Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
1983. DECEMBER 17., SZOMBAT 9 3 A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Lapuink első oldalán összefoglalóan tudósítunk arról, hogy a Pest megyei Tanács pénteki ülésén — az elfogadott napirendnek megfelelően — megtárgyalta és elfogadta a megye 1984. évi költségvetését és Jejlesztésialap-tervét. Ugyancsak témája' volt a testületi ülésnek — több más mellett — az a jelentés, amely a megye köztisztasági helyzetéről, e feladatok ellátásának tapasztalatairól adott számot. Az alábbiakban az írásbeli előterjesztések, a szóbeli kiegészítések, a vitában elhangzottak a'apján ismertetjük a megyei tanács ülése két fő napirendi pontjának anyagát. • 5,7 MILLIÁRD FEDEZETKÉNT • RANGSOROLT GYARAPODÁS • KÖZTISITASÁG - KÖZÉRDEK • HELYES VOLT A KONCEPCIÓ SZERÉNY, DE Nem szükséges különösebben bizonygatni o megye közvéleménye előtt a nehezebb gazdasági környezet meglétét, hangzott el a felszólalások egyikében, amikor a testület tagjai megvitatták, a jövő esztendei költségvetésben, illetve a fejlesztési tervekben milyen fő irányok, arányok érvényesüljenek. A realitások tiszteletét, az ésszerűség érvényesítését tükrözte az előterjesztésekkel összhangban a tanácstagok véleménye is. annak ellenére, hogy — és ezt nem könnyű, de tudomásul kell venni — jogos igényeik kielégítésére sem jut fedezet. AZ ELÉRT ŐRZÉSE Jövőre a megyében tevékenykedő tanácsok 5,75 milliárd forintot használhatnak fel költségvetési feladataikhoz forrásként, s ez az összeg 4,4 százalékkal haladja mag az id-ei várható teljesítést. A legfőbb feladat — hangzott el — a társadalompolitikailag kiemelt fontosságú területeken megóvni az eddig elért ellátási színvonalat, ami az adott gazdasági körülmények között nem csekélység! Ebből következően úgynevezett minőségi fejlesztésekre szerény a lehetőség, a rendelkezésre álló anyagiak differenciált elosztásával azonban a meglévő gondok egy része enyhíthető. Döntő feladatnak' kell tekinteni — tette nyomatékossá a szóbeli kiegészítést — az alapellátás területein az eddig elértek megtartását, mert a lakosság közérzetét ez befolyásolja a legjobban. Kommunális feladatokra 793 millió forint fordítható jövőre, ezen belül az utak, hidak karbantartására, korszerűsítésére 160 millió a fedezet, vízrendezésre, belvízmentesítésre 55 millió jut. A kereskedielm: szolgáltatásokat javítja az idegenforgalmi hivatalnál új üzletág megszervezése, a Dunakanyar kommunális ellátásának bővítéséhez 11,4 millió forint a forrás, ebből fo1 ytatható a visegrádi Fellegvár állagmegóvása, üdülőhelyi utak kialakítása, amint folytatódik a lakóházak felújítása is. 117 millió forintos támogatással. Ebből 569 otthon felújítása és 35 lakás korszerűsítése oldható meg. Nagy tétele a költségvetésnek az egészségügyi és szociális ellátás területe. itt összesen 1,5 milliárd forint használható fel. ami hatszázalékos emelkedésnek felel meg az ideihez képest. E keretek között a fekvőbeteg-intézmények fenntartása 523 millió forintot emészt fel, mód nyílik négy általános orvosi, három gyermekorvosi, öt fogorvosi körzet kialakítására, Vecsésen megkezdi tevékenységét a nyolc munkahelyes szakorvosi rendelő- Anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra 196 millió forintot különített el a költségvetés, ebben benne van 110 úi bölcsődei hely szolgálatba állításának kiadási tétele is. Szociális célokra 312 millió forint az előirányzat a megye jövő esztendei költségvetésében, ami egyebek között lehetővé teszi az öregeik napközi otthoni hálózatának négy egységgel történő bővítését, a szociális otthonoknál kilencven új hely használatát, a nehéz anyagi körülmények között élők segélyezésének javítását. SOKAT TEHETNEK Érthetően a költségvetés legnagyobb részét az oktatási és közművelődési feladatok kötik le. Az ösz- szes kiadás 45.2 százaléka jut erre a területre, ami 2,6 milliárd forint. A lövő felnőttjeire költött pénzt természetesen senki sem sajnálja, ám az érdekesség kedvéért megjegyezzük, csupán az óvodák fenntartása 494 milliójába kerül a társadalomnak, igaz, ez az összeg azt teszi lehetővé, hogy jövőre a megyében már MEGALAPOZOTT HALADÁS 41670 gyermek kaphasson elhelyezést ezekben az intézményekben. Sokat tehetnek a tanácstagok a gyermekintézmények hálózata célszerű működtetéséért — mondotta a felszólalók egyike —, hiszen például 121 ezer általános iskolásról kell gondoskodni, úgy is, hogy az újonnan épült tantermek akadály nélkül használatba vehetők legyenek, s úgy szintén, hogy 130 frissen szervezett napközis csoporthoz rendelkezésre álljon az anyagi alap a településeken, örvendetesnek ítélte a megyei tanács — lapunk a kezdeményezők egyike volt — azt a törekvést, hogy egyre több helyen a saját konyhák mellett mind több gyermek étkeztetését oldják meg a vendéglátóipari üzletek bevonásával, s erre további lehetőségek vannak. A középfokú oktatás és rzakmunkás- képzés 385 millió forintot követel, több más mellett lehetővé téve huszonkét új középiskolai osztály megszervezését, újabb 150 ifjú tanműhelyi oktatását. re 85 millió forintot különített el a megyei tanács. Egyre nagyobb jelentőséget kap a lakosság mindennapi életében 02 egészséges ivóvíz, érthető tehát a fejlesztési tervekben megfogalmazott törekvés: a társulati és az állami erők egyesítésével legyen megalapozott a haladás. Monoron és Kemencén jutnak el víztermelő üzem átadásáig jövőre, folytatódik az érdi és a gyáli térségi vízmű- rendszer kialakítása, több településen — így Tésán, Perőcsényben, Tökölön, Nagykovácsiban — nyílik mód a hálózatépítés befejezésére, illetve részleges átadására. A csatornahálózat bővítésének mértéke több, mint húsz kilométer. Része a környezeti feltételek javításának az is, hogy Valkón, Tatárszentgyörgyön, Űjhartyánban befejeződik az új postaépület kialakítása, a crossbar- hálózat gyarapodik Verőcemaroson, Nagymaroson, Budaörsön, Öcsán, Dunakeszin. Tartalmazza részleteiben is a fejlesztési terv a kereskedelmi hálózat bővítésének egyes elemeit — hatezer négyzetméter a számított gyarapodás —, a villanyhálózat és a távhőellátás elérhető növelését — 31 kilométer hosszúságú a várható nyújtózása a hálózatnak —, majd terjedelmes részben az egészségügyi és szociális feladatokkal foglalkozik. ÖSSZEFOGÁSSAL IS Erre a területre 167 millió forintot szán a tegnap elfogadott tervezet, amiből sok más mellett állni kell a Semmelweis Kórház 120 ágyas új épülete befejezésének költségeit, Érden a meglevő szakorvosi rendelő tíz munkahellyel történő bővítését, Nagykőrösön az új, tizenhét munkahelyes szakorvosi rendelő építésének folytatását, Abonyban 40, Nagykőrösön 60 gyermek számára bölcsődei hely teremtését. Jövőre összesen tizenkét új területi orvosi munkahelyet szerveznek, más települések mellett Albertirsán, Foton, Ceglédbercelen, Letkésen és Nagy- börzsönyben. Hagyományosan tág terepe a lakosság, a gazdálkodó szervek áldozatos összefogásának, a hivatalos pénzek megtoldásának az alsó fokú oktatás, s legyen ez így 1984-ben is, állapították meg a vita résztvevői, összesen 750 új óvodai hely kialakítása szerepel célként a tervben, valamint 102 általános iskolai tanterem tető alá hozása. Jelentős óvodai hálózatbővítés színtere Gyál, Pormáz, Öcsa, míg az iskolai feltételek javulását, az új tantermekkel elsősorban Gyálon, Pécelen, Nagykátán, Cegléden, Fóton lehet remélni. A középfokú oktatás fejlesztését célzó 80 millió forintból folytatódik a ceglédi szakmunkásképző, a szentendrei gimnázium, a százhalombattai szakközépiskola építése. A jövő évi gyarapodások sorába tartozik Százhalombattán a művelődési központ, Dánszentmiklóson és Budaörsön a művelődési otthon kialakításának befejezése. A határozati részben a megyei tanács megjelölte a költségvetési gazdálkodás és a fejlesztési munka fő elveit, egyben azt a reményét is kifejezte, hogy a megye lakossága, mint eddig, most is tettekkel segíti a tervek valóra váltását. A megyei tanács részleteiben megismerhette a nem említett költségvetés* területek — mint az állóeszköz-fenntartás, az igazgatás — feladatait is, rámutatva: mindenütt érvényt kell szerezni az ésszerű takarékosságnak, á célszerű megoldást kínáló módszerek, gazdálkodási lehetőségek felkutatásának és elterjesztésének. A FŐBB IRÁNYOK Szellemes megjegyzésként hangzott el a vitában, hogy a lakosság a költségvetési gazdálkodásról valójában csak akkor értesül, amikor valami nincs rendben, ugyanakkor a fejlesztési alapból megtehető lépések minden részlete közfigyelmet kap. Emberi gyengeség ez, érthető ugyan, de hasznosnak aligha az, hiszen semmivel sem fontosabb az ú*. mint a meglevő. Napjainkban különösen hangsúlyossá válik ez, hiszen a gazdasági gondok, a népgazdaság fizetőképességének megőrzése, mint legfőbb, minden mást megelőző feladat úgy is éreztetik hatásukat, hogy nem fordítható annyi fejlesztésre, mint amennyire teljesen jogos társadalmi igények fogalmazódnak meg. Igaz ez a megye jövő évi fejlesztésialap-tervére is, amelynek pénzbeli része kisebb összeget jelöl meg, mint az idei várható teljesítés. Forintokban 1,9 milliárd adja a2 1984. évi fejlesztési tervek alapját, ebből a lakosság községfejlesztési hozzájárulása 112,7 millió forint, azaz a források java nem innét származik. Tekintette] a népgazdaság helyzetére, a beruházások további mérséklésére van szükség, s ennek megfelelően — elsősorban a célcsoportos feladatoknál — tetemesen csökkent az állami támogatás- Mindezek ellenére — figyelmeztetett több felszólaló — nem arról van szó, hogy megreked a haladás, hiszen az 1,9 milliárd szép összeg, hanem arról, hogy a fejlesztési pénzeket a fő irányok szolgálatába kell állítani. Ezek a fő irányok — elsősorban a már folyamatban levő beruházások folytatásaként — az általános iskolai oktatás, az egészségügyi alapellátás és a lakásépítés feltételeinek a javítása, a vezetékes ivóvízhálózat bővítése. Jövőre 191 ún. célcsoportos, azaz teljesen állami erőből készülő lakás építhető meg. Ezekből Dunakeszire 64, Százhalombattára 50, Gödöllőre 30 jut, negyvenhét ilyen új otthon falait pedig a községekben húzzák fel, a legtöbbet — nyolcat-nyolcat — Kerepestarcsán és Pomázon. Támogatják a tanácsok — terület-előkészítéssel, közművesítéssel — a magánerős telepszerű otthonteremtést. ezekből a számítások szerint 1323 kerülhet tető alá 1984-ben. A családi házak száma várhatóan 5900 lesz az újonnan épített otthonok között, Itt terület-előkészítésMOSTOHAGYERMEKE KÖRNYEZETÜNKNEK