Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-04 / 286. szám
4 1983. DECEMBER 4., VASÁRNAP PEST Mt.l. X miau Nagy munkában vannak a népművelők, még a legapróbb művelődési házban is: két héten belül be kell fejezniük az intézmények jövő évi munkatervét, s azt követően a költségvetést. Ezúttal a korábbiaknál is nagyobb előrelátással és a januártól életbe lépő új ren- deleíek figyelembevételével kell elkészíteniük a munkájuk alapdokumentumait. A 118-as PM-MM rendelet végrehajtásához határozottabban számolni kell a lakossági igényekkel és új formákat keresve szükség van az intézmények működésének gazdaságosabbá tételére. Akad olyan művelődési ház, ahol már novemberben pontot tettek a munkaterv végére. Ezek közé tartozik Budakeszi művelődési háza is. művelődési tevékenységhez nagyobb rugalmasságot biztosít és gyorsabbá is válhat az ügyeink intézése. Csakhogy nem olyan egyszerű kiválni a Gameszból, hiszen az új rendelkezések szerint a bizonylati fegyelem és az ellenőrzés érdekében az önálló költség- vetésű művelődési házakban legalább egy főállású és két részfoglalkozású gazdasági ügyintézőt kötelező alkalmazni. Ehhez viszont ez idő szerint nincs béralapunk. Jó volna megoldást találni, mert az idén például csak októberben kaptuk meg a végleges költségvetésünket a Ga- mesztől. Pedig a munkaterv és a költségvetés szorosan összefügg, olyannyira, hogy az előbbit el sem lehet készíteni, ha legalább hozzávetőlegesen nem ismerik a kereteket. Éppen ebből következik, hogy a Budakeszi művelődési ház munkatervében csupán egyetlen bekezdés található az alaptevékenységen kívüli szolgáltatásokról, az Is inkább elvi meghatározás. Nem tudják ugyanis, hogy ezenre az új lehetőségekre jövőre mennyi pénzt lehet fordítani. Pedig a kockázatvállalással tekintélyes bevételekhez juttiat- na a nagyközségi tanács es a művelődési ház is. Igaz, hogy Budakeszin is tapasztalható némi bizonytalanság az alaptevékenységben és az alaptevékenységen kívüli feladatok meghatározásában. Az alaptevékenységei általában és nagy vonalakban szabályozzák ugyan rendeietek, de a konkrét formák megítélése gyakran nem egyértelmű. Bizonyítja ezt, hogy a közhasznú tanfolyamokat másképpen sorolják be Öcsán. mint Galgahévizen, másképpen Budakeszin, mint Dobáson. Hasonló a helyzet a szolgáltatásoknál is. Alaptevékenység — Mi abból indulunk ki, hogy minden a művelődési ház alaptevékenységébe tartozik, ami az önművelést, a közösségi nevelést és a szabad idő hasznos eltöltését szolgálja — mondta az igazgató. — Példát említek: az alaptevékenységbe soroljuk ä jogi tanácsadást, hiszen az emberek ismereteit gyarapítja; ugyanide tartozik szerintünk a gombaszakértők köre, de nem lenne alaptevékenység, ha a művelődési ház pincéjében a kör tagjai gombát tenyésztenének. Az előbbi csoportba tartozik, ha egy rendezvényhez kapcsolódva ipar- művészeti vásárt szervezünk; és a másik kategória, ha bálok alkalmával emléktárgyakat árusít valaki. Fontosnak ítéljük: az alaptevékenységen kívüli vállalkozásainknak csak az lehet a célja, hogy a bevételekkel javítsuk a közművelődés anyagi feltételeit. Érdemes ehhez még egy gondolatot hozzátenni. Az új rendelkezések valóban a népművelők vállalkozó kedvére apellálnak. De nem volna szabad bármi áron többlet- jövedelemre törekedni. Csak olyan alaptevékenységen kívüli vállalkozásba szabadna fogni, amely legalább kapcsolódik áttételesen a tanuláshoz, a művelődéshez, az igényes szórakozáshoz, az ízlésformáláshoz. Mert ki tudja, hogy stílusos ötlet-e kenyeret árulni egy művelődési ház ruhatárában? Űgylehet jövedelmező. Kriszt György Programbizottság feladata Az óvodai nevelés Az óvodai nevelés továbbfejlesztését tűzte ki célul az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) által létrehozott úgynevezett „Programbizottság", amely a közelmúltban tartotta alakuló ülését. A szakemberek szerint a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az óvodákban a gyermekek társas kapcsolatainak alakítására, a velük való differenciált foglalkozásra. A továbbfejlesztett programnak segítséget kell majd adnia az óvónőknek ahhoz is, hogy az eddigieknél eredményesebben tudjanak együttműködni a szülőkkel. Így a gyermekek „együttnevelcse” tudatosabb és differenciáltabb lehet. Az OPI-ban rövidesen szakbizottságok alakulnak, hogy az óvodai nevelés továbbfejlesztésének tartalmát részleteiben is kidolgozzák. DIOFIGYELO UGKŐMÖKA. Történelmünk utóbbi nénány évtizede is szolgáit a sportvilágban jó néhány abszurd esettel. Minden bizonnyal ez adta Gosztonyi Jánosnak az ötletet, hogy egy igazán lehetetlen, még a sport világában is elképzelhetetlen történetből írjon rádiójátékot Túlzónak, hihetetlennek kellett lennie a cselekménynek, egészen a képtelenségig fokozni a valós lehetőségeket mégsem nélkülöző tanulságokat, hogy' a hallgató elgondolkodjon azon, ha talán nem is a sport világában, hanem a társadalom más szférájában találkozhatunk-e hasonló lehetetlenségekkel? Ki merne nemet mondani arra: bizony előfordul, hogy azt honorálják, aki csak középszerű szinten képes ugrani, találnak elég magyarázatot arra, hogy a kis teljesítmény Furfangos csecsemő A Magyar Televízió bábsíúdiójában forgatják Devecseri Gábor: Furfangos csecsemő című művének televíziós filmváltozatát. nem is kicsi, hanem nagy, vagy eppen meghamisítják az eredményeket; az igazán zseniális, vagy csak különlegesen nagy teljesítménytől megriadnak. Gosztonyi János ezzel a történetiéi valóban nc-m a sportról, hanem a társadalom más területein legalább ennyirí meglevő jelenségről mondta e. véleményét. Igaz. a megfogalmazás nem hozott igazán eredeti megoldást, mástól, mát formában úgy tűnik, hallottunk, olvastunk más hasonlt szatírát. Az előadás a docce- nők ellenére is érdekes, kellc mértékben szórakoztató volt Azzá tették az olyan kivált színészek, mint Kállai Ferenc Kern András, Koncz Gábor Huszti Péter és a többiek. HOLOCAUST AZ ALPQS ELŐTT. Szita Szabol.cs, a; MSZMP Politikai FöiskolájáAhol a váci zeneélet szíve dobog Közönséget hódító muzsika A korszerű és viszonylag jól felszerelt intézmény még mindig vadonatújnak tűnik, pedig három éve épült. Felavatása idején élénk vitát kavart mind külső, mind belső építészeti megoldása. Elsősorban a nagyterem használhatóságát elemezték, mert az egybetartozó terét mozgatható falakkal lehet kis előadótermekké, szakköri foglalkoztatókká átalakítani. Ez kétségtelenül többlet (fizikai) munkát ad a népművelőknek és az alkalmi hangszigetelése nem jó, tehát ezeket a körülményeket figyelembe kell venni a programok összeállításánál. Feladatkör? Szerencsére a népművelők mindig találnak áthidaló megoldásokat. Másképpen aligha tudnának helyet találni a tizenegy tanfolyamnak, hat klubnak és öt művészeti csoportnak a rendezvényekkel párhuzamosan. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a minden héten megtartott iskolai köz- művelődési nap, s ugyancsak sikeresek az aktív hetek, amelyeknek programját mindig valamilyen sokakat érdeklő témakörből állítják össze, legutóbb az egészséges életmódról tartottak előadásokat, fórumokat, vitákat és filmvetítéseket, sőt még író— olvasó találkozó is kapcsolódott a rendezvénysorozathoz. A földszinti előtér minden délután és este megtelik sakkozó, kártyázó, vagy éppen olvasó fiatalokkal. Hasonlóan látogatott az alagsori kondicionálóterem. illetve az alkoholmentes büfé. — Az intézmény működését több vonatkozásban is példának állíthatnánk a járás népművelői elé. S szükség is^volna erre a példára: Érd várossá válása óta gyakorlatilag nincs a járásban módszertani központ. Egy bekezdés — Lehetőségeinkhez mérten próbálunk segíteni — mondta Pál Sándor, a művelődési ház igazgatója. — Időnként a járási közművelődési felügyelővel felkeressük a környék intézményeit, s néha azokból is jönnek hozzánk tanácsért, vagy felszerelési tárgyakat kölcsönözni. De ez a kapcsolat nem rendszeres. Budakeszin a módszertani munkához nincsenek meg sem az anyagi, sem a személyi feltételek. Az igazsághoz tartozik: a megyei tanács keresi a lehetőséget arra, hogy pénzt és státust biztosíthasson nekünk ehhez a tevékenységhez. Persze a módszertani munkát még nem is szerepeltethetjük a jövő évi munkatervünkben, hiszen még nem dőlt el, hogy be kell-e töltenünk ezt a funkciót? Legfeljebb módosítjuk a tervet. — Az 1984-es esztendő alapjait már rögzítették, a költségvetés viszont még nem készült el. Arról sincs döntés, hogy a 118-as rendelet értelmében újra önálló gazdasági egység lesz-e a művelődési ház, vagy a Gameszhoz fog tartozni ? — Nem tudom — válaszolt Pál Sándor. — Mi örülnénk az önállóságnak, mert a közf Ci Húszéves a váci Bartók $ Béla Zeneiskola, A jubileum al- $ halmából november 21. és de- % cember 8. között négy hangver- % senyből álló ciklust rendez az in- ^ tézmény. A sorozat nyitokoncert- % jéről, amelyen a művész-tanárok ^ zenéltek, lapunk is beszámolt. A g magas színvonalú hangversenyt g követően megkerestük Cs. Nagy g Tamást, az iskola igazgatóját, '/ hogy a váci zenei életről, az itte- % ni oktatás múltjáról és jelenéről 2 beszélgessünk. — Húsz év nagy idő, az egyes ember és egy intézmény életében is — kezdi az emlékezést Cs. Nagy Tamás. — Még nem voltam harmincéves, amikor kineveztek az iskola új igazgatójának. A mostani jubileum tehát alkalom arra, hogy visszatekintsek, értékeljem és elemezzem a megtett utat. Természetesen nem a semmiből indultunk. Vácnak jelentős zenei hagyományai vannak, így a zenei oktatás is nagy múlttal rendelkezik. írásos feljegyzésekből tudjuk, hogy már száz évvel ezelőtt is működtek városunkban magán zenetanárok, akik főleg zongorát és hegedűt oktattak. 1909-ben alakult meg az első zeneiskola, Major J. Gyula vezetésével. Ebben az első szervezett, iskolaszerű intézményben a Zeneakadémia hivatalosan előírt tananyagát oktatták zongora, hegedű, magánének és zeneszerzés szakon. Az induló zeneiskola növendéklétszáma 32 fő volt, akiket mindössze két tanár tanított. Major J. Gyulát követően Ságh József (a neves zeneszerző, Ábrányi Kornél ve je), majd Pikéthy Tibor lett az igazgató. Pikéthy kitűnő zenész volt, és jó szervezője a váci zeneéletnek. A zeneiskola — városi engedély alapján — a városházán működött 3 kiváló tanárral. Sajnos, a harmincas években — a világválság éveiben — egyházi és állami támogatás híján az intézmény megszűnt. A felszabadulás után, 1952-től munkaközösségi zeneiskola működött Vácott 200—250 fős növendéklétszámmal. Ennek a zeneiskolának Makiári József, a város zenei életének ma is tevékeny alakítója volt az első igazgatója. A munkaközösségi oktatási forma 1971-ben szűnt meg. Kiszorította az 1960 szeptemberében kezdődött állami oktatás, mely két évig az abonyi zeneiskola fiókiskolájaként működött. 1963. január 1-én lettünk önállóak. J ® ön kezdettől fogva az in- tézmény igazgatója. Mi jellemez- i te az iskola életének első éveit? — Mindenekelőtt a dinamikus fejlődés. Kezdetben csak hegedű és zongora tanszak volt. Ez persze megfelelt az akkori igényeknek. Az állami zeneiskola 8 tanárral és 272 növendékkel kezdett. Ideiglenes otthonunk a Madách Művelődési Központban volt, amit igen hamar kinőttünk. Szükségessé vált további tantermek igénybevétele a Géza király téri gimnáziumban és még további négy általános iskolában. Az égető helyiséghiány, az albérleti helyzetből adódó feszültség új, állandó otthonunk felépüléséig, 1971 szeptemberéig tartott. Az új. kétemeletes épület a székesegyház mellett, a Konstantin téren épült fel a Művelődési Minisztérium, a megyei tanács és elsősorban a városi tanács támogatásával. Az iskolában 18 oktatóterem, 4 egyéb helyiség (irodák, könyvtári és tanári szobák) és egy kitűnő akusztikájú, reprezentatív, 225 személyt befogadó hangverseny- terem van. Ez a hangversenyterem ma Vác zenei életének központja, különösen 1976 óta, amikor is remek koncertorgonát kaptunk. Ma az iskolában 16 tanszak működik, 41 tanárral, 800 növendékkel. 1962 óta van intézményünkben gordonka és ének, 1963-tól fúvós. 1965- től gitár. 1967-től gordon (nagybőgő) és 1974-től orgona tanszak is. g (AH Ezek a számok és adatok J valóban imponálóak. Milyen ará- % nyok vannak az egyes tanszakok ^ között, és honnét verbuválódnak í a növendékek? — Három fő tanszakon: a zongora, a vonós és a fúvós tanszakon körülbelül azonos a növendéklétszám. Tanáraink évente rendszeresen felkeresik a város és a közvetlen környék általános iskoláit, tehetség- kutatást tartanak. A muzikális gyerekek beiratkozhatnak a zenei előkészítőbe. Egy évig szolfézst, zenei alapismereteket tanulnak. Ezalatt tanáraink megismerik őket, tanulmányozzák fizikai adottságaikat, s mindezek alapján javasolják, hogy milyen hangszert válasszanak. A zenetanuláshoz természetesen nemcsak tehetség, szorgalom is kell. Ügy érzem, hogy növendékeinknél sem egyikben, sem másikban nincs hiány. Zeneiskolánk 20 éves működése alatt 48 növendéket indított el a zenei pályán. Közülük többen városunkba jöttek vissza, végzett zenetanárként. Rájuk különösen büszkék vagyunk! Mint ahogy arra is, hogy növendékeink többsége fizikai dolgozó gyermeke, akik minden vonatkozásban megállják a helyüket. Zeneiskolánk munkájában már hagyományosak az évközi és az évzáró növendékhangversenyek. Diákjaink és együtteseink sikerrel vesznek részt a megyei és az országos bemutatókon, versenyeken. így a megyei kamarazenei fesztiválokon, zenekari fesztiválokon, zongora négykezes bemutatókon és más versenyeken! Sőt, nemzetközi sikerünk is van. Idén május elején Belgiumba. Neerpeltbe hívták meg kamara- zenekarunkat a fiatal zenészek 31. zenei fesztiváljára, ahol a vonós- zenekarunk és ütőhangszeres együttesünk kiemelt első díjat kapott. ^ <S> Úgy tudjuk, hogy a Váci Al- ^ lami Zeneiskola nemcsak részt- % vevője a megyei és az országos zenei rendezvényeknek, hanem < Vácott is rendeznek ilyeneket. — Valóban! 1975-ben, majd 1979- ben s azóta kétévenként mi rendeztük az országos úttörőzenekari fesztivált, 1976-ban a II. országos zenenak tanára kutatta fel Nyugat-Magyarország, Győr és Sopron megye, valamint tizenegy község néhány hónapos, 1944—45-ös szörnyű történelmét. Mint arra a Győri Bélával folytatott beszélgetés címe •is utal, a háború utolsó hónapjaiban e vidéken nálunk is működtek ha’áltáborok. Igaz, itt nem milliók pusztultak el, de a szörnyűségek mindenképpen lélekbe markolóan megrendítők. Tisztes nemzeti önbecsülésünkhöz nemcsak az tartozik hozzá, hogy feltárjuk, s felkutassuk a történelemkönyvek dicső lapjait, hanem meg kel! ismerni, számot kell vetni múltunknak azokkal a dicstelen eoizódjaival is, amelyeknek többé nem szabad mégis-- métlődnie. HÉT VÉGE. Ebben az országban majdnem mindenki szeret főzni, sek millióra tehető a különleges ízek kedvelőinek tábora is. A főzés szertartása azonban nem csupán egyszerű konyhai foglalatosság, de egyben ünnep is. Olyan esemény, amikor együtt a család, s mindenki igyekszik e ritka pillanatnak minden örömét kiaknázni. Az ünnepekre ugyan kell még néhány hetet várni, Antal Imre, Kertész Zsuzsa és a Magyar Konyha szerkesztőségének munkatársai és vendégei jókedvvel gondoskodtak számunkra egy kis előünnep- lésről. Csillák András iskolai gitárhangversenyt, 1978 óta négy országos ütősfesztiválnak mi voltunk a házigazdái. 1981-ben — a Bartók-centenárium alkalmával, amikor iskolánk felvette Bartók Béla nevét — megrendeztük az I. országos hegedűduó-találkozót. A másodikat jövőre tartjuk meg. ^ «9 Említette, hogy a zeneisko4 la hangversenyterme a váci ze- g nei élet központja. — Igen. Itt rendezzük meg — mint mondottam — növendékeink bemutatkozóit és a tanárok hangversenyeit. Rendszeresen fellépnek itt együtteseink; a növendékekből alakultak éppúgy, mint a tanárainkból 1968-ban alakult Musica Humana kamarazenei-tar. Tizenhat éve növendékeinkből kamarakórust verbuváltunk, mely létszámban továbbfejlődve ma már 100—120 fős vegyes karként működik Váci KISZ Kórus néven. Hangversenytermünkben többször fellépett a 45 éves múltra visszatekintő, leghíresebb váci zenei együttes, a Voa: Humana, amely a Liszt-díjas Makiári József karnagy vezetésével nemzetközi hírnévre tett szert. Legutóbb a legrangosabb nemzetközi kórusversenyről. Arezzóból két első díjat hoztak haza. Az Országos Filharmóniával és a művelődési központtal közösen felT nőtt és ifjúsági hangversenysorozatra bocsátottunk ki bérleteket. E hangversenyek látogatottsága száz- százalékos, művészi színvonaluk rendkívül magas. Az idén koncertet adott, illetve ad hangversenytermünkben többek között például Fischer Annie, Ránki Dezső, Sebestyén János, fellép a tallinni Ernesaks Észt Állami Férfikórus. Hiba lenne azonban Vác zeneéletét leszűkíteni arra, ami zeneiskolánkban és hangversenytermünkben történik. Kezdettő: fogva törekszünk arra, hogy új és újabb közönséget hódítsunk meg az igazi muzsikának. Rendszeresen tartunk ismeretterjesztő előadásokat, koncerteket üzemekben, gyárakban is, fúvósegyütteseink évente többször térzenét adnak a város különböző pontjain. Váradi László Alap és nem alap Munkatervek új lehetőségekkel Javítsuk az anyagi feltételeket is