Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-24 / 303. szám
BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) ha szerény mértékben is — a lendítőerők szerepe fokozódik. Mi mindig azon az állásponton voltunk — mondotta —, és most is azon az állásponton vagyunk, hogy fizetési kötelezettségeinknek mindenkor pontosan eleget kell tennünk: emiatt olykor népszerűtlen lépéseket is vállalnunk kellett ahhoz, hogy a tervezett egyensúlyt fenntartsuk. A szabályozó rendszernek különösen két vonását erősítettük meg. Elsősorban szabályoztuk a vásárlóerőt, másodsorban nagyobb szerepet kaptak a kibontakozást jobban segítő és ösztönző, a piachoz való rugalmas alkalmazkodást előmozdító elemek — hangsúlyozta. Figyelmeztetett arra, hogy jövőre sem számíthatunk olyan külső hatásokra, amelyek hozzásegíthetnek bennünket egy gyorsabb gazdasági növekedéshez, ezért a gazdaságirányításnak nagyobb mozgékonyságra és határozottabb cselekvésre van szüksége. Az évközi intézkedéseknek nem kívánt mellékhatásai is lehetnek, de az előző évek tanulságai azt mutatják, hogy még nagyobb gond származik abból, ha a cselekvés elmarad, vagy késlekedünk vele. Gazdasági teljesítményeink szempontjából jövőre főként a termelési szerkezet korszerűsítésében, a termelési költségek csökkentésében kell előbbre jutnunk. A szerkezetátalakítás a kevesebb pénzügyi forrás ellenére sürgető feladat. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a legfontosabb területeken lépést tartsunk a műszaki fejlődéssel, a növekvő minőségi követelményekkel. Meg kell Újítanunk a KGST-országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok bővítésére irányuló erőfeszítéseinket. Együttműködésünk a kedvezőtlen világgazdasági körülmények közepette nemcsak a stabilizáló tényező, hanem minőségileg új lehetőségek hordozója is. Faluvégi Lajos beszédében Ifitért arra, hogy. 3 termelési szerkezet nagy,,., léptékű megújítására évek óta korlátozottak a beruházási eszközeink. Jogos az az aggály, hogy a beruházások csökkentése veszélyezteti a gazdaság műszaki fejlődését, s emiatt több ponton elmaradhatunk a világ- színvonaltól. Jövőre a népgazdaság összes új beruházására és pótlására kereken 220 milliárd forintot vettünk számításba. Fontos, hogy ebből ne csak az állóeszközök bővítésére, hanem a pótlására felhasználható eszközök is a korszerűsítést szolgálják. Programjainkról szólva elmondotta: a jövő évben csaknem ötmilliárd forint értékű vállalati beruházás kezdődhet meg. Ez lehetővé teszi, hogy fontos gyógyszeripari, elektromechanikai. műanyagipari és ruházatipari termékek minőségét javítsuk. Az energiaracionalizálási kormányprogram keretében 1984-ben csaknem hárommilliárd forint értékű beruházás valósul meg. Folytatjuk a gabonaprogram végrehajtását. Az ezzel kapcsolatos célokra mintegy hárommilliárd forint fejlesztési támogatást irányoztunk elő. Először tűzi ki a terv azt a célt. hogy 15 millió tonna gabonatermést érjünk el. Faluvégi Lajos gyengeségeinkre utalva megállapította: az ellenük való küzdelem nem volt hiábavaló, ezt az utóbbi években elért eredményeink bizonyítják. Miközben 1978 óta a nemzeti jövedelem 7 százalékkal nőtt. az energiafelhasználás mennyiségileg változatlan maradt, s javult a szerkezete is. Jócskán, mintegy 5 százalékkal mérséklődött népgazdaságunk importigényessége. A gazdaság exportképessége — a kivitelnek a nemzeti jövedelemhez mért aránya —szintén sokat javult. Gazdaságunk egyik legnagyobb sikere, hogy fokozni tudtuk exportképességünket. s ezzel nagymértékben javítottuk külgazdaságunk egyensúlyát. A Minisztertanács elnökhe- ■lyettese ezután a társadalom és gazdaság kapcsolatának legérzékenyebb területéről, az életszínvonal és az életkörülmények alakulásáról szólt. Mint mondotta: e kérdések — érthető módon — mindenkit foglalkoztatnak. Az emberek manapság sokszor egybevetik az életszínvonal múltbeli tényeit a jelennel. Ennek kapcsán leszögezte: az életszínvonal hosszú időn át töretlenül emelkedett, az életkörülmények érezhetően javultak és kiegyenlítetté váltak, mindez számottevő politikai kohéziós erőként hatott társadalmunkban. Ezért a XII, párt- kongresszus, midőn meghirdette, hogy az életszínvonalat a jóval nehezebb körülmények közepette is meg kell őrizni, s az életkörülményeket, ha szerény mértékben is, javítani kell, egyúttal politikánk egyik alappillérét szilárdította meg. Azóta is — minden szorongató gond és váratlan akadály ellenére — sikerült ebben megbecsülésre méltó, ha nem is minden szempontból eredeti szándékaink szerint való eredményeket elérni. Jövőre is fizetőképességünk megőrzésének vagyunk kénytelenek elsőbbséget adni — mondotta Faluvégi Lajos. Ezért nem téveszthetjük szem elől azt az összefüggést sem, hogy hitelképességünk megítélésében fontos tényező a belpolitikai stabilitás, amely nem csekély mértékben az életszínvonal alakulásától függ. Amikor azt mondjuk, hogy legfőbb szociális vívmányainkat továbbra is megvédjük, ezt elsősorban arra a meggyőződésünkre alapozzuk, hogy a hiányzó erőforrásokat, az elszenvedett veszteségeket képes pótolni a dolgozó emberek közössége megnövekedett felelősségérzetével és megújulási készségével. Számolnunk kell azzal is, hogy amikor a reáljövedelmek népgazdasági szinten nem nőnek, a társadalomban fokozódik a jövedelmi különbségek iránti érzékenység. Nem általában a nagyobb, hanem az indokolatlanul nagy, a teljesítményekkel alá nem támasztott jövedelmek ellen kell fellépnünk. A jövő évi életszínvonalelőirányzatokról az Országos Tervhivatal elnöke elmondta: a cél az volt, hogy a lakosság fogyasztása és az egy lakosra jutó reáljövedelem megmaradjon az idei szinten, az áruellátás jó színvonalú legyen. A jövedelmek kiáramlásának és a fogyasztói árak emelkedésének olyan arányát és mértékét alakítottuk ki ’— mondotta —, amely teret ad a teljesítmények szerinti differenciálásnak és az áremelkedés mértéke szempontjából még elviselhető. A fogyasztói árakat érintő intézkedésekét azokra a cikkekre és szolgáltatásokra összpontosítjuk, amelyekben nagyarányú az állami támogatás, és amelyek körében az áremelkedés hozzájárul ahhoz, hogy a piaci egyensúly javuljon, a kínálat bővüljön. Arról gondoskodunk, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkeket érintő árintézkedések hatását a szociális szempontból legjobban rászoruló rétegek körében a lehetséges mértékben ellensúlyozzuk. Ez lehetővé teszi, hogy az átlag alatti nyugdíjak és a családi pótlékok vásárlóerejét megőrizzük, de arra sajnos nem ad módot, hogy minden érintett családnak változatlan maradjon a jövedelmi helyzete. Faluvégi Lajos beszédének befejező részében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évek tanulságai azt mutatják: új fejlődési pályát tartósan csak egy módon alapozhatunk meg; azzal, ha javítjuk a gazdaság szervezettségét, ha a lehető legteljesebben hasznosítjuk az alkotó emberi energiákat. Mindehhez elengedhetetlen, hogy átfogóan korszerűsítsük a gazdaságirányítás rendszeret. Ez nem szűkebb értelemben vett gazdasági, hanem legalább ennyire társadalmi ügy is. Egy-egy nagyobb lépés megtétele és időtállósága nagymértékben attól függ, hogy a társadalom és annak különfeie csoportjai mennyire fogadják el az iránymutató törekvéseket, mennyire azonosulnak azokkal. Pártunk Központi