Több mint négy esztendeje, 1979 szeptemberében foglalkozott a megyei tanács a környezetvédelem helyzetével és az akkor meghatározott feladatok egy részéről a végrehajtást feltérképező összefoglaló került most a testület ülése elé. A köztisztasági feladatok ellátásának megyei tapasztalatai címet viselő írásbeli előterjesztés, az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítés, valamint a felszólalásokban elhangzottak azt bizonyították, hogy helyes volt az a koncepció, amelyet a megyei tanács 1977-ben fogadott el a köztisztasági szolgáltatás egységes, regionáliskörzeti jellegű megoldására. HETVEN TELEPÜLÉS Amikor a koncepciót elfogadták, a megyében huszonnégy település 74 ezer lakása volt részese az ún. szervezett, intézményes szemétszállításnak. Ez kerekítve 200 ezer lakost fogott át, ám az összegyűjtött 321 ezer köbméter hulladék nagyobb részét rendezetlenül, a környezetvédelmi követelmények érvényesítését mellőzve helyezték el. Napjainkban négy városgazdálkodási vállalat és huszonnégy költség- vetési üzem a megye hetven településén látja el e fontos — egyre fontosabb — közüzemi szolgáltatást, 170 ezer lakást kapcsolva bele abba, ami a teljes lakásállomány ötvenkét százalékának felel meg, a lakosságnak pedig már a fele hagyatkozhat a mind több hulladéktól való megszabadulásnak erre a lehetőségére. Az intézményes szemétszállításban még részt nem vevő települések közül harmincban a helyi tanács a háztartási hulladék gyűjtéséről és elszállításáról kisiparos vagy szövetkezet útján gondoskodik, a községek fennmaradó részében viszont kizárólag a lakosság vállára hárul ez a feladat. Meglehetősen változatos tehát a helyzetkép — s még inkább azzá teszi, hogy a rendszeres szemétgyűjtésbe bevont lakások esetében a szállítások gyakorisága a naponta és az egy hét között váltakozik —, az viszont tény, hogy a hulladék meny- nyisége 1977 óta megkétszereződött ma már 632 ezer köbméter. A nagyobb mennyiség, valamint az elhelyezésben tapasztalható feszültségek, ellentmondások — hangzott el a vitában — kétségtelenné teszik: a gyűjtés, a szállítás gyorsabban fejlődött, mint amilyen mértékben a lerakóhelyek hálózata. A megyében jelenleg huszonkilenc olyan lerakóhely van, amelyet a szakhatóságok engedélyeztek, közülük azonban csak három telepen — Vác, Százhalombatta, Budaörs — valósul meg az előírásokkal egyezően a hulladék kezelése. Sok vita van a szakemberek körében az ún. hulladékártalmatlanítási technológiák legcélszerűbb módjait illetően. A megyei tanács úgy foglalt állást, hogy mind műszaki, mind Áázdasági szempontból a megyébe?, továbbra is a rendezett lerakás átnevezést viselő módszer ítélhető célravezetőnek. A testület persze nemcsak ilyen értelemben nyújt segítséget a települések egy részében mind több gondot okozó hulladéktól való megszabaduláshoz, hanem — mint az ülésen hangot kapott — egyebek között nyolcvanmillió forint támogatást adott 1976 és 1983 között gépjárművek vásárlásához, lerakóhelyek kialakításához. Társult ehhez az ösz- szeghez a helyi tanácsok átutalta pénz, a városgazdálkodási vállalatok és a költségvetési üzemek fejlesztési alapjának erre szánt része. Mindezeknek köszönhetően az 1976. évi, csupán tizenkét darabos célgépállo- náány megháromszorozódott, a nyitott járművek helyett pedig pormentes, félpormentes szállítást lehetővé tevő 131 darab gépkocsi került forgalomba. A haladás ellenére sem kevés a zökkenő, mert — érzékeltette a vita — a körzeti hulladéklerakó helyek kijelölése ugyan megfelel a környezetvédelmi szempontoknak, ugyanakkor a szállítási távolságok növekedtek, s ezzel együtt a költségek — elég itt utalni az üzemanyag- árakra — tetemesen emelkedtek. Gond az is, hogy a köztisztasági járművek nagyjavítása rendkívül hosz- szú időbe telik, mivel az országban mindössze két-három helyen foglalkoznak azzal, de vannak olyan típusok, amelyeket külföldre kell szállítani nagyjavításra. NEM JÓ GYAKORLAT Semmivel sem könnyebb a helyzet a lakossági folyékony hulladékok gyűjtésénél, szállításánál, ártalmatlanításánál. A tapasztalatok szerint — ezt a téma tárgyalásakor elhangzott vélemények is megerősítették — ezen a területen sok a visszás eset, a nyugtalanító jel, a fejlődés csekély. A hatodik ötéves terv végére a megye lakosságának hetvennyolc százaléka veheti igénybe a vezetékes vízellátást, ugyanakkor a lakásoknak csupán tizenhárom százaléka lesz bekötve a csatornahálózatba. Marad tehát a helyi — házi — derítés és a szállítás, ám a szippantókocsik leeresztőhelyeinek többsége ún. megtűrt állapotú, azaz a minimális követelményeknek éppen csak megfelel. Le nem becsülhető gondról van szó, hiszen évente 1,5 millió köbméter szennyvíz elhelyezéséről kell intézkedni, mivel jelenleg a gyakorlat környezetszennyező. Idén január élt seje óta új szervezeti felállásban 121 szippantó-gépkocsi, kilenc csatorna- tisztító jármű látja el a lakossági szolgáltatásnak ezt a részét, ám a közületek — iskolák, óvodák, üzemek stb. — igényeinek kielégítésére ez az eszköztár már nem képes. Nehezíti az elfogadható helyzet megteremtését, hogy jelenleg negyvenhat ürítőhely található a megyében, de ezek területi megoszlása nem egyenletes, így a ráckevei, a váci, a szentendrei körzetben a szállítási távolság gyakran 35—40 kilométer, de előfordul, hogy esetenként ennél is nagyobb. Aligha véletlen, hogy az említett területeken sűrűn lelni bizonyítékokat illegális szennyvízelhelyezésre, bár ez másutt is előfordul, a szippantókocsik kezelőinek önkényeskedése következtében. Érthető tehát, ha a testületi ülés résztvevői egyetértéssel fogadták azt az információt, hogy a helyzet javítása érdekében a Pest megyei Viz- és Csatornamű Vállalat a hatodik ötéves tervben 25 millió forintos tanácsi támogatást kap, saját fejlesztési alapjából is jelentős részt fordít — idén 31 millió forintot — az érintett dolgozók egészségügyi körülményeinek korszerűsítésére, az ürítő- helyek átalakítására, szállítóeszközök beszerzésére. RENDELET VAN A témakör részeként szóba került a megyei tanács tegnapi ülésén a közterületek tisztántartásának helyzete is. s mint kiderült, a köztisztaság helyi feladatait a tanácsok rendeletben szabályozták ugyan, de ezeknek az előírásoknak még nem sikerül maradéktalanul érvényt szerezni. A korábbi állapotokon sokat változtatott az évenként ismétlődő köztisztasági akcióprogram, amelynek keretén belül — a társadalmi erőket is segítségül véve — illegális szeméttelepeket, törmeléklerakó helyeket számolnak fel, lomtalaníta- nak, sajnálatos azonban, hogy évről évre van mit felszámolni, mert sem a lakosság, az üdülőterületeken élők, sem az intézmények, vállalatok részéről nem érzékelhető eléggé a közérdek tisztelete, az emberi környezet megbecsülése. A megyei tanács az eredmények és a gondok mérlegelésével hozta meg határozatát, amelyben megjelölte azokat a fő teendőket, amelyék a következő esztendőkben a köztisztasági tevékenység fejlesztésének gerincét adják. M. O. t
