Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-28 / 304. szám
mr MH, YU 6 1983. DECEMBER 28., SZERDA TANÁCSOK A tsz-tagot húsz heti szülési szabadság illeti meg Hogyan alakul a nyugdíj járulék mértéke? • Hogyan kell biztosítani a tsz-tag szülést szabadságát; — kérdezi: K. Gy.-né és F. I.-né Gödöllőről. A termelőszövetkezetben tagként dolgozó nőt szülés címén 20 heti szabadság illeti meg, amely rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — további négy héttel meghosszabbítható. A szüléssel kapcsolatos jövedelemkiesés pótlásáról — a jogszabályban meghatározott keretek között — a termelő- szövetkezet az alapszabályban foglaltak szerint gondoskodik. A szülési szabadság eltelte Után a gyermek gondozása, illetőleg ápolása céljából a termelőszövetkezeti tagnak — kérelmére — a vezetőség a munkajogi szabályok szerint, köteles díjazás nélküli szabadságot biztosítani. A díjazás nélküli szabadság időtartama alatt a gyermekgondozási segélyre vonatkozó rendelkezések és más jogszabályok szerint jár a dolgozó részére ellátás. A szülő nőt szoptatás címén — a munkaviszonyban álló dolgozó nőkével azonos feltételekkel és mértékben — munkaidő-kedvezmény illeti meg. A szülési szabadságból 4 hetet a szülés előtt kell kiadni, ettől a terhes nő kérésére eí lehet tekinteni, ha az orvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. Szülés címén azt a tagként dolgozó nőt kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni (szülési segély), aki a szülést megelőző egy évi időszakban a részére megállapított munkát vagy ennél kevesebbet, de legalább az évi 1000 munkaórát teljesítette. A szerződéses üzemeltetésű kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzlet vezetője szülési segélyre jogosultságának feltételeire a társadalombiztosítási jogszabályok — a személyi körben a terhességi- gyermekágyi segélyről rendelkező — előírásai az irányadók. A szülési szabadság 20 hetén belül az egy munkanapra járó segély összege a szülést közvetlenül megelőző naptári évben elért részesedés egy napra eső részének 75 százalékánál kevesebb és 100 százalékánál több nem lehet. Kórházi vagy szülőotthoni ápolás idejére, ide nem értve az elbocsátás napját, a szülési segély 90 százaléka jár. A szülési szabadságnak a szakorvos által meghosszabbított tartamára — a szülési segély helyett — betegségi segélyt kell fizetni. • Mikor minősül a nyugdíjas kereső foglalkozást folytatónak, és mennyi a nyugdíj- járulék mértéke január 1-től? A nyugdíjfolyósítás szempontjából kereső foglalkozást folytatónak minősül a nyugdíjas (járadékos), ha iparjogosítvány, magánkereskedői igazolvány — ide nem értve a gyűjtőkereskedésre jogosító igazolványt — alapján, gazdasági munkaközösség, ipari szakcsoport tagjaként folytatott tevékenységéből a megelőző évben nyugdíjasként eíDöotőtt a Legfelsőbb Bíróság Baleset a liftben A Felvonójavltó Vállalat egyik szerelője társával egy házban liftet javított. Felmászott a földszint és az első emelet között álló felvonófülke tetejére. Ugyanakkor azonban egy tíz év körüli kisfiú megnyomta a külső gombot és a fülke megindult felfelé. A szerencsétlen ember kiáltozására társa megállította a liftet, de a szerelő lábfeje beakadt egy gerendába, sarok- csonttörést és más sérüléseket szenvedett. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága a sérült ember gyógykezelésével felmerült költségek, valamint a kifizetett táppénz visszatérítéséért a vállalatot fizetésre szólította fel. Követelését arra alapította, hogy nem gondoskodtak a balesetvédelemről. A fizetési meghagyás hatályon kívül helyezéséért a vállalat a SZOT ellen pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat Indokolása szerint a baleset időpontjában érvényben volt rendelkezés értelmében a munkával felmerülő veszélyeket elsősorban a műszaki feltételek javításával, továbbá a munka helyes megszervezésével, megfelelő védőintézkedésekkel kell megszüntetni. A balesetből levont tapasztalatokon okulva, a gyár elrendelte: minden alkalommal, amikor feszültség alatt levő berendezésen dolgoznak, és a biztonsági kikapcsolása nem megoldható, hogy ne indulhasson el a felvonó, a relét a foglalatból ki kell húzni. Ezzel költségmentesen elkerülhető a baleset. A vállalat szerelési és munkavédelmi utasítása szerint javításkor az aknaajtóra figyelmeztető táblát kell kitenni. Ezt elmulasztották a szóban forgó esetben. Igaz, hogy ennek elhelyezéséről éppen annak a szerelőnek kellett volna gondoskodnia aki megsérült, viszont a munka irányítójának meg műszakonként, szükség esetén többször is kötelessége meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények a biztonsági követelményeknek megfelelnek-e. Ezúttal az irányító művezető azt vallotta: nem figyelte, hogy a figyelmeztető táblát kihelyezték-e. Mindezek tekintetbe vételével a gyár felelősségének megállapításához biztonságtechnikai ismeretekkel rendelkező igazságügyi szakértőt kell meghallgatni. Csak ezután lehet níegalapozott döntést hozni. K. S. ért. az adóalapot csökkentő kedvezmény levonása nélküli adóköteles jövedelme — a munkaviszonyban, szövetkezeti tagként, bedolgozóként elért keresettel, valamint megbízásért, illető'eg bármilyen egyéb munkáért kapott díjazással, tiszteletdíjjal, stb. együtt — a 60 000 forintot meghaladta. A nyugdíjjárulék mértéke, ha a nyuigdíjjáirulék-köteles pénzbeli és természetbeni juttatások havi együttes összege a 2100 Ft-ot nem haladja meg 2%, 2 100—2 690 forint 4%, 2 601—3 350 forint 5%, 3 301—4 300 forint 6%, 4 301—5 300 forint 5 301—6 300 forint 8%, 6 »31—7 300 forint 9%, 7 301—8 300 forint 11%, 8 391—10 390 forint 12%, 1» 301—12 300 forint 13%, 12 301—14 300 forint 14%, a 14 300 forintot meghaladja 15%. A szakszövetkezetnek az a tagja, aki az előző naptári évben 150, ha nő 100 tízórás munkanapot nem teljesített, de közös munkából és mező- gazdasági kistermelői tevékenységből származó együttes jövedelme az évi 36 000 forintot, illetőleg a havi 3000 forintot eléri, havi 850 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Dr. M. J. TíZiNAP Rendeletéiből! Üj naplófőkönyv és új szabványosított nyomtatványok hatályba lépéséről a Pénzügyminisztérium adott ki közleményt. (Pénzügyi Közlöny 18. száma.) Üt műt a tó a társasági adó fizetésére kötelezett társaságok könyvvezetési kötelezettségének végrehajtása címmel a Pénzügyminisztérium kiadványt jelentet meg, tájékoztat a Pénzügyi Közlöny 18. száma. A külkereskedelmi vállalatok jövedelem-szabályozásáról kiadott 36/1983. (XI. 12.) PM. számú rendeletét az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 25. számából is megismerhetik. A gazdálkodó szervezetek lakásként hasznosított ingatlanai után, a közüzemi ivóvíz- és csatornahasználati díjak megfizetéséről, a 3/1983. (XIX. 12.) OHV rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 56. ez.) A jövő héttől Több lesz a kamat A jövő héten lép életbe az if;ú- sugx uCiét és a lankástaitaí'ekossagi betét, valamint a takaréklevei man terítendő Kamat mértékének módosítása, március l-tol pedig uj, magasai)b kamatozású takarekbe- tet-iajlakkal egészítik ki az eudi- gieket. . íviarcius 1-től évi 6 százalékos, ihetoieg évi 7 százalékos kamato- zasu taKarékbctetKönyvbe is lehet penzmcgtaKaritasokat elhelyezni. Évi 6 százalékos kamatot azoKnak fizetnek, aiúk betétjüket 2 evre, évi 7 százalékos kamatban pedig azok részesülnek, aitiK üctéijuaei i évre helyezik el. Az erre vonatkozó betétszerződés megszegése (a betet lejárat előtti íelveieie) esetén a pénz tulajdonosa — akarcsak az egyéves lekötésű betéteknél — kamatot nem kap. A lakasra takarékoskodók eddiginél nagyobb tamogatasa érdeKé- ben az ifjúsági takarékbetét kamara az aiabo.ak szerint váitozi«: — 5 évig tartó takarékoskodás esetén a kamat azonos az eddigivel; — 6 éven át folytatott takarékosság esetén a kamat a jelenlegi évi 5 százalék piusz 1 szazaiéit helyett évi 5 százalék plusz 1,5 szazaiéit; — 7 éven át folytatott takarékosság esetén a kamat a jelenlegi évi 5 százalék plusz l százalék helyett évi 5 százalék plusz 3 szaEz hét év alatt, havi 500 forint betételhelyezés esetén — ami a betétek átlagos 3 és fél éves időtartamú clneiyezésének felel meg — azt jelenti, hogy a betétes követelése 12 081 forinttal gyarapodik az cuaigi 10 088 forinttal szemben. Minthogy a betétes nemcsak az összegyűjtött betét, hanem annak kamata és a kamatkiegészítés után is jogosult külön koicsunre — a jogszabály szerint igénybe vehető 60 ezer, illetve 71) ezer forint maximumon belül — a 6, illetve 7 év utáni kamatkiegészités emelése automatikusan növeli a külön kölcsön összegét, amit a betétes új Lakás építése vagy vásárlása esetén évi 3 százalékos kamattal vehet igénybe hosszú lejáratra. Az ifjúsági betétek kamatkiegészítésének növelésén túlmenően lehetővé válik, hogy a betételhelyező ne csak a rendszeres havi befizetéseit teljesíthesse, hanem egyszerre nagyobb összeget is elhelyezhessen vagy betétvállalását felemelhesse. A rendelkezés a január 1. előtt megkötött ifjúsági takarékbetétszerződésekre is érvényes. A lakossági betét után a betétes az évi 5 százalékos alapkamaton felül a továbbiakban 7 éven túli lekötés esetén a jelenlegi évi 1 százalék kiegészítés helyett évi 3 százalék kiegészítésben, 10 éven át folytatott takarékoskodás esetén pedig a jelenlegi évi plusz 2 százalék helyett évi plusz 4 százalék kamatkiegészitésben részesül. Vagyis a 10 éves takarékoskodás után elérhető kamat plusz kamatkiegészítés együttesen évi 9 százalékot tesz ki. A változás a január 1. előtt megkötött lakástakarékossági betétszerződésekre is vonatkozik. Az előbbi intézkedésekkel összhangban az ugyancsak hosszú lejáratú, takarékossági célokra szolgáló takaréklevél kamata is emelkedik a következők szerint: — egy évet meghaladó betételhelyezés esetén a kamat változatlanul évi 3 százalék, — a két évet kitöltött betétek a jelenlegi évi 5,5 százalék helyett évi 6,5 százalékkal kamatoznak, — a három évet kitöltött betétek a Jelenlegi évi 6 százalék helyett évi 7 százalékkal kamatoznak, — az öt évet kitöltött betétek a jelenlegi évi 7 százalék helyett évi 8 százalékkal kamatoznak, — a hét évet kitöltött betétek a jelenlegi évi 8 százalék helyett évi 9 százalékkal kamatoznak. A kamatváltozásra vonatkozó rendelkezések a takaréklevél esetében is visszamenőleges hatályúak. Sok vagy kevés? Hogy ne szenvedjen szükséget A gyermektartásdíj fizetésével kapcsolatos jogszabály nem új, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy részleteiben még mindig nem ismerik eléggé. A szerkesztőségeknek küldött levelek szélsőséges igényekről tanúskodnak. Ha az előző házasságból gyermek származik, az elvált férfinak vagy nőnek gondoskodnia kell róla. Aki saját háztartásában gondozza a gyermeket vagy a gyermekeket, joggal várja el, hogy a volt házastárs ehhez anyagiakkal is hozzájáruljon. Vegyük most azt az esetet, amikor a szabadon maradt férj újra megnősül. Az új feleség, ha nem is örömmel, de tudomásul veszi, hogy élete párjának kötelességei vannak, ezzel együtt keil elfogadnia. Aztán múlik az idő, ő is szeretne gyereket. Boldog anyaságát meg is kezdi. Az első hónapok viszonylagos gondtalanságban telnek el. Aztán jön a gyes ideje. Keresetére jó ideig nem számíthatnak. Kapkodja a fejét, hogyan szorítsa ki a tartásdíjjal terhelt fizetésből és a gyermekgondozási segélyből hármójuk napi ellátását. Ilyenkor tollat ragad és panaszkodik, milyen lehetetlen a helyzetük. Férje volt felesége jól keres, ráadásul nagyszerű házasságot kötött. Az a gyermektartásdíj, amit tőlük elfogad, nem is számít a háztartásában. Ott luxuscikkekre is telik, ők pedig garasoskodnak. Annak az asszonynak nincs szüksége a levont pénzre, miért kell ilyen nehéz helyzetben is fizetni, kérdezik sokan. Nos, a gyermektartásdíj megállapításáról nagyon körültekintően rendelkezik a jogszabály. Általában úgy kell megállapítani, hogy gyermekenként elérje o kötelezett átlagos munkabérének (járandóságának, egyéb jövedelmének) húsz százalékát. (A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a munkabér és az összes juttatás ötven százalékát nem haladhatja meg.) Van a rendelkezésnek egy olyan része is, amely szerint a bíróság a tartásdíjat az összes körülmények mérlegelése alapián a gyermek szükségleteinek figyelembevételével húsz százaléknál alacsonyabb vagy magasabb összegben is megállapíthatja. Tekintetbe kell venni a gyermeket gondozó másik szülő anyagi körülményeit is. Az a cél, hogy a különböző családokban élő gyermekek közül egyik se kerüljön hátrányos helyzetbe. Tehát a példánkban szereplő asszony, illetve férj panasza meghallgatásra talál. Kérheti a tartásdíj összegének a csökkentését. Azt azonban túlzás lenne kívánni, hogy a bíróság tekintsen el teljesen a tartási kötelezettségtől. A mostohaszülőnek vitathatatlanul kisebb a kötelessége az anyagi áldozatvállalás terén, mint a vérszerinti szülőnek, még ha sokkal jobb anyagi körülmények között él is. Gyakran előfordul, hogy az anya jól kereső, sőt kiemelkedően jól kereső férje mellett nevelheti gyermekét. Aztán egyszer csak magára marad. A bíróság a váláskor természetesen elsődlegesnek tartja hogy a gyermekek tartásáról gondoskodjék. Ám az anya nem tud belenyugodni abba, hogy nem az elképzelése sze rinti összeget kapja. Sajnos, azzal számolnia kell, hogy azt a luxus életszínvonalat, amelyet korábban élvezett, a gyermektartásdíj nem biztosítja. Nem valószínű, hogy megítélik az apa keresetének gyermekenkénti húsz százalékát. A tartásdíj meghatározó mértéke a gyermek szükséglete. A bíróság csak arra törekszik, a gyermektártásdíj megállapításánál. hogy a gyerek ne szenvedjen semmiben szükséget. Dr. Kertész Éva Tál l ó zás Üzemi lapokban olvastuk Az év utolsó heteiben a tervek teljesítéséről még nincs pontos adatuk a vállalatoknak, a szövetkezeteknek, de már a jövő évi célok, feladatok meghatározása az elsődleges feladat. A hatékonyabb gazdálkodásnak, az eredmények Javításának számtalan, egymással összefüggő feltétele van. Természetesen üzeme válogatja, hol melyik kerül előtérbe. Van ahol az anyag- cs energiatakarékosságban rejlenek még számottevő tartalékok, másutt esetleg a munkaerő-gazdálkodás lehet forrása az újabb eredményeknek. Valamilyen formában szinte mindenütt napirendre kerül a műszaki fejlesztés kérdése. Megköveteli ezt a piac igénye, vagy éppen a gazdaságosság, S bármennyire nehéz helyzetben legyen egy vállalat, szövetkezet, bármennyire szűkösek is a fejlesztési lehetőségek, nem hanyagolhatják el a kérdést. Mert a mai színvonal holnap már könnyen alacsonynak bizonyulhat. A vállalatok keresik is ezeket a lehetőségeket, amint ezt az üzemi lapokban megjelenő írások is tükrözik. Ezúttal ilyen témájú cikkekből válogattunk. A diósdi gyár idei komplex terve 78 fejlesztési téma megvalósítását irányozta elő. Ezek megszabják egyben a jövő feladatait is, hiszen a témák egy része több évre szóló programot ad. E fejlesztési célok megvalósulásának összesen 56 ezer 700 normaóra és kétmillió forint anyagmegtakarítást kell eredményeznie. Ez összesen mintegy hétmillió forintot jelent a gyárnak. A fejlesztések megvalósulása ugyan elmarad a tervezettől, eddig mindössze 23 témát fejeztek be, de az elért megtakarításokkal elégedett lehet a diósdi gyár. Elkészült a gyár jövő évi fejlesztési terve is, aminek 1984-re 71 téma kidolgozása a célja. Ebben számottevő feladatok szerepelnek és megvalósításuk jelentős korszerűsítést eredményezhet a gyár gazdálkodásában. AVlZOGYI ÉPlTÓ VÁLLALAT OHMI LAPU A vállalatnál már szeptemberben megkezdték a fejlesztési terv összeállítását a Víz- építőipari Tröszt irányelvei alapján. Jövőre új feladatként csak az anyag- és energiamegtakarítással, valamint az import helyettesítésével járó műszaki fejlesztési feladatokat lehet megfogalmazni. Ezenkívül a fejlesztési koncepció kiterjed még a minőségre, a tartósság javítására és a létesítmények funkcionális hatékonyságának a javítására is. Fontos követelmény, hogy a célkitűzéseknél minél pontosabban mérjék föl a várható eredményeket. Fölül kell vizsgálnia a vállalatnak a folyamatban levő fejlesztési feladatokat is a hasznosság szempontjából, hogy az esetleges fölösleges kiadásokat elkerülhessék. Az elkészült terv szerint a vállalatnak 1984-ben nintegy ötmillió forint áll majd rendelkezésére fejlesztési célokra. Igaz, jórészt a már megkezdett témákat kívánják befejezni és csak a minimális mértékben kezdenek új feladatokhoz. Ez utóbbiakra mindössze egymillió forintjuk van. ték ma már meghaladja az ötvenmillió forintot Ugyanakkor érdemes figyelmet fordítani a jövőben várható tendenciákra. A kistermelés legfontosabb bázisa ugyanis a munkaerő, aminek lassú ütemű csökkenésére kell számítani. E tevékenység jövedelmezősége az utóbbi években erősen csökkent, ezt a folyamatot feltétlenül meg kell állítani. Ennek két útja lehetséges : megfelelő közgazdasági szabályozók kialakítása és az anyag- és eszközigény valós kielégítése. Mint belső forrással — amely kedvező feltételeket kínál — a jövőben számolni kell a nagyüzemileg gazdaságosan nem hasznosítható földterületek egyéni használatba adásával. Reális lehetőség van arra is, hogy a szőlőterület egy részét kisgazdasági keretek között műveljék meg. Megszervezhető a virág-dísznövény és faiskolai termesztés is. Esetleg érdemes a gyógynövénytermesztést is számbavenni a kisgazdasági termelésben. Nagy gondnak bizonyul, hogy a kistermelőknek nincs elegendő szállítókapacitásuk. A szövetkezet ugyan ebben segít, de a nagy teljesítményű járművek használata ebben az esetben nem gazdaságos, tetemesen növeli a költségeket. A gazdaságtól ugyan független, de óriási gond és a fejlődés legnagyobb akadálya a technikai felszereltség színvonala. Márpedig ez meghatározó lesz a továbbiakban. De miután társadalmilag hasznos tevékenységről van szó, fontos hogy a jövőben a születendő intézkedések még többeket nyerjenek meg a kistermelésnek. „ VILÁG RRQLEtÁRA», EGYESÜLJÉTEK? Nem lehet a műszaki fejlesztések közé sorolni azt a témát, amelyről az Óbuda lapja ír, de jellegében mégis ide kívánkozik. A cikk a kistermelés továbbfejlesztéséről ad tájékoztatást. A gazdaságban a kistermelés növekedésének üteme az utóbbi években erősen felgyorsult, a termelési érA Csepel Autó jövő évi tervében több lényeges gyártmányfejlesztés a cél. Ilyen például a 200-as típuscsaládba tartozó autóbusz-fenékvázak konstrukciós fejlesztése, vagy a 300-as és 400-as típusS fenékvázak dokumentációfjának honosítása. Tovább folytatják a gyár szakemberei a járműfőegységek korszerűsítését is, például a sebességváltókét, a tengelykapcsolókét, valamint az osztóművekét. A feladatok között szerepel a Cummins-motor nullszériájának legyártása is. A nehéz fizikai munka megkönnyítését célozza egy nagy teljesítményű ívhegesztő robot termelésbe állítása. Az év második felében kívánják üzembe helyezni a főegységek műszeres vizsgálatát végző berendezést. Tekintette! arra, hogy agyár importlehetőségei tovább csökkennek. a fejlesztések során elsődleges szempont az importból származó anvagok hazaival való helyettesítése. M. N. P. i
