Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-26 / 279. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1983. NOVEMBER 26., SZOMBAT cl, eb, ez, ej! ne,bő. te, se, le, e-ső, c-rő, e-vö, e-ke, mc-se. e mi-sc, cs-te, vet, Arcr, fej, tej, c*gér, ve-réb, kert. em-nm l'ól. az c-gór-től in incg-i-jird. eni'iiia nőm liá-for,* éu uom í'tVlok. ■w.w: — --L1. út, úr, ún, üt, űr, ül, tű, hű, u-ri, u-ti, ü-ti, ü-rű, fi-ú. be-tű, ía-liu ún-ui. O Emlékeznek még a régi ábécéskönyvekre? JOANX AMOS COMJEyiX OKBIS P3CTUS, 1 N IIUNGARICUM ,t GKHMAMCUM T R A N S L A T ü S; IT Hír ISIVÉ F. M F. NI) A T U S. A' VILÁG LE-FESTVE, Magyarra ford ittast ott, és iellyel-bellyel we";-job*bíttatott Sz. J. alts'll. S. l'dtdlion i:y(.-(Ul. est. Sie Seit ín S3 tigern. 3 n feie lUfjariftíc imD Scututx epraijt úterfttt unt $in unt roirbfr rrrbcfTrrt. ©rcÉt Stamaíoroa-ni), 'to SDíjcrjTr, JJíímrdfc a GlorocnfTf SÜrti ttefej* I», • tttifly •pon«prew«n* /Vsonb -I«, TVéber Simon Péter Lftfiivel. 1820. Képmások, ábrák, díszítések Comenius nevezetes Orbls Pictus első, képes iskoláskönyvc című, Legyen világos és tiszta A Jó Tinta készítésének módjáról: Végy nyolez lat zöld gálitz követ, tedd el a’ Téntás üvegbe, ereszd tel forralt vízzel, vagy borral ’s legottan kész á Tcnta. Vés két, vagy három darab tzukrot az üvegbe ez igen kedveltctő szint ád a Tintának. (Márton István: Ujj Deák Rudimcnta (1836) című munkájából.) A ma már mindenkit megmosolyogtató idézetet a tatai Kuny Domokos Múzeum Taneszközök régen és ma című kiállításán jegyeztem föl. A március végéig megtekinthető bemutatón az érdeklődő pedagógusok áttekintést kaphatnak a hazai tancszközgyártás és •felhasználás történetéről, valamint a ma és a holnap taneszközeiről. Az anyagot három nagyobb egységre bontották. Az első terembe kerültek az audiovizuális eszközök, a másodikba az úgynevezett nyomtatott taneszközök (tankönyvek, segédkönyvek, faliképek, térképek), míg a múzeum lovagtermében a háromdimenziós taneszközöket (fizikai, biológiai), kísérleti és demonstrációs eszközöket helyezték el. E három egység közé építették be a hazai szemléltetés-tancszközfej- lesztés, a tanügyi kiállítások történetét felelevenítő fotódokumentációs anyagokat. Történelmi emlékek Az egyszerű látogató számára természetesen a több évszázados kísérleti eszközök és tankönyvek jelentik az izgalmas szemlélnivalót. Eddig csak tanultam róla, de most kézbe foghattam, lapozgathattam is. Comenius Amos János, a kiváló, 17. századi cseh pedagógus munkáit. Az iskola belül világos legyen, tiszta, mindenütt képekkel díszítve, legyenek ezek akár jeles férfiak képmásai, vagy földrajzi ábrázolások, vagy történelmi emlékek, akár valamely díszítések... — írja. Ha így rendezzük el a dolgokat, nem jelent kisebb örömet iskolába járni, mint ahogy a vásárba szokás, ahol mindig azt remélik, hogy valami újat fognak látni és hallani. Napjainkban is megszívlelendő gondolat! Comenius Rákóczi György meghívására töltött négy évet Magyarországon, a sárospataki kollégium tanáraként. Itt írta a szemléltető oktatás úttörő kézikönyvét, az Orbis sensualium pictus-t (A látható világ képekben), amely az első képes iskolai tankönyv volt. Módszertannal kapcsolatos nézetei még a ma iskolájának is irányító elvei, hiszen a tanítás fontos elemének tartja a természetszerűséget, a teljességet, a fokozatosságot, tudatosságot, szilárdságot, szemléletességet. Iskolarendszerében elsőként vezette be a tanítás mai szervezeti formáját, az osztály- és tanórarendszert. Tankönyvei másfél évszázadon át a legjobbak maradtak. Tehetségek fölkutatása Anyáink, nagyanyáink korát idézte a toll, a kalamáris, amely már Comenius idejében is megvolt. Kiss Áron szerint akkor az iskolában „lúdtollal éltek, melynek csévéjét megmetszették a tollcsináló késsel; osztén belémártották a hasadékját a kalamárisba”, melyet dugasszal (pötzkövel) dugtak be, a tollakat pedig a pennatartóba tették. A régi tintatartó mellett ott ékeskedik a palatábla és a palavessző is. Sok régi iskolában látni olyan térképeket, 'amelyeket Kogutowicz Manó, majd később fia, Károly készített, még a századforduló tájékán. Az első térképek azonban az 1500-as évek idejéből valók, s elterjedésük a 18. század végére tehető. Használatukat a Ratio Educationis is előírta. Kiemelt helyet kapott a kiállításon az Arany Dániel alapította Közép iskolai matematikai lapok bemutatása. A folyóirat indulásakor, 1893- ban egyedülálló feladatra vállalkozott: versenyek meghirdetésére, s ezen keresztül matematikai tehetségek fölkutatására. Az elhelyezett tabló igazolja az eredményt: világhírű matematikusok sora vált így ismertté. A fejedelem is érdeklődött Az elsők között illusztrálta a tanítást fizikai kísérletekkel Simánál István, sárospataki professzor. A közreműködésével vásárolt külföldi fizikai eszközök iránt még II. Rákóczi Ferenc is érdeklődött. Ezek any- nyira lekötötték a fejedelem figyelmét, hogy 1709 júliusában „Asztal után a reformátusok professzorát Simándit a maga Instrumentumaival a Várban hiván, egész estig sok szép discursusokban mulatta magát.” A magyarországi televíziózás kezdeteinek egyik üde, ám hatásos, értékes VEZÉRKÖNYV BESZÉD- ÉS ÉRTELEMQYAKORLATOK TANÍTÁSÁBAN. A NÉPISKOLÁK FLS9 ÉS MÁSODIK OSZTÁLYA SZÁMÁBA* Irta NAGY LÁSZLÓ, füll pc8t-pili«-»olimegy«i taufclügjelS. I m. k. vallás* és iőzoltatásögy! min isiér által Vowomott jiályamí Bolti ára lőtve 24 L fbrdltkei é* AttloltfOK&al Jog itntartAtlk. BUDAPEST, 1881. A MAGYAR KIK. ILLÁM TCLAJDOSA. Az egyik legjobb magyar pedagógus, Nagy László tanítói segédkönyve, a múlt század végéről. Nagy László Pest-Pilis— Solt megye tanfelügyelője is volt. színfoltja volt öveges professzor fizikaórája. Egy ország diákságát csalogatta kedves, érdekes előadásaival a készülék elé. A hallottak, látottak még azt is lekötötték, aki egyébként utálta a fizikát. A professzor által készített fizikai kísérleti eszközök is láthatók a kiállításon, hiszen öveges József évekig tanított a tatai gimnáziumban. A mai oktatást már számítógépek, demonstrációs és tanulókísérleti műszerek, filmvetítők, magnetofonok segítik. Érdekes kontraszt egymás mellett a régi és az új, azzal a döbbenetes fölfedezéssel, hogy némelyik kísérlet, szebb, érdekesebb, látványosabb