Bizottságának a jövő évi tervről és a költségvetés irányelveiről szóló állásfoglalása a sürgető mai tennivalóinkra és a jövő követelményeire egyaránt tekintettel van. A képviselők számára vitára bocsátott előterjesztés ennek szellemében készült. Jelképesen szólva: olyan utat jelölt ki társadalmunk számára, amelyen, ha nagyobb erőfeszítések árán is, de kitérés nélkül haladhatunk tovább — mondotta Faluvégi Lajos. VITA Rujsz Lászióné (Vas megye, 1. vk.), a Sabaria Cipőgyár főosztályvezetője felszólalásában arra kereste a választ, hogyan lehetne megoldani a kisközségek üzlethálózatának fejlesztését, amelyet jelenleg a rendelkezésre álló eszközök, hitelfeltételek nem tesznek lehetővé. Kovács Károly (Budapest, 40. vk.), a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára jelentős sikerként értékelte, hogy idén a lakosság fogyasztása és reáljövedelme a tavalyihoz képest nem csökkent. Kiemelte: a szakszervezetek változatlanul kiállnak a teljes foglalkoztatottság mellett, s ezzel nem ellentétes az a véleményük: elengedhetetlen a munkaszervezés és az ösztönzés gyengeségeinek megszüntetése, a munkaerő ésszerű foglalkoztatása. Guba Sándor (Somogy m., 3. vk.), a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója felszólalásában emlékeztetett arra a fejlődésre, amelyet hazánk mezőgazdasága az elmúlt évtizedben elért. Felhívta a figyelmet arra, milyen jelentős a technológiai korszerűsítés szolgálatában az ágazat szakkönyvellátásának jobbítása is. Szólt a kistermelők rendszeres informálásának és közös vitafórumuk megteremtésének fontosságáról. Szigethy Dezső (Győr m„ 14. vk.), a Soproni Vasöntöde műszaki osztályvezetője, a pénzügyminiszterhez intézte szavait: támogatást kért a soproni határátkelőhely bővítéséhez, hogy a megnövekedett forgalomnak megfelelően, korszerűen fogadhassák ott a hazánkba érkező vendégeket. Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének csoportvezetője a tanácsi gazdálkodás kapcsán szorgalmazta, hogy a helyi szervek kapjanak nagyobb önállóságot mindenütt, s ennek pozitív példáit idézte szűkebb pátriájából. KETÉNYIISTVÄN VALASZA A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitában elhangzottakra Heté- nyi István pénzügyminiszter válaszolt. Bevezetőjében köszönettel nyugtázta a képviselői észrevételeket, utalva arra, hogy az ülésszakon széles körben foglalkoztak gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekkel. A kormány megvizsgálja a javaslatokat, intézkedik a hasznosíthatók megvalósításáról. A miniszter a vitában elhangzottak alapján szólt arról, hogy az erőműépítési programot az Állami Tervbizottság jövőre áttekinti, az ezzel kapcsolatos döntésekét széles körű koordináció ér'édfhényé- ként fogja meghozni. Egyes mezőgazdasági termékek értékesítési gondjairól kifejtette, hogy a kormányzat segít a bajokat orvosolni és a mező- gazdaság egyes területein távlati termeléspolitikai kérdésekre is választ ad. Elmondotta, hogy a kormányzat a pályakezdők helyzetét az új bértarifarendszer kialakításával is segítette, ám a helyi vezetőkön múlik, hogy a lehetséges kedvezményekkel miként élnek. A kultúra és az oktatás költségeinek kapcsán fölvetett észrevételekre Hetényi István azt válaszolta: az eddigieknél is jobban kell fáradozni azon, hogy a kulturális értékeket megfelelően támogassuk és eljuttassuk a lakosság még szélesebb tömegeihez. Nem vitatható — fejtegette a pénzügyminiszter —, hogy az alacsonynyugdíjasok nehéz helyzetben vannak, de eddig is születtek őket támogató intézkedések. A legalacsonyabb nyugdíjak — a miniszter véleménye szerint — megőrizték reálértéküket, bár kétségtelen, hogy sajnos ez a reálérték alacsony. A soproni átkelőhellyel kapcsolatos képviselői észrevételről szólva Hetényi István elmondta, hogy a közelben másik átkelőállomást nyitnak, amely tehermentesíti azt, bővítése nagyon költséges volna. Ami viszont a kisközségek ellátásával kapcsolatos észrevételt illeti: megállapodás jött létre a SZÖVÖSZ-szal, amely szerint az 1500 lakosú, vagy ennél kisebb települések üzleteinek korszerűsítésére hároméves programot dolgoznak ki, melynek során a boltok jórészét felújítják. Jövőre e célra 120 millió forintot fordítanak. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot általánosságában és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Apró Antal, az országgyűlés elnöke bejelentést és javaslatot tett a képviselőknek. Elmondta: az utóbbi időszak feszültségei ellenére népei reménykedéssel várták, hogy megegyezés születik a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon. Közismert — mondotta, hogy a Szovjetunió rendkívül nagy erőfeszítéseket tett ennek elérésére, a konstruktív javaslatok egész sorát terjesztette elő, s mindkét fél biztonsági érdekeit szem előtt tartva törekedett a megegyezésre. Ebben a szellemben született és ugyanilyen törekvéseket tükröz a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek ez év novemberi, szófiai nyilatkozata is. A Magyar Népköztársaság kormányának november 29-én közzétett nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a kialakult helyzetért és annak következményeiért azokat terheli a felelősség, akik lehetetlenné tették a megegyezés létrejöttét. Apró Antal a népünk véleményét kifejező kedd esti megmozdulásról is szólt, amikor az Országház előtt a fiatalok és a békemozgalom más képviselői sok tízezer honfitársunk jelenlétében átadták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács felhívását, amelyet több mint két és fél millió magyar állampolgár látott el egyetértő kézjegyével. Ezek az aláírások kifejezik a magyarok millióinak tiltakozását az amerikai rakéták telepítése ellen — mondotta az országgyűlés elnöke. Az országgyűlés az elhangzottakat állásfoglalásként egyhangúlag elfogadta. Ezzel a parlament téli ülésszaka befejezte munkáját. Apró Antal kellemes ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kívánva búcsúzott képviselő- társaitól. A Pest megyei képviselők a padsorokban Új elemekkel bővül, gyarapodik gazdasági együttműködésünk keress Péter q magyar—szovjet áriszseire^forgaiomró! A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányszintű delegációjának tárgyalásai e héten Moszkvában befejeződtek. A küldöttségek aláírták a két ország 1984. évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. A tanácskozásokról, valamint a jövő esztendei közös tennivalókról Veress Péter külkereskedelmi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. — Népgazdasági terveink megalapozásában mindig is nagy jelentősége volt a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak. Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy hosszabb és rövidébb időszakokra olyan megállapodásokat kössünk, amelyek mindkét ország számára előnyösek, s hozzájárulnak a tervekben megfogalmazott célok teljesítéséhez. Hazánk számára — a világgazdaság jelenlegi állapotában — különösen lényeges s biztonságot nyújt az a tény, hogy 1984-ben a Szovjetunió és Magyarország árucsere-forgalmi volumene tovább növekszik, és több mint 8,6 milliárd rubelt ér el. — Mindenekelőtt azt szeretném kiemelni, hogy a magyar—szovjet árucsere-forgalom olyan időszakban bővül tovább, amikor a világkereskedelem stagnál vagy csökken. Kölcsönös kereskedelmünk növekvő nagyságrendje politikai és gazdasági szempontból egyaránt jelentős, meghatározó jellegű. A most aláírt jegyzőkönyv gyakorlatilag egy fejezete az 1981—1985- ós évekre vonatkozó árucsereforgalmi megállapodásnak és más gazdasági egyezményeinknek. Ugyanakkor megerősíti a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés számottevő eredményeit, amelyeket a KGST-országok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex program teljesítése során értünk el. — Hozzá kell tennem: a jegyzőkönyvben rögzítetteket mindkét aláíró fél alapprogramnak tekinti 1984-re. A tárgyalásokon megállapodtunk, hogy az év folyamán tovább keressük azokat a területeket, ahol az együttműködés bővíthető, új elemekkel gazdagítható. A termelés, a műszaki élet, a gazdaság minden lehetséges és kölcsönösen hasznos kapcsolatáról van szó. — Jó érzés volt tapasztalni már az előkészítés, majd a tárgyalások során azt a nyílt, baráti légkört, amely a delegációk között folytatott beszélgetéseket jellemezte. Az elhangzottakból — s a végeredményből is — kitűnt: kölcsönös o törekvés egymás helyzetének megértésére, s arra, hogy együtt keressük a megoldásokat, amelyek elősegíthetik népgazdaságaink gyarapodását. — Az említett 8,6 milliárd rubeles áruforgalom összetétele rendkívül sokszínű. Ami a magyar vásárlásokat illeti, természetesen jövőre is döntő jelentőségű lesz az energia- és nyersanyag-behozatal, számottevő a szovjet gépipar szállítása. Csak kiragadva néhányat közülük: különféle traktorokból 3800 darab, tehergépjárműből 4000, személygépkocsiból 27 400 érkezik jövőre a Szovjetunióból.' Elektronikai ipari termékekből 33 millió, fémmegmunkáló gépekből 12 millió rubel értékben vásárolunk. És ami a lakosság számára szintén nem lényegtelen: 17 ezer varrógép. 40 ezer hűtőgép, s számos más tartós fogyasztási cikk, kerékpár, hordozható tv-készülék és porszívó is szerepel importlistánkon. — Kivitelünk néhány nagyobb tételéből említsük meg, hogy jövőre 7600 Ikarus autóbusz készül szovjet megrendelésre, 230 millió rubel értékben szállítunk autóbusz-tarta- lékalkatrészeket. Exportunkban szerepelnek híradástechnikai és számítástechnikai berendezések, hajók, úsződaruk, mezőgazdasági gépek, mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek, könnyűipari fogyasztási cikkek. A kölcsönös szállításokban nő a fogyasztási cikkek aránya. —• A növekvő nagyságrendek növekvő követelményeket is állítanak elénk. Vállalatainknak az ideinél nagyobb erőfeszítésre, szervezettebb munkára, jobb teljesítményekre lesz szükségük ahhoz, hogy a jegyzőkönyvben rögzített exportkötelezettségeinket maradéktalanul teljesíteni tudjuk. A kölcsönösen igényelt termékek mindkét fél számára fontosak. A ma gázdasága nem viseli el a késedelmes, a minőségileg nem kielégítő szállítást, mert az hiányt, kárt okoz, és nehezebben korrigálható következeményekkel jár, mint korábban, a mostaninál nvugodtabb világgazdasági környezetben: Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert megállaDodásainkat is az a kölcsönös bizalom vezérelte, és az a szándék, hogy jövőre ne ismétlődjenek meg idei gyengeségeink. lemaradásaink, pontatlanságaink. — Végezetül szeretném megerősíteni, hogy a Moszkvában aláírt dokumentum a kölcsönös érdekeknek megfelelően szilárd alapot ad a Szovjetunió és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok további tervszerű fejlesztéséhez. Nem lesz kevés azoknak a dolga, akikre a vállalt kötelezettségek teljesítése hárul. Mégis mindent meg kell tennünk hogy a jövő esztendő végeztével is a Szovjetunió megbízható kereskedelmi partnerének mondhassuk magunkat. Ez a mi gazdaságunk számára meghatározó feladat.
