellátja dózerhez, kotrógéphez és rakodógéphez való alkatrészekkel a ráckevei Aranykalász Tsz. A gépszolgáltató üzem nemcsak lebontja a kiselejtezett munkagépeket, hanem az arra érdemeseket felújítja és bérbe is adja. Nagyobb vásárlói közé tartozik például a Hídépítő Vállalat, a Metró és a Mátravidéki Szénbányák is. Képünkön egy földgyalut szednek darabjaira. Erdős! Agnes felvétele Szerencs, Tamási, Dorog Városavató tanácsülések A január elsejével városi rangra emelt települések közül három — Szerencs, Tamási és Dorog — lakossága, vezetői vették át tegnap az Elnöki Tanács erről szóló oklevelét. Ez alkalomból mind a három új városban ünnepi tanácsülést rendeztek. Szerencsen a Bocskai István Gimnázium aulájában jöttek össze az ünneplők. Kövér László tanácselnök köszöntötte őket, majd pedig Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, s adta át a várossá 'nyilvánításról szóló okmányt a városi tanács elnökének. Mint beszédében hangsúlyozta, a városi rang elnyerése elismerés azért az áldozatos munkáért, amellyel a szerencsiek ápolták és ápolják e történelmi település hagyományait, azért, hogy mindent megtettek szocialista megújulásáért és további fejlődéséért. A Tolna megyei Tamásiban tartott ünnepi tanácsülésen A közlekedési ágazat tervei Villanyvonat megy Aszódra Ebben az esztendőben a lakosság és a fuvaroztatók növekvő igényeivel összhangban kismértékben fokozódnak a közlekedésre háruló feladatok. A tervek szerint a személy- szállításban a tömegközlekedés teljesítményei a tavalyihoz hasonlóan alakulnak, ezen belül azonban a távolsági utazások kissé mérséklődnek. A városi közlekedés Budapesten szintén az elmúlt évihez hasonló lesz, a vidéki városokban pedig mintegy négyszázalékos növekedésre lehet számítani. A személyszállítási feladatok zökkenőmentes teljesítése érdekében valamennyi közlekedési vállalat előtérbe helyezi a szolgáltatások minőségének javítását. A népgazdaság idei fejlődésével párhuzamosan az áru- szállítás teljesítménye várhatóan mintegy egy százalékkal növekszik. Ezen belül a belföldi és az importforgalom csak minimálisan haladja meg a tavalyit, míg az exportforgalomban ötszázalékos teljesítménynövekedésre számítanak. Az idén folytatódik a vasútvonalak villamosítása: a vác —aszódi vonal üzembe helyezésével 1780 kilométerre nő a villamosított pályahálózat hosszúsága. A közúti közlekedésben továbbra is fontos feladat az elhasználódott, nagy benzinfogyasztású tehergépjárművek selejtezése, illetve dízelesítése. Kissé csökkennek az idén az 'gázát beruházási lehetőségei: összesen 19,4 milliárd forintot 'ordítanak beruházásokra, 13 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt évben. Ennek ellenére nem módosul az ez évre tervezett létesítmény-átadások menetrendje. Az év során helyezik üzembe az észak—déli metróvonal Élmunkás tér—Ár- pád-híd közötti szakaszát, a kiszélesített Árpád-hidat és a Róbert Károly körút Váci út —Lehel út közötti szakaszát a felszíni csomópontrendezésekkel együtt. Befejeződik az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának építése és a Kelenföldi pályaudvar vágányhálózatának rekonstrukciója. Folytatják a ferihegyi új forgalmi épület építését. A már megkezdett útkorszerűsítések építési ütemét a legtöbb helyen tartani fogják. Az Ml-es és M5-ÖS autópályákon tovább folytatják az építést, ám újabb szakasz átadására ebben az évben nem kerül sor. A légiközlekedést kivéve, minden területen új járműveket fognak beszerezni. Egyebek között 11 villamos mozdony, 25 motorvonat, 50 személy- és egyéb kocsi, s mintegy 200 teherkocsi vásárlását tervezi a vasút. A Volán-vállalatok körülbelül 600 új, korszerű autóbuszt állítanak forgalomba. A szociális ellátásban egyrészt az elért színvonal megtartása. másrészt — például a lakásépítésben, a munkás- szállításban — a takarékosabb gazdálkodás lesz jellemző. Tovább javítják a munkakörülményeket. s a biztonságosabb munka feltételeit. Fejlődik az üzemegészségügyi szolgálat, s kedvező irányú változás várhaló az üzemi higiénés ellátás területén is. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Szólt arról, hogy a várossá nyilvánítás nemcsak Tamási, de egész Tolna megye életében jelentős esemény. Az alig másfél évtizede még csak egyvárosú megyében immár az ötödik város született meg. Természetesen nem a számszerűség a fontos, hanem az, ami a városiasodással együttjár, vagyis a települések fejlődése, a lakosság életkörülményeinek javulása, a szebb és emberibb élet feltételeinek megteremtése. Méltatta Tamási lakosainak önzetlenségét, összefogását, a település fejlesztéséért végzett társadalmi munkáját, amellyel a negyedszázad alatt százmillió forintos értéket hoztak létre. Kifejezte meggyőződését, hogy a városi cím elnyerése után még nagyobb lelkesedéssel fognak dolgozni terveik megvalósításán. Ünnepi beszéde után Kororrf Mihály átadta a várossá nyilvánításról szóló oklevelet Grill Ferencnek, a tamási Városi Tanács elnökének. Dorogon, a József Attila Művelődési Központ színház- termében tartották a városavató ünnepi tanácsülést, amelyen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A szénmedence központjának múltját és fejlődését Csuha József tanácselnök idézte fel. Ezután Havasi . Ferenc köszöntötte az új város lakóit. Elismeréssel szólt arról, hogy Dorogon már a század elején erős munkásbázis volt, s a várossá válás alapjait is a munkások hozták létre. Lakossága nemcsak szemlélője, hanem aktív részese, kezdeményezője volt a település fejlődésének. Olyan körülményeket alakítottak ki, amelyben otthonuknak érezhetik lakóhelyüket. A dorogiak értékteremtő társadalmi munkája azt bizonyítja, hogy megváltozott az emberek gondolkodásmódja, jó lokálpatriótákként törődnek lakóhelyük gondjaival, szépítésével és fejlesztésével — mondotta Havasi Ferenc, majd átadta a várossá nyilvánítást tanúsító oklevelet Csuha József tanácselnöknek. Közélet Méhes Lajos, a SZOT főtitkára szerdán fogadta a Finn Szakszervezetek Központi Szövetsége (SAK) és a Finn Alkalmazottak és Tisztviselők Szakszervezeteinek Központi Szövetsége (TVK) nemzetközi titkárait, Markka Jáüskelüinent és Kari O. Vir- tanent, és eszmecserét folytatott velük a magyar szakszervezetek tevékenységéről, valamint a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom időszerűi kérdéseiről.