lehet egy régi kísérleti eszközzel, mint egy modernnel. Kár, hogy manapság nincs mód ilyen régi készülékek előállítására. Így modern korunk vívmányaként a mai gyerekek néhány élménnyel szegényebbek lesznek. KÖRMENDI ZSUZSA Annyi ember lakik bennünk... is, nem is Egy nemzetközi konferencián történt velem, hogy pillanatra kihagyott a figyelmem, vagy a felszólaló harapta cl a mondat végét, mindenesetre odahajoltam szomszédnőmhöz, és halkan megkérdeztem, hallotta-c a kérdéses szavakat. Fejét rázta: Ne haragudj, de én angolul csak azt értem, amit magam mondok. Odahajolok a másik oldalamhoz ülőhöz, de ő is a fejét rázza: Én csak azt értem meg, aki Budapesten tanulta a .nyelvet, és lassan beszél... Maradtam hát a mondat vége nélkül, azzal a tanulsággal, hogy tudunk is nyelvet, meg nem is. Nem újdonság. Soha ennyi gyerek, felnőtt nem tanult nyelveket és igazán jól mégis oly kevesen tudnak. De hát mit is értünk azon, hogy — igazán jól? Vagy ahogy mondani szokták perfektül? — Tanulj meg két-három nyelvet, és nyert ügyed van!" biztatja a szülő a fiacskáját, oda sem gondolva, hogy meg lehet-e tanulni egy nyelvet. Megtanultuk-e igazán az anyanyelvűnket? az Arany János és a többi nagyok bizonnyal, de az emberek sokasága? Nem is a siralmasan gyakori nyelvi hibákra gondolok, nem is a járvány- szerűen terjedő nyelvi ficamokra. Különleges adottság és műveltség kell még ahhoz is, hogy valaki az anyanyelvét teljes szókincsével használni képesen birtokolja. Idegen nyelvnél ez szinte lehetetlen. De jól megtanulni legalább még egy nyelvet, erre a legtöbb ember képes. A jó nyelvtudás mércéjéül egyébként azt szokták állítani: aki azon a nyelven számol, gondolkodik és álmodik, az elmondhatja, hogy otthonos abban. Kicsiny gyermekkorban, amikor még rugalmasak az agysejtek, könnyebb és tartósabb az idegen nyelv rögzítése. Vannak, akik ellenzik a korai nyelvtanulást, mert tartanak attól, hogy az anyanyelv rovására megy. A nemzetiségi vidékeken kétnyelvűségben felnövő gyerekek példája azonban cáfolja ezt az aggodalmat. A kora gyermekkori kétnyelvűség élesíti az elmét más dolgok befogadására is. Sütő András szerint csak az a miénk a világból, amit meg tudunk nevezni, de amit több névvel is illethetünk, az több oldalról mutatkozik be előttünk. Attól bővül a megfigyelések, a gondolatok köre is. Nem véletlenül keletkezett a régi jelszó: annyi ember lakik bennünk, ahány nyelven beszélünk. A több nyelvű embernek többféle színképben mutatkozik meg a világ. A kora gyermekkori nyelvtanulásról érdekesen számol be Károlyi Mihályné önéletírásában, s ebből derűi ki, miért tudtak több nyelven, szinte függetlenül más szellemi képességektől. A nap óráit beosztották a gyermekek számára, s az adott órákban csak az akkor érvényes nyelven volt szabad megszólalni. Olyankor a megfelelő nyelvű nevelő foglalkozott a gyermekekkel. A régi humán gimnázium is kedvezett a nyelvtanulásnak, hiszen a tanórák ötven százalékában nyelvi és irodalmi oktatás folyt, s ez már magában is hozzáigazította a tanulók észjárását a nyelvi gondolkodáshoz. Tréningben tartani A kora gyermekkori nyelvtanulás másik előnye a tartósság. Megmarad a tudás, ha ritkán is használják. Legfeljebb az aktív szókincs veszít az erejéből, de gyakorlás revén felfrissül újra. Ezzel szemben az iskolás-, még inkább a felnőttkorban tanult nyelvet állandó tréningben kell tartani, mert másként úgy túlfújja a szél, mintha sosem lett volna. Ezért olyan nagy jelentőségűek a tanfolyamok, táborozások, beszédgyakorlatra alkalmat adó klubok: amit egyszer megszereztünk, kár lenne martalékául vetni a feledésnek. Ha a gyermeknek még elég a fül és a memória, a felnőttnek már kitartás, szorgalom, önfegyelem, fáradság is kell a. nyelvtanuláshoz. Annyi idő- és energiabefektetés eredményét bizony meg kell őrizni. Nagy segítség az olvasás, de nem old meg mindent. Más a látott szöveg, és más a hallott szó. Könnyű megérteni (akár szótár nélkül is) egy könyvet, melynek sorai fölött töprengeni lehet, de nehéz a gyorsan hadaró idegent, aki lélegzetet sem vesz úgy darálja mondókáját, s esze ágában. sincs megvárni, amíg mi megértjük őket. Jó módja a nyelvgyakorlásnak ez adott országba való utazás, .de kellő alapozás nélkül, csupán á kint tartózkodás révén aligha lehet nyelvet tanulni. (Hacsak nem hosszú idő alatt.) Más a tanulmányút, és más a turistaút. Az utóbbi is olajozza, finomítja beszélökészségünket, de kifejezései a konyhanyelv körét nem lépik túl. Sokat adhat viszont a levelezés hasonló szakmájú emberekkel, akikkel a baráti látogatás során nemcsak a táj szépségeiről esik majd szó, hanem sor kerülhet az elmélyült eszmecserére is. Az Írásvetítő ma már mindennapos Elfeledett fizikai kísérleti eszközök Szinte hihetetlen, hogy az audió- vizuális módszerek korában még sokan tanítanak hagyományos módon. Nyelvtan, szavak magolása, fordítás. Kellenek ezek is elkerülhetetlenül, de csak magasabb fokon. Az anyanyelv grammatikáját is csak altkor tanuljuk meg, araikor már réges-rég beszélünk. Akibe belerögződnek a régi módszerek, annál a nyelvtan éppen gátja lehet a beszédnek, s gyakran megreked a gyönge középfokon, esetleg csak az idegen nyelvű olvasás szintjén. Mert amikor meg akarna szólalni azon kezd töprengeni, hogyan is építse fel mondatát. (Melyik viszonyszó milyen vonzattal jár, milyen múltat használjon, van-e elöidejűség a mondatban stb.). Mire kiókumlálja, mit, hogyan mondjon, a beszélgetőpartner gondolata már rég messze jár. Lassúsága miatt aztán már alig mer megszólalni, legfeljebb kérdez és bólogat. Beszélgetés közben nem szabad szabályokon meditálni. Akkor már a fül dolga a döntés, mi hangzik jól, mi nem. Kockáztatva a tévedést, a hibát is. Üsző csak dbból lesz, aki vízbe mer ugrani. A világ szűkül, a szállítóeszközök technikájának fejlődése közel hozza a távol lakókat. Utazunk, világot látunk, kereskedünk, vendégeket fogadunk, s közben rájövünk, hogy nincs olyan szakma, amelynek művelője ne szorulna rá a mások eredményeire. De kíváncsiak vagyunk a mások érzelmeire, vágyaira, örömeire, bá- ftatára, gondolatára is, tehát az irodalomra. Miért tanulunk nyelvet? Mert anélkül ablaktalan szobában élnénk. Idegenül a világban, amely pedig nyelvtudással ismerőssé válna. BOZÖKY ÉVA
