Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

inan h PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1983. DECEMBER Ti. SZERDA Előszedhetik a korcsolyát Fagytól dermed a pálya jege A városban bárom helyen A Május 1. Ruhagyár ceglé­di gyáregysége a vállalat te­lephelyei közül a legnagyobb múltú, jó harming éve hozták létre. Termelési mutatói alap­ján is a ranglista étén áll. Fel­adatokkal a Budapesten szé­kelő központ látja el, itt készí­tik elő a gyártmányokat, in­nen érkeznek a ruhatervek, és természetesen a kiszabott sab­lonok is. Normák ás formák A központ a gyáregység vár­ható havi létszámára építve határozza meg azt, hogy egy hónapos terminusban mennyi és miféle ruhamű készüljön Cegléden. A dolog persze nem ilyen egyszerű, mert bár a fel­használandó teljes anyag- mennyiséget (a tartozékokkal együtt) a fővárosból küldik, de ellátásbeli, beszerzési ne­hézségek miatt nem minden esetben azt, amit a hó eleji programban ígértek, s aminek teljesítésére az úgynevezett normaórát megállapították. A normaóra nem más, mint az egy ruhadarab elkészítésére szánt idő. Ez a furcsa helyzet néhanapján okoz ellentmon­dásokat a termelésben, ami ugyan független a gyáriaik fel- készültségétől, munkabírásától. Gyakorta okoz kellemetlensé­get például a megfelelő gom­bok és villámzárak hiánya. Novemberi programtervük­ben 19 643 ruha megvarrásá szerepelt, egyetlen késztermék A szokásosnál jobb minősé­gű a legtöbb gyökérzöldségből a'kínálat, hiszen a nyári csa­padékszegénység miatt tömör, eigészséges gyökerek, répák fej­lődtek. Viszont a május végi esők hiánya a céklának nem kedvezett, kevés van belőle a piacon, és eléggé apró. Génitől a Rhone folyóig ter­jedő területen alakult ki a fodros káposztából a kelká­poszta a középkorban, rossz tulajdonságát is „átnemesítet­te” az ismeretlen francia ker­tész, mivel a kelkáposzta na­gyon vízigényes. Csak a kö­zelmúltban látni többet a pia­con, jelenleg már elfogadható áron, nagyjából feléért, mint szeptember elején. Változatlanul kevés birs és naspolya kapható, ami azért érthetetlen, mert régóta siker­rel termeszti a magyar ember mindkét gyümölcsöt, ráadásul tipikus házikerti fajok, szinte permetezni sem kell. Jelenleg sem mérik értékén a termesz­tők, meglehetősen borsos áron. Burgonyából nincs hiány. A vírusos betegségek miatt a ró­zsaburgonya csak nagy ritkán bukkan fel, pedig egyes cé1 ok­ra még ma is a legjobb faj­tánk. A virágpiac igazán szemet gyönyörködtető. Moha-, fenyő- és tobozkoszorúk több helyen is kapható!-?, de, akad vágott és cserepes virág is. A rózsatő- árusítás megállt a múlt hetek szigorú fagya miatt. Ezért nem hoznak a' gazdák magvakat sem. Őszi gyümölcsből, almákból, körtékből és csemegeszőlőből is van elég. Az őszi hűvösebb, párásabb idő növelte a laska- gomba-rerúényeket, de a fa­gyok gyorsan lehűtötték a vá­rakozást. Sajnos, alig akadt gomba az idén, oedig nem a gombagyűátök voltak restek Talán az őzlábsombából került épp annyi a piacra, amennyit megvettek. normaidejeként pedig két és fél óra. Ám 513-mal elmarad­tak a kívánt teljesítménytől, mert a központ másfajta, több munkát igénylő, egyenként 3 óra alatt előállítható portéka anyagait és műszaki kellékeit küldte meg. Az elmúlt hónap slágere továbbra is a rendkí­vül csinos, utcai használatra szánt Sonja-modell volt. A se­lyem, szövet és ballon alap­anyagú női ruhából három­ezer darab került le két sza­lagról, s már el is szállította a megrendelő NSZK-beli part­ner. A svájci Braunschweig cég elegáns női kabátokat kért és kapott. A Szovjetunióba hét és félezer férfikabát jutott el. A belföldi piac számára