Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

1983. DECEMBER 6., KEDD 3 Elhunyt Kiss Károly Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Kiss Károly elvtárs, a munkásmozgalom régi érdemes harcosa, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának alelnöke szívroham következtében elhunyt. Kiss Károly elvtárs temetése december 8-án, csütörtökön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátad, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető ravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, A Magyar Ellenállók, Antitasiszták Szövetsége Kétirányú az ingázás Ön hol intézi ügyeit? Megszületünk, felnevelkedünk, munkát vállalunk, házasodunk, építkezünk, olykor pereskedünk, igazolványokat cserélünk, újítunk meg, gyermekeink születnek, úttö­rők is vagyunk, KISZ-, szakszervezeti és párttagok, betegeskedünk olykor, moziba megyünk, színházba, múzeumba, berendez- zttk-átrendezzük otthonunkat, néha éle­tünket is. Ügyeket intézünk. S korántsem mellékes, hol, hogyan, mennyi idő alatt. Panaszkodunk arra, hogy nehézkes, lassú a hivatali munka, sok az utánajárás, a fö­lösleges utazgatás. Valóban így van? — erről faggattuk a ráckevei járásban élőket, s azokat a taná­csi embereket, akik ismerői a témának. íves számvetés Hétfőn Bognár József elnök­letével a Magyarok Világszö­vetségének elnöksége ülés* tartott: összegezték a külorszá­ga magyarokkal való kapcso­lattartás Idei eredményen. Gosztonyi János főtitkár, aki „zárszámadást” tartott az MVSZ 1983-as tevékenységé­ről, kiemelte: tovább folyta­tódtak az anyanyelvi mozga­lomnak azok az akciói, áme­nek a világ számos országá­ban élő honfitársaink körében igyekeznek segíteni a magyar nyelv megőrzését, a magyar­ságtudat erősítését. Az MVSZ munkájának má­sik területe: a külföldön élő magyar és a hazai értelmiség szakmai kapcsolatainak kiala­kítása és elmélyítése. Ennek jegyében tartották meg ar idén — nagy érdeklődéstől kí­sérve — a világ magyar orvo­sainak tudományos találkozó­ját Budapesten. Kedvező ta­pasztalatok alapján az MVS2, azt tervezi, hogy hasonló ta­lálkozót szervez jövőre a vi­lágban élő magyar természet- tudósok, agrárszakemberen, erdészek, állatorvosok, könyv­tárosok számára. A világszö­vetségi tevékenység harmadik fő célja és területe: a kapcso­latok felvétele vagy tovább­fejlesztése a külföldön műkö­dő, a Magyar Népköztársaság­gal jó kapcsolatot tartó ma­gyar egyesületekkel, az ott élő honfitársaink körében kifejtett közösségi tevékenységük tá­mogatására. Az idén először megrendezték Budapesten ezen egyesületek vezetőinek első találkozóját, tapasztalat- csere jelleggel. 9 Mint az első oldalon kSzől- í Jük, vasárnap befejeződött a z Magyarországi Németek De­al mokratikus Szövetségének Z kongresszusa. A vasárnapi zá- f, .ró tanácskozáson folytatódott a A kongresszus második nap­ján szólalt fel S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tánácsának titkára, Pest megyei országgyűlési kép­viselő (24. vk.). Beszédében rá­mutatott: a szocializmust szol­gáló társadalmi egység fenn­tartása és erősítése csak a nemzetiségek egyetértésével lehet teljes. De a nemzetiségi lét és fejlődés viszont csak a társadalmi egység talaján biz­tonságos és perspektivikus. A mi szövetségünk mindkét részről feltételezi a nemzeti önismeretet, a történelmi tu­datot, a népi-nemzeti elköte­lezettséget és a politikai, tár­sadalmi felelősséget. Abból, amit politikánk és jogrendünk számunkra kiszabott, az alap­vető feladatokat jórészt meg­valósítottuk. A politikai-társa- dalmi-gazdasági és állampol­gári egyenlőség maradéktala­nul megvalósult. A bonyolul­tabb és folyamatos feladatok jó része még előttünk áll. Ezek lényege a népi, nemzeti és kul­turális identitás megőrzése és az általános haladásnak meg­felelő fejlesztése — hangsú­lyozta. — Fontos — mondotta a to­vábbiakban —, ne felejtsük el, sőt tanuljuk meg egymás nyelvét, dalait, táncait, szoká­sait, hagyományait. A nemze­tiségi tudat, a nyelvi és kultu­rális örökség gondozása és fej­lesztése a szövetségtől egysé­ges és érdekvédelmi munkát, az eddigieknél határozottabb fellébést kíván. A népfront részéről készek vagyunk ebben is támogatni őket. A vitában felszólalt küldöt­tek — akik anyanyelvükön fejtették ki véleményüket, ja­vaslataikat — megelégedéssel állapították meg: a magyaror­szági németek körében érvé­nyesül a párt lenini nemzeti­ségi politikája, a párt és az állami helyi szervek azon munkálkodnak, hogy létrehoz­zák a nemzetiségi létük meg­őrzéséhez szükséges feltétele­ket. Elmondták, hogy a né­metajkú lakosok többsége te­vékenyen hozzájárul anya­nyelvűk. kultúrájuk, hagyomá­nyaik ápolásához, gyarapításá­hoz, országunk — a közös ha­za — gazdagításához. Büszkén vallják: hazájuk Magyaror­szág. ★ Kiss Károly 1903-ban szüle­tett Bicskén. A felszabadulás előtt bőripari munkásként dol­gozott. Fiatalon, már 1918-ban bekapcsolódott a munkásmoz­galomba; 1922-ben lepett a kommunista párt tagjainak sorába. A fiatal szakmunkás 1924-ben a szakszervezeti el­lenzék, majd egy esztendő múlva a Magyarországi Szo­cialista Munkáspárt egyik szervezője lett. Az illegális KMP vezetésében végzett tevé­kenységéért többször letartóz­tatták: kilenc évet töltött bör­tönben és internálótábórokban. A második világháború idején részt vett az antifasiszta ellen­állás, 1944-ben pedig a parti­zánmozgalom szervezésében. A felszabadulást követően aktív szerepet játszott a hazai politikai és közéletben. 1945- től több mint tíz éven át, 1956-ig az MKP, illetve az MDP veztőségének tagja volt. Közben — 1946-tól 1956-ig — betöltötte az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának elnö­ki tisztét is. 1956-ban az MSZMP Politikai Bizottsága tagjává választották, s öt esz­Több felszólaló szorgalmazta a nyelvoktatás továbbfejlesz­tését az óvodáktól a felsőok­tatási intézményekig. Helye­selték, hogy a szövetség hatá­rozati javaslatba foglalta; a tehetséges német nemzetiségű fiatalokat — ösztöndíj révén is — késztessék arra, hogy minél többen válasszák a pe­dagóguspályát. Hozzászólás írásban Budaörsről A vitához írásban nyújtotta be hozzászólását Tóth György- né Budaörsről. A beszámoló negyedik pontjához fűzte hoz­zá észrevételeit. A budaörsi és a környékbeli német nemzeti­ség körében erős a nemzeti öntudat —: állapította meg. .Éppen ezért olyan fontos az anyanyelvi oktatás eredmé­nyeiről, de a gondjairól ts szólni, örvendetes, hogy a fő­város szélén nem csupán a né- metajkúak, de mások is szí­vesen íratják be kicsinyeiket a nyelvórákra. Ugyanakkor őket is sújtja a pedagógus­hiány. Ennek orvoslására Bu­daörsön két pedagóguslakást tartanak fenn német nyelvta­nároknak: abban a remény­ben, hogy letelepednek náluk. A gyakorlati nyelvoktatást se­gítik a tankönyvek. A Tan- könyvkiadó nemzetiségi köte­teinek szerkesztőjeként mun­kájuk felelősségéről szólott. Kevés a tan.könyvíró, a szak­lektor. a fordító. Éppen a tan­könyvek színvonalának emelé­se érdekében kezdeményezték, hogy az NDK szakemberei hagyják jóvá a hazánkban for­galmazott tankönyvek nyelvi helyességét. Végül megemlí­tette; jó lenne, ha a német nyelvoktatással foglalkozó is­kolák keresnék a kapcsolatot a kiadó megfelelő osztályával, hiszen ők a legilletékesebbek a tankönyvvitában. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a beszámolót, és a határozati javaslatot. A kongresszus állást foglalt a magyarországi (térnetek or­szágos beiskolázású általános iskolájának és kollégiumának létesítése ügyében. A továb­biakban elfogadta a szövetség alapszabályának módosítására tett javaslatokat, majd meg­választotta a száztagú országos választmányt. Ez a testület tit­kos szavazással megválasztot­ta az elnökséget: elnök újra ★ ★ tendőn keresztül a KB titká­raként is tevékenykedett. Kiss Károly az Elnöki Ta­nácsban is hosszú ideig dol­gozott: 1949 és 1951, majd 1958 és 1961 között az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, 1961-től 1967-ig titkára volt. Az or­szággyűlésben 1945-től 1967-ig képviselte választóit. Az ötve­nes években a kormánynak is tagja volt: 1951—52-ben a kül­ügyminiszteri, a következő esztendőben pedig a miniszter­elnök-helyettesi posztot töltöt­te be. Közéleti aktivitása nyugál­lományba vonulásával sem csökkent: 1967-ben a SZOT és 1970-ben a Magyar Szolidari­tási Bizottság alelnökévé vá­lasztották. A munkásmozgalomban, il­letve az országépítő munká­ban kifejtett tevékenységét számos magas kitüntetéssel is­merték el. Megkapta — töb­bek között — a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendjét, a Munka Vörös Zászló Érdemendet. Szende Béla, főtitkár pedig ismét Hambuch Géza lett. Al- elnöknek választották Pest megyéből dr. Manherz Ká­rolyt, az ELTE tanszékvezető­jét és Réger Antalt, a Magyar Rádió főszerkesztő-helyettesét, Pest megye országgyűlési kép­viselőjét (25. vk.). Az országos választmány­ban kilencen képviselik Pest megye német nemzetiségű la­kosságát: Gräff Terézia né­met szakos pedagógus Duna- bogdányból, Klotz Miklós, a szövetség volt titkára Buda­pestről, Mammel Ádámné, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa Törökbálintról, dr. Manherz Károly, az ELTE germanisztikai tanszékvezető­je Budapestről, Réger Antal, a Magyar Rádió főszerkesztő- helyettese Budapestről, Szabó Imréné német szakos tanár Taksonyból, Tóth Györgyné, a Tankönyvkiadó szerkesztője Budaörsről, Wenczl József nemzetiségi referens Pilisvö- rösvárról és Wittmann György idegennyelvű levelező Buda­pestről. Tiszteletbeli választ­mányi tag: Pappert Ádám solymári nyugdíjas. Az érdiek azonban többet vártak az új áruháztól, mint amennyit az nyújtani tudott Nem terveztek ugyanis kon­fekció- és cipőosztályt, pedig éppen ezek a cikkek képez­ték a város ellátásának leg­gyengébb pontját, ezekhez le­hetett a legnehezebben hozzá­jutni. Az áruház vezetői és dolgozói a vásárlók igényei­hez alkalmazkodva az első évben többször változtattak az áruk elrendezésén, s bővítet­ték a kínálatot is. Átrendezték a lakástextil- osztályt, s ezzel helyet szorí­tottak a divatáruknak. Itt kötöttárut, fehérneműt, zok­nit, harisnyát kínálnak. S hogy jól számítottak, azt az is bizonyítja: hetente elad­nak 1200 pár harisnyanadrá­got, 5—600 pár gyerekzoknit. Várni, utazni A postán is ügyeket inté­zünk. Például a halasztelkin, ahol Opre Lászlóné pénzfel­vevő így beszél: — Naponta legalább 150— 200 ügyfel jön ide. Kiváltképp a hónap elején, csekkbefize­téskor vannak sokan, s ilyen­kor az ünnepeket megelőző időkben. A SZIMFI-ben és a Duna Tsz-ben jó néháiiyan dolgoznak, akik más települé­sekről járnak ide. Természe­tes, hogy ők ebédidőben a mi postánkon adják fel a külde­ményeiket. — Én? Itt lakom a faluban, a hivatalos dolgaimat a szem­közti tanácsházán intézem vagy Szigetszentmiklóson. Kis­babát várok most, terhesgon­dozásra is oda járok, a gyárte­lepi szakorvosi rendelőbe. Aztán ott van a kis takarék- szövetkezet, ahonnan — hob- bitelikünk van — mezőgazda- sági kölcsönt vettünk fel, s a részleteket havonta, személye­sen kell befizetni. C6ak így fogadják el. Ezért aztán bu- szozunk, öt perc az ügyintézés, s utána majd egyórányi a vá­rakozás, mig indul vissza a jármű. Négy éve épült föl a házunk, a papírokért Ráckevé- re jártunk, hol a férjem, hol én, hol együtt. Az építőanyagot Budapesten vásároltuk. A bú­tort Szigetszentmiklóson. Sze­rencsére gyorsan fejlődik a ha­lásztelki üzlethálózat, így egy­re kevesebbszer kell útra kel­nünk. Még a személyi igazol­vány megújításával is szeren­csém volt, helyben, a tanács­házán fogadták az ittenieket a járási rendőrkapitányság em­berei. Tóth Gyuláné a PIK duna- haraszti 152. számú vas- boltjában eladó. Azzal kezdi, hogy szintén nem sok oka van a panaszra, mert hétfőnként szabadnapos, s ilyenkor marad ideje utánajárni a problémák­nak, a papíroknak. Az esetek többségében a helyi tanácson s az iskolában — fiuk, Gyuri harmadikos — sikerült elren­dezniük az ügyeket. Hanem az építkezés idején a telek­könyvi szemléért és a tulajdo­ni lapért Ráckevére utaztak, ök is HÉV-re Szállnak, ha szakorvosra szorulnak, szintén a gyártelepi rendelőhöz tartoz­nak. — Nekem az lenne a leg­jobb, ha mindent helyben in­tézhetnék, ha semmiért nem kellene utazni — mondja Tóth Gyuláné. — Hozzánk Buda­pest esik a legközelebb, sző­nyeget, bútort, ruhát is ott A cipőosztálynak a sportjáték területéből csíptek le egy da­rabot, s ezzel teljesíthették az érdiek egyik kívánságát. Igaz, ennek az volt az ára, hogy a játékokat meglehetősen szűk helyre kellett beszorítani, s különösen most, karácsony előtt nagy a zsúfoltság. A tapasztalatok alapján bő­vítették az ajándék-shop te­rületét is. Űjabb polcokat, gondolákat szereltek föl a földszinti szupermarketben, s ezzel az itteni választékot a festékárukkal gazdagították. Az átalakításokat az áruház dolgozód végezték, jobbára társadalmi munkában. A fia­tal eladói gárda — átlagélet- koruk mindössze 31 év — az építkezésből megmaradt anya­gok, polcok, gondolák föl­veszünk. 36 lenne itt egy áru­ház, Taksonyban, a Bugyi út 86. alatt idén júliusban nyitott vendéglőt Várhelyi Ferenc: — Egyszerű volt az ügyinté­zés, a szakképzettségem sze­rint szakács vagyok, nem volt akadálya, hogy megkapjam az engedélyt. A szokásos utat jártam végig: a taksonyi ta­nácsnál jelentettem be a szán­dékomat, azután tervrajzot ké­szíttettem egy tököli mérnök­kel és ezt is bemutattam. Ráckevére, a KOJAL-hoz utaztam, s a helyszíni szemle után postán kaptam meg az engedélyező határozatot. A kiskereskedői irat miatt Buda­pesten jártam a KISOSZ-nál. Felvettem egy alkalmazottat is, az ő ügyében kétszer for­dultam meg Ráckevén. Eddig úgy tapasztaltam: ahány pa­pír, annyifelé kell szaladgálni, kérvényezni, intézni. Mindent helyben Balogh László földrajz-bioló­gia szakos tanár, a kiskunlac- házi általános iskola igazgató­ja több mint ezer tanulóért felel. Amikor arról kérdezem, hol intézi ügyeit, ezt feleli: — Az attól függ, hogy a sa­játjaimat vagy az iskolaiakat. Természetes, hogy az iskolá­nak több ügye van, mint egyetlen embernek. Az okta­tási intézményt három szerv is irányítja, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága, a járási hivatal művelődési osz­tálya és a Pest megyei Tanácsé többé-kevésbé közvetlenül, s olykor akad teendőm a Műve­lődési Minisztériumban is. Szinte nincs olyan nap, hogy ne utaznék közügyekben. Ta­nácstag és vb-tag vagyok a te­lepülésen, részt veszek a Pest megyei diáksporttanács és az országos általános iskolai sportbizottság munkájában, a TIT Pest megyei szervezete földrajztudományi szakosztá­lyában elnökösködöm, s tag­ja vagyok a TIT földtudomá­nyi országos választmányának. A Pest megyei úttörőtörténeti bizottság is titkári feladattal látott el. Azt hiszem, ez a fel­sorolás is jelzi, mennyi mel­lékes teendője akad egy iskola- igazgatónak. Persze egyiket sem lehet vagy szabad mellé­kesnek tekinteni. Érthető hát, ha szinte minden helyi és já­rási szervvel kapcsolatot kell tartanom, az üzemekről s a többi iskoláról nem is beszél­ve. A tanácson belül a gazda­sági ellátó szervzettel akad a legtöbb dolgom. — A magánügyek? Nem sok. használásával alakította át az eladótereket. Az áruház az épületen kí­vül is igyekszik rátalálni a vásárlóra. Augusztus óta a különböző osztályok kéthetes turnusokban Százhalombattá­ra települnek ki, jelenleg ka­rácsonyi ajándékokat kínál­nak a helybelieknek. A megnövelt eladótér, a bő­vített profil természetesen csak akkor ér valamit, ha az újabb pultokat, polcokat van mivel megtölteni. Az áruház összesen 170 szállítóval áll kapcsolatban. Az állami vál­lalatokon és szövetkezeteken kívül vásárolnak kisiparosok­tól is. A partnerek között rangos helyet foglalnak el a helyi szövetkezetek, mint a Benta-völgye, a Texelektro vagy az Érusz. Az érdi Skála egy évvel ez­előtt nyitott, de csak most, az első születésnapon mond­hatják el, hogy sikerült meg­találni az igényeknek legjob­ban megfelelő profilt. S talán éppen a vásárlói kívánságok nyomon követésének eredmé­nye, hogy az érdiek megked­velték új áruházukat. Hegedűs György A pedagógus-társasház, amiben lakunk, már felépült, a nagy- fiam tanít, a lányom is óvónő lesz rövidesen, a kisebbik fiam Ráckevén gimnazista. Sokat járok Ráckevére, nemcsak miatta. Azelőtt a járási hiva­talban dolgoztam, most is ren­geteg támogatást kapok onnan. Magánemberként azt mondóm: jó lenne, ha mident elérhetnék helyben. De iskolaigazgatóként azt: fontos, hogy közel legyen a szakmai segítség, ha kell. Ami sok, ami kevés Számolunk Fodor Ferencni- vei, a taksonyi tanács v’o-tlt- kárával. ötezer 600-an élnek a faluban. Tavaly összesen 3 ezer 245 volt a tanácson az ügyiratok száma, s 631 első fo­kú határozatot hoztak. Ezek ellen 11 ízben fellebbeztek, s három alkalommal kel leit visszavonni az első fokú dön­tést. A kereskedelmi és gyánv ügyi igazgatási kérdésekben az első fokon a járási hivatal határoz, évente 10—15 ilyen ügy akad csupán. Nyilvánvaló: az emberek hi­vatalos teendőik, problémáik zömét helyben intézik. Már amit lehet. Mert a válóperé«, a birtokháborítási és más — bíróságra tartozó -— jogvita miatt éppúgy Ráckevére kell utazniuk, mint a földhivatali papírokért vagy a személyi igazolvány meghosszabbítása miatt Ott a járási pártbizott­ság, az úttörőelnökség, a KJSZ- és a népfrontbizottság, a tűzol­tóparancsnokság, a KÖJÁL... Hátai Incéné dr., a ráckevei járási- hivatal elnökhelyettese készségesen segít továbbszá­molni: — A helyi tanácsok (11 van belőlük a 19 településen) ügyiratforgalma tavaly össze­sen 66 ezer 675 volt, a járási hivatalé ennek egyhatoda, 11 ezer 289. A tanácsok jó mun­káját mutatja, hogy első fokú határozataik — 15 ezer 319 — közül 476-ot fellebbeztek meg, s 82 alkalommal kellett csak visszavonni az első döntést. — A hivatalnak körülbelül 1500 ügy kapcsán akadt dolga az állampolgárokkal, s ez el­enyésző szám ahhoz képest, amennyi a helyben elintézette“ ké. De sok azoknak, akik — olykor egy eset kapcsán Is — többször utazgattak 30—40 ki­lométert ... — Az idők során sajátosan alakultak a járáson belül a vonzási viszonyok. Három központ keletkezett. Az egyik Budapest, ehhez azt hiszem, nem kell magyarázatot fűzni. A másik Szigetszentmiklós, amelynek közelében olyan nagyüzemek találhatók, mint 8 Csepel Autógyár vagy a Pest­vidéki Gépgyár. Itt a járási szakorvosi rendelőintézet köz­pontja is, lakótelep épült a több mint tíz éve tartó céltu­datos fejlesztés nyomán. A Já­rás északi részéből — ott a hat hozzánk tartozó agglomerációs település — sokan megfordul­nak Szigetszentmiklóson. — A harmadik központ Rác­keve, ahol a járási intézmé­nyek zöme található, de akad más vonzereje is: a környező falvakból sokan járnak Ide piacra, áruházba, művelődni, moziba, orvoshoz. Itt a HÉV végállomása is. Aki északabb­ra igyekszik, nálunk száll át. S jönnek persze a fővárosiak és mások is a járásba és Rácfce- vére — nem egyirányú az In­gázás — mert a hétvégeken 60—70 ezer a turista s a ví- kendtelkére látogató. — Egy biztos: érthető, ha a, halásztelkieknek, a dunaha- rasztiaknak — kivált az Idő­seknek — nehezére esik egy- egy zűrös ügy miatt Ráckevén? utazniuk. De ennek a fordí­tottja is igaz. Aki Lóréven', Makádon, Dömsödön lakik, annak sem egyszerű például egy szemüveg miatt a sziget- szentmikiósi gyártelepig men­nie ... Vasvári G. Pál A német nemzetiségi szövetség tisztségviselői Befejeződött a kongresszus Kialakult profil Az érdi áruház első éve Érden nagy várakozás előzte meg egy évvel ezelőtt ^ az át'ész-áruház megnyitását. A város kereskedelmi el- ^ látásában minőségi fordnlatot hozott a Skála. Átlago- ^ san 35 millió forintos ez árukészlet, s az első év forgal- 4 ma várhatóan megközelíti a 270 millió forintot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents