Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-29 / 281. szám
1983. NOVEMBER 29., KEDD Ä délszláv nemzetiségi szövetség tisztségviselői Befejeződött a kongresszus tf Mint az első oldalon közöljük: befejeződött a Ma- ^ gyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének IX í kongresszusa. 4 dott a vita. A vasárnapi záró tanácskozáson folytatóFelszólalt, s köszöntötte a kongresszust Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. Elmondta: az utóbbi években tovább bővültek a délszláv nemzetiségi lakosok és szövetségük, valamint a népfront megyei és helyi bizottságainak kapcsolatai. A népfront közéleti fórumai, honismereti- és olvasómozgalma, falugyűlései jó lehetőséget kínálnak a nemzetiségeknek tevékenységük kibontakoztatásához, s azok élnek ezekkel a lehetőségekkel. A Hazafias Népfront — a megyei tanácsokkal együttműködve — segíti a nemzetiségi bizottságok tevékenységét. Egyetért azzal, hogy a bizottságoknak a következőkben még nagyobb szerepet kell vállalniuk a nemzetiségi politika megvalósításában. A népfront támogatja a szövetség határozatainak, munkaprogramjának teljesítését, s a továbbiakban is vállalja a gyümölcsöző együttműködést. A felszólaló küldöttek anyanyelvükön ismertették a hor- vátok, szerbek, szlovének lakóhelyeiken elért gazdasági, kulturális eredményeit és szóltak tennivalóikról, problémáikról is. Számosán hangsúlyozták az anyanyelvoktatás, a nemzetiségi kultúra megőrzésének szükségességét. Egyetértettek a határozattervezetben foglalt javaslattal: o szövetség szorgalmazza a kétnyelvű oktatás feltételeinek megteremtését még több iskolában, s támogatja az anyanyelv elsajátítását megkönnyítő módszertani kiadványok készítését. Felajánlották: ösztönzik, bátorítják a szülőket: anyanyelvükön beszéljenek gyermekeikkel,’'tie Szégyelljék tájszólásukat. A nemzetiségeknek joga és kötelessége gyarapítani kulturális örökségüket — hang- síilyoziták. Javasolták: a hor- vát, szerb és szlovén nyelvű könyveket juttassák el a kisebb településeken, élő nemzetiségi lakosokhoz is, tartsanak még több ismeretterjesztő előadást a nemzetiségek nyelvén, az amatőr művészeti csoportoknak adjanak minél több lehetőséget a szereplésre. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a szövetség nemzetiségpolitikai tevékenysége nem korlátozódhat az anyanyelvi oktatás, közművelődés elősegítésére, szükséges az is, hogy hatékonyabban járuljon hozzá a nemzetiségek és a magyar lakosok . harmonikus együttéléséhez, szélesítse együttműködését az állami, társadalmi és szakmai szervezetekkel, hatékonyabban töltse be kollektív érdekképviseleti szerepét. A felszólalók örömmel nyugtázták a jugoszláviai intézmények segítségét, amelyet az anyanyelvi oktatáshoz, művelődéshez adnak. Elmondták, hogy amatőr művelődési csoportjaik rendszeresen vendégszerepeinek Jugoszláviában, az ottani csoportok viszonozzák látogatásaikat, a művelődési szakemberek elősegítik a népművelők szakmai továbbképzését, az amatőr csoportok felkészítését. Pest megyeiek a vitában Tóth Sándor Á hétezer lakosú Tököl nagyközség képviseletében Tóth Sándor felszólalásában elmondta, hogy felmeréseik szerint a település népességének 60—65 százalékát nemzetiségiek képezik. Már az óvodában is oktatják a szerb-hor- vát nyelvet, az általános iskolákban pedig 1971-től kezdődően folyik ez a tevékenység. Fokozatos fejlődés tapasztalható, mert míg kezdetben csak hatvan diák, jelenleg már 328-an, az általános iskolások 38 százaléka vész részt ilyen oktatásban. Az elért eredményeket tovább kívánják fejleszteni. A jövő tanévben, a megfelelő óvodai felkészítés után, sor kerül az általános iskolában szerb-horvát tannyelvi csoport indítására. A község vezető testületéi megfelelő feltételekét akarnak biztosítani ahhoz, hogy az elkövetkező években a tököli általános iskola két tannyelvű oktatási intézménnyé alakuljon át. A nagyközségben a nemzetiségi kjiltúra, valamint a hagyományok megőrzésének és ápolásának központja a művelődési ház, melynek keretében működnek az országos versenyeken és külföldi turnékon is sikeresen működő együttesek, így a tököli délszláv énekés táncegyüttes, férfikórus és kólózenekar. Dr. Milosevits Péter, az ELTE bölcsészettudományi karának tanársegéde Budaka- lászról érkezett a kongresszusra. A vitában arról beszélt, hogy rendkívül fontosnak tartja a nemzetiségi irodalom ügyét. Sokat jelent az. hogy a Tankönyvkiadónál 1976-tól nemcsak tankönyveket jelentetnek meg, hanem Az idő pénz, azaz alkatrész Baj van az ütemezéssel l Telefongyár nagykátai r egységében kimondottan atrészeket gyártanak. Fém- atrészeket, tekercseket és izerelvényeket, úgynevezett xiális csatlakozókat, egé- i kis mennyiségben mi- tűr jelfogókat. A mintegy D—4700 típusú termékből -11 ezer féle is készül, hi- n a legtöbb csupán műszaki amétereiben különbözik A Telefongyárban a készter- ékek hálóterv alapján késinek. Ez a tulajdonképpeni táridő-tábla meghatározza t is, hogy mennyivel kell egelőznie az alkatrészgyár- snak a készáru kibocsátását Italában egy negyedévvel). A ipacitásgondok miatt nem indig sikerül a 3 hónapos itáridőt tartani. A présmű- :lyben például (ahol a máso- k műszakot is csak úgy tud- k beállítani, hogy abban ke- >sebbet termelnek, mint az sőben) a nagy terhelés miatt ly-egy alkatrészfajtából a egrendelt darabszámot is csak esetleg több szériában tudják legyártani, mert közben kénytelenek átállni a legsürgősebb termékekre. Az automata műhelyben, ahol megfelelő körülmények között, három műszakban dolgoznak, nincs ilyen gond, hiszen néhány szakember is képes kiszolgálni a berendezéseket. Ütemezési problémák a tekercsgyártásban sincsenek, ám itt is gyakori az átállás, mivel egy-egy típusból csak kevesebbet rendelnek tőlük. Természetesen a dolgozókat ezért nem étheti károsodás. A 200 darabra tehát kedvezőbb a normaidő, mint mondjuk 2000 darabra. Csakhogy ezzel nem oldódik meg a hatékonyság kérdése. A vállalat évi mozgóbérét célprémiumra, ha kell túlórára fordítja, azokon a területeken. ahol a legégetőbb a munkaerőhiány. Évente, az 1 millió 200 ezer darab tekercsnek végül is el kell készülnie, és az sem mindegy, mennyi idő alatt. El. E. Dr. Milosevits Péter szépirodalmat is valamennyi nemzetiség anyahyelvén. A szerb-horvát irodalom eddig főleg verseskötetekkel jelentkezett, és többségében olyan költők művei láttak napvilágot, akik már hosszú munkásságot tudnak maguk mögött. Bízunk benne, hogy rövidesen a fiatalokra is sor kerül — adott hangot végül reményének dr. Milosevits Péter. Mándity Marin, a szövetség főtitkára a vitát összegezve elmondta: a 40 felszólaló, s az a 15 küldött, aki írásban fejtette ki véleményét a horvát, a szerb, és a szlovén nemzetiség életéről, a legfontosabb kérdéseiről beszélt, s reálisan értékelte zz eredményeiket. Az általuk felvetett problémák megoldása tőlük is függ — ugyanakkor, egyes, javaslatok megvalósításához kérik az állami és társadalmi szervek támogatását. A kongresszus elfogadta a beszámolót, a határozattervezetet és egyetértett az alapszabály módosításába tett javaslatokkal, majd megválasztotta a szövetség 69 tagú országos választmányát, amely titkos szavazással megválasztotta az elnökség tagjait. Az elnök ismét Rusz Márk, a főtitkár újra Mándity Marin. Az országos választmányban hatan képviselik Pest megyét: Aleksov Ljubomir középiskolai tanár (Lórév), Cepelsigeti Marija, a budapesti szerb-horvát gimnázium igazgatója (Tököl), Markovié Marko, a Na- rodne Novine főszerkesztője (Szentendre), dr. Obrenovic Olga jogász (Pomáz) dr. Milosevits Péter, zz ELTE bölcsészettudományi karának tanársegéde (Budakalász), Ivan Tomin munkás (Tököl). Az újonnan választott elnökséget Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a kongresszus hozzájárult a szocialista egység erősítéséhez. A KGST-országokban Távközlés Havannában egyezményt írnak alá a szocialista országok egyesített távközlési rendszerének létrehozásáról a KGST távközlési és postaügyi állandó bizottságának 24. ülésén. A tanácskozáson Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam küldöttségei és megfigyelőként Jugoszlávia képviselői vettek részt. A bizottság megvizsgálta a KGST közgyűlése és a végrehajtó bizottság által elfogadott határozatokban rögzített feladatok megvalósitásával kapcsolatos kérdéseket, összefoglaló jelentést hallgattak meg a KGST-tagországok postai hálózata 1986—1990 közötti időszakra szóló fejlesztési terveinek összehangolásáról. Megvitatták a tagországok egyesített távközlési rendszerének létrehozásával és annak használatával kapcsolatos kérdéseket. Értékelték a bizottság idei munkáját és elfogadták az 1984—85-re szóló munkatervet. A port nem törlik le... ... sőt, ráfújják a fémfelüictekre. Persze, nem akármilyen pór ez, a ráégctés után különleges védőbevonatot képez. így tartósítják a fém alkatrészeket a toki Egyetértés Tsz budajenői felületkezelő üzemében. A képen éppen az állványra akasztott asztallábak várnak a beporzásra. Trencsényi Zoltán felvétele Äs avatáson mi Is kaphattunk volna tapsot Meg akarta venni a brigádot Ideje lenne visszaszorítani a formális elemeket Egy helyben topógás jellemzi, vagy megújul a szocialista brigádmozgalom? Egyáltalán ml ma a tartalma? Elégedettek lehetünk-e a brigádok anyagi és erkölcsi megbecsülésével? Mi kifogásolható, és milyen javaslatok vannak a brigádmozgalom fejlesztésére? Egyebek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Cement- és Mészművek váci gyárában a Kun Béla és a Kandó Kálmán szocialista brigádok tagjaival. ügyelnünk: ezzel a kemencével 400 ezer tonna künkért tudunk gyártani, annyit, mint a másik hárommal összesen. A Dopolnál egy óra alatt mintegy 15 tonnával többet állítunk elő, éspedig jóval alacsonyabb fajlagos hőfelhaszhálás- saL Karbantartó kollégáink is jól érzik ezt a felelősséget, ezért is törekednék a nagyjavítás során vagy a kisebb üzemzavarok esetén a gyors és szakszerű javításra. Emelni a színvonalat Kemenceüzeim, beszélgető- partnerek Nagy László művezető és Balogh László üzemvezető: — Tíz dolgozónk közül' nyolc brigádtag. A hangsúlya brigádmozgalombán most is a gazdasági munka színvonalán van. Az utóbbi időben erősebben ingadozik, s bizonyos fokig csökken az itt gyártott cement iránt az igény, ezért nagyon sok múlik azon, mit sikerül elérnünk az önköltség javításában, hogy gazdaságosabb legyen a gyártás. — Nem befolyásolja ezt a csökkenő létszám? — Tíz évvel ezelőtt még százan voltunk. Ma a három kemencéhez legalább hetven emberre lenne szükség, de mindössze 47-en vagyunk. Átképzéssel próbálkozunk ellensúlyozni a munkaerőhiányt. Azelőtt nyolc munkakörrel dolgoztunk, ma a nőket két munkakörre, a férfi dolgozókat háromra tanítjuk be, hogy folyamatos legyen a termelés. — Bizonyára így is sok túlórát vállalnak... — Különösen a szabadságolások idején okoz ez gondot. Egyénenként 4—5 nyolcórás pluszműszakot is vállalunk, de tudok olyanokról, akik ennek a dupláját teljesítik egy hónapban. — A nagy teljesítményű Dopol kemence maximális kihasználtságára kell külön A húsipar alkalmazkodik Exportízek születtek A Terimpex Külkereskedelmi Vállalat rugalmasan alkalmazkodik az eladási lehetőségekhez; ahhoz, hogy -teljesítse a tavalyinál 7-8 százalékkal nagyobb exporttervét. A húsipari üzemekkel szoros együttműködésben módosítják a termékösszetételt. Feldolgozott árut kínálnak a vevőknek, így például a hasított sertés helyett több darabolt terméket. Ily módon jobb árat érnek el, hiszen a vágás, darabolás többletmunkájának a költségeit is megfizeti a külföldi megrendelő. A piaci jelentések szerint a tőkés országokban is mind keresettebbek zz olcsóbb áruk. E cikkekből a korábbiaknál kedvezőbbek az eladási lehetőségek. Ám e készítmények, lévén, hogy eddig nem exportáltak belőlük, magyaros ízlés szerint készültek, így hiába a jó minőség, az erős ízek miatt nemigen kellettek a vevőknek. A Terimpex a gyártó üzemekkel és a külföldi vevőkkel közösen módosította jó néhány termék receptjét, s az ízek megváltoztatásával külföldön kelendő kolbászokat, sajtokat állítanak elő az üzemek. Az ebből származó bevétel több millió dollár. A külpiacon mind kedvezőbbek a juh eladási lehetőségei. Amíg a konkurrencia főként fejlett juhot értékesít, addig a Terimpex elsősorban a keresettebb hízott pecsenyebárányt adja el, s jó árat is kap érte. Több gazdaságban áttértek a folyamatos elletésre, ez a juhászati ágazatnak azért is érdeke, mert nagyobb a bevétel. Nehezen pótolható — Itt nem okoznak fennakadást az importalkatrészek beszerzési nehézségei? — Hát például a Dopolnál nem a legjobb a helyzet. A klinkerhúzólánc, a hűtőrostély alkatrészei, és a gázégő alkatrészek ugyanis olasz és NSZK- beli importból származnak ... — És a helyettük gyártott magyar alkatrészek? — Ideig-óráig azok is megfelelnek. Élettartamuk azonban kisebb a kívánatosnál. A munkakörülmények javítására sincs sok lehetőségünk. Felújítjuk ugyan a régi portalanítókat. de ez csak átmeneti megoldás. Egyébre most nincs elég pénzünk. Így hát a brigádtagok is jobban egymásra vannak utalva. Szervezettségük nélkül bizony jobban akadozna a termelés. — A kulturális vállalások háttérbe szorultak? — Nem. Van szakmai továbbképzés. és más tanfolyam. Van aki politikai oktatásra jár. — Elvállaltuk a Vak Boty- tyán Múzeum patronálását is. az épület pincéjének helyrehozatalánál is dolgoztunk. Cementet. meszet adtunk, s téglából felépítettük azokat az alapokat, amelyekre a múzeum kőtárát helyezik el. Alkalmi eszmecsere A kiváló címet elérő Kun Béla szocialista brigádtól a gyár villanyszerelő műhelyébe vezet az utunk, ahol a műszak végén már sokan gyülekeznek az alkalmi eszmecserére: Molnár Gáza. Guzslk István. Horváth Imre. Gazdik Dénes. Csu- gányi Antal telepedik a műhely közepén levő asztalhoz. Elsőként a naplót veszik elő. s mutatják a Kandó Kálmán brigád sok-sok vállalását, közös rendezvényét, a brigádtagok családi életéről > készült fényképeket. dokumentumokat írásos beszámolókat. — Ha azt hiszi, hogy mindez formalitás — téved, mondják. A többi gyáregységben dolgozók is elégedettek a brigád munkájával. Ök maguk erről viccelődve csak annyit mondanak. hogy egy nyugatnémet szakember az egész brigádot meg akarta venni magának, mert neki is tetszett a gyors, szakszerű munka, melyet egy nagyjavításnál csináltak. Azért rákérdezek: — Semmi sem bénítja a bri- gádmozgalmat? ' — Mi *riém vonakodunk semmilyen többletmunkától. Ám nincs igazi húzóerő. Ha például valaki egy hatszoros aranykoszorús brigád tagja, azért hajtson, hogy megszerezze ezt a címet hetedszerre is? Az a véleményünk, hogy a címek és a pénzjutalmak megítélésekor meg kell tanulni jobban differenciálni. A gyári brigádvezetői tanácskozásom erre azt a választ kaptuk, hogy az elbírálás jelenlegi gyakorlata igazságos. Mi is jól tudjuk. hogy az. mégsem vagyunk elégedettek ezzel a válasszal. Ideje lenne visszaszorítani a formális elemeket a brigádmozgalomban is. »— öntudat, kontra anyagi ösztönzés? — Miért zárná ki egymást a kettő? — kérdeznek vissza. De az erkölcsi elismerés is sokat jelent, s ez nem csak szólam. Jólesett volna, ha nem feledkeznek el meghívni minket az,egyik óvoda átadására, melynek megépítésében mi is segédkeztünk. Vagy ha a nevünk elhangzik az ünnepségen. s így nekünk is kijut egy kevés a tapsokból... Mégis tartalmas Nemes László brigádvezető részvevője volt a szocialista brigádvezetők országos értekezletének. — A sok probléma közül csak egyet hadd ragadlak ki: a közösségi munka és az egyéni kezdeményezés egymásra hatása, viszonyuk átalakulása, melyet szerintem sem követett eléggé az értékelő munkában a differenciáló szemlélet. Kulturális példával előhozakodva: mindenki tudia. mi Íven nehéz mostanában munkán kívül összehozni a brigádokat. Ha nem teljes létszámban veszünk részt egy rendezvényen, hátrányosabb helyzetbe kerülhetünk az elbírálásnál, még akkor is ha a brigád néhány tagja az átlagosnál gyakrabban jár színházba. Más ma az élet. mint a briaádmozgalom kialakulásakor. Egy mai sajátosságainkat jobban mérlegelő szemlélet alkalmazása fényt derítene arra. hogy a gyakran formálisnak, nem elég aktívnak tartott, brigádélet jóval tartalmasabb annál, mint a felületesen ítélkezők vélik. Szluka Márton