női ruhákat, műszőrme bundákat, gyermek steppelt dzsekiket készítettek. A jótjuta'mazzak A vállalat elismeri a ceglédi gyáregység jó munkáját, és ezt anyagi eszközökkel is hono­rálja. Év végi jutalomként négyszázezer forintot oszthat­nak szét a ceglédi dolgozók kö­zött. Igaz, hogy a premizálás elvei némi fejtörést okoztak a vezetőknek, hiszen eleddig a munkában töltött évek száma alapján járt a részesedés, most azonban ezt a szempontot már nem lehet figyelembe venni, helyette kizárólag a jó munka nyerheti el méltó jutalmát, így hát a tehetségesebb fiata­lok is egyenlő eséllyel indul­A tyúkok ilyentájt keveset tojnak, ezért drága a tojás. A szárnyaspiac élénk, főleg ba­romfiból, galambból, ám elég kevés a kacsa és a liba. Az év végi ünnepek még sokat alakítanak a piac arcu­latán, a hideg miatt csak a legszívósabb „lágy” termékek maradnak a padokon, és egyre több szemets terményt, majd pedig mákot, diót szeretnének látni a vásárlók. S. D. nak. A jól dolgozók év köz­ben sem maradtak elismerés nélkül. A munkaverseny kere­tében 120 ezer forintot por­cióztak. A követelmények ter­mészetesen igen szigorúak vol­tak: a célul tűzött mennyiség elérése, a minőségi előírások megtartása, a pontos határ­idők, a takarékosság, a tech­nológiai fegyelem betartása, a munkaidő teljes kihasználása és a kieső idők csökkentése alapján lehetett pénzjutalom­ban részesülni. A tapasztalatok szerint a gyári munka rendszere nem nagyon ösztönzi a dolgozókat arra, hogy a munkaköri kö­vetelményeken túlmenően ön­álló gyakorlati vagy elméleti alkotásokkal hozzájárulja­nak a termékskála bővítésé­hez, szebb és jobb ruhafélék kifundáláshoz. Ám igaz az is, hogy nem kevés alkotó ener­gia halmozódott fel a szakmát szeretők és jól ismerők köré­ben. Éppen ezért a vállalat KISZ-bizottsága lehetőséget adott arra (az Alkotó ifjúság mozgalom berkeiben), hogy a dédelgetett terveket, elképze­léseket a gyáriak olyan mo­dellekre váltsák, amelyek nagyüzemi módon gyártha­tók, vagyis a jelenlegi gyári gépparkkal, korszerű techno­lógiával, hazai alap- és kel­lékanyaggal, jó minőségben le­gyenek elkészíthetők. Díjregiment A ceglédi gyáregység a pá­lyázni kívánók számára min­den segítséget megadott, anya­got, gépeket bocsátott rendel­kezésükre. Az eredmény nem is maradt el. A ceglédiek két nevezési kategóriában is érté­kes díjakat nyertek. Az egyik­ben Süveges Márta második helyezést ért el szép női ru­hákkal és a hozzájuk tartozó műszaki anyagokkal. A sza­badidős pályamunkák terüle­tén pedig teljes ceglédi siker­ről számolhatunk be. Az első díjat Serfel Erika makramé falidíszei kapták, a másodikat a Kisgyörgy Csilla és Kovács Györgyné által készített kalo­csai térítők, a harmadikat pe­dig Pólyák Józsefné matyó hímzésű térítői. Varga Sándor Szép kis köteg lenne, ha egymásra helyeznénk azokat az olvasóktól kapott, névvel írott és névtelen leveleket, megjelent újságcikkeket, ame­lyek az utóbbi öt-hat évben egy téli sportlehetőséget hiá­nyoltak Cegléden. Konkrétan azt, hogy évtizedekkel ezelőtt itt még korcsolyázóegyesület is volt, hajdani alapja az azóta kiteljesedett városi sportéletnek, ám mostoha sorsra jutott. Tél ide, fagy oda, kialakított korcsolyázó­hely nem volt a városban. ★ Legutóbb Papp Sándor ceg­lédi lakos, lelkes sportbarát hiányolta levelében a jégpá­lyát. Mint írta: „1982 őszén a gyerekek örömmel látták, hogy megjelentek a földgya­lugépek a Malomtószélen és jókora területet elegyengettek, szánkózásra alkalmas dombot is létesítettek a közelében. A DÁV vasbeton oszlopokat ál­lított fel, világítást szerelt. Azt gondoltam, hogy már csak víz kell, ami megfagy és mehetnek a gyerekek korcso­lyázni. Azonban nem így tör­tént. Tavaly valami oknál fogva nem üzemeltették a korcsolyapályát. Most ismét itt a tél. Ügy néz ki, hogy a víz, szokásához híven megint megfagy —, de nem a korcso­lyapályán, hanem más tava­kon, ahol nem tanácsos ilyen téli sportot űzni. Cegléden nincsen egyetlen lehetőség sem, pedig hamarosan kezdő­dik a diákok téli szünetje. Mindenki nem teheti még, hogy a jászberényi hűtőgépe­sek, vagy a budapestiek mű­jégpályájára vigye gyerekét sportolni. Ha már a város ennyit áldozott jégpálya ki­alakítására, miért nem lehet azt befejezni? Talán még lenne idő a hiányosságot pó­tolni és akkor nagyon sok gyereknek szereznének örö­met a téli szabad órák kelle­mes, hasznos eltöltéséhez.” ★ Olvasónk levelének érkezé­se után néhány nappal kap­tuk a következő információt a sportfelügyelőségtöl. Öröm­mel jelezték: ha tartósak ma­radnak a hideg napok, lesz jégpálya Cegléden, nem is egy. Persze, ahhoz az kell, hogy sokáig mínusz 4—5 fok alatt maradjon a hőmérséklet. A Széchenyi úton a Török János szakközépiskola udva­rán már hizlalják'a jeget. Tu­lajdoniképpen december 3-a óta ott lehet korcsolyázni, szívesen várnak minden kor­osztályt, reggel 7—tői este 7 óráig. Szolgáltatnak zenét, vi­lágítják a pályát, szánkózni, hoki zni is lehet. A Kossuth Ferenc utcában, a szanált házak hűlt helyén a parképítő kisvállalat föld­gyaluval egyengette el a terü­letet hetekkel ezelőtt. „Pere­met kapott” egy jókora tég­lalap forma hely, így alakí­tottak kd természetes korcso­lyapályát. A vizet hozzá a PVCSV adja, a vízterítést a tűzoltók vállalták el. ★ A Malomtószélen, melyről olvasónk írt, a hét közepétől már lesz jégpálya, örömmel jelenthetjük. Kandeláberek világítják meg a CVSE-pálya mellett, a büfé felőli részen. A sportegyesület a korcsolyá­zóknak melegedőhelyet ad a klubszobában. Ügyeletről gon­— Neked meleged van, én meg fázom. — Hát rakjál a tűzre! — A tűzre? Haha, jó vicc. A lakásban három kályha van. Pontosabban tizennyolc radiá­torlap. Fogd csak meg a víz­zel bélelt vascsövet! Na, for­ró, nemde? Csak azt ne mondd, hogy ücsörögjek raj­ta. Persze, majd alaposan fel­öltözöm, de én így is hűvös­nek érzem a levegőt. Sajnos, ha erősebb szél szalad oda- kinn, lebeg a függöny a kony­hában, pedig nemrég szigetel­ték az ablakokat. — Nem tudom. Nekem épp elég ez a hőmérséklet. Meny­nyi is? Kíváncsiskodik mostanában a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat is. Hány fok van? — kérdezgeti a vállalatnak az a dolgozója, aki a napokban sor­ra járja az emeletés házak lakásait. A választ természe­tesen nem tőlünk várja, ha­nem a kezében levő műszer­től. Érzékeny kis készülék le­het, annyi bizonyos, mert vil­lámgyorsan észleli a két szo­ba, a fürdőszoba, a konyha meg az előtér hőfokát. A vizs­gálatnak kettős célja van: hogy a vállalatiak ellenőriz­zék a távfűtő rendszer műkö­désének gazdaságosságát, és ezzel együtt a szolgáltatás színvonalát. A hőmé.rsékletleltár cédu­lái a Beloiannisz utcai táv­fűtő központban gyülekeznek. A dossziét lapozva kiderül, a hideg igencsak viszonylagos fogalom. És kétségtelenné vá­lik az is, hogy a lakótelepek kályhája hibátlanul működik, ritka kivétellel valamennyi lakásba eljut a szükséges hő­mennyiség. De mennyi is ez? Az érvényes normákat a 2/ 1988. NIM számú rendelet rögzíti. Eszerint a szobákban 20, a fürdőszobában 24, az ét­kező fülkében 18, a konyhában és az előszobában pedig 16 Celsius-foknak kell lenni, a lépcsöházban 12-nek. A jegy­zőkönyvek arról regélnek, hogy enyhén túlmelegítik a lakásokat, legalábbis a szab­ványhoz képest. Még így is jó néhányan reklamálnak, mondván, hogy nem hajlan­dók fizetni, mert bizony ná­luk nem fűtenek. Ám kevesen kapnak igazat, hiszen a méré­sek gyorsan igazolják, meg­van a kellő hő. Érdekes világ a fűtőműé. Berendezései akár egy fan­tasztikus film kellékeiként is szolgálhatnának. Az egész üzem zümmög. Kinn az ud­Nagykörösön rendezték meg az úttörő-olimpia területi dön­tőjét, birkózásból. A szabad­fogású viadalon négy megye legjobb úttörő korú versenyzői álltak szőnyegre. A súlycso­portok első két helyezettje ju­tott tovább az országos döntő­re, melyre Kaposváron kerül majd sor. A ceglédi fiatalok nagyon jól szerepeltek, három első helyezést szereztek a le­hetséges tízből. Eredmények 35 kg-ban 1. Czigony Tamás, 41 kg-ban 1. Tóth Ferenc, 53 kg-ban 1. Hor­ny ák László. doskodnak, de kérik azokat, akik korcsolyázni mennek; szórakozzanak, sportoljanak vidáman, de fegyelmezetten. Ne okozzanak kárt, ne ron­gáljanak, hogy a pályában egész télen át örömük lehes­sen. Vigyázzanak a maguk és mások testi épségére, holmi­jaikra, sportfelszerelésükre. És drukkoljanak, hátha olyan hatásos lesz, mint sportolók számára a buzdítás:, legyen hosszan, jó korcsolyázóidő! E. K. varon hasal a három sárga konténerkazán, egyikük pihen. A másik kettő naponta három­ezer köbméter földgázt éget el a fűtéshez és a melegvíz­szolgáltatáshoz. Benn rideg­szép csőcsapat meg óriási té­gelyek. Az ötezer literes boj­lerből négy hatalmasodik a mennyezetig. Kétszázhetven lakásba fut belőlük a felhe- vült víz, S ha majd a környékre ter­vezett otthonok mind felépül­nek, öt kazán fog dübörögni. V. S. Brigádvezetők tanácskozása Városunkban hagyomány már, hogy az üzemek és in­tézmények szocialista brigád­jainak vezetői évenként egy alkalommal összejövetelt tar­tanak, és a brigádmozgalom, a munkaverseny tapasztala­tairól folytatnak eszmecserét. December 10-én, szombaton délelőtt kilenc órakor rende­zik idei küldöttértekezletüket a konzervgyárban. Előadás az árakról December 9-én, pénteken délután négy órakor a ceglé­di KlOSZ-székházban Marton Lászlóné, a KIOSZ Országos Központ osztályvezető-helyet­tese az árakról tart előadást az építőiparosoknak. telepi ajánlat Valódi ünnepi ajánlattal várja a csemői klubkönyvtár a helybelieket. December 7-én a községi tanács dísztermében érdekes előadói estre kerül sor. A közönség Lukács Sán­dor színművész önálló műso­rát láthatja, hallhatja. Elnyeiie az eSs© áspf Hídvégi Lajos helytörténeti kutató, lapunk számos múlt­idéző írásának szerzője, nyer­te a XXI. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat Pest megyei első díját Üllei Mészáros György ceglédi szűcsmester kéziratos énekes­könyve feldolgozásával. Mindhárman Jól birkóztak. Szükség is volt az aranyérem megszerzéséhez a jó teljesít­ményre, hiszen azt színvonalas küzdelemben, jó ellenfelekkel szemben érték el. A mostani elsők közül a megyei bajnok­ságon a döntőben ketten is vereséget szenvedtek. Nagykő­rösi vetélytársuknak sikerült visszavágniuk, s ez még to­vább növeli sikerük értékét. ü. L. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) Méretre munkált csőkaranák 9 Az érdi MEZŐGÉP részére 25 ezer darab csőkarimát gyártanak a ceglédi Lenin Tsz Mi- zsci úti forgácsolóüzemében. Szendrei István MVE 280-as esztergapadon munkálja méretre a darabokat. Apáti-Tőth Sándor felvétele Kell a dió, a mák is Mozgalmas a baromfipiac Hány fok van ? A lakótelep kályhája Gázt falnak a konténerkazánok Sirkózóreménységek Hárman kerültek az élre Ruhagyári remekek Vétóra váltott elképzelések Az Alkotó Ifjúság pélpzaf sikere